Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-24 / 273. szám

6. OLDAL SOMOGY I T A J A K 2003. November 24., Hétfő idő Gamászapusztán Kovács József és a felesége; a férfi azt mutatja, mekkora volt az idén termett szőlőfürt SZÁNTÓDI MONOGRÁFIA. Mo­nográfiát készítenek Szántódról. Előkészületeiről most tanácskoz­tak; ezen részt vett Tüskés Ti­bor, a falu jeles szülötte is. Az író Karabinszky Gyula polgármester­rel, Bor Ferenc alpolgármesterrel és Maurer Teodórával, a könyvtár vezetőjével tárgyalt, (cd) PARKOT ÉPÍTENEK. Újabb parkot építenek jövőre Siójut köz­pontjában a református templom mellett; elkészítéséhez a Faluszé­pítő Egyesület negyedmillió fo­rintot gyűjtött össze. A park építé­sét is a civil szervezet tagjai vég­zik majd társadalmi munkában. Csaknem száz négyzetméternyi területen virágágyásokat alakítanak ki, valamint fákat ültetnek, (te) PÉNZ A KISTÉRSÉGEKNEK. A jövő évi állami költségvetés 9,5 milliárd forintot szán a kis­térségi rendszer működtetésére. Szükség van a közigazgatás re­formjára a rendszerváltás óta el­telt tizenhárom év tapasztalatai szerint, s a 167 kistérség a helyi és a központi szint közti űr be­töltését szolgálja. A kormány tá­mogatja a többcélú önkormány­zati társulások létrehozását, (ca) PAPÍRT GYŰJTÖTTEK. 7157 kiló papírt gyűjtöttek a balaton- szabadi általános iskolások. A szülők szervezték a nagyon jól sikerült gyűjtést, a papírért ka­pott pénz majd az osztálykasz- szába kerül, s kiránduláson köl­tik el. Kiemelkedően teljesítettek az 5/b-sek, ők 1659 kilogramm papírt szedtek össze s vittek az iskola előtt fölállított mázsára. A második helyezést a 6/b érte el, a harmadik a 3. osztály lett. A legkevesebbet, 180 kilogrammot a 7/b-sek hozták, (ca) m Megállt az A kérdésre, hogy hol is van Gamászapuszta, az a legérthe­tőbb válasz: ott, ahol a prostitu­áltak kínálják magukat a Bu­dapest felől Siófokra vezető régi főút mentén. Az 1968-as város­sá válás előtt Balatonszabaditól jókora Balaton-partot elcsatol­tak: a mostani szabadi­fürdő-sóstói városrészt. Ga­mászapuszta azonban nem kellett, így az a falué maradt, bár megközelíteni rendes úton csak a városon át lehet. Egy gazdag önkormányzat pénze is kevés lenne ahhoz, hogy az egy­kori cselédlakások környékén él- J hetőbb körülményeket teremtsen. J Az utóbbi évben került egy villany- j pózna a közterületre, kiírták végre | egy táblára a puszta nevét, hogy oda találjon a mentő, s falugond­nok segíti a rászorultakat. Ennek is nagyon örülnek. A muszáj tartja az embereket Gamászapusztán. A többség nyug­díjas, mások gyesen vannak vagy segélyből élnek. Csak rövidebb | időre jöttek egykor, a legtöbben úgy, hogy a férj munkát kapott a tekeresi gazdaságban. A feleségek pedig próbáltak takarítónőként, konyhai segítőként elhelyezkedni a balatoni üdülőkben. Aztán ittra­gadtak. A lakások olyanok, mint amilyenekbe évtizedekkel ezelőtt költöztek, csak a vüágítás cserélő­dött petróleumról villanyra. A mo­dernizációt még az épületekhez közel fölállított Westel-adótorony jelenti, attól azonban félnek, mert hallották valahol, hogy a sugárzás káros lehet az egészségükre. Bauer Béláné a Bakonyból jött 1957-ben; előbb Akarattyán majd Mámapusztán talált munkát, azu­tán Gamászapusztára sodródott. Csapó Györgyné Balatonkilitiben született; két lányának sikerült in­nen elköltöznie, egy fia és lánya vi­szont Gamászán maradt. A leg- messzebbről, a Szabolcs-Szatmár megyei Mátészalkáról Nagy Já- nosné jött. Kalandos utat járt be Kovács Jó­zsef. - A Mecsekben a szászvári bányában dolgoztam, amikor egy baleset során levágta több ujjamat a levegőzést szolgáló ventillátor - idézte föl. - Felutaztam Pestre, hogy egy cukrászdában raktárosi munkát vállaljak, de nem tudtak volna lakást adni. Hazafelé utazva benéztem Gamászapusztára. Az­óta itt élek. Kovács József a múlt rendszer­ben volt tanácstag is, ismeri hát az ügyek hivatalos elintézési módját. Most a pusztára vezető földútra panaszkodik, ami eső után nem járható, mert tönkreteszik a nagy mezőgazdasági erőgépek. Tóth Istvánné szerint az is segítség vol­na, ha láthatnák a tócsákat, de nincs közvilágítás a bekötőúton, ezért aki az esti busszal ér haza, nyakig összekenheti magát sárral. Zseblámpával járnak. Többen is elmondták: legna­gyobb szükségük egy nagy szeme­teskonténerre volna. A gamászaiak ugyanis most úgy tüntetik el a hul­ladékot, hogy nagy gödröt ásnak, abba hányják, s mikor megtelik, földet szórnak rá. S ásnak egy új gödröt. Lassan fogy a hely... A gamászapusztai nőknek azért van ennél lélekölőbb félelmük is. A buszmegállóban ugyanis prosti­tuáltak várnak kuncsaftokra. Tar­tanak a futtatóiktól, másrészt a vá­róba kiállva nekik is ajánlatot te­hernek a könnyűvérű lányra vá- | gyakozó, felhorgadt sofőrök. S rá­adásul időnként a buszok vezetői | sem állnak meg nekik, mert félre- j értik az integetésüket. A gamászapusztaiak közül so­kan egész nap otthon vannak. Ta­lán unatkoznak is. Csapó György a szerencsésebbek közé tartozik, mert most ugyan munkanélküli, de ígérték neki, hogy hamarosan kertészetben dolgozhat. Évtize­dekkel ezelőtt egyébként nagyobb öröm volt a tizennégy lakás elől körbe nézni: akkor még virágzott itt a föld, hullámzott a búzamező, hangoskodtak a háziállatok. Mos­tanra a körülmények miatt az itte­niek föladták a gazdálkodást. Mert | gépeik nincsenek. Aki pedig szánt, j elvet és arat, annyi pénzt kér a j munkáért, amennyit nem szégyell I - panaszolták. Kiskert már alig van. S ilyen körülmények között persze állatot is csak elvétve tarta­nak. Ritka kivétel Tóth Istvánné, akinek még mindig van disznaja. Azért tartja, hogy ezzel is segítsen a gyerekeinek. A gamászapusztai- ak már csak ilyenek, czene attila Másokért szól a harang Negyvenen élnek Gamászapusztán, s legutóbb négy éve költöztek ide új lakók. A telep az 1940-es években épült, s látott boldogabb napokat is. Volt itt iskola, annak a termében bálokat tartottak. Októ­berben a Vendel-napi búcsúban szórakoztak még 1972-ben is, ami­kor Tóth Istvánné férjhez ment. Azután a tanács eladta az iskolarészt, a pap meg elvitette Lullára a templom harangját. Azóta az enyészet lassanként körülölelte a pusztát. Legföljebb a gyerekek örülnek a ro­moknak, azoknál jót lehet játszani. De közöttük élni nehéz. Meglepő ajánlatok Kaposváron a Daewoo-nál! Új Kalos vásárlása esetén használt, illetve roncs autóját akár 370 000 Ft-tal* magasabb áron számítjuk be! Egyes modellek akár 10% kezdőrészlettel elvihetők! Továbbra is vállaljuk Daewoo gépkocsik garanciális és garan­cián túli szervizelését. Ezen hirdetés felmutatóját új autó vásárlása esetén ajándékkal lepjük meg! Nagy árengedménnyel kínáljuk eladásra teszt­autóinkat. *Az ajánlat az általunk kínált finanszírozási konstrukcióval érvényes. Daewoo. Nagyszerűbb, mint gondolná. Daewoo Kaposvár 7400 Kaposvár, Zöldfa utca 58. Tel: 82 /526-710 mobil:06-30-650 8338 r>f VJ|L> DAEWOO Alapkezelő Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságé PÁLYÁZATI TÁMOGATÁS ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÁRA A több minisztérium által támogatott Erdei Iskola Program 2003-2008 keretében új pályázati felhívás jelent meg „Erdei iskola szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 2003.” címmel. . A pályázat célja, hogy segítse az erdei iskola szolgáltatási helyek infrastrukturális fejlesztését, így pl.: az épületállag megóvását, illetve a közösségi helyiségek kialakítását. A pályázat feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen kidolgozott erdei iskola szakmai programmal és adatait regisztrálja a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság Erdei Iskola adatbázisában. A megpályázható támogatás felső határa 6,4 millió Ft. A pályázat beadási határideje: 2003. december 12. A részletes pályázati kiírás és a pályázathoz szükséges formanyomtatványok (adatlap, programűrlap, nyilatkozatok) kizárólag elektronikus úton, a következő honlapon érhetők el: www.konkomp.hu A pályázattal kapcsolatban részletes információk kérhetők az OM Alapkezelő Igazgatóságától (Szabó Zsuzsanna, témafelelős: 1/301-3235), illetve a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóságtól (Kolimár Zsuzsanna: 1/343-4800/382, BörcsökÁron: 1/343-4800/383 mellék). Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága A megtalált visszhang Kötcse Griinberger Tamás kiállt kötcsei kúriája elé és elkurjantotta ma­gát; kiáltását visszhangozták a közeli dombok.- Kötcse egy csoda - így árado­zott a fővárosi csillárké­szítő, akinek művészi megmunkálású világí­tótest) ei egyebek között Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, az operettszínházban, il­letve a Moulin Rouge- ban láthatók, és - mint megtudtuk - már terve­zi a holokauszmú- zeum csillárjait is. - Kötcse különös falu. A hely szel­lemét igazán jól mutatja: a Ham- letre itt, ebben a faluban már az ezerkilencszázas évek legelején is volt fogadókészség. Kötcsei gyökereit csak néhány éve fedezte föl Griinberger Ta­más. - A nagyapám még kötcsei volt, előtte a felmenői is sokadíziglen, apám azonban már nem beszélt a család múltjáról - állította. - Hazataláltam azon­Nyolc kúria Az 1800-as években épült ti­zenkilenc kúriából ma is meg­van nyolc, három műemlék, a többi helyi védelem alatt áll. Mai tulajdonosaik között ismert művészek vannak. Az egyik An­tall Györgyé; a falu valaha a né­hai miniszterelnök, Antall Jó­zsef őseinek a birtoka volt. bán, ezt bátran mondhatom. Szá­mos művész - szobrász, festő, zeneszerző - vásárolt kúriát ebben a faluban hozzám hason­lóan; itt találjuk meg a nyugal­munkat és további tevékeny­ségünkhöz a feltöltődést. Nekem például az ad erőt a munkámhoz (van úgy, hogy este leugrom Pest­ről, azután reggel már megyek is vissza dol­gozni), hogy tudom: őseim is ugyanazokat a kötcsei utcákat járták, amiket most én. A művészi csillárké­szítő (a felesége Kalo- csay Zsuzsa, az ismert operettprimadonna) mióta félig- meddig kötéseinek mondhatja magát, a fejébe vette: segít ab­ban, hogy a kis falvak ne sorvad­janak el; mégpedig a maga mód­ján, a színvonalas kultúra eljutta­tása révén. - Nagyon fontos len­ne, hogy hozzám hasonlóan mi­nél többen visszataláljanak ősi földjükre - magyarázta Griinber- ger Tamás. - A korábbi évtizedek neveltetése, sajnos, nem nagyon engedte, hogy ez sokakban kiala­kuljon. Ezért is érték a kötcsei szemlélet, neveltetés, a vallásos hagyomány. Az idegent itt befo­gadják az emberek. Él az Antall József-i hitvallás: nem számít a vallás, a hovatartozás, ennél jóval fontosabb együtt munkálkodni a közösség érdekében. Amióta föl­fedeztem kötcseiségemet, próbá­lok adni, segíteni a településnek azért, hogy könnyebben boldo­guljon. FÓNAI IMRE VÉLEMÉNYÜNK Favágáskor hull a forgács A fa egyre fontosabb az életünkben. Amikor csihatagként elül­tetjük tudhatjuk, hogy végre tettünk valami jót. Amíg él, oxigént ad a benzingőzös mindennapokban, aztán elöregedve a gáznál vagy villanynál olcsóbb tüzelőként melenget bennünket. De valami baj van az erdőkkel. Sok a tarvágás Észak-Somogyban. Más területeken pedig mintegy akadálypályaként járható csak a fák köze, mert földre roskadt vagy félig kidőlt törzsekkel, ágakkal van tele; mintha senki földje lenne. Valami baj van az emberekkel is. Egyre többen lopják a fát, rá­adásul a legtöbbször nem a korhadttá fáradtat, hanem az egész­ségeset, az erőset. Ami jó a háztetőt tartó gerendának, könnyen eladható, a kályhában sokáig ég. Talán baj van a törvénnyel is. Jogos, hogy aki engedély nélkül ki­vágja a fát az büntetést érdemel. De vajon igazságos-e, hogy a fa tulajdonosának kell a vádlottak padjára ülnie, ha valaki más ki­vágja és ellopja az övét? Mert jelenleg ez a helyzet. A szigorú ítélkezés melletti érv, hogy folyamatosan nő az enge­dély nélküli fakivágások száma, és Somogybán az ügyek negyven százaléka bizonyítottan önlopás. Miközben jogszabály rögzíti, hogy az erdő őrzése a tulajdonos kötelessége, A tulajdonost az sem menti, ha az illegális kivágást követően feljelentést tesz a rendőrségen. így bármilyen furcsa, jelenleg az örülhet, aki csak sétál az erdőben, de nincs a tulajdonában egy fa sem. A fákat védő jogszabály egyébként az én olvasatomban a tulaj­donos iránti bizalmatlanságról is árulkodik. Még elképzelni is borzasztó, ha ezt a bizalmatlanságot kiterjesztené a jogalkotó pél­dául az autókra is; bár a biztosítók nyilván örülnének, hogy ha el­lopnák, akkor a tulajdonost nem kellene kártalanítani, hanem még ő fizetne érte. Jól van ez így? Vagy ahol fát vágnak, ott hullhat a forgács? CZENE ATTILA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom