Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-21 / 271. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2003. November 21., Péntek HHI __________Hírek__________ PÁ LYÁZATON NYERTEK. Vis major pályázattól remél segítsé­get az iharosi önkormányzat egy beszakadt régi kút rendbetéte­léhez. Az óvoda tetőszerkezetét is javítani kell, mert beázik. Eh­hez a megyei területfejlesztési tanácstól nyert 963 ezer forintot. A munkát még az idén elvégzik. IDŐSEK NAPJA. A falu idős la­kosait köszöntötték Gyékénye­sen. A rendezvényt az önkor­mányzat és a gondozási köz­pont szervezte, s 80-90 nyugdí­jas vett részt rajta. Csordás Jó­zsef polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd az általá­nos iskola és a Margaréta nyug­díjasklub adott műsort. Végül megvendégelték a résztvevőket. ÚJ FA A PARKBAN. Újabb fa­csemetével gazdagodott a bük- kösdi kastély körül kialakított mil­lenniumi park. Az adományozó Gyenesei Istvánné volt, aki a tele­pülési jelképek átvétele alkalmá­ból rendezett ünnepségen ígérte meg, hogy minden évben újabb fával gyarapítja a parkot. A ma­mutfenyő-csemetét ünnepélyes keretek között most ültették el. CÍMEREK A TANÁCSKOZÓBA. A csurgói kistérség valamennyi településének a címere látható lesz a csurgói városháza tanács­kozótermében. Amelyik telepü­lésnek van testvérfaluja, annak a címerét is elhelyezik 'a falon. Minderről a társulási ülésen döntöttek a polgármesterek, és hamarosan meg is valósítják. SIKERES MORZSAÜZEM. Ki lene dolgozónak ad munkát a darányi morzsaüzem, s akár 3,5 tonnányi prézlit is előállíthatna naponta. Az ízesített zsemle- morzsát előállító élelmiszer-ipa­ri kisüzemet két éve alapította Kiss Ferenc pékmester, azóta a Spar nagykereskedelmi hálózat­tal szerződött, s így Debrecenbe is eljutnak a termékei. Újabban már Romániába és Olaszország­ba is szállítanak zsemlemorzsát. NÉPSZERŰ A KERÉKPÁRÚT. Egyre többen járnak Inkén a ke­rékpárúton, reggel iskolába vagy munkába. A forgalmas főúton korábban több baleset történt, ezért kerékpárutat építettek. Voltak azonban, akik továbbra is az úttesten bicikliztek, fittyet hányva a kreszre, de a kamio­nok sofőrjei dudaszóval és főleg járművüknek a nagyságával jobb belátásra bírták őket. így aztán Inkén helyreállt a rend: a gyalogosok a járdán mennek, a biciklisek a kerékpárúton, az au- tósok pedig az úton. _________■ A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ, VARGA GYÖRGY Csatornáznak hetedhét határban Jól vizsgázott az iskola Zákányban nagy munkagépeket is bevetve már serényen dolgoznak a kivitelező kft szakemberei a szennyvízvezeték lefektetésén A csurgói kistérség hét telepü­lésén dolgoznak szennyvízbe­ruházáson, s jövőre várhatóan újabb négy község kezdi meg. A többi egyelőre csak álmodik az EU által is megkövetelt szennyvízhálózat kialakításáról. Csurgón, Zákányban, Gyékénye­sen, Berzencén dolgoznak a mun­kagépek. Évekig hiába pályázott Csurgó a kistérségi szennyvízcsa­tornára, ám 2002 őszén több for­rás folytán letették az alapcsövet, s megkezdték a hét települést érintő beruházást. A költsége 2,86 milli­árd forint (áfa nélkül); a korszerű szennyvíztisztító telep, ami Csur­gón épül, 299 millió forintba kerül. Ev végéig a teljes csatornamű mintegy negyede készül el. A csur­gói kertvárosi rész szennyvízháló­zatát már próbaüzembe helyezték. Szabadics Attila, a kivitelező közmű- és mélyépítő kft ügyveze­tője azt mondta: ütemterv szerint dolgoznak, munkájukat semmi nem nehezíti, lakossági panasz sem érkezett. A polgármesteri hi­vatalokban dolgozók azonban tud­ják: az építéssel járó kellemetlen­ségeket néhányan nehezen viselik, nagy a zaj, járhatatlanok az utak. Az emberek többsége azonban örül neki; sok helyütt ugyanis a tel­jes infrastruktúrához csak a szennyvízhálózat hiányzott. A gyékényesiek sokszor elpanaszol­ták: féltik a bányatavaikat, mert sokan a Kotróba engedik a szenny­vizet. Másutt sem ismeretlen jelen­ség az udvarom sőt az utcán folyó, esetleg a kútba kötött szennyvíz. S nemcsak büdös, környezetszeny- nyező, az egészségre is ártalmas. Az inkei önkormányzatot két éve följelentették, mert a falu szennyvizét egy használaton kívü­li mezőgazdasági terület gödrébe öntötték. Megszületett a környe­zetkímélő új megoldás, a mélyba- rázdás elhelyezés. Ez 400 ezer fo­rintjába került az önkormányzat­nak, és Rózsa Sándor polgármester a saját földjét bocsátotta a falu ren­delkezésére. Felföldi Károly, Iha­rosberény körjegyzője a napokban örömmel újságolta: a kormány döntése szerint 2004-ben állami tá­mogatással kezdődhet a szenny­vízcsatorna-hálózat építése Iharos­ban, Pogányszentpéteren és Inkén; már csak a parlament jóváhagyása kell. A beruházás összes költsége 1 milliárd 360 millió forint, ennek a 68 százalékát - 904,6 millió forintot - remélik a címzett támogatástól. Az önkormányzat a saját erőt hitel­ből biztosítja, ez kiegészül a lakos­sági hozzájárulással. Az utóbbi vél­hetőleg 160 ezer forint lesz. Iharos, mint Kisházi Ferenc pol­gármester mondta, régen más el­képzeléseket is dédelgetett az élővízbe vezethető megoldástól a gyökérzónás tisztításig, sőt ennek üvegházas változatáig sok minden szóba került. A Hétszergörbe apró falvai is a legolcsóbb megoldáson törik a fejü­ket. - Csurgó messze van ahhoz, hogy a vezetékére csatlakozzunk - töprengett Szabó János, Porrog- szentpál polgármestere. Hozzáér­tőktől azt a tanácsot kapták: a kör­jegyzőséghez tartozó falvak külön építsenek egy kis szennyvíztisztí­tót, esetleg minden háznál legyen. A polgármesterek most egyelőre fi­gyelik a pályázati kiírásokat, és ab­ban bíznak, hogy a feladathoz egy- szer majd pénzt is kapnak. ■ Gondot okoz a tárolás A Balaton-parti településeken már kötelező a környezet védelmét szolgáló zárt tartályos tárolás, Dél-Somogyban azonban ilyen meg­kötés nincs. Az emésztőgödrök fala téglából készül, s ez száraz­ság idején átengedi a vizet, s az a talajba kerül, azt szennyezi. Szépítik a régi községházát Iharos Egyemeletnyi teret kapott a falutól 1999-ben az iharosi gyermek- és if­júsági önkormányzat. Az öreg há­zat, amibe beköltöztek, a múlt század elején csendőrpihenőnek használták, illetve itt volt a köz­ségháza. A fiatalok 2001-ben re­dőnyt szereltettek az ablakokba, de jelentős felújításra nem volt pénzük. Az idén azonban félmillió forintot nyertek az ifjúsági minisz­térium és a Belügyminisztérium közös pályázatán, így elkezdhet­ték a munkát. Horváth Győző al­polgármester elmondta: felújítot­ták a villamos hálózatot, új lámpa­testeket vettek, mozgásérzékelőt szereltek föl, és túl vannak a belső vakoláson is. A lábazat vakolásá­val folytatják majd tavasszal. Közben az ifjúsági önkormány­zat is tevékeny. Falinaptárt készí­tenek iharosi képekkel, s a Szent László-napi rendezvényre is csi­náltatnak prospektust. A mai, me­gyei ifjúsági érdekegyeztető fóru­mon is részt vesznek, és egy népi komédiát adnak elő. ■ Csurgó A kistérség több településéről is járnak diákok a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába. Az in­tézmény két éve újfajta képzést in­dított, alsó és felső tagozatos cso­portok kezdték meg művészeti ta­nulmányaikat. Helyi pedagógusok és a kaposvári tanítóképző főisko­la művésztanárainak irányításával itt most öt csoportban mintegy száz gyerek tanul. Két év előképző után a tanulók szakosodhatnak: grafika, festészet, kézművesség vagy kerámia szakirányt választa­nak. Tanév végén közszemlére te­szik a legjobb alkotásokat, nyaran­ta kézművestáborba mennek. Az oktatási minisztérium megbízásá­ból nemrég górcső alá vették az in­tézményt, a művészeti oktatás tár­gyi, személyi feltételeit vizsgálták.- Jónak ítélték a munkánkat - mondta Simon Mihály igazgató. - A szakvélemény szerint megfelelő szakképzettségű pedagógusokkal jó színvonalú az oktatás, és a könyvtár is igyekszik minél több művészeti témájú kötetet beszerez­ni. A tárgyi feltételeken azonban jó volna javítani, és szükség van egy művészteremre is. Erre viszont ke­vés az esély, az iskola ugyanis évek óta pályázik az épület rekonstruk­ciójához szükséges 200 millió fo­rintra - eredménytelenül. Két tan­termet, amit az ÁNTSZ korábban bezáratott, már felújítottak, de bő- ven van még tennivaló. _______■ Va salt hús, szemes kukoris Csurgónagymarton Ha ételekről van szó, Mihalicsné Sánta Margitnak kimeríthetetlen a fantáziája. Sokszor „gondolomfor- mán” rakja az alapanyagot, mégis jó dolog sül ki belőle. Azt mondta: szakácskönyvből is „puskázik”, így készült az a vasalt hús, ami a csurgói vásár főzőversenyén a szár- nyasparádé-tál egyik éke volt. Egy ré­gi szenes vasalóval lapogatták a csir­kemellet, alul a forró rostély sütöt­te. Mindenki a csodájára járt. A pa­rádés tálon a vasalt hússal együtt nyolcféle húsétel sorakozott, mel­lette hagymás krumplisaláta. Sze­met gyönyörködtető volt a tálat kí­sérő, kismadárnak álcázott kuko­ris is. A kukorisnak nevezett kelt tészta kör alakú fonott kalácshoz hasonlít, a falu hagyományos éte­le. Mihalicsné ebből formázott madárfigurákat, fekete borsból tett rá szemet. A Csurgónagymar- tonért, Somogyért Egyesület győ­zelméhez nem is férhetett kétség. Mihalicsné Sánta Margit a főzőversenyen- Valaha nem szerettem főzni - mondta Mihalicsné, aki a nagysza­kácsi főzőversenyen is kapott már díjat. - De két vadászházban főz­tem, s megkedveltem. Főleg akkor élvezem, ha látom, hogy ízlik a vendégeknek. A titok nyitja: főzni tudás, ügyesség és fantázia. ■ Szívet melengető Őszikék Berzence Műsorokkal, kulturális rendezvé­nyekkel lepte meg idős lakóit a Szeretet szociális otthon. Részt vettek a községi nyugdíjasesten is, örömmel fogadták a Borostyán klub műsorát. A hónap zárásaként egy kiadvánnyal rukkoltak elő. Előzményéről Szőke József igazga­tó így írt az előszavában: „... a szo­ciális otthon parkjában megállított egy lakó, és ezt súgta: Én verseket írok. Elolvasná őket?” Nemcsak el­olvasta, hanem maga is ösztönzött mindenkit, akiről tudta, hogy szí­vesen foglalja rímekbe az érzéseit.- „Őszikék” címmel versírópá­lyázatot hirdettünk, s nyolc intéz­mény 17 lakója nevezett be 40 vers­sel. Irodalmi délutánon is bemutat­koztak - mondta Szőke József. - Olyan jól sikerült, hogy jövőre a me­gye összes bentlakásos intézmé­nyeire is kiter­jesztjük a pá­lyázatot. A verseket csokorba gyűjtő Őszi­kék szívet me­lengető, főleg ha tudjuk, hogy alkotói családjuktól távol töltik mindennapjaikat. Mégis meglát­ják az élet szépségeit, a természet csodáit, s boldogságról, hitről val­lanak. - Mindennap ajándék - írja egyikük. Felejtsd el a bánatot - int a másik. A következő lapokon a berzencei otthonban megtalált nyugalomról olvashatunk. A füze­tet illusztrációk teszik színesebbé. A pályázat lebonyolításában Fejér Zoltán, a nagyatádi Talentum iro- dalmi stúdió vezetője segített. ■ Két aranydiploma fél évszázad után ZÁKÁNY Fél évszázada végzett a Vida há­zaspár, s a jubileumon arany­diplomát vett át a kőszegi, illetve a dombóvári tanítóképző főisko­lán. A jeles évfordulón a faluban is ünnepélyesen köszöntötték a két nyugdíjas pedagógust.- A feleségem kőszegi, jómagam pedig gyékényesi vagyok. A diplo­maosztás előtti gyakorlóévünket mindketten Berzencén töltöttük, ott ismerkedtünk össze - mondta Vida István. S azóta elválaszthatat­lanok. Öt évig tanítottak Berzen­cén, majd pedig Darvaspusztára, onnan Fazekasdencsre költöztek. Retten tanították a nyolc osztályt: az asszony az alsósokat, férje a fel­sősöket.- Hogyan tudta valamennyi tan­tárgyat tanítani négy évfolyam diák­jainak? - kérdeztük Vida Istvánt.- Esténként tanultam, hogy a tananyagban előtte járjak a diákja­imnak - felelte. - Emellett elvégez­tem a biológia-földrajz szakot is. 1968-ban kerültünk Zákányba, a telepi iskolából mentünk nyugdíj­ba; én 15 év igazgatói munka után.- Nem bírtam az itthoniétet - vette át a szót Vida Istvánné. - Két évig még dolgoztam, de most sem tudok elszakadni az iskolától. Visz- szajárok azzal a szesszel, hogy ebédért megyek. S van két kis tanít­ványom is: németre oktatom őket. Örömmel várnak, ez nagyon jól­esik. Olyankor megnézem a régi fényképeket is a falon, amikről az uram mosolyog rám.- Nem lehetett könnyű igazgató­feleségnek lenni.- Bizony nem. Nekem mindig többet kellett teljesítenem, mint a többieknek, s példát kellett mutatni.- Mennyire hálásak az egykori tanítványaik?- A férjem kikéri magának, ha igazgató úrnak szólítják; azt szokta mondani: hívják csak Pista bácsi­nak. Vannak, akik kedvesen kö­szönnek, beszélgetnek velünk. Az aranydiplománk kapcsán egy régi darvaspusztai tanítványunk is gra­tulált, ez nagyon jó érzés volt. Vida István 1996-ban elkészítet­te a község több száz oldalas króni­káját, ennek egyetlen bekötött pél­dányát a polgármesteri hivatalban őrzik. Sosem érezte nyűgnek a munkát, a diákjaival töltött időkre mosolyogva emlékezik.- A mai gyerekek mások, de nem rosszabbak, mint a régiek voltak - mondta. - A tévé teszi mássá őket, az alakítja a gondolko­dásmódjukat. Bár nem készültem pedagógusnak, mégsem bántam meg, hogy ezt a pályát választot­tam. Sok szép emléket őrzök a gye­rekekről. Mert nekem már csak azok maradnak a felnőttek is. ■ VIDA ISTVÁNÉK 1989-ben mentek nyugdíjba. Napjaik azóta csendesen telnek. Vida István azt mondta: nem szívesen olvas, idős korára „betőundora" lett, in­kább a tévét nézi. Néhány éve szerencsétlenség érte: a vonatról akart leszállni. de mielőtt lába földet ért volna, elindult a szerelvény. Túlélte az esetet, ám sérü­lései örökre elkísérik. Csak rövid sétákat tesz az udvaron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom