Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-22 / 272. szám
::Á? p. 2003. November 22., Szombat HÉT- V É G E 13. OLDAL 125 éve halt meg Rózsa Sándor Százhuszonöt éve, 1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. A szegedi alsóvároson született 1813. július 16-án. Anyja korán ipeghalt, apját marhalopás miatt agyonverték, egyetlen öccse a szegedi börtönben felakasztotta magát. Mint a legtöbb szegénylegény, kezdetben ő is bojtárkodással kereste kenyerét. 23 éves volt, amikor két társával egy tanyáról elhajtott két tehenet. Elfogták, s a szegedi törvényszék 1836. szeptember 10-én másfél évi fogságra és há- romhavonként 25 botütésre ítélte. Tíz hónap múlva - mikor már nem bírta elviselni a botozást - megszökött. Ez lett életre szóló üldöztetésének egyik fő oka. Saját szavai szerint „szaladó betyár” lett, noha ő egész életében megkapaszkodni szeretett volna, csak mint egyszerű csikós vagy gazda. A Szeged környéki pusztákon bujkált, s hamar társakra lelt a csongrádi Török Samuban, a szegedi Veszelkákban. (Veszelka Juliska élettársa lett, s fiuk született, egymásra találásukat Móricz Zsigmond gyönyörűen ábrázolja Rózsa Sándor című regénytrilógiájának első részében.) Rózsa Sándor társaival 1842 októberében 13 marhát elhajtott a Hódmezővásárhely melletti pusztán - ez volt a második vádpont, amit a törvény emberei ellene mindvégig fenntartottak. Sok véres betyárkaland fűződött már ekkor a nevéhez, de valószínűleg olyan tetteket is neki tulajdonítottak, amelyekben vétlen volt. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, hogy engedje el a korábbi börtönbüntetés hátralevő részét, mert szeretne becsületes ember módjára élni, 32 éves korára belefáradt már az állandó bujkálásba, rettegésbe. Végül Kossuth Lajostól kapott mentességet 1848-ban A népmonda szerint Kossuth titkára kíséretében Cegléd felé kocsizott, amikor Rózsa Sándor és betyárjai megtámadták, mire Kossuth a magyarok gyilkolása helyett az idegen csapatok elleni küzdelemre szólította fel őket, s javasolta, álljanak be a seregbe. Ami tény: a Honvédelmi Bizottmány 1848. október 13-án amnesztiában részesítette Rózsa Sándort, aki 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott, és a szerb felkelők ellen sikeres portyázó harcot vívott. Néhány látványos győzelem után a betyárokból alakult szabadcsapat fosztogatni, kegyet- lenkedni kezdett. Damjanich közbenjárására az ügyet eltussolták, de a hadvezetés föloszlatta a csapatot. A vizsgálat bebizonyította, hogy Rózsa Sándor sem rablásban, sem gyilkosságban nem vett részt, sőt tárnáit is visszatartotta, ameny- nyire tőle tellett. 1849-ben megnősült, a 37 éves, csinos külsejű tápéi Bodó Katalint vette el. Mint árendás, feleségével együtt a szegedi alsóváros gazdáinak fogadott csikósaként, két tehene, lova, majorsága volt. Csakhamar visszatért azonban betyárnak: bandástul járta a vidéket, csak a gazdagokat zaklatta, ám a szegényeket nem szánalomból kímélte, hanem mert tőlük nem volt mit rabolni. Tekintélye nagyra nőtt a szegedi tanyavilágban, mert a zsákmányt mindig igazságosan osztotta el, magának többet sosem adott, s a kalandok során elhalt cimborák családjáról is becsületesen gondoskodott. 1853- ban tízezer ezüstforint vérdíjat tűztek ki a fejére. Sógora tanyáján keresett menedéket, a gabonásban aludt, felesége kenyérsütésből tartotta el fiukat. 1857. május 9-én két csendőr akadt a nyomára, Rózsa lövöldözni kezdett, s a csendőrök elmenekültek. Sógorát árulással gyanúsította, s a veszekedés közben elsült pisztolya megsebezte a sógort, aki később belehalt sérülésébe. Az odacsődült emberek lefogták Rózsa Sándort, és a szegedi börtönbe vitték. Több mint másfél évig tartott az ötven pontból álló vádirat összeállítása, az 1859 februárjában kezdődött perben az országosan ismert betyárvezér védelmét három ügyvéd látta el. Végül az ügyész hat vádpontot tartott fenn, köztük nem volt egy gyilkosság sem. Kötél általi halálra ítélték, s miután kegyelmi kérvényét Ferenc József aláírta, ítéletét életfogytiglani börtönre változtatták. Kilencévi raboskodás után, 1868-ban amnesztiával szabadult, felajánlkozott pandúrnak, de elutasították. Visszatért régi életéhez: ismét rablóbandát szervezett, egyre vakmerőbb vállalkozásokba fogott, 1868-ban - akár egy westernfilm- ben - egy vasúti postakocsit is megtámadtak Szeged közelében, de ez az akciójuk nem sikerült. Rózsa Sándor ismerte a környéket, s búj- tatójá is szép számmal akadt a tanyavilágban. Legendája tovább nőtt: „Rózsa Sándornak még a lován is fordítva van a patkó, hogy mikor megy, azt higgyék, hogy jön” - tartotta róla a hiedelem. A kapitalizálódó Magyarországon a közbiztonság a fejlődés egyik fontos tényezője volt. A betyárok felszámolására kiküldött Ráday Gedeon királyi biztos Rózsa Sándort 1869 januárjában tőrbe csalta, majd 1872-ben a bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. Gyilkosságot vagy más főbenjáró bűnt most sem tudtak rábizonyítani. A szamosújvári börtönben halt meg 65 éves korában tüdővészben. Egyetlen, nyolc forintért elkelt suba maradt utána. Legendás alakja a népballadákban, a nótákban, a regények lapjain és a filmvásznon máig él.____________ _m Kétszer nyert pert Strasbourgban Nagyatád-Strasbourg Háromszoros jogi bravúrral büszkélkedhet Barbalics István nagyatádi ügyvéd, aki másodszor nyert pert a magyar állammal szemben. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi ítélete precedenst teremtett a magánpanaszosok indokolatlanul hosszú peres eljárásainak jogorvoslatára, a nemrég elbírált eset pedig rekordösszegű kártérítésével és szokatlan tárgyalásával tűnik ki a strasbourgi bíróság magyar ügyei közül. Negyven országból évente mintegy 30 ezer panasz érkezik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Itt egy évtized alatt alig egytucatnyi olyan ítélet született, amely polgári peres eljárás miatt elmarasztalta és kártérítésre kötelezte a magyar államot. Kivételes jogi bravúrnak számít tehát, ha valaki Strasbourgban sikerre visz egy ügyet. Barbalics István nagyatádi ügyvéd már kétszer is pert nyert a nemzetközi bíróságon, s ez példa nélküli az országban.- A tavalyi sikeres eljárás miatt többen megkerestek, hogy vállaljam el jogi képviseletüket a strasbourgi bíróságon. Több hasonló ügy van most is folyamatban, s az idén még legalább három stras- botlrgi ítéletet várok - mondta Barbalics István. - Az egyik nem polgári, hanem büntetőügy, ami szintén ritkaság. A legutóbbi strasbourgi ítélet Ny. Lászlóné és T. Lajosné 1991 óta húzódó peres ügye miatt állapította meg a magyar állam felelősségét. A nyolcvanas évek végén mindketten a tengizi olaj- és gázmezők kitermelésén dolgoztak Kazahsztánban, s keresetük szerint itt szerezték a munkavégzési képességüket is befolyásoló betegségeiket. Másokkal együtt akkoriban egyesületet is alakítottak, hogy érvényesítsék jogaikat az egészségkárosodás miatt. A különféle bíróságokon Ny. Lászlóné és T. Lajosné jutott a legtovább. Az 1998-ban a magyar állam ellen is kiterjesztett perben a Legfelsőbb Bíróság az addig meghozott ítéleteket tavaly februárban hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A magyarországi per tehát még most is tart, az Emberi Jogi Bírósághoz azonban már 1999-ban beadták panaBarbalics István szukát a felperesek az indokolatlanul hosszú pereskedést sérelmezve. Amikor Barbalics István tavaly átvette az ügyek intézését, már vizsgálati szakaszban volt a két asszony ügye, s idén októberben jutottak el az ítéletig. Ez egyébként nem számít hosszú időnek Strasbourgban, ahol általában három-négy éves előkészítő szakasz előzi meg a végső tárgyalást. A strasbourgi bíróság fő szabálya szerint a magyarországi összes jogorvoslati lehetőséget ki kell merítem, mielőtt az Emberi Jogok Bíróságához fordulnának. A legutóbbi esetben azonban ettől eltérően úgy hozott ítéletet a két asszony javára a nemzetközi bíróság, hogy a hazai per még le sem zárult, ráadásul minden eddiginél nagyobb, több millió forintos kártérítésre kötelezték a magyar államot... _____bíró mária Az utolsó jogi esély Magyarországról a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához 1992. november 5-től bárki fordulhat olyan esetekben, amikor felmerül a Magyar Állam felelőssége az Emberi Jogi Egyezményben biztosított alapjogok megsértésére. Ilyen például az élethez, a mozgásszabadsághoz, a magán- és családi élethez, valamint a tisztességes tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog. A strasbourgi eljárás ingyenes, magyarul is lehet beadványt tenni, a bírósági eljárás nyelve azonban angol vagy francia. HANGSZERBEMUTATÓ. Ötszáz kaposvári óvodás vett részt azon a hangszer- és népviselet-bemutatón, amelyet a városi művelődési központ, az Együd Árpád Művészeti Iskola tanulói és oktatói szerveztek tegnap. A gyerekek népi vonós, pengetős és fúvós hangszerekkel ismerkedhettek, a művészeti iskola néptáncosai pedig lány- és fiúnépviseleteket mutattak be. A tánccal zárult bemutatónak a tervek szerint lesz folytatása is, a jövőben klasszikus és modem hangszerekkel is megismerkedhetnek az óvodások. fotó láng Róbert „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Nehéz felszólító mód A legtöbb igénk felszólító módjának képzése nem okoz különösebb gondot a nyelvhelyességben és a helyesírásban jártas egyéneknek: énekelj, kérj, várj, tudj, mondj (valamit) - hiszen tudják, hogy a felszólító mód jele a -j. Nehezebb a helyzet, ha a felszólítást tárgyas ragozásé igével kell kifejezni: „Énekeld el a dalt! Kérd meg a kezét! Várd meg, ha késik is! Tudd meg, mikor lesz a mérkőzés! Mondd meg az igazat!” Ezekben az esetekben csak a - d végű igék felszólító módjában írunk két -dd betűt. Az igazi nehézséget azok az esetek jelentik, amelyekben a felszólító és kijelentő módú igealakokat a kiejtésben nem, csak írásban különböztetjük meg. Néhány példa arra, hogyan is ejtjük ki ezeket az igéket: 'mond', 'kezd’, 'hord' és 'áld'. És hogyan írjuk? Bizony másképp, ha kijelentő és másként, ha felszólító mondatban használjuk őket: „Barátom mindig igazat mond.” (kijelentő mondat) ,}Mondd meg, barátom, az igazat!” (felszólítás) „Sakkban a világos bábukkal játszó kezd.” (kijelentés) „Kezdd el a mesét szépen!” (felszólítás József Attila versében) Különleges az 'áld' helyzete, mert itt nem is ugyanarról az igéről van szó: „Alid meg, fiam, a helyed az életben!” (az áll ige felszólító módja) „Isten, áldd meg a magyart!” (itt pedig az áld ige felszólító módjával találkozunk). Hogy még bonyolítsuk a feladatot, itt a hagy és a hisz ige felszólító módja. Nem kell mást tennünk, mint megjegyezni: a hagy felszólító módjában szerepel a -j módjel, a hisz ilyen alakjában viszont nem. A két ige felszólító módja helyesen tehát: hagyj, hagyja, hagyjuk stb.; higgy, higgyen, higgyük! Néha - a nyelvtanban is - a kivétel erősíti a szabályt. S végül a folyik ige. Mivel ma már a j és ly kiejtése között nincs különbség, hisz mindkét esetben j hangot ejtünk, a felszólító módú alak írásában megmarad mindkét betű: folyjon vagy választékosabban (hisz ikes igéről van szó): folyjék! Hadd menjen minden a maga útján; higgyünk nyelvünk szabályaiban! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Megyenap az ifjúságért Kaposvár Az első somogyi ifjúsági megyenapot rendezték meg tegnap Kaposváron. Az összejövetelen az ifjúsági szervezetek részvételével megalapították a somogyi gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórumot és aláírták az együttműködési megállapodást.- 1990 óta még nem került sor ifjúsági szervezetek találkozójára - mondta Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. - Sokáig voltak jól működő ifjúsági szervezetek hazánkban, de a rendszer- váltás során a legtöbb megszűnt, és helyette nem alakultak új közösségek. Ezért ezeknek a pótlása óriási feladat. Hozzátette: segíteni kell abban, hogy még több, fiatalokat tömörítő szervezet alakuljon, hiszen Somogybán alig 50 a számuk, míg nyugdíjasszervezetből 140 van.- Hamarosan egy felmérést készítünk azért, hogy megfelelő képet kapjunk ezekről a szervezetekről - mondta Gyenesei István. - így megtudjuk, mire van szükségük, milyen problémáik vannak a szervezeteknek, s egyáltalán azonos problémák foglalkoztatják-e a zsáktelepüléseken és a kisvárosokban található ifjúsági szervezeteket. A közgyűlés elnöke reméli, hogy az érdekegyeztető fórum bekapcsolódik a megyei közgyűlés elé kerülő, ifjúságot érintő előterjesztések egyeztetésébe. Sólymos Gábor, a megyei ön- kormányzat ifjúsági referense elmondta: megszületett az együttműködés a csaknem ötven szervezet között. Elnököt nem választottak, mindenki egyenrangúan vesz részt a munkában.- Egy év múlva értékeljük a munkát, s ha szükséges, akkor elnököt is választunk - mondta az ifjúsági referens. A fórum munkájában egyebek között részt vesz a megyei közgyűlés, a munkaügy, az oktatásügy és az egészségvédelem is. A rendezvényt az ifjúsági szervezetek bemutatkozása mellett egész napos szórakoztató programok színesítették. VARGA TÍMEA Piaci körkép Kaposvár Siófok Nagyatád Szigetvár Dombóvár Nagykanizs Burgonya 120 85-120 120 100-120 95-140 80-120 Káposzta 60 49 50 60 79 55-70 Kelkáposzta 110-120 98 150 120 150 140 Paprika 160-450 150-350 250 156400 120-380 186300 Paradicsom 380 200-350 400 150-300 180-360 320 Uborka 450 450 500 500 420-500 186220 Petrezselyem 456500 356480 500 400 350 700 Sárgarépa 126130 98 180 86150 106150 200 Tojás 22-23 2622 24 2623 2623 1620 Hagyma 130 120 130 126200 140 106130 Fokhagyma 500 500 550 500 480 500 Karfiol 130 96150 200 100 120 186200 Karalábé 8690 4 670 100 60 100 100 Sütőtök 5680 100 100 100 100 100 Sav.káposzta 200 200 180 200 220 206240 Saláta 120 86100 120 80 120 36130 Sampinyon 386430 456500 500 500 49Q 450 Bab 606700 500 500 500 480 450 Feketeretek 120 120 100 100 120 110 Alma 66160 76150 126160 86150 86150 66120 Körte 156300 350 350 300 320 156180 Banán 230 196230 280 250 240 260 Narancs 300 286320 350 300 350 300 DIÓ 700 1200 700 600 990 906100 Mák 600 600 500 'M4f> 500