Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-13 / 264. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2003. November 13., Csütörtök n Jegyzők a jobb betegellátásért Bősze István (balról) leilei önkormányzati irodavezető és Szummer György, a város jegyzője Hírek NÁDASTŰZ. Nádastűzhöz ri­asztották tegnap a tűzoltókat. A marcali egységek Sávolyra vo­nultak, ahol a vasútállomás mö­gött fél hektáron égett a nádas. A tűzoltók rövid idő alatt megfé­kezték a lángokat, személyi sé­rülés nem történt és anyagi kár sem keletkezett. Csurgón egy baleset okozott fennakadást a közlekedésben: egy jármű a sza­lagkorlátnak ütközött. Sérülés nem történt, de az autó elzárta a forgalmi sávot, végül a tűzoltók vontatták el. AGRÁRFÓRUMOK. Az FM Hi­vatal, az Agrárkamara agrárfóru­mokat szervez megyeszerte. Az összejöveteleken a mezőgazdasá­gi termelők tájékoztatást kapnak egyebek között az ügyfélregiszt­rációról, a mezőgazdasági parcel­laazonosító rendszerről, és az EU-csatlakozásról. A szakmai fó­rumokat Nagyatádon, Barcson, Marcaliban, Balatonbogláron, Tabon, Balatonszabadiban és Ka­posváron rendezik meg. (vt) KÖNYVBEMUTATÓ. Mi az.áb­ra? címmel jelent meg Bozai Ágo­ta siófoki író, tanár harmadik könyve. A kötetet tegnap Kapos­váron a Petőfi Emlékkönyvtár­ban ajánlották az olvasók fi­gyelmébe. Az író-olvasó talál­kozón az író ko­rábban megje­lent műveiről is szó esett, közü­lük a Tranzit glória című Német­országban. is megjelent. Bozai Ágota legutóbbi könyve - a Mi az ábra? - egy kisvárosi groteszk, amelyben egy település teljes elitje megjelenik, (mk) DOMBÓVÁRI TÁRLAT. Hel műt Retzlaff festő munkáiból nyílt kiállítás a dombóvári Né­met Közösségi Házban. A keres­kedelmi iskolát végzett alkotó a kilencvenes évek végén döntött úgy, hogy a szakmai munka után kizárólag a festészetnek szenteli az életét. A különféle al­kotótáborok és népfőiskolái mű­vészeti kurzusok mellett festő­műhelyekben is dolgozott, s 1980 óta 25 közös és hat egyéni kiállításon mutatta be rajzait és akvarelljeit. (hzs) GÁZOLÁS. Kerékpárost gázolt el egy személyautó tegnap este Kaposváron a Cseri úton. A bi- cildist kórházba szállították, ám szerencsére csak könnyebb sé­rüléseket szenvedett. A baleset körülményeit vizsgálják. ■ Az újonnan életbe lépett egész­ségügyi törvénnyel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a koráb­binál gyorsabb és szakszerűbb együttműködést igényel a me­gyei egészségbiztosítási pénztár a városi jegyzőktől. Az ellátás és a finanszírozás leg­frissebb tennivalóinak egyeztetése érdekében tegnap a 13 somogyi város településének jegyzőit hív­ták össze munkaértekezletre. Va­sas Jánosáé, a MEP gyógyító­megelőző-ellátási osztályának ve- j zetője a jegyzők pontos adatszol­gáltatási kötelezettségére hívta fel j a figyelmet. A folyamatos ellátás biztonságáért kistelepülési össze­fogással a hét minden napjára központi ügyeletek létesítését szorgalmazta. Kaposvár város fő­jegyzőjének kérdésére elmondta: már csak aláírásra vár az a megál­lapodás, amely a terhesgondozó működtetését a kaposvári kórház feladatkörébe rendeli. Balaton- lelle jegyzője a jelentési kötelezett­séget és a háziorvosi finanszíro­zást is érzékenyen érintő gond­ként vetette fel, hogy a népesség­nyilvántartás rendszere alkalmat­lan a pontos, lakossági adatok le­hívására. Az adatszolgáltatási rendszer informatikai fejlesztésé­ért a közigazgatási hivatal vezető­je és a MEP közösen kíván lépni. A szakellátások bővítését szolgáló pályázati források elnyeréséért So­Somogyi (Folytatás az 1. oldalról) Fonal Tibor, a Magyar Állam- kincstár Somogy megyei területi igazgatóságának igazgatója el­mondta: nincsenek könnyű hely­zetben az önkormányzatok, de azok a települések, ahol felelősen gazdálkodnak és nem túlzó terve­ket akarnak akár hazardírozás árán is megvalósítani, működő­képesek maradnak. Az igazgató úgy tudja, pillanatnyilag egy ön- kormányzat van kritikus helyzet­ben a megyében, a többi azonban működő- és fizetőképes. Az idén eddig Csurgó volt leg­közelebb a vészhelyzethez. Júni­usban, ha nem tudták volna visz- szafizetni bérhitelüket, megin­dult volna ellenük az eljárás. A bajt úgy kerülték el, hogy hatvan- millió forintot spóroltak. Nem fej­lesztettek, bezártak egy óvodát, összevontak iskolai osztályokat, álláshelyeket vontak össze és le­záratták a közkutakat. Ez azon­ban nem lett volna elég, ha a bel­ügyminiszter nem nyújt rendkí­mogyban 16 fenntartó 60 szakmá­ra nyújtott be igényt. Az OEP-szin- tű döntés márciusra várható. Csernyi Anna, az orvosszak­mai ellenőrzési osztály vezetője a finanszírozási szerződések meg­kötésénél is az önkormányzatok felelősségét vetette fel. Szorgal­mazta, hogy a 8 óra rendelési idő túli rendelkezésre állást és a ké­szenlétet folyamatosan biztosítsák. Ne forduljon elő, hogy egy beteg délben ne találjon orvost. Ésszerű­en, központosítva szervezzék meg a szak- és az intézeti ellátást is. A közgyógyellátással kapcso­latos önkormányzati dokumentá­vüli segítséget az önkormányzat­nak. Bihariné Asbóth Emőke, Csur­gó polgármestere elmondta: 47 millió forint működési hitelük van. Ez az Mén már kezelhető, ám ha jövőre hozzájön a szenny­vízberuházás önkormányzatra eső törlesztése és kifizetik a ter­málkutat, megint veszélyes pénz­ügyi helyzetbe kerülnek. Hat évvel ezelőtt még hátrá­nyos helyzetű volt a településünk - mondta Kovács Imréné, Somogysimonyi polgármestere. - Ez akkor azt jelentette, hogy ma­gasabb állami kvótát kaptunk. Most kevesebb pénzből kellene fenntartanunk a települést. Egy egész évi villanyszámlával tarto­zunk, szemétszállítási díjtartozá­sunk is van, s emellett még más közüzemi elmaradásunk is. Kap­tunk például az egyik cégtől aján­dékba egy házat, csak az ötven­ezer forintos ügyvédi díjat kelle­ne kifizetnünk, hogy átírathas­suk, de még arra sincs pénzük. ció pontos vezetését kérte Nagy Kálmánná, a gyógyszerügyi osz­tály vezetője; Tihanyi Péter az el­lenőrzési osztályról a méltányos- sági jogkörbe tartozó pénzbeni el­látásokról tájékoztatta a résztve­vőket. Kökény Margit, a közigaz­gatási hivatal törvényességi és el­lenőrzési főosztályának területi referense bejelentette: a helyi sa­játságokat is figyelembe véve használhatják fel munkájukhoz az önkormányzatok azt az uniós csatlakozással összefüggő rende­lettárat, amelyből 25 rendelet már felkerült a hivatal web­Marcaliban is rekordnagyságú hitele van az idén az önkormány­zatnak. Ez azonban nem a műkö­désből, hanem abból fakad, hogy a strandberuházás finanszírozá­sához hitelre volt szüksége a vá­rosnak. Jelenleg több mint négy- százmillió forint hitellel gazdál­kodik Marcali. Sütő László, a város polgár- mestere elmondta: az, hogy ekko­ra hitel felvételére kényszerült a város, többéves folyamat eredmé­nye. A hitelnek több mint a fele pedig nem a gazdálkodás, hanem az alulfinanszírozottság miatt gyűlt össze. Egyharmadát az elő­ző kormány idején, másik részét pedig a közalkalmazotti bérek fe­dezetének hiánya miatt tavaly gyűjtötte be a város. Ennek elle­nére nincs Marcalinak jelentős anyagi gondja. A fejlesztési hite­lek törlesztését ugyanis csak jö­vőre kell elkezdeni és hét év alatt visszafizetni. Ezt alighanem ki le­het gazdálkodni egy ekkora város kincstárából. fábos erika lapjára. várnai Ágnes falvak: lottóötös kell Egymilliárd forint a régióba Paks Több mint egymilliárd forint sorsáról döntött a Dél-dunán­túli Regionális Fejlesztési Ta­nács tegnapi paksi ülésén. A pályázat célja a hátrányos térségek, települések felzár­kózásának elősegítése, ami a dél-dunántúli régió esetében különösen nagy hangsúlyt kap, hiszen a térség az elma­radt régiók listavezetője. Pakson az atomerőmű tájékoztató- és látogatóközpontjában tartotta soros ülését a Dél-dunántúli Regio­nális Fejlesztési Tanács. A DDRT paksi ülésén döntött a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat (TTFC) fennmaradt forrásainak felosztásáról. A célelő­irányzat 2,25 milliárd forintos kere­tével szemben 5,4 milliárdos igény jelentkezett a három megyéből, a legtöbb a termelő és a humán inf­rastruktúra fejlesztésével kapcso­latban. Júliusban 1,2 milliárdról, tegnap újabb 1,05 milliárd forintról született döntés.- A támogatás odaítélésénél az eddig jelen lévő szubjektív eleme­ket kizártuk, korrekt pontrendszer alapján ítéltük meg a pályázatokat - hangsúlyozta Kékes Ferenc el­nök. Gyenesei István alelnök, a döntést előkészítő programértéke­lő bizottság vezetője elmondta: jó­val több igény érkezett, így sok igénylő egyáltalán nem, némelyek pedig a kértnél kevesebb támoga­tást kaptak. - Megeshet, hogy lesz­nek olyan pályázók, akik így nem tudják megvalósítani a tervezett programot, ezért lemondanak a tá­mogatásról. A tanács úgy döntött, hogy a felszabaduló forrásokat a mostani nyertesek között osztja szét, mert így nagyobb esély van arra, hogy a felzárkóztatást célzó tervek megvalósulnak - mondta Gyenesei István. A tegnapi ülésen a baranyai pályázatok 359, a somo­gyiak 446, a tolnaiak 254 millió fo- rint támogatást kaptak. ________■ So mogy beleerősített Paks A Dél-dunántúli Regionális Te­rületfejlesztési Tanács támo­gatását elnyert pályázatok több mint fele Somogy megyé­ből érkezett. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, a TTFC (Térség- és Településfelzárkóztató Célelő­irányzat) második üteme pályáza­tainak előterjesztője az ülés után elmondta: a somogyi pályázók jól szerepeltek, minden második ka­pott támogatást.- A rendelkezésre álló mintegy 2,2 müliárd forint több mint felét az első félévben elosztotta a ta­nács. Akkor Somogy megye nem szerepelt valami fényesen - mond­ta Gyenesei István. - Ezért a máso­dik félévben sokkal jobban figyel­tünk a pályázatok előkészítésére, aminek meg is lett az eredménye. A 272 benyújtott pályázat több mint fele Somogy megyéből érke­zett, és ez az arány a támogatott pályázatoknál is megmaradt. A ta­nács 143 kérelmet támogatott, ezek közül 75 somogyi. Az alelnök elmondta: elégedett a somogyi eredménnyel, hiszen az 1 müliárd 48 millió forint 42 száza­léka, 446 millió forint került ide. (Baranya 359, Tolna 254 milliót ka­pott, ami 34, illetve 24 százalék).- A somogyi pályázatok többsé­ge önkormányzati fejlesztés. A leg­nagyobb értékben támogatott be­ruházás a barcsi városi strandfür­dőé, 42 millió forintot javasolt eh­hez a bizottság. A Szenna- Kaposszerdahely bekötőút felújítá­sa 20 millió, a Vízvár környéki és Szülök környéki települések szé­lessávú internet-hozzáférésre al­kalmas telefonhálózatára 20-20 millió, a somogyudvarhelyi iskola felújítására és a tabi szennyvízcsa­torna korszerűsítésére 15-15 millió, a vörsi művelődési ház felújítására 13 millió, marcali útépítésre'12 mil- lió, a gyékényesi búvárúszó-köz­pont fejlesztésére 10 mülió forintot javasolt a tanács. Az egész évi ke­retből a legkisebb és a legnagyobb megítélt összeg is Somogyba ke­rült: Kazsok önkormányzata 152 ezer forintot kért és kapott egy di­gitális fényképezőgép vásárlására, a Kercseliget-Jágónak összekötő út megépítéséhez pedig 120 millió fo­rintot adott a tanács. varga ottó A Munkáspárt jelenleg nem néphatalmat vagy valamiféle közösségi társadalmat akar, csak egy a mostaninál jobb ka­pitalizmust - mondta Thürmer Gyula, amikor tegnapi kaposvá­ri programja során a Somogyi Hírlap szerkesztőségében vála­szolt kérdéseinkre.-A teljes foglalkoztatás, az ingyenes orvosi ellátás, s általában a Kádár­korszakéhoz hasonló létbiztonság már azok többsége szerint is csak il­lúzió, akik nosztalgiával gondolnak minderre. A Munkáspárt máig ha­sonló cébkért emeli fel szavát. Ko­molyan gondolják, hogy mindez még elérhető?- Amikor a Munkáspárt ingye­nes oktatásról vagy egészségügyről beszél, akkor nem a szocialista múlna gondol vissza. Inkább arra, hogy Magyarország jövőre az EU tagja lesz. Közepesen fejlett ország vágyunk, nincsenek ásványi kin­cseink... Amiben gazdagok lehe­tünk, az a kiművelt emberfők szá­ma, illetve az az erő, amit az egész­ség, az egészséges társadalom je­Munkáspárt: nem ez a harc lesz a végső lent. Persze a múltnak ehhez köze van, hiszen az iskolarendszer nem ma jött léüe. Ha ezt beszűkítik az­zal, hogy csak az tanulhat, aki meg tudja fizetni, akkor a tehetség egy része elfecsérlődik. Ha az embere­ket arra kényszerítik, hogy az egészségügyi ellátásért fizessenek, az azt jelenti, hogy nem mindenki tudja majd az egészségét megóvni. Mi azt gondoljuk, az európai uniós versenyképességünknek feltétele az, hogy jó oktatásunk és egészség­ügyünk legyen. Ennek egyik eszkö­ze az ingyenesség, amire más or­szágokban vannak is példák. Ez te­hát nem illúzió...- Nem tart-e attól, hogy a leg­utóbbi választások tapasztalata nyomán már a régi értelemben vett „baloldali érzelmű”, a Munkáspárt­tal amúgy rokonszenvező választók egy része sem szavazna önökre, mert úgy érezné, voksa kárba vész.- Tartunk ettől, ám nem csak a Munkáspárt, hanem a magyar de­mokrácia sorsáért is aggódunk. A megyei közgyűlés elnöke Somogy­bán egy olyan párt elnöke is, ame­lyik nincs ott a parlamentben. Pedig az ő példája is mutatja, hogy egy kis párt is sokat tehet az emberekért. Baj, ha a parlamenti pártok képvise­lői a politika felkent papjainak érzik magukat, miközben az ötszázalé­kos küszöböt el nem ért pártokhoz tartozók nem szólhatnak bele sem­mibe. Sokan valóban azért nem szavaznak ránk, mert úgy gondol­ják, úgysem érhetünk el semmit a parlamentben, nem vagyunk hata- lomközelben. Ez igaz, ám egyet biztosan nyerhetnek a révünkön a munkások, valamint a kis- és kö­zépvállalkozók is: lesz szószólójuk a parlamentben. Ma nincs üyen.- A Munkáspárt önállóan kíván indulni az európai parlamenti vá­lasztásokon, ám követelik, hogy ne vezessenek be bejutási küszöböt. Ez kétségtelenül javíthatná esélyeiket, ugyanakkor nem vezetne-e káosz­hoz,-amelyben minden, néhány tu­cat emberből álló pártkezdemény is zsebében érezné a marsallbotot.- Az ötszázalékos küszöböt a magyar választásoknál azért tart­ják fenn, hogy ne legyen túl sok párt a parlamentben. Ma már tud­juk: az sem jó, ha túl kevés van. Az európai parlamentbe kerülő 24 magyarnak nem pártharcok révén kell kiválasztódnia. Fontosabb, hogy minél teljesebben képvisel­jék a magyar társadalom legkülön­bözőbb rétegeit. Mi azt sem szeret­nénk, ha mind a 24 munkáspárti lenne, de azt sem, hogy csupa fideszes és MSZP-s. Amúgy az EU országaiban vagy nincs ilyen kü­THURMER GYULA 1953-ban születeti Eredeti végzettsége közgazdász. A nem­zetközi kapcsolatok Intézetében végzett Moszkvában. A Külügymi­nisztériumban. Magyarország moszkvai nagykövetségén, majd az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott. 1988-tól Grósz Károly külpoli­tikai tanácsadója. 1989 óta az MSZMP (később Munkáspárti elnöke. Háromszor indult országgyűlési választáso­kon. mindháromszor sikertelenül. szöb, s ha van, legföljebb 3 száza­lékos.- Van-e képük arról, hogy hány év a Munkáspárt tagságának átlag- életkora1- Idős a tagságunk. Részben azért is, mert ma munkáspárti tag­nak lenni bátorságot is kíván, hi­szen itt a kapitalizmust ellenző erők vannak. Ezért nem osztogat­nak köztársasági nagykeresztet, he­lyenként még a munkahelyét is el­veszítheti, akiről kiderül, hogy munkáspárti. Ezért nehezebben jönnek a fiatalok. Újabb tagjaink zöme már negyvenes és ötvenes, ami az előzőekhez így is fiatalodást jelent.- Milyen jövőképet mutatnak ezeknek az embereknek?- Magyarországon ma, holnap és holnapután tőkés társadalom van. Hosszútávon azonban ebbe nem nyugszunk bele, mert azt vaüjuk, az a társadalom jobb, ahol a közös­ségé minden tulajdon és a politikai hatalom is. Most azonban a realitá­sokból indulunk ki: a kapitalizmust azonban lehet rosszabbul és job­ban is csinálni. Ma úgy gondoljuk, hogy a kapitalizmusnak egy rosz- szabb modelljét választottuk. Az EU-országok közül nálunk a legma­gasabb az áfa, s az egyik legmaga­sabb a személyi jövedelemadó. Szerintünk ez így nem jó, amiként az sem, hogy sorra a társadalom vé­leményének kikérése nélkül szület­nek döntések a parlamenti szavazó- gépben. ______ bíró ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom