Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-23 / Vasárnap Reggel, 47. szám

2003. NOVEMBER 23. INTERJÚ Utazás Karinthyába [ertész Tivadar KARI NTHI JÓZSEF ENGEL KAROLINA Nincs még egy ilyen család a magyar, s talán a világirodalom­ban sem, ahol mindenki tehet­séges, mindenki sikeres, min­denki bohém, de nyomukban ott jár az ördög Is agydaganat, ördöggörcs vagy éppen depresz- szió képében. Ragyogó család- regény, amit az e sorban utolsó színházcsináló, Karinthy Márton vet papírra, vagyis immár ő Is íróvá lett, hogy megírja a Karinthyakat. Ahogy egy kriti­kus fogalmazott, ebben a csa­ládregényben Pest, Közép-Euró- pa, a Kárpát-medence és a XX. század is benne van és az író legkevésbé a saját családját kíméli, így az sem fog csalat­kozni, aki csak az irodalom hátországára, a magánügyekre kíváncsi. Márpedig Karinthy Frigyes vagy Karinthy Cinl a ma­guk idején legalább annyi figyel­met kaptak, mint ma a média­sztárok, minden nőügyükről és minden adósságukról tudtak. Erre mondaná egy olcsó kabaré­tréfa szereplője: mecsoda különbség!- Ha voltak is titkok a Ka­rinthy családban, immár nin­csenek, hiszen még nagyany­jának a szeretőit is kiírja.- Nem akartam indiszkrét len­ni, viszont őszintén akartam írni. Hazudtak már eleget nagyapám­ról, nagyanyámról és apámról is. Deheroizáltam az isteneket, de az Iliászban is az az izgalmas, hogy földre szállnak a hősök, megtudjuk, milyenek voltak hét­köznap, különben nem lehetne megfesteni őket. Egyetlen ment­ségem van, hogy magamat sem kímélem. Ha valaki mindent megír a szüleirőf, barátairól, is­merőseiről, akkor a legesendőbb­nek magát kell, hogy lefesse. S így is történt, a könyv elején be­vallom, hogy azért született meg most e könyv, mert megpróbál­tam elkerülni az őrületet. Húsz éve gyűjtöttem anyagot e könyv­höz, töredékeim, írásaim voltak, de 2000-ben kezdtem megírni ezt a történetet, mert akkor rámtört a pánik. Valami megpat­tant bennem, úgy éreztem, en­gem is utolért a Karinthy-átok. Ez a félelelem könyve, félelem az ör­döggörcstől, ami nagybátyámat, a költő Karinthy Gábort gyötörte. Ő legalább annyira híres, mint a többi Karinthy, mégis máskép­pen az, hiszen Benedek István megírta őt az Aranyketrecben, ő volt a Fájdalomherceg. A beteg­ségét ő maga hívta ördöggörcs­nek. Egyik pillanatról a másikra feladta az életét, elfogyott a tehet­sége, ahogy Benedek István állí­totta róla. Pánik tört rá, hogy nem írja meg a nagy művet. Az Esőember című film óta tudjuk, hogy az autizmus szörnyű beteg­ség, az ember befelé fordul, el­szakad a valóságtól. Karinthy Gábor viszont a mítoszon túl semmit sem hagyott tudni magáról. Karinthy Márton- Nagyapjának nem lehetett könnyű élete Böhm Aranka mellett, hiszen többször leírja, hogy a felesége mások előtt is megalázta, sőt Aranka képes volt ifjú szeretőjével beülni egy Karinthy-előadásra és még be is szólt a férjének...- Örökös harcban éltek. Aranka iszonyatos szexuális vonzerővel bírhatott, amivel nem lehetett szembeszállni. Az egész város szerelmes volt bele, Ady versciklust írt hozzá, Jó­zsef Attila fekete orchideának nevezte, szóval igazi múzsa volt. Életük viszont maga volt a pokol, egy pokoli történet, s a három gyerekük e cigány vircsaft- / GÁBOR (a fájdalom herceg) úriasszonyok adták össze, mert hízelgett nekik, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök húga kérte meg őket az ada­kozásra. VERA bán nőtt fel.- Első hallás­ra hihetetlen, hogy az ünnepelt író, aki 1800 pengőt is megke­resett egy hónapban, három­szor annyit, mint egy államtit­kár, gyakran nem tudta kifizet­ni a számlákat, kikapcsolták a villanyt.- Bohém világ volt, nagyapá­mat se érdekelte a pénz, s hát Aranka amúgy is rendesen köl­tötte. Egyébként Karinthy Frigyes generációja akkori­ban magvasabb dolgokkal volt elfoglalva. A világról, az embe­riség sorsáról elmélkedtek, s az fontosabbnak tűnt, minthogy jön a villanyszámlás.- Azt se tudta eddig a világ hogy Karinthy Frigyes agymű­tétjének költségeit lipótvárosi Pedig így történt, ebből is látszik, hogy nem szobrokkal va­gyunk körülvéve. Nagyapámék- nak nem volt pénze, s Herczeg Ferenc úgy segített, hogy megkérte Bethlen Mar- gitot és szinte utasítot­ta, hogy menjen el a gazdag újlipótvárosi asszonyokhoz, akik elég proc­Született: Budapest, 1949. szeptember 1. Tanulmányai: Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendező (1968-73) Életútja: a békéscsabai Jókai Színház (1973-75), a pécsi Nemzeti Színház (1975-77), a Thália Színház (1977-80), a Népszínház (1980-82), a Gorsiumi Nyári játékok rendezője (1978-80), megala­pítja a Hököm Színpadot (1982), Karinthy Színház (1988-) Fő rendezései: Sarkadi: Ház a város mellett; Karinthy: Gőz; Aibee: Ál­latkerti történet; Karinthy: Gellérthegyi álmok; Karinthy-Szakonyi: Ta­nár úr kérem; Poiret: Őrült nők ketrece; Shakespeare: Ili. Richárd. Családi állapota: elvált. Gyermeke: Vera (1976) MÁRTON bár ő sose teregette volna ki a családi szennyest, óvakodott a mítoszrombolástól. Naplójá­ban többször említi, hogy Déry Tibor milyen rossz író, miköz­ben rá azért haragudott, mert Marci című novellában, közöl­te is vele, hogy ez nem iroda­lom, hanem családi pletyka és vonja vissza.- Akkor nagyon haragudtam érte, ma az egyik legjobb novellá­jának tartom. Azt hittem, hogy nem szeret, nem törődik velem és én csak egy téma vagyok, ahogy róla is gyakran írt az apja. Amikor aztán sokkal később elolvastam a naplóját, kiderült, hogy milyen sokszor gondolt rám, és hogy mennyire féltett. Másik nagy tévedésem pedig az volt, amikor csak a megközelít­hetetlen, macsó nőcsábászt, a nagy dumást vettem észre benne. Pedig a naplójának azt is leírja, hogy rengeteg kétsége volt, néha őrjítő bizonytalanságban élt, ami nyílegyenesen vezetett a depressziójához. Korábban vi­szont úgy éreztem, hogy rám­telepszik, elnyom a súlyos egyé­nisége. Próbált volna terelni, a Szigeten bedobott a vízbe, hátha pólós leszek, de én kimásztam és meg sem álltam a Vígszínházig. Ez a trükk csak a Benedek Micu- nak sikerült, aki a Nemzeti Szín­ház üdülőjében dobta a vízbe a fiát, Tibor ma a világ egyik legjobb pólósa.- És Cini hagyta, I hogy a színházban ver- | jen sátrat?- Dehogy, mániáku­st Gyárfás Juli sőbb ba, Judik Etel (Boga) & KARINTHY FRIGYES & Böhm Aranka zseninek a mű­tétre valót. Egyébként meg három nappal ké- indultak Stockholm- Olivecrona profesz- szorhoz, mert Aran- ká- na k e m volt együtt a lyímesi F. ^ gardróbja, hiányzott még egy-két ruha, és kesztyűk után szalad­gált. f Kertész Tamás ] FERENC (Cini) & Boros Ágnes cok voltak ah hoz, hogy ne tudja­nak ellenállni egy efféle kérésnek: Drága Mucikám, mit szólnál, ha össze- gyűjtenénk ennek a nagy JÓZSEF (Uncle Joe) & Maud-Ahogy én tudom, Ka­rinthy Cini is készült egy Karinthy Fri­gyes-köny­vet írni, viszonya volt az anyjával, sót azt meg is írta az ítélet nincs című önéletrajzi regényében.- Túl mély volt a seb az apám­ban. Amikor Déry és Aranka vi­szonya zajlott, még nem volt a nagy Déry, csak egy kezdő, tehát tudatosan rombolt mítoszt, szük­sége volt nagyanyámra, hogy bi­zonyítsa, ő mindig is benne volt az irodalomban. Később aztán a Befejezetlen mondattal és más művekkel igazolta, hogy való­ban nagy író. És utó­lag azt mondom, nem baj, hogy megír­ta Arankát. Ki legyen kíméletlen és őszinte, ha nem az író? Sokak­nak fájt az a könyv, hiszen akkor még sokan éltek a szereplői kö­zül, s leginkább apámnak.- Cini még fiatal volt, ami­kor az apja meghalt, tehát csak az árnyékával kellett megbirkóznia, nem úgy önnek. Már ötévesen rá kellett döb­bennie, hogy apja kibeszéli a san próbált elterelni a művészeti pályáról, ha például írni akartam vol­na, biztos fellázad. A színházat elnézte, bár azt szerette volna, ha rendes polgári foglalkozást vá­lasztok, tanár, jogász vagy orvos leszek. Gye­rek is maradtam apám nyomasztó súlya alatt, egészen a saját színházam meg­alapításáig.- S volt még egy fal kettőjük között, amiről ugyancsak őszintén ír, az ön mássága.- Már gyerekkoromban se túl­zottan vonzott az ő macsósága, talán anyámat védtem. S ebbe persze az is beletartozott, amikor a társaságban a többiekkel együtt ő is teli szájjal röhögött a buzi vicceken. A szexualitásomba vi­szont egyáltalán nem tudott bele­szólni, miután nem volt köze a homoerotikához, egyáltalán nem ismerte azt. Többször szeretett volna beszélni erről velem, de én mindig visszautasítottam. Ahogy egy régi barátját is megpróbálta egyszer kikérdezni, de Hirsch Jancsi közölte vele, hogy „Cini te olyan vagy, mint egy gyerek. Ilyesmit felnőtt emberek nem szoktak kérdezni.” Apám nem szerette, ha valaki kilóg a sorból, viszont ő mindig mindenben a legjobbak között szeretett lenni. Rajta aztán nem lehetett gúnyo­lódni. S ezért is fájt neki, féltett, hogy sok bajom lesz még a kü­löncségeimből. Én is félteném a lányomat, ha mondjuk drogosok­kal barátkozna... Dalia László A házuk bejára­tán kint volt egy tábla, miszerint délután 4 és 6 között itt dr. Böhm Aranka rendel. Ám ami­kor egyszer be­csöngetett egy páciens és Cini felkeltette Aran­kát, az megkér­dezte a betegé­től, ha beteg, miért nem orvos­hoz megy. Állító­lag egyetlen páciense Nóti Károly, a kabaré- és filmíró volt. Frigyes es Boti Karinthy Cini élete utolsó évében mély depresszióba esett, utolérte a családi átok. Ahogy Naplójában is írja, mindig megpróbált belőle kikapaszkodni, de kevés sikerrel, mert ez egy szörnyű, önpusztító beteg­ség. Egy kicsit a rendszer- váltás áldozatának is tekin­tette magát, mert elvesztet­te a bóiyáit. Az előző negy­ven évben jól-rosszul, de ki­ismerte magát, de ’89-ben ismeretlen világ jött. Mint­ha az iránytűvel együtt az értékek is elvesztek volna, vagy legalábbis már nem lehetett tudni, hogy mik az értékek. ■-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom