Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-11 / 262. szám

2003. November 11., Kedd ALMA NAC H 1 6 1 7. OLDAL Pusztakovácsi recept Göngyölt oldalas Hozzávalók: 2 kg húsos oldalas, só, bors, 1 fej vöröshagyma, 1 ge­rezd fokhagyma, fél kiló gomba, 2 deci tejföl, 10 deka reszelt sajt. A körethez 1 kiló burgonya, fél kiló vegyes zöldség. Az oldalast sós vízben megfőzzük, de készít­hetünk belőle húslevest is, majd kicsontozzuk. Közben a hagymát és a gombát kevés olajon meg- dinszteljük. Ezt a kicsontozott, sóval és törött borssal megszórt oldalasra simítjuk, majd a húst föltekerjük, s 2-3 helyen hústűvel megtűzzük. Az így megtöltött húst tepsibe tesszük, s köréje rak­juk a durván földarabolt burgo­nyát és zöldséget. Enyhén meg­sózzuk, s meglocsoljuk tejföllel. Mikor majdnem kész, rászórjuk a reszelt sajtot, s pár perc alatt, míg a sajt megolvad, készre sütjük. Langyosra hűtve szeleteljük, savanyúsággal kínáljuk. _______■ Go ndjaikat is magukkal viszik az unióba Csöndör József szerint az ön- kormányzat fennállása óta az egyik legeredményesebb évét zárja az idén Pusztakovácsi. Több olyan tervet sikerült ugyanis valóra váltaniuk, ami évtizedek óta álma volt a tele­pülésen élőknek.- Több olyan nagyszabású tervet sikerült tető alá hoznunk az idén, amiről még az év elején nem gon­doltuk, hogy sikerre vihetjük - mondta Csöndör József, Pusztako­vácsi polgármestere. - Evek óta hú­zódott a földgázhálózat kiépítése, és a közvilágítás korszerűsítését is már több éve terveztük. Most vég­re mind a kettő elkészül. A gázbe­ruházásnak azonban van még né­hány háznyi hiánya. Elkészült az iskolai konyha korszerűsítése is a HACCP-rendszer szerint, és folya­matban van a kulturális központ­nak a felújítása is. Itt a község min­den lakosának, kicsinek és nagy­nak a szórakozására - igényei sze­rint - szeretnénk majd lehetőséget, teremteni. A legkisebbeknek, a gyerekeknek pedig az udvaron ját­szóteret fogunk kialakítani, ha si­kerül hozzá pályázati forrást talál­nunk.- Mit várnak az uniótól?- Nincsenek álmaink. Egy kis te­lepülésen hazai viszonylatban ugyanis gyorsan megtanulja az ember, hogy ábrándozni veszé­lyes.- Terveik csak vannak?- Természetesen szeretnénk végre úgy működtetni a települést, mintha valóban Európához tartoz­nánk. Jó lenne, ha a 41 éves köz- igazgatási tapasztalatomat kiegé­szíthetném azzal, hogy nemcsak pártrokonszenv és a személyes kapcsolatok alapján lehetne tele­pülést fejleszteni, hanem a szerint az igény szerint, hogy az adott fa­CSÖNDÖR JÓZSEF 1942-ben szü­letett Pusztakovácsiban. Azóta ebben a faluban él. 41 éve dolgozik a köz- igazgatásban, és 34 esztendeje a szü­lőfalujában. Második házasságában él. Két lánya és négy unokája van. luban élőknek mire van szükségük és igényük. Én tehát nem várok csodákat, csak azt, hogy végre egy az eddiginél kiszámíthatóbb támo­gatási rendszer lesz majd az unió­ban, és minden település akkora összeget fordíthat a fejlesztésére, amekkora megilleti őt a lakosai után. Régóta igazságtalan ugyanis az elosztási rendszer, és olyanok döntik el, illetve kényszerítik a pá­lyázati kiírásokkal egy-egy kény­szerű irányba a településeket, akik alkalomadtán még életükben nem jártak a falvaknak a közelében sem.- Mit visznek az unióba?- A gondjainkat és a terveinket. Az unióban sem fogja ugyanis eze­ket helyettünk senki sem megolda­ni. Bízom benne, hogy idővel majd az unió is segít abban, hogy a gon­dokból kevesebb legyen, a tervek­ből pedig legalább annyi megvaló­sulhasson, mint nálunk az idén. ■ Születésnapos az iskola Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepli a pusz­takovácsi általános iskola. Igaz, ennél jóval régebb óta van elemi oktatás a faluban, a jelenlegi helyen azonban ép­pen négy évtizeddel ezelőtt kezdtek el tanítani. A 40. születésnapra nagyszabású rendezvénysorozattal emlékez­tek Pusztakovácsiban. Díszparkot létesítettek és iskolatörténeti kiállí­tás nyflt a múlt és a je­len iskolájáról, s egy hét végére meghívták az is­kola egykori tanárait és az itt végzett diákokat is.- Mindent megtet­tünk, hogy emlékezetes legyen ez az ünnepség - mondta Szabóné Paál Eleonóra, az iskola igazgatója. - A mai világban azt gondolom, fontos értéke egy ekkora kis tele­pülésnek, ha ilyen gyökerei van­nak az oktatásnak a településen. Természetesen azt szeretnénk, ha jövője is lenne az iskolának. Éppen ezért ez már a második tanév, hogy integrált oktatást végzünk. Tizenöt általános isko­lás korú és hat óvodás gyerekünk van, aki speciális fejlesztőprog­ramokra szorul. Az ő érdekükben is folyamatos szakmai fejlesztés zajlik az intézményünkben. Két kollégánk gyógypedagógusnak tanul, és a Hétszínvirág iskola fejlesztőtréningjein is rendszere­sen részt veszünk. A jö­vőt ugyanis abban lát­juk, hogy minden isko­lás korú diák a faluban találja meg a fejlődésé­hez szükséges környe­zetet. A faluban egyébként a múlt század harmin­cas éveiben kezdődött a népiskolai-elemi iskolai oktatás. A mostani isko­la épületét 1964-ben ad­ták át a diákoknak. Akkoriban nagyobb volt a település, és a két szomszédos falu közös intéz­ményt tartott fenn, ezért több mint 130 diák tanult az új iskolá­ban. Most 86-an járnak a puszta- kovácsi általánosba. ■ Minden lépcsőt végigjárt Január óta új jegyzője van Pusz­takovácsinak. Babina Sándor nem kezdő, hiszen ne­gyedszázadot töltött a közigazgatásban. Az új feladat azonban nem csak örömmel tölti el, de próbára is tette.- Örültem, hogy Pusztakovácsiban kezdhettem meg a jegyzői pályafutásomat -•mondta Babina Sán­dor. - Niklai születésű vagyok ugyanis, így sok pusztakovácsi ismerősöm van. Több mint tíz évig jártam is­kolába Nikláról Marcaliba. A ve­lem egykorúak közül szinte min­denkit ismertem akkoriból, ké­sőbb pedig a marcali hivatalban találkoztam sokakkal. A beillesz­kedés tehát nem volt most- nehéz, hiszen sok embert már régebbről is­mertem. Az azonban ér­dekes volt az első né­hány hétben, hogy amíg Marcaliban egy nagy te­lepülés közigazgatási ügyeivel foglalkoztam, ám csak egy-egy speciá­lis területtel, itt az ön­kormányzatiság minden lépcsőjét be kell járnom. Szerencsére egy összeszokott apparátussal dolgozom, akik se­gítettek abban, hogy minél gyor­sabban átláthassam a település időszerű hivatali ügyeit. ■ Új helyen a Több mint öt éve kezdték meg a kovácsi falumúzeum tárgyainak a gyűjtését. A kiállítás anyaga párat­lanul gazdag. A helytörténeti erek­lyék egy részét azonban mégsem sikerült megőrizni, mert beázott a tárolásukra szolgáló épületi Most átköltöztették őket a kastélyba. A kiállítás rendezés alatt áll. Az ösz- szegyűlt emlékeket és tárgyakat tárgykör szerint rendszerezik, s igyekeznek olyan állapotba hozni a múzeumot, hogy méltó helye le­gyen a kiállítás anyagának.- A gyűjtés tulajdonképpen a mai napig tart - mondta Samu Zol­tán, a gyűjtemény felelőse. - Na­gyon örülünk, ha valaki valami­lyen régi személyes tárgyát átadja, a falu történetével kapcsolatos ira­tot vagy könyvet ránk bíz, hogy falu múltja megőrizzük az utókornak. Az első darabok egyébként a padlásokról kerültek a múzeumba. A kiállítás legértékesebb és leg­érdekesebb darabja a katolikus le­ánykor zászlója. Ennek nemcsak a kora tekintélyes, hanem azért is ér­dekes, mert az idősek elmondása szerint úgy készült, hogy szinte minden háznál hímeztek bele egy kicsit. A plébánia padlásáról került elő. A másik ritkaság pedig a határ­ból. Egy török kori ezüstkanál az egyik szultán pecsétjével ellátva. Korát több mint 500 évesre becsü­lik. Az érdekes látnivalók most a turisták számára is elérhetőb helyre, a kastély egyik eddig nem használt épületébe kerülnek, és jövő nyáron már bárki megcsodál- hatja őket.___________________■ Birtokba veszik a kultúrházat Kis kastélyok községe Pusztakovácsiban a Márfy-család kastélyán kívül még három másik kúria is található, ezek­nek mindegyikét szokás szerint - ősidők óta - kastélynak módja a falu népe. A művelődési ház épületét az 1800-as években építette a Farády-Vörös család, s a falura már a Bogyayak hagyatékaként szállt a vi­lágháborút követő évek­ben. Ebben alakították ki és rendezték be a köz­ség művelődési házát, majd később évekig üre­sen állt. Most végre meg­újul - az önkormányzat segítségével - a puszta- kovácsi lakosok örömére. Évekig be sem lehetett menni a pusztakovácsi kultúrházba. Az épü­letet ugyanis lerobbant állapota mi­att gyakorlatilag használni sem le­hetett. Most végre nemsokára újra a régi fényében tündököl, s látogat­hatják - főként a fiatalok. Az egykori Farády-kúria épülete külsőleg már az egykori szebb napokat idézi. Helyreállították az épület hiányosságait, s még a gipszstukkók is szépülnek az ér­tő kezek munkája nyomán. Az a cél, hogy kialakítsák a mai kor igényeinek megfelelő közösségi házat, s ebben majd a település lakosságának nagyobb része találhat elfoglaltságot. A településen tevékeny életet élnek az idősek, nekik évente többször is igyek­szik szórakozást szervezni az önkor­mányzat. Ehhez az utóbbi években már nem volt igazán megfelelő hely, a mosta­ni felújításnak köszönhetően azonban lesz. Egy nagy színházterem várja akár a színházi előadásokat is. Á fiataloknak egy külön bejáratú ifjúsági klub épült, ezt ők töltik meg kedvük szerint programok­kal. Csak olyan elfoglaltságaik lesznek, amiket kitalálnak, az elképzelés szerint ugyanis a rendezvényeikért ők lesznek a felelősek. Ezenkívül egy konferenciate­rem is helyet kap a megújult épületben, és kialakítottak egy sportolásra alkalmas termet is. A háznak minden szegletét úgy kihasználták, hogy a település minden ci­vil szervezetének legyen otthona. A ház legnépszerűbb helyisége azon­ban a teleházé. Jelenleg négy gép és hoz­zá minden szükséges informatikai esz­köz a felhasználók rendelkezésére áll. A használatuk ingyenes, csak a telefon- és a papírköltséget kell megfizetni. Az elkép­zelések között szerepel, hogy a teleház helyiségét számítástechnikai tanfolya­mok megszervezésére is kihasználják. A fiataloknak és a felnőtteknek külön okta­táson tanítanák meg helyben a legszük- ségesebb informatikai ismereteket. ■ Utat, kutat kapott Kürtöspuszta A század elején csak néhány roma család élt Kürtös­pusztán. Ma már a kétszáz la­kosú település 90 százaléka roma, de életkörülményeik a század elejihez hasonlatosak. Most javult a helyzet: út épült, és kutakat készítettek az ott élőknek. A'kürtöspusztai romák évek óta hallatták hangjukat annak érdeké­ben, hogy a településen közleked­ni lehessen. A poros útjuk ugyan­is már egy kisebb esőben is járha­tatlan volt. Nem tudott közleked­ni a mentő, és az iskolába járó gyerekek is sokszor jártak bokáig a sárban. A kürtösieknek azonban még ennél is nagyobb bánata volt, hogy egészségtelen a településen az ivóvíz. Kisgyerekeknek nem ajánlják a fogyasztását, pedig gye­rekből több mint hetven van a te­lepülésen. A szakhatóság által ki­állított dokumentumok szerint a település bizonyos részein nem ivóvíz-minőségű a víz. Csöndör József pusztakovácsi polgármester elmondta: termé­szetesen az önkormányzat min­dig tudatában volt annak, hogy ja­vítani kellene a Pusztakovácsihoz tartozó település komfortján, pénzt azonban nem tudtak a szándék mellé teremtem. Az idén viszont sokat javultak az ott élők körülményei. Hárommillió forint­ból elkészült egy szórt alapú út, és korszerűsítették a közvilágítást is. A vízgondok megoldására há­rom ivókutat fúratott az önkor­mányzat, ez ugyan átmenetileg, de a higiénés problémákra is meg­oldást hozott. A helyzet tehát ked­vezően változott, a további segít­séghez pedig pályázati forrásokat keres az önkormányzat. __ ■ Eg észséges ivóvíz kell a kisgyermekeknek PUSZTAKOVÁCSI A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs kék mezőjében zöld talajon jobbról egy lány, balról egy legény tán­col egymással szembefordulva, a táncoló párt kétoldalt egy-egy, a talajból kinövő, négy-négy levél­lel megrakott búzakalász kíséri. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 914 g 1990-ben 1070 1980-ban 1200 1970-ben 1370 u 1960-ban 1534 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 8707 Pusztakovácsi, Fő utca 56. Tel.:85/337-066. Hivatalos ügyfél- fogadás hétfőtől csütörtökig 8-tól 16, pénteken 8-12 óráig van. Csöndör József polgármester hét­főn egész nap várja a falubelieket. Babina Sándor jegyző is hétfőn tart fogadónapot, de a hivatal ügyfélfo­gadási idejében mindennap elérhe­tő. Rázsics Vince falugazdász csü­törtökön 8-12-ig várja a gazdákat. CIVILEK, VEZETŐK A sportegyesületet Sípos Lász­ló, a Pusztakovácsiért Alapít­ványt Csatári Atilláné vezeti. A Pusztakovácsi Hagyományaiért alapítvány kuratóriumi elnöke Csöndör Józsefné. ORVOSI RENDELES A faluban dr. Fülöp Rudolf niklai háziorvos gyógyítja a betegeket; hétfőn, szerdán és pénteken rendel a faluban 13-15 óráig. Tüskémé Szikora Edit védőnő hétfőn és szerdán 9-11-ig van a tele­pülésen és családokat is látogat MISEREND A faluban katolikusok laknak. Hitéletüket Balogh Zoltán espe­resplébános gondozza. Öreglak­ról jár át, s a szentmisét vasárna­ponként 10 órai kezdettel tartja. MÚLTIDÉZŐ A községről csak a XVIII. század elejéről vannak értékelhető doku­mentumok, de jóval régebbi. A fa­luhoz közel tárták fel az őskohó­kat, s a Kovácsi helységnév ősi szolgáltató falura utal. Sőt a 70-es években itt is találtak őskohóma- radványokat. A tatárjárás korából is vannak nyomok: IV. Béla mene­külés közben a mai falutól nyugatra Rondaváron s Békaáron pihent meg. Később a két várúr, Choffátzi Timoteusz és Choffátzi Ozzomma küldöttei vittek hírt a királynak Ragu- zába. Később a két várúr egymás ellen fordult, s mire a király.vissza- ért, meghaltak. A két várat a hírvi­vőknek adományozta. A török hó­doltság is hagyott emléket: Nyíres- pusztán került elő egy ezüst, kiska­raira emlékeztető tárgy egy török föméltóság vésett szignójával s az 1595-ös évszámmal. A lelet a falu múzeumában látható. Az első írá­sos említés 1703-ra datálódik, ak­kor pusztaként a Koroknaycsalád birtoka volt a falu. A szabadságharc alatt Gyarmati Sándor Pál niklai ne­mes vezetésével Kovácsiban gyü­lekeztek a népfelkelők, emléküket kopjafa őrzi. AXX. század elején a lakosok száma a mainak csaknem kétszerese wlt. Ma csak Kölkedet, Prósza- és Kürtöspusztát lakják. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom