Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-22 / 272. szám

::Á? p. 2003. November 22., Szombat HÉT- V É G E 13. OLDAL 125 éve halt meg Rózsa Sándor Százhuszonöt éve, 1878. no­vember 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legendás alföldi be­tyárvezér. A szegedi alsóvároson született 1813. július 16-án. Anyja korán ipeghalt, apját marhalopás miatt agyonverték, egyetlen öccse a szegedi börtön­ben felakasztotta magát. Mint a legtöbb szegényle­gény, kezdetben ő is boj­tárkodással kereste ke­nyerét. 23 éves volt, ami­kor két társával egy tanyá­ról elhajtott két tehenet. Elfogták, s a szegedi tör­vényszék 1836. szeptem­ber 10-én másfél évi fogságra és há- romhavonként 25 botütésre ítélte. Tíz hónap múlva - mikor már nem bírta elviselni a botozást - megszö­kött. Ez lett életre szóló üldözteté­sének egyik fő oka. Saját szavai szerint „szaladó betyár” lett, noha ő egész életében megkapaszkodni szeretett volna, csak mint egyszerű csikós vagy gazda. A Szeged kör­nyéki pusztákon bujkált, s hamar társakra lelt a csongrádi Török Sa­muban, a szegedi Veszelkákban. (Veszelka Juliska élettársa lett, s fi­uk született, egymásra találásukat Móricz Zsigmond gyönyörűen áb­rázolja Rózsa Sándor című regény­trilógiájának első részében.) Rózsa Sándor társaival 1842 ok­tóberében 13 marhát elhajtott a Hódmezővásárhely melletti pusz­tán - ez volt a második vádpont, amit a törvény emberei ellene mindvégig fenntartottak. Sok véres betyárkaland fűződött már ekkor a nevéhez, de valószínűleg olyan tet­teket is neki tulajdonítottak, ame­lyekben vétlen volt. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, hogy en­gedje el a korábbi börtönbüntetés hátralevő részét, mert szeretne be­csületes ember módjára élni, 32 éves korára belefáradt már az állan­dó bujkálásba, rettegésbe. Végül Kossuth Lajostól kapott mentessé­get 1848-ban A népmonda szerint Kossuth titkára kíséretében Cegléd felé kocsizott, amikor Rózsa Sán­dor és betyárjai megtámadták, mire Kossuth a magyarok gyilkolása he­lyett az idegen csapatok elleni küz­delemre szólította fel őket, s java­solta, álljanak be a seregbe. Ami tény: a Honvédelmi Bizott­mány 1848. október 13-án amnesz­tiában részesítette Rózsa Sándort, aki 150 felfegyverezett lovassal sza­badcsapatot alakíthatott, és a szerb felkelők ellen sikeres portyázó har­cot vívott. Néhány látványos győ­zelem után a betyárokból alakult szabadcsapat fosztogatni, kegyet- lenkedni kezdett. Damjanich köz­benjárására az ügyet eltussolták, de a hadvezetés föloszlatta a csa­patot. A vizsgálat bebizonyította, hogy Rózsa Sándor sem rablásban, sem gyilkosságban nem vett részt, sőt tárnáit is visszatartotta, ameny- nyire tőle tellett. 1849-ben megnősült, a 37 éves, csinos külsejű tápéi Bodó Katalint vette el. Mint árendás, feleségével együtt a szegedi alsóváros gazdái­nak fogadott csikósaként, két tehe­ne, lova, majorsága volt. Csakha­mar visszatért azonban betyárnak: bandástul járta a vidéket, csak a gazdagokat zaklatta, ám a szegényeket nem szána­lomból kímélte, hanem mert tőlük nem volt mit rabolni. Tekintélye nagyra nőtt a szegedi tanyavilágban, mert a zsákmányt mindig igazságosan osztotta el, magának többet sosem adott, s a kalandok során elhalt cimborák családjáról is be­csületesen gondoskodott. 1853- ban tízezer ezüstforint vérdíjat tűz­tek ki a fejére. Sógora tanyáján ke­resett menedéket, a gabonásban aludt, felesége kenyérsütésből tar­totta el fiukat. 1857. május 9-én két csendőr akadt a nyomára, Rózsa lövöldözni kezdett, s a csendőrök elmenekültek. Sógorát árulással gyanúsította, s a veszekedés köz­ben elsült pisztolya megsebezte a sógort, aki később belehalt sérülé­sébe. Az odacsődült emberek le­fogták Rózsa Sándort, és a szegedi börtönbe vitték. Több mint másfél évig tartott az ötven pontból álló vádirat összeállítása, az 1859 feb­ruárjában kezdődött perben az or­szágosan ismert betyárvezér védel­mét három ügyvéd látta el. Végül az ügyész hat vádpontot tartott fenn, köztük nem volt egy gyilkos­ság sem. Kötél általi halálra ítélték, s miután kegyelmi kérvényét Fe­renc József aláírta, ítéletét életfogy­tiglani börtönre változtatták. Kilencévi raboskodás után, 1868-ban amnesztiával szabadult, felajánlkozott pandúrnak, de eluta­sították. Visszatért régi életéhez: is­mét rablóbandát szervezett, egyre vakmerőbb vállalkozásokba fogott, 1868-ban - akár egy westernfilm- ben - egy vasúti postakocsit is meg­támadtak Szeged közelében, de ez az akciójuk nem sikerült. Rózsa Sándor ismerte a környéket, s búj- tatójá is szép számmal akadt a ta­nyavilágban. Legendája tovább nőtt: „Rózsa Sándornak még a lo­ván is fordítva van a patkó, hogy mikor megy, azt higgyék, hogy jön” - tartotta róla a hiedelem. A kapitalizálódó Magyarorszá­gon a közbiztonság a fejlődés egyik fontos tényezője volt. A be­tyárok felszámolására kiküldött Ráday Gedeon királyi biztos Rózsa Sándort 1869 januárjában tőrbe csalta, majd 1872-ben a bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. Gyilkosságot vagy más főbenjáró bűnt most sem tudtak rábizonyíta­ni. A szamosújvári börtönben halt meg 65 éves korában tüdővészben. Egyetlen, nyolc forintért elkelt suba maradt utána. Legendás alak­ja a népballadákban, a nótákban, a regények lapjain és a filmvásznon máig él.____________ _m Kétszer nyert pert Strasbourgban Nagyatád-Strasbourg Háromszoros jogi bravúrral büsz­kélkedhet Barbalics István nagy­atádi ügyvéd, aki másodszor nyert pert a magyar állammal szemben. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tava­lyi ítélete precedenst teremtett a magánpanaszosok indokolatla­nul hosszú peres eljárásainak jog­orvoslatára, a nemrég elbírált eset pedig rekordösszegű kártérítésé­vel és szokatlan tárgyalásával tű­nik ki a strasbourgi bíróság ma­gyar ügyei közül. Negyven országból évente mintegy 30 ezer panasz érkezik a strasbourgi Emberi Jogok Euró­pai Bíróságához. Itt egy évtized alatt alig egytucatnyi olyan ítélet született, amely polgári peres el­járás miatt elmarasztalta és kárté­rítésre kötelezte a magyar álla­mot. Kivételes jogi bravúrnak szá­mít tehát, ha valaki Strasbourg­ban sikerre visz egy ügyet. Barba­lics István nagyatádi ügyvéd már kétszer is pert nyert a nemzetkö­zi bíróságon, s ez példa nélküli az országban.- A tavalyi sikeres eljárás miatt többen megkerestek, hogy vállal­jam el jogi képviseletüket a stras­bourgi bíróságon. Több hasonló ügy van most is folyamatban, s az idén még legalább három stras- botlrgi ítéletet várok - mondta Barbalics István. - Az egyik nem polgári, hanem büntetőügy, ami szintén ritkaság. A legutóbbi strasbourgi ítélet Ny. Lászlóné és T. Lajosné 1991 óta húzódó peres ügye miatt álla­pította meg a magyar állam fele­lősségét. A nyolcvanas évek vé­gén mindketten a tengizi olaj- és gázmezők kitermelésén dolgoz­tak Kazahsztánban, s keresetük szerint itt szerezték a munkavég­zési képességüket is befolyásoló betegségeiket. Másokkal együtt akkoriban egyesületet is alakítot­tak, hogy érvényesítsék jogaikat az egészségkárosodás miatt. A különféle bíróságokon Ny. Lászlóné és T. Lajosné jutott a legtovább. Az 1998-ban a magyar állam ellen is kiterjesztett perben a Leg­felsőbb Bíróság az addig megho­zott ítéleteket tavaly februárban hatályon kívül helyezte és a mun­kaügyi bíróságot új eljárás lefoly­tatására kötelezte. A magyaror­szági per tehát még most is tart, az Emberi Jogi Bírósághoz azon­ban már 1999-ban beadták pana­Barbalics István szukát a felperesek az indokolat­lanul hosszú pereskedést sérel­mezve. Amikor Barbalics István tavaly átvette az ügyek intézését, már vizsgálati szakaszban volt a két asszony ügye, s idén október­ben jutottak el az ítéletig. Ez egyébként nem számít hosszú időnek Strasbourgban, ahol álta­lában három-négy éves előkészí­tő szakasz előzi meg a végső tár­gyalást. A strasbourgi bíróság fő szabálya szerint a magyarországi összes jogorvoslati lehetőséget ki kell merítem, mielőtt az Emberi Jogok Bíróságához fordulnának. A legutóbbi esetben azonban et­től eltérően úgy hozott ítéletet a két asszony javára a nemzetközi bíróság, hogy a hazai per még le sem zárult, ráadásul minden ed­diginél nagyobb, több millió fo­rintos kártérítésre kötelezték a magyar államot... _____bíró mária Az utolsó jogi esély Magyarországról a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához 1992. november 5-től bárki fordulhat olyan esetekben, amikor fel­merül a Magyar Állam felelőssége az Emberi Jogi Egyezményben biztosított alapjogok megsértésére. Ilyen például az élethez, a moz­gásszabadsághoz, a magán- és családi élethez, valamint a tisztes­séges tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog. A stras­bourgi eljárás ingyenes, magyarul is lehet beadványt tenni, a bírósá­gi eljárás nyelve azonban angol vagy francia. HANGSZERBEMUTATÓ. Ötszáz kaposvári óvodás vett részt azon a hangszer- és népviselet-bemutatón, amelyet a városi művelődési központ, az Együd Árpád Művészeti Iskola tanulói és oktatói szerveztek tegnap. A gyerekek népi vonós, pengetős és fúvós hangszerekkel ismerkedhettek, a művészeti iskola néptáncosai pe­dig lány- és fiúnépviseleteket mutattak be. A tánccal zárult bemutatónak a tervek szerint lesz folytatása is, a jövőben klasszikus és modem hangszerekkel is megismerkedhetnek az óvodások. fotó láng Róbert „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Nehéz felszólító mód A legtöbb igénk felszólí­tó módjának képzése nem okoz különö­sebb gondot a nyelvhelyes­ségben és a helyesírásban jártas egyé­neknek: énekelj, kérj, várj, tudj, mondj (valamit) - hiszen tudják, hogy a felszólító mód jele a -j. Nehezebb a helyzet, ha a felszólítást tárgyas rago­zásé igével kell kifejezni: „Énekeld el a dalt! Kérd meg a kezét! Várd meg, ha késik is! Tudd meg, mikor lesz a mér­kőzés! Mondd meg az igazat!” Ezekben az esetekben csak a - d végű igék felszólító módjá­ban írunk két -dd betűt. Az igazi nehézséget azok az esetek jelentik, amelyekben a felszólító és kijelentő módú igealakokat a kiejtésben nem, csak írásban különböztetjük meg. Néhány példa arra, ho­gyan is ejtjük ki ezeket az igé­ket: 'mond', 'kezd’, 'hord' és 'áld'. És hogyan írjuk? Bizony másképp, ha kijelentő és más­ként, ha felszólító mondatban használjuk őket: „Barátom mindig igazat mond.” (kijelen­tő mondat) ,}Mondd meg, bará­tom, az igazat!” (felszólítás) „Sakkban a világos bábukkal játszó kezd.” (kijelentés) „Kezdd el a mesét szépen!” (felszólítás József Attila versé­ben) Különleges az 'áld' hely­zete, mert itt nem is ugyanar­ról az igéről van szó: „Alid meg, fiam, a helyed az élet­ben!” (az áll ige felszólító módja) „Isten, áldd meg a ma­gyart!” (itt pedig az áld ige fel­szólító módjával találkozunk). Hogy még bonyolítsuk a fel­adatot, itt a hagy és a hisz ige felszólító módja. Nem kell mást tennünk, mint megje­gyezni: a hagy felszólító mód­jában szerepel a -j módjel, a hisz ilyen alakjában viszont nem. A két ige felszólító módja helyesen tehát: hagyj, hagyja, hagyjuk stb.; higgy, higgyen, higgyük! Néha - a nyelvtanban is - a kivétel erősíti a szabályt. S végül a folyik ige. Mivel ma már a j és ly kiejtése között nincs különbség, hisz mindkét esetben j hangot ejtünk, a fel­szólító módú alak írásában megmarad mindkét betű: foly­jon vagy választékosabban (hisz ikes igéről van szó): foly­jék! Hadd menjen minden a ma­ga útján; higgyünk nyelvünk szabályaiban! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Megyenap az ifjúságért Kaposvár Az első somogyi ifjúsági me­gyenapot rendezték meg teg­nap Kaposváron. Az összejöve­telen az ifjúsági szervezetek részvételével megalapították a somogyi gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórumot és alá­írták az együttműködési meg­állapodást.- 1990 óta még nem került sor if­júsági szervezetek találkozójára - mondta Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke. - Sokáig voltak jól működő ifjúsági szerve­zetek hazánkban, de a rendszer- váltás során a legtöbb megszűnt, és helyette nem alakultak új kö­zösségek. Ezért ezeknek a pótlá­sa óriási feladat. Hozzátette: segí­teni kell abban, hogy még több, fiatalokat tömörítő szervezet ala­kuljon, hiszen Somogybán alig 50 a számuk, míg nyugdíjasszerve­zetből 140 van.- Hamarosan egy felmérést ké­szítünk azért, hogy meg­felelő képet kapjunk ezekről a szervezetekről - mondta Gyenesei Ist­ván. - így megtudjuk, mire van szükségük, mi­lyen problémáik vannak a szervezeteknek, s egy­általán azonos problé­mák foglalkoztatják-e a zsáktelepüléseken és a kisvárosokban található ifjúsági szervezeteket. A közgyűlés elnöke reméli, hogy az érdekegyeztető fórum bekapcsolódik a megyei közgyű­lés elé kerülő, ifjúságot érintő elő­terjesztések egyeztetésébe. Sólymos Gábor, a megyei ön- kormányzat ifjúsági referense el­mondta: megszületett az együtt­működés a csaknem ötven szer­vezet között. Elnököt nem válasz­tottak, mindenki egyen­rangúan vesz részt a munkában.- Egy év múlva érté­keljük a munkát, s ha szükséges, akkor elnö­köt is választunk - mondta az ifjúsági refe­rens. A fórum munká­jában egyebek között részt vesz a megyei közgyűlés, a munka­ügy, az oktatásügy és az egész­ségvédelem is. A rendezvényt az ifjúsági szer­vezetek bemutatkozása mellett egész napos szórakoztató progra­mok színesítették. VARGA TÍMEA Piaci körkép Kaposvár Siófok Nagyatád Szigetvár Dombóvár Nagykanizs Burgonya 120 85-120 120 100-120 95-140 80-120 Káposzta 60 49 50 60 79 55-70 Kelkáposzta 110-120 98 150 120 150 140 Paprika 160-450 150-350 250 156400 120-380 186300 Paradicsom 380 200-350 400 150-300 180-360 320 Uborka 450 450 500 500 420-500 186220 Petrezselyem 456500 356480 500 400 350 700 Sárgarépa 126130 98 180 86150 106150 200 Tojás 22-23 2622 24 2623 2623 1620 Hagyma 130 120 130 126200 140 106130 Fokhagyma 500 500 550 500 480 500 Karfiol 130 96150 200 100 120 186200 Karalábé 8690 4 670 100 60 100 100 Sütőtök 5680 100 100 100 100 100 Sav.káposzta 200 200 180 200 220 206240 Saláta 120 86100 120 80 120 36130 Sampinyon 386430 456500 500 500 49Q 450 Bab 606700 500 500 500 480 450 Feketeretek 120 120 100 100 120 110 Alma 66160 76150 126160 86150 86150 66120 Körte 156300 350 350 300 320 156180 Banán 230 196230 280 250 240 260 Narancs 300 286320 350 300 350 300 DIÓ 700 1200 700 600 990 906100 Mák 600 600 500 'M4f> 500

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom