Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-03 / 255. szám
6. OLDAL LAD A KÖZSÉG CÍMERE Vágással kettéosztott, háromszögű pajzs, aminek felső részét hasítás osztja két mezőre. Az elsőben kereszt van, a másik mezőben nyolcágú aranycsillag; az alsó ezüstmezöben balra fordult, két mancsát előrenyújtó, nyelvét kiöltő kék sárkány. A község Magyarlad és Németiad egyesülésével jött létre 1950-ben. Ladra 1745-ben telepítettek németeket, s a csillag és a kereszt a két felekezetre, a katolikusokra és a reformátusokra utal. A sárkány a korábbi földbirtokos Hoyosesalád címerének a sisakdíszéről való. Kastélyuk ma a falu fő látványossága. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 710 ■ 2002-ben 740 1998-ban 806 1960-ban 1144 ? CIVILEK, VEZETŐK A Tinódi Lantos Sebestyénről elnevezett kórus vezetője Stix József. A nyugdijasklubot Lóki Lajosné, a sportkört pedig Takács László vezeti. ÜGYFÉLFOGADÁS Lad körjegyzőségben van Patos- fával. A polgármesteri hivatal címe: 7535 Lad, Petőfi utca 2. Tel/fax; 82/487-002. A hivatalban hétfőtől csütörtökig 7.45-től 16.15 óráig, pénteken 7.45-12 óra között van ügyfélfogadás. Pirosné Tamás Krisztina polgár- mestert is akkor kereshetik föl ügyes-bajos dolgaikkal a lakosok. Rózsa László falugazdász a polgármesteri hivatalban hétfőnként 13-14 óra között tart tanácsadást. Gál Máriának, az építési hatóság munkatársának kedden és szerdán munkaidőben van a fogadóórája. ORVOSI RENDELÉS A körzeti orvos, dr. Nagyházi Gábor hétfőn 11-15 óráig, kedden 8-tól 10-ig, szerdán 10-13 óra között, csütörtökön 16.30- tól 17.30, pénteken 8-tól j ‘ | 12 óráig rendel. Csontos ' :' Marianna védőnő hétfőtől csütörtökig 84ól 16 óráig i tart tanácsadást a kisgyer- 1 mekes szülőknek. Gálosné { Gelencsér Ágnest, a gyermekjóléti szolgálat munkatársát hétfőn és csütörtökön 8 -16 óra között kereshetik föl. ISTENTISZTELETEK Stix Tamás plébános minden vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tart szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A középkorból csak egy Ladot ismerünk, ennek plébániája is volt. Magyar-Lad pecsétje 1789-ből való. 1875-ben és 1880-ban majdnem az egész falu a lángok martaléka lett. Határban a Tolvajvölgy betyárok búvóhelye volt. A falu szülötte, Ladi Heberie János tanító (1798-1919), a Tanácsköztársaság bukása után halt mártírhalált. Az 1980-as években meghatározó munkaadó volt itt az öt falu határában gazdálkodó Aranyhomok szövetkezet, ez később csődbe ment. AZ OLDAL CIKKEIT HORVÁTH ZSOLT ÉS PFEIFFER ROLANO ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta 2003. November 3., Hétfő __________________________________A L M A N A C H -114________________________________ Sz emléletváltás kell a boldoguláshoz Megkezdték Ladon az itak, járdák rendbetételét, s igytkeznek megteremteni az infrastruktúra alapjait. Pirosné Tamás Krisztina polgármester fiatalos lendülettel fogott hozzá a község megmentéséhez. Serény munka folyik a polgármesteri hivatalban: újabb pályázatot készítenek, s az udvaron munkások rakodják a téli tüzelőt.- Mit vár a falu az uniótól?- Semmi különöset nem várunk, tartunk azonban a szigorú előírásoktól. Ezekhez kétirányú szemléletváltozás is szükséges - mondta Pirosné Tamás Katalin. - A kormány ugyan igyekszik egyenlő esélyeket teremteni, de a kis települések gyakran hitelfelvételre szorulnak, hogy meglegyen az önrész a pályázataikhoz. A pályázatok lefutási ideje is hosszú, s a pénz kései érkezése hátráltatja a munkát. A PIROSNÉ TAMÁS KRISZTINA 1971- ben született. A testnevelési főiskolán szerzett diplomát úszóedzőként, s elvégezte a BKÁE Államigazgatási Karát. Nyolc éve él a faluban, főállású polgármester. Férjezett, két gyermeke van. A szabadidejében úszik. . munki is lassan értékét veszti, mert í mostani segélyezési rendszer sem ösztönzi az embereket, hogy dolgozzanak.- Mekkora a munkanélküliség?- Ladon az önkormányzat és az iskola-óvoda a legnagyobb foglalkoztató. Többen a gyöngyös'pusztai otthonba járnak, s pár ember a vállalkozásokban keresi a kenyérrevalót. Idénymunkák idején több a foglalkoztatott, de a munkaképes lakosság 12-14 százaléka így is állástalan. Hogy ez változzék, szükség volna a segélyből élők igyekezetére is. Sokan beletörődtek a helyzetükbe, s nem is keresik a kiutat.- Mi lehet a kitörési pontjuk?- A község adottságai kedveznének a falusi turizmusnak; a kastélynak s a botanikus kertnek jelentős lenne a vonzereje. Az önkormányzat reméli, hogy újabb betelepülők és az iskola kihasználtságának növelésével megakadályozhatja az elnéptelenedést. Az idén már adtunk el egy-két telket.- Mire van leginkább szükségük?- Az óvoda tetőzetének s két utcának a felújításával már végeztünk, a Dédász segített a közvilágítás korszerűsítésében. A Teki- pályázaton kapott pénzből elkészült a sportöltöző, s kijavítottuk a talpas ház tetejét is. Az önkormányzati épület felújítására hárommillió forintot nyertünk, s kilencmilliót a művelődési ház rendbetételére. A közösségi házat bővíteni szeretnénk, s eszközöket is vennénk, de ebből csak jövőre lehet valami. Az utak állapota jó, de sürget a járdák karbantartása. Pályáztunk a Szabadság tér aszfaltozására is, de még nem bírálták el a kérelmünket. A szennyvízejvezetés gondját helyileg kell megoldani, a vezetékes gázzal kapcsolatban még tart az igények felmérése. Jövőre tervezzük az orvosi rendelő felújítását is. ■ Recept Lapról Báránypaprikás Hozzávalók a báránypaprikáshoz: 1 kg bárányhús, egy közepes fej vöröshagyma, 8 dkg zsír, egy kávéskanálnyi pirospaprika, egy zöldpaprika, egy paradicsom és só ízlés szerint. A húst nagyobb darabokra vágjuk, de előzőleg a faggyútól alaposan megtisztítjuk. Az apróra vágott vöröshagymát zsírban megfuttatjuk, pirospaprikát és sót teszünk bele. Ezután rárakjuk a húst, és addig sütjük, amíg el nem veszítette a nyersességét. Paradicsomot, paprikát teszünk bele, és tovább pároljuk, amíg el nem főtte a levét. Ekkor egy kis vizet öntünk rá, és még puhulni hagyjuk a húst. Ha megfőtt, még öntünk alája annyi vizet, hogy sűrű leve legyen. Aki szereti, tehet bele egy fél vagy egy egész pohár tejfölt is. Az így elkészített báránypaprikást galuskával és fejes salátával tálaljuk. ____________■ Ál dozatos munka az iskoláért Fogynak a tanulók a ladi általános iskolából is, pedig itt megvan a zavartalan oktatás minden feltétele. Az osztályok összevonását eddig ugyan elkerülték, s új foglalkozásaiktól azt várják, hogy az oktatási intézmény jobban vonzza a környék diákjait.- Kevés a tanulónk, csak nyolcvanhármán járnak ide, pedig 173-ra van hely az iskolában. Az alsósoknak ma szünet van a kollégák továbbképzése miatt - mondta Németh József igazgató. - Bár az önkormányzat mindent megtesz értünk, az állami támogatás kiegészítése évről évre egyre nehezebb. Lassan oda jutunk, hogy kezd katasztrofálissá válni a költségvetésünk. Néhány éve Lad és Patosfa intézmény- fenntartó társulást hozott létre az iskola fenntartására. A szándék azonban kevés, ha két ilyen munkanélküliséggel küszködő, halmozottan hátrányos helyzetű faluról van szó. Bevétel híján az önkormányzatok a költségvetésükből csoportosítanak át, amennyi elengedhetetlenül kell az iskola fenntartására.- Szerény lehetőségeinkhez mérten azért igyekszünk fejleszteni, külső forrásokat is bevonni. Három új foglalkozást is indítottunk az idén. A Kaproncai-féle alapítványi művészeti iskolával közösen heti két alkalommal oktatunk modern táncot, s ez igen népszerű. A szigetvári strandot üzemeltető Szigetvíz Kft-vel közösen pedig megszerveztük az úszásoktatást, ez rendkívüli egy ilyen kis faluban. Nagy sikere van az alsós munkaközösség Aprók délutánja*című zenés, játékos-sportos és képzőművészeti foglalkozásának is. Nagy szerepe van a tanítók, tanárok önfeláldozó munkájának abban, hogy ilyen sokféle lehetőségük van a gyerekeknek. A szaktanári ellátottság is rendkívül jó, s már van németnyelv-tanáruk is. A jövő azonban bizonytalan; utolsó lehetőségként a fenntartó önkormányzatok összevonták az óvodát és az iskolát. i Kastélyból új épületbe Tíz éve épült a korszerű iskola; előtte a Hoyos-kastély- ban volt, de az fölkeltette egy vállalkozó érdeklődését. S megállapodott az önkormányzattal, hogy cserébe építtet egy minden feltételnek megfelelő intézményt. Az oktatást jó könyvtár és tornacsarnok segíti, a tanárok pedig gondoskodnak a tanórákon kívüli sport-és tehetséggondozó foglalkozásokról. Tevékeny ma is a régi tanító Majdnem öt évtizedes tanári pályát járt be Stix József. Politikai okokból az előző rendszernek egyik üldözöttje volt, de közben is igyekezett végezni elsődleges feladatát, a népművelést. Pedagógiai tanulmányainak befejeztével, a negyvenes évek végén Somogyapátiban kezdte oktatni a kisiskolásokat. Ez követően azonban rövid idő alatt megfordult hét településen is.- Azt a sok munkahelyváltást nem én akartam; politikai okok késztettek rá - mondta Stix József. Mély vallásos meggyőződése, és az a törekvése, hogy a tanítási időn túl is művelni akarta a gyermekeket, sokaknak nem tetszett. - Ha megtudták, hogy vallásos vagyok s templomba járok, kirúgtak- tette hozzá. - Ugyanígy jártak el, ha színjátszó csoportot vagy énekkart szerveztem. Sok hányattatás után 1959-ben sikerült letelepednie Ladon. Itt végre megnyugodhatott. 1961-ben már énekkart szervezett. Annak idején 30-an kezdték, mára csak 18-an maradtak, de többször is elnyerték az országos arany fokozatot, és nagy sikereket arattak külföldön is. A néptanító egyúttal kántor is, és járja a környező falvakat. Egyik fia plébános, neki segít: orgonái a szentmiséken, ez növeli a hívek áhítatát. 1990-ben cserkészcsapatot szervezett, s ennek ma tiszteletbeli vezetője. A fiataloknak vonzó, sokszínű elfoglaltságot kínál a kis közösség.- Sokat szerepelünk a falu rendezvényein, és országos versmondó gálákon is szép eredményt értünk el - mondta Stix József. - Mindenszentekkor pedig rendbe tesszük az elhunyt tanárok sírját. Nagyon szeretem a gyerekeket - tette hozzá. - Éppen ezt ' elszomorít, hogy az utóbbi években mennyit romlott a fegyelmük, az erkölcsi tartásuk. A vallásos nevelés ma már csak tizedrangú kérdés a családban is... S bár nyugdíjasként lassan betölti a 80. évét, mindmáig foglalkozik a fiatalokkal. - Nálam egy tanóra sosem ért véget a kicsöngetéssel - mondta. - Ma is tanításra for- dítom minden energiámat. ___■ Pá sztorbottal az országban Lad díszpolgárává választották az idén Subatics Sándort. Az idős népművész fiatal korában pásztor volt, s hogy legeltetés közben valamivel elüsse az unalmas órákat, mint annyi más társa, ő maga is faragni kezdte a fát. Évek során tökéletesítette tudását, s mint népművész bejárta az egész országot sajátos használati tárgyaival.- Harmincöt évig dolgoztam az állami gazdaságban - emlékezett Subatics Sándor. - A birkanyájra vigyáztam, egy ideig a bátyámmal együtt. Hogy faragni kezd- tém, abban is nagy szerepe volt. Sokat tanult a testvérétől, és képezte magát. S megismerkedett idősb Kapoli Antallal ő akkor már neves népművész volt. — A legtöbbet tőle tanultam - állítja. - A juhászkampókat, ostomyeleket, botokat főleg az ő motívumaival díszítem. Egyszerű alkotásai igen népszerűek. S hívták már Barcstól Budapestig, Kaposvártól Dunaújvárosig nagyon sok helyre. A fővárosban a Mezőgazda- sági Múzeum állította ki a faragásait. Subatics Sándor előrehaladott kora és romló látása miatt ma már keveset dolgozik. Manapság nagyon ritkán és csak megrendelésre készít néha pásztoreszközöket. Ennek ellenére sok helyre hívják kiállítani. Utoljára Dunaújvárosban mutatták be a tárlatát, de oda már nem kísérte el a faragváayait. Művészete nem vész el. - Egyik barátom fia, asztalos, és sokat járt hozzám, hogy ellesse a faragás fortélyait - mondta. - Bútorokra viszi föl igen ügyesen a pásztonnűvészet virágait. Több díjatTs nyert velük. ■ Bélyeget is gyűjt a gondnok Lad falugondnoka Nagy József; ő irányítja a település közmunkacsoportját. Utcát takarítanak, rendben tartják az intézményeket, s gondozzák a temetőt. Figyel a rászoruló idősekre is. Aki hozzátartozó nélkül él, azt Nagy József viszi orvoshoz, gyógyszert és ételt szállít neki. Vannak nekik még egyéb feladataik is: segítenek a falu közösségi rendezvényeinek a lebonyolításában. A csoportja olyan embereknek ad munkát, akik másutt nem tudtak elhelyezkedni.- A közhasznú feladatok nagyban hozzájárulnak a falu munka- nélküliségének csökkentéséhez - mondta Nagy József. - Az állástalanoknak minden évben van egy-két hónapos munkájuk, s így végül is nem esnek ki az ellátásból sem. Egyéb ügyes-bajos teendőik miatt is fölkeresik a lakosok a falugondnokot. - Mindenkinek szívesen segítek - mondta. - Megbíznak bennem az emberek, s így bárkinek az udvarába nyugodt lelkiismerettel beléphetek. Nagy József régen kedvtelésből vállalt karosszériajavítást, de úgy érezte, egyéb teendői miatt nem jut rá ideje, így abbahagyta. S ez történt a család szőlőjével is. A „birtokra”, amin egy kis présház is állt, nem jutott elég idő, ezért eladták.- Sok mindenről le kellett már mondanom - mesélte a falugondnok -, de gyerekkorom óta van egy szenvedélyem, amit kezdettől mostanáig szívesen csinálok. Bélyegeket gyűjtök. Kizárólag csak a postai bélyegzővel ellátói! bélyegekkel foglalkozóin. Több íiuul album betelt már velük. ■ Borúlátást szül a magány Egyre öregszik a község lakossága. Fogyatkozik a falú, évről évre kevesebb a lakosa - mondta dr. Nagyházi Attila orvos,. A múlt évihez képes 30-cal csökkent a falu lélekszá- ma, és nagyobb reményekkel másutt alapítanak családot a fiatalok. Egyetemistaként hallotta egyik tanárától, aki korábban itt praktizált, hogy Lad körzeti orvost keres, s megpályázta az állást. Elmondta: a rendelőben minden megvolt az eredményes munkához, s az emberekkel is hamar megbarátkozott. A rendeléseken többnyire a nyugdíjasokkal találkozik, bár van olyan fiatal és középkorú is, aki rendszeres orvosi ellátásra szorul. Gyakoriak a szív- és érrendszeri rendellenességek, és egyre többen küzdenek depresszióval, főleg az egyedül élő idősek. - Ezen változtatni csak ösz- szefogással lehet - vallja az orvos, ezért is tette rendszeressé az egészségfórumot; egy-egy betegségcsoportról tájékoztatta a lakosokat.'- Jó alkalmak ezek a tévhitek eloszlatására, de a legutóbbi két összejövetelre már igen kevesen jöttek. Az egészség iránti közömbösség nem ladi sajátosság, hanem országos jelenség. Sokan az egészséget csak akkor értékelik, ha már gond van vele. A falu lakosainak egyik gondja a patika hiánya, ezért a gyógyszereket nagy távolságról kell a betegeknek meghozatniuk. A másik gond az, hogy távol van a mentőállomás is, így sürgős esetekben csak késve jutnak kórházba a rászorulók. ■
