Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-17 / 267. szám

4. OLDAL 2003. November 17., Hétfő MEGYEI KÖRKÉP mmm Hírek JOGORVOSLAT. Tavaly egész évben 298 esetben, az idén mos­tanáig 278-szor fordultak So­mogybán helyi adóval kapcsola­tos ügyben a közigazgatási hiva­tal hatósági főosztályához. A ké­relmek fele az elsőfokú hatóság adómegállapítását vitatja, a má­sik fele csupán felvilágosítást kér. Előbbi esetek kétharmadá­ban az elsőfokú hatóság dönté­sét erősítette meg a másodfokú határozat is. A jogorvoslati ké­relmek döntő többsége a kom­munális és az építményadók kö­rében keletkezett, (mk) BUSZT VÁSÁROLNAK. A cse rénfai önkormányzat 4,8 millió forintos támogatást kapott a falu- gondnoki hálózat beindításához feltétlenül szükséges kisbusz be­szerzéséhez. Az egyedi belső ki­alakítású járművet, melyhez ga­rázst is vásároltak, már megren­delték, remélhetőleg januárra meg is érkezik, (vas) VESZÉLYES KÉMÉNYEK. Egy lakott melléképület tetőszerke­zete lobbant lángra gyanítható­an a kéményben keletkezett tűz miatt tegnap délután Kéthelyen. A marcali tűzoltók oltották el a lángokat. Korábban egy csurgói ház kéményében gyulladt ki a korom, amit a helybeli tűzoltók fékeztek meg. A fűtési szezon­ban tucatnyi riasztás futott be a megye tűzoltóihoz kéménytü- zek miatt, melyek ott a legveszé­lyesebbek, ahol a gerendát is be­építették a kémény falába, (vá) POSZTUMUSZ KITÜNTETÉS. Díszpolgári címet adományo­zott a kutasi képviselő-testület Horváth Imrének, a község idén elhunyt polgármesterének. A nagy tekintélynek örvendő ker­tészmérnök nyugdíjba vonulása után, 1998-tól kapcsolódott be a közéletbe. Munkáját elismerte a község, 2002-ben másodszor is neki szavazott bizalmat a lakos­ság. A posztumusz elismerést a községi ünnepségen adta át a hozzátartozóknak Egyed György polgármester, (bm) MEGÉRKEZETT A HAJÓ. Egy hétig tartott, mire tegnapra virra­dó éjszaka a Dunától a Balatonig ért közúton a Balatoni Hajózási Rt legújabb személyszállító ha­jója. Eredetileg három éjszaka alatt szerették volna Dunaújvá­rostól Siófokig szállítani, ám a hét közepén Tolnanémediben a hajó lecsúszott a szállító jármű­ről és egy zöldségboltban állt meg. Két napig kénytelen volt ott vesztegelni, csak utána indulha­tott újra. Tegnap azonban már a hajózási társaság siófoki telephe­lyén köthették tó. A jövő nyártól az egyik vízibusz helyett járja majd a Balatont, (fi) _________■ Vi lágnap a vese védelmében Vércukormérés a világnapi rendezvényen. A szövődmények megelőzhetők fotó: kovács A cukorbetegek számának ro­hamos emelkedése azt sejteti: húsz év múlva szinte nem lesz olyan család, ahol legalább egy diabéteszes ne fordulna elő. Hazánkban 600 ezer cukorbe­teget tartanak nyilván. Nem vé­letlen, hogy a kaposvári egész­ségügyi főiskolán tartott Dia­bétesz Világnap országos nyi­tórendezvényén hazánk min­den részéből több mint félezren vettek részt. Vörös Tamás megyei főjegyző kö­szöntőjében hangsúlyozta: a Ferkáné Pellárdi Zsuzsanna veze­tésével 12 éve alakult cukorbete­gek kaposvári egyesülete az érdek- védelem, a betegoktatás, a segélye­zés és egyéb programok szervezé­sével olyan országos elismerést ví­vott ki, amely méltóvá tette a világ­napi megnyitó szervezésére. ígére­tet tett arra: a megyei közgyűlés tovább támogatja a munkájukat. A Magyar Cukofbetegek Orszá­gos Szövetségével közösen rende­zett eszmecserén hazánk legneve­sebb belgyógyász és diabetológus . szakorvosai igyekeztek a diabéte- szeseknek olyan új információkat Olcsóbb a megelőzés Hazánkban évente több mint fél­millió diabéteszes kap vércukor- szint-csökkentő gyógyszert, ami mintegy 13 milliárd forintba kerül. Dialízisre 3600-an szorulnak, en­nek a költsége 20 milliárd forint. A megelőzés tehát nem csak életet ment, olcsóbb is. nyújtani, melyeknek segítségével késleltethetik a kór előrehaladását, s a szövődmények kialakulását. Az idei rendezvény arra hívta fel a figyelmüket, hogy a betegség a ve­séjükbe kerülhet, Fövényi József a korai tünetek mielőbbi felismeré­sének fontosságára, az egyéb szö­vődményekkel kapcsolatos össze­függéseibe világított rá. Hangsú­lyozta: csak a tünetek párhuzamos kezelése hozhat olyan eredményt, hogy a betegek ne kaüljenek mű- vesekezelésre, veseátültetésre. Halmos Tamás professzor azt hangsúlyozta: a diabétesz egy tünetegyüttes, amely az időskori cukorbetegségnél az elhízás, a ma­gas vérnyomás mellett a tünetek részeként alakul ki. A legtöbb halá­lozást is a diabétesszel összefüggő szívbetegségek és az agyvérzés okozzák, de szívelégtelenség is hatszor több a körükben. A normális vércukorszint beál­lítása mellett a kezelésben és a megelőzésben óriási szerepe van az életmódváltásnak, az egészsé­ges étrendnek és a mozgásnak. Példák sora igazolja: az a beteg, aki együttműködik a kezelőorvosával, évtizedekig, akár élete végéig is szövődménymentes maradhat. Dezső Enikő, a kaposvári kór­ház diabetológus főorvosa el­mondta: jó hír, hogy nyár óta na­gyobb tb-támogatással kapható az a tabletta, mely a cukorbetegség kialakulásának döntő folyamatába képes beavatkozni. Kincses János, a 30 ezer tagot számláló MACOSZ elnöke rossz hírként említette, hogy több gyógyszergyár megvon­ta a támogatását tőlük, s a közpon­ti forrás is csak a költségvetésük 5 százalékát fedezi, így a korábbi 1,50 helyett már kevesebb, mint 1 forint jut betegenként, várnai ágnes A remények már szárnyalnak (Folytatás az 1. oldalról) Egy iskolarepülés ára 1600-2000 forint, s égy vitorlázójogosítvány megszerzése sem kerül többe, mint egy személygépkocsié. Hogy mégis mi az oka a szerény érdek­lődésnek, azt senki sem tudja. Szerepe lehet ebben a számítógé­pes játékoknak csakúgy, mint az emberek időhiányának. Fentős Károly bizakodva tekint a jövőbe. Mint mondta: a repülő­bérlés, a légi kirándulások külföl­dön már a családi piknikek részét alkotják. Sajnos a hazai létesítmé­nyek erre még alkalmatlanok, de a változás már elkezdődött, s a taszári polgári légikikötőhöz ha­sonlókkal kitágulnának a lehető­ségek. A motoros gépeket üzemel­tetők borúlátóbbak.- A repülés igen költséges do­log lett - mondta Szemző Ernő, a Kapós Airport Kft képviselője. - Az üzemanyag- és az alkatrész­árak „elszálltak”, a legolcsóbb sé­tarepülés óradíja 35 ezer forint, s manapság ezt csak kevesen képe­sek megfizetni. A társaság ezért gaz­dasági célú repülésből tartja fenn magát: szú­nyogirtást és permete­zést vállalnak, veszett­ség elleni oltóanyagot szórnak. A honi mező- gazdaság helyzetét is­merve azonban kérdé­ses, hogy a légi védeke­zést a gazdák és a szö­vetkezetek meddig engedhetik meg magunkat. A Kapós Airport nyolc éve képez pilótákat, gép­parkjuk állapota jó. Mivel egy új repülő ára több tízmillió forintba kerül, ezért újak beszerzését nem engedhetik meg maguknak. Taszár sokat lendíthetne a megye repülősjövőjén, ám hogy mi lesz a sorsa, ma még kétséges. Az össze­fogást látva, ami a polgári terminál építése, illetve a katonaság meg­tartása érdekében zajlik, nehéz el­képzelni, hogy ne sikerüljenek a tervek. Addig is Sármelléken mű­ködik a legnagyobb rep­tér a régióban.- Idén 1500 gépet és 22 ezer utast fogadtunk, ez ötvenszázalékos nö­vekedést jelent az el­múlt évhez képest - mondta Zóka István, a reptér vezetője. - A Né­metországból és Svájc­ból érkező nagygépek mellett kisebbek Európa minden részéből, sőt az USÁ-ból is jöttek. Fejlesztésre azonban nincs le­hetőségük, pedig a leszállítórend­szeren kívül szükség lenne kifutó­pálya kivilágítására is. A repülőtér a zalavári és a sármelléki önkor­mányzat tulajdonába került, ám a két település anyagi helyzetét is­merve komolyabb befektetésre nem lehet számítani. Korábban szóba került, hogy a régió na­gyobb idegenforgalmi központjai támogatnák a Balaton West Airport-ot, de közös megegyezés hiányában ez elmaradt. A társaság saját erejéből elkészítette a szük­séges fejlesztések terveit, amihez első lépcsőben 800 millió forintra lenne szükség. A tihanyi kor­mányülésen ígéret született 681 millió forirít támogatásra.- Sajnos a hazai közlekedéspo­litika csak Ferihegyre alapoz - hangsúlyozta Zóka István. - A vi­déki légikikötők működtetését az önkormányzatokra és a vállalko­zókra hárította, pedig a régiós re­püléshez nélkülözhetetlen az álla- mi támogatás. horváth zsolt Somogyi repüléstörténelem Megyénkben először Nagyatádon Faludi Károly szállt fel gépével 1910. augusztus 16-án. Egy év múlva már az első világháború pilótá­it készítették fel Kaposváron, s a Monarchiában először a somogyi megyeszékhelyről induló gépek végeztek katonai felderítést. A hazai repülés első mártírja a Bogláron született Takács Sándor volt, aki 1912 októberében szenvedett balesetet. Trianon után a katonai gép­gyártást és a repülést megszüntették. Ebben az időben a vitorlázók egyik központja a Hangárdomb volt. A taszári repülőtér 1929-ben készült el, később Budapest-Kaposvár-Pécs között menetrendszerű járat közlekedett. AII. világháborúban is jeleskedtek a somogyiak, legkiválóbbjuk a kőkúti születésű Szentgyörgyi Dezső volt. 1951. február 2-án Sztálin utasítására 16 katonai repülőtér építését kezdték el, köztük a taszárit is. A munkálatokban 1500 munkaszolgálatos vett részt, s 25 millió forintba került a beruházás. Újra nyílt a teleház Felsömocsolad A mocsoládi teleház állandó telt házzal üzemel. A féltucatnyi szá­mítógép előtt mindig ül valaki, a képernyőkön játékok és inter­netes oldalak vibrálnak, a hang­falakból zene szól. A terem má­sik részében várakozók lapozgat­ják a könyveket, máshol csoport­ba verődött fiatalok trécselnek.- A kultúrház könyvtára két éve ad otthont a teleháznak, amely technikai okok miatt hosszú ideig szerényebb keretek között fogadta a látogatókat - mondta Bognár Erik, az intézmény vezetője. - Bár októ­ber elején hat gépet felújítottunk és kötöttünk hálózatba, s jelenleg további kettő üzembe helyezésén dolgozunk, az igények többszörö­sen meghaladják a lehetőségein­ket. A felsőmocsoládi lakosok egyébként támogatják a teleház működését, ennek jó példája, hogy az elromlott számítógépes hangfalakat felajánlásból pótolták. Az eltelt hónap során az épület a falu közösségi életének a központ­ja lett, és a falak közt naponta újabb arcok tűnnek fel. A fiatal korosztály mellett télen az idősebbeket is be­vonják a teleház életébe, ízelítőt adva a számítástechnika, valamint az internet lehetőségeiből. A szolgáltatás bővítéséért a te­lepülés több pályázaton igényelt támogatást. A Dél-dunántúli Regi­onális Fejlesztési Ügynökség Phare-keretéből pedagógus-to­vábbképzésére csaknem 27,5 ezer eurót, a kultúrház rendbeté­telére ennek közel háromszorosát kérték. Az Informatikai Miniszté­rium kiírásán szélessávú internet elérhetőségre pályáztak. A Ma­gyar Teleház Szövetség tagjaként a község szorosabb együttműkö­désre törekszik az alsómocsoládi régióközponttal. horváth zsolt A malmokba ért az aszály (Folytatás az 1. oldalról) Makay György, a magyar gabona- szövetség titkára lapunknak kifej­tette: a malmok próbálkoznak az áremeléssel, de az üzletláncok és a pékek részéről nagy az ellenállás. Kiemelte: szeptember óta csaknem 30 százalékkal drágult a búza, és ha a lisztben nem lehet hasonló emelést érvényesíteni, a malmok nem tudják megvásárolni a drága alapanyagot. Ez pedig liszthiány kialakulását eredményezheti. A szövetség - az év hátralévő részé­ben - minimum 25-30 százalékos lisztámövekedést szorgalmaz. Az aszályos év következménye­it sokáig nyögi a világ. Nemcsak nálunk, hanem máshol is emel­kedtek a gabona- és a lisztárak. A tőzsdei jelentések sem biztatnak túl sok jóval, tavaszra 50-51 ezer forintos búzaj egyzéseket emle­getnek. Vermes András, az Agrograin vezérigazgatója rámu­tatott: egyre nagyobb esélye van a tavaszi búzaimportnak. Mint mondta, ebben nem lát semmi­lyen szentségtörést. Kőolajat és földgázt is vásárol az ország, a mostani körülmények között in­dokolt lehet a búzaimport is. Elis­merte, hogy mindez különleges lé­pés volna, tíz éve nem fordult elő ilyen. Értesülések szerint állítólag márciusban, áprilisban 200 ezer tonna malmi minőségű búza érke­zik az országba. harsányi miklós 25 év a rigód erdőkben Barcs-Középrigóc Emlékfaültetéssel, szakmai konfe­renciával és iskolatörténeti kiállí­tásokkal ünnepelték a hét végén a # barcsi erdésztechnikus-képzés el­múlt 25 évét. Több száz egykori és mai erdésztanuló jött el a barcsi Dráva Völgye Középiskolába, ahol 1961-ben kezdődött el a szakmun­kásképzés, s 1978-tól képeznek már erdésztechnikusokat is. A mai napig több mint kilenc­ezer erdészbizonyítványt - köz­tük 900 technikusit - osztottak ki a barcsi középiskolában. Jelenleg az iskola diákjainak 45 százaléka választja ezt a pályát. Horváth Fe­renc igazgató arról beszélt: már az első érettségiző osztály diákjai eredményesen szerepeltek a ta­nulmányi és szakmai versenye­ken, s azóta is kivétel nélkül min­den évben dobogós helyen vé­geznek az országos versenyeken az erdésztanulók. A barcsi er­dészképzés mára országosan is ismertté vált, jó hírnevet szerzett magának, az iskola pedig sok rangos erdészeti verseny házi­gazdája volt az elmúlt években. középiskola A Dráva Völgye Középiskolában az utóbbi két évben több juhiig umot is ünnepelhettek: két éve a barcsi középfokú képzés 40. évfordulóját köszönthették, ta­valy a vízügyi szak töltötte be a 30. évét, most pedig az er­dészképzés van soron. Ünneplő Fát ültetett minden erdészosztály Fenyősiné Hartner Anna, a ta­gozat vezetője elmondta: a fiata­lok ma is szívesen választják ezt a pályát, s sokuknak már szülője, nagyszülőj e-is32 erdőben dolgo­zott. A végzős erdészek nagy ré­sze el tud helyezkedni, bár a bar­csi iskola végzőseinek több mint fele inkább a továbbtanulást vá­lasztja. Sokuk a soproni egyete­men folytatja a tanulást. Az er­dészszakma ma biztos egziszten­ciát nyújt, s az uniós csatlakozás után sem várható más. Az ünnepnapon az egykori er­dészosztályok emlékfákat ültet­tek a rigóci kollégium közelébe. A most avatott emlékparkban ez­után minden végzős osztály fát ültet majd. A barcsi erdészképzés ünnepén itt tartotta ünnepi ülését az országos erdészeti egyesület oktatási szakosztálya, nagylászló AlgCIÖS„HÉT,V.ÉCE„A„g=BAT.iiAL:. ■ménnyel' lOMI^fízéteiSieilémnWM i'f gumik AKCIÓS ÁRON, amíg a készlet tart! Szombaton és vasárnap is várjuk márkakereskedésünkben! mevéboUCAro moaeiiek200 mm V & H Autócenter Kft. Hivatalos márkakereskedés és szerviz Kaposvár, Gyár u. 64. Tel: 82/429-400,429-500,420-400. e-maíl: vhflat@axelero.hu MB&tt

Next

/
Oldalképek
Tartalom