Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-02 / Vasárnap Reggel, 44. szám
2003. NOVEMBER 2. □ riport Kórház a valóság szélén Hajdan bombasiker volt a Kórház a város szélén című csehszlovák sorozat. Ma már tudjuk, Sova főorvosék műfajt teremtettek, azután indult a Klinika, hogy a szintén világsikert aratott Vészhelyzetről már ne is beszéljünk. Nemrég elkészült a teleregény folytatása, s a 13 új epizód első darabjára annyian voltak kíváncsiak Csehországban, hogy a nézettségi adatokkal csak a nemzeti jégkorong-válogatott megnyert olimpiai döntője vetélkedhet. A szappanopera folytatását mi is láthatjuk, mivel megvásárolta az RTL Klub. De vajon miért oly népszerűek az egészségügyről szóló filmek, sorozatok? A pszichológus szerint élvezzük, hogy bepillanthatunk a gyógyítók kulisszái mögé, felfedezhetjük, hogy ők is csak emberek, de maguk az érintettek, vagyis az orvosok is amondók: bár sok félreértésre adhat okot egy-egy kórházi sorozat, mégis jó, hogy a betegek megismerik a hétköznapjaikat. H A Kórház a város szélén olyan filmes karriert futott be, amilyenről a ’80- as évek szocialista érájában dolgozó filmkészítők előzetesen még csak nem is álmodtak. A csehszlovák sorozat óriási siker lett az egész világon, milliók ismerték meg a jóságos Sova főorvost, mérgelődtek a csapodár Bla- zejen, illetve siratták meg a fanyar humorú Stross- mayer filmbéli halálát (később az őt játszó színész valóban elhunyt). Érthető hát, hogy a mostani folytatást óriási várakozás előzte meg. Több színész ugyan már nem térhetett vissza a képernyőre, ám a meghatározó szereplők maradtak, a fogadtatás pedig frenetikus volt: az első epizódot annyian látták, mint a naganói téli olimpia jég- hokidöntőjét, amelyet a cseh válogatott megnyert. Hazánkban az RTL Klub fogja , sugározni a változatlan című új szériát, méghozzá még a télen, a régi részeket kö- vetően. Kulka Jánost sokáig az utcán is mentőorvosnak nézték Igaz, csak a folytatás kerül főműsoridőben képernyőre, az „előzmény” már nem, mondván: azért ez mégiscsak egy több évtizedes sorozat. Kolosi Péter programigazgató elmondása szerint szinte véletlenül szereztek tudomást a produkcióról.- Prágában cseh tévésekkel beszélgettünk és szóba kerültek a régi idők legendás filmsorozatai. Amikor megemlítettem, milyen nagy siker volt nálunk a Kórház a város szélén, azt felelték: de hiszen annak most forgatják a folytatását. így sikerült lecsapnunk a lehetőségre. Kolosiék nem is láttak egy epizódot, sőt egy árva percet sem a sorozatból, s nem is mérlegelték, hogy mennyire illik az RTL Klub arculatába. A Kórház a város szélén nagy siker volt, s bíznak benne, hogy a folytatása is az lesz, vagyis az RTL Klubhoz, mint piacvezetőhöz illő nézettséget várnak. A sorozat áráról pontos adatot nem tudni, ám az RTL Klubnál elmondták: a Vészhelyzetnél - amely az amerikai sorozatok közül is a legdrágább - kevesebbet fizettek érte, nagyjából annyit, amennyit a nemzetközi piacon egy átlagos sorozatért kérni szoktak. S hogy miért érdekelnek minket ennyire az egészségügyi témájú filmek? Kocsis György Gábor pszichológus, a Miskolci Egyetem BTK Nevelés- tudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint az emberek töbsége nem látja át a gyógyítás folyamatát, s ezek a filmek bepillantást engednek a kulisszák mögé.- Az orvosi témájú sorozatok csökkentik az egyébként nagy szociális távolságot az orvos és az átlagember között - mondta. - A nézők azt látják, hogy az orvosok is emberek, nekik is ugyanolyan gondjaik és örömeik vannak, mint bárki másnak. Ami pedig a konkrét esetet illeti, a Kórház a város szélén című teleregény fogadtatásában biztos meghatározó lesz a nosztalgikus elem is, vagyis hogy az emberek szeretnek rácsodálkozni a múltjukra, egykori hétköznapjaikra. Kérdés persze, mit szólnak a filmbeli ábrázolásukhoz az orvosok. Bodoky György profesz- szor véleménye felemás. Szerinte jó, ha az orvosi hivatás lekerül abból a jelképes elefáncsonttorony- ból, ahol azt sok kollégája szeretné látni, s az emberek megismerik, hogy milyenek is az ő valóságos hétköznapjaik. • Ám az már kevésbé üdvözlendő, ha a nézők a sorozatokból nyert információk alapján próbálnak a hazai egészségügyben is tájékozódni.- Itt most nem arra gondolok, hogy más, boldogabb országokban jóval fejlettebb az ellátás szintje, s ez a képernyőn keresztül is látszik. Inkább azt érzem veszélyesnek, ha a betegek félreértenek bizonyos dolgokat, rosz- szul értelmeznek fogalmakat, téves következtetéseket vonnak le, esetleg éppen a saját egészség- ügyi élményeikkel kapcsolatban. Hogy mennyire komolyan veszik a nézők a televízióban látottakat, arról leginkább a sorozatokban szereplő színészek tudnának mesélni. A cseh teleregény első szériájában játszó művészeket sokáig megállították az utcán, s elmesélték nekik kisebb-nagyobb bajaikat, mintha valóban hivatásos gyógyítók lennének. Ilyen szituációkért persze nem kell Csehor- szágig menni, nálunk is jó ideig sok néző számára Kulka János is doktor úr volt, mivel a Szomszédok című szappanoperában orvost alakított.- Volt idő, amikor sokan konzultáltak velem az egészségügyi problémáikról, ám én ezt soha nem éreztem terhesnek - mondta a népszerű színművész. - Inkább megtisztelő ez a bizalom, s egyben egyfajta elismerés is, hogy a jelek szerint sikerült kellőképpen azonosulnom a forgatókönyvben szereplő figurával. Kulka János számára soha nem okozott gondot a beskatulyázás - mint mondta, talán azért, mert ő a Szomszédokat sohasem tekintette fő feladatának. Viszont ez a szerep tette őt országosan olyan ismertté, amilyen hírnév egy színpadi színésznek csak ritkán adatik meg. Dián Tamás 1 Szóvá doktorék vezették aj nyolcvanas évek tévés siker listáját, a folytatás is h más siker Csehországi) s az lesz nálunk is... Holtidézés titkos részletekkel Öngyilkosság vagy gyilkosság - vélte a közvélemény évtizedeken keresztül, amikor a művészhalálokról szóló híradások így kezdődtek: tragikus körülmények között elhunyt. Politikai vagy kegyeleti okok miatt tilos volt néven nevezni a történteket, Bajor Gizi, Soós Imre szerelmi drámából fakadó megölését, Somlay Artúr, Dómján Edit öngyilkosságát. Nem véletlen, hogy a titokzatos művészhaiálokból sokszor született mítosz, rejtélyességük pedig mindahányszor elképesztő szóbeszédekre kínált alkalmakat. ■ - Mi van magukkal, színészekkel? A tenyerünkön hordoztuk magukat, maguk meg azzal hálálják meg, hogy isznak, sorban öngyilkosok lesznek. Nem boldogok? - kérdezte Révai József exnépművelési miniszter 1957-ben Tolnay Kláritól, amikor a színésznő azzal kereste fel a nagy embert, hogy szíveskedne elintézni férje, Darvas Iván internálását a hosszú börtönbüntetésre szóló ítélet helyett. A kérdést a színész Gábor Miklós idézi egyik könyvében, így összegezve az ötvenes évek misztikus művészhalálainak eseményeit. Mert sokáig mítosz övezte Bajor Gizi, Somlay Artúr, Soós Imre halálát, miként később Kondor Béla, B. Nagy László, Dómján Edit, Jobba Gabi, Zala Márk, Szécsi Pál, Latinovits Zoltán tragikus eltávozását is. A művészek öngyilkosságainak egy részét a közvélemény politikai indítékúnak vélte, még a Ruttkai Éva által balesetnek mondott Latinovits- tragédiát is annak tartotta.- A közönség a művész összes magánéleti rezdülésére kíváncsi - mondja Gajdó Tamás színháztörténész. - Tudni akarja, mikor kél, mikor fekszik, és talán furcsa, de azt is, hogyan, milyen körülmények között hal meg. Valahányszor kiderül a foglalkozásom, az emberek nem azt kérdezik tőlem, mit játszott Tőkés Anna, hanem igaz-e, hogy Ruttkai Éva rákos volt. Szeretnének bennfentesek lenni. A színésznek felfokozott élete, rendkívüli érzékenysége miatt nagyobb esélye van, hogy nem természetes halállal távozik. Ez is előidézője a mítosznak, amit olykor a családtagok is táplálnak azzal, hogy elmondják, nem öngyilkosság történt, hanem baleset vagy véletlenül következett be a tragédia. A művésztemetések mindig a nagyközönség előtt zajlottak, de hivatalosan - rendszerint politikai, máskor kegyeleti okok miatt - évtizedekig titkolták e halálok körülményeit. A közönség sejtette, hogy a híradások „tragikus körülmények között elhunyt” mondata mindahányszor öngyilkosságot vagy gyilkosságot leplez. Bajor Gizi halálát a rádió déli hírolvasója 1951. február 12-én gyógyíthatatlan betegségének tulajdonította. Budapesten aznap azt suttogták, hogy a színésznőt férje, dr. Germán Tibor féltékenységi rohamában megölte, de sokan kettős öngyilkosságot emlegettek. A sikeres orvosférj valóban halálos adagú morfiuminjekciót fecskendezett előbb felesége, majd saját vénájába. A két holttest mellett egy cédulát találtak: „így nem lehet tovább élni. Bajor Gizi, Germán Tibor.” Utólag derült ki, hogy Germán azt hitte, feleségének agydaganata van, és kímélni akarta a szenvedésektől. Miközben Bajor Gizi idült középfül- gyulladásban szenvedett. Férje szerette volna egy svájci klinikára kivinni, azonban hiába kértek útlevelet. Germán Tibor hamis útleveleket csináltatott, de lebuktak, és a tragédia napján kellett volna bemenniük a Belügyminisztériumba. Ezért gondoltak sokan politikai rémdrámára, miközben egy nagy szerelem utolsó fejezetét írták a Bajor-villában. Bajor Gizi ravatalánál még Somlay Artúr mondhatott gyászbeszédet, nyolc hónappal később már őt temették. Somlay ugyanis levélben fordult Rákosi Mátyáshoz kitelepített színművészek érdekében, amit többek között Gobbi Hilda, Görbe János, Honthy Hanna és Pécsi Sándor is aláírt. A pártapparátus visszautasította a kérést, sőt figyelmeztették, hagyjon fel kérelmeivel, mert ugyanerre a sorsra juthat. Gobbi Hilda emlékei szerint november 10-én este megírt öt búcsúlevelet, lefeküdt, és az összes gyógyszert bevette, amit csak talált. A rádióban betegségre hivatkoztak, majd kozmetikázták a hírt: Somlay Artúr tragikus hirtelenséggel elhunyt. Tilos volt öngyilkosságot emlegetni, hiszen az a rendszer kritikájának számított. Dómján Edit megvárta a negyvenedik születésnapját, és 1972. december 26-án, miután felvágta ereit, felakasztotta magát. Sikerei csúcsán. - Nem akarta megvárni, hogy megöregedjen. - Teljes szí- nésznőségében, asszonyságában, emberségében akart és tudott elmenni - nyilatkozta férje, Káló Flórián. A színésznőt kapcsolatba hozták az ugyancsak öngyilkosságot elkövetett Szécsi Pál táncdal- énekessel. A pletykák, a két művészhalál rejtélyessége ezreket vitt temetői kíváncsiskodásra. A kegyeleti aktus helyett a társasági esemény számított. - Az emberek szeretik a színésztemetéseket - írta Gobbi Hilda. - Számukra az olyan, mint a majális: mindenkit látni, hírességek könnyeznek nem színpadi, hanem civil könnyekkel, s mindez felér egy cirkusszal. A színészcsülagok temetését forgatókönyvek szerint rendezték. Bajor Gizit a Nemzeti Színházban ravatalozták fel, innen vitték Farkasrétre ibolyával teleszórt utcákon. A tömeg a sírokat legázolva igyekezett közel jutni a sírgödörhöz, hogy láthassa a hírességeket. Ugyanez a hisztéria jellemezte Jávor Pál temetési szertartását is.- A művészhalálokból azért is alakulhattak ki mítoszok, mert nem hozták nyilvánosságra haláluk körülményeit - mondja dr. Szilágyi Mária pszichológus. - A színészeknek is joguk van ahhoz, hogy magánéletük bizonyos elemei ne kerüljenek nyilvánosságra. Nem is illett beszélni arról, hogy Latinovits ivott, és skizofréniájának köszönhette kitűnő művészetét, miként Dómján Edit vagy Szécsi Pál származását, Máté Péter halálának körülményeit sem volt illő emlegetni. tMás kategória Tolnay Klári, aki szereptanulás közben hunyt el vagy Sinkovits Imre, aki majdnem az öltözőjében lett rosszul, de emlékszünk Márkus Lászlóra, aki ugyancsak színpadon halt meg. A színészek óriási érzelmi terheket viselnek, nincs idejük lecsendesítem az őket szerepről szerepre hajtó érzelmi hullámokat. Csontos Tibor ■ A Ludas Matyit is alakító Soós Imre huszonhét évesen, 1957- j ben halt meg. Reménytelenül | szerelmes volt Ferrari Violettába, | de a színésznő Básti Lajost választotta. Soós inni kezdett, ön- j gyilkossági kísérlete is volt, majd alkoholelvonó kúrára ment. Ott j ismerkedett meg orvosnőjével, j akit feleségül vett. Rájött, hogy nem szereti, csak az orvosnő szerelmes belé. A feleség elhatározta, végez a férjével és önmagával. Morfiuminjekciót adott Soós Imrének, kinyitotta a gázcsapot. Soós megpróbált kitörni a konyha ajtaján, de hiába kaparta a ki-j tincset, ott halt meg a küszöbön.
