Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-09 / Vasárnap Reggel, 45. szám

3 E 2003. NOVEMBER 9. KÖZELRŐL Gyere, mentsük meg! Kislány térdel a Balaton partján, s kezébe temeti ar­cát - ezt rajzolta le a keszt­helyi Mátyás Nóra-, azt kí­vánta ábrázolni: a kicsi nagy gondra, a Balaton megmentésére keresi a megoldást, s így, erősen gondolkodik. Nemzetközi víz-világ- szervezet hívta föl arra a Balaton-parti általános is­kolásokat, hogy készítse­nek rajzokat, fotókat, írja­nak fogalmazást: szerin­tünk hogyan lehetne meg­óvni a Balaton egyre fogyó vizét. A legjobb alkotáso­kat tegnap díjazták a siófo­ki városházán, s kiállítás is nyílott belőlük. Először a tó környezeté­ben élőkkel kell tudatosíta­ni, hogy gondban a Balaton - vélekedett a keszthelyi Mátyás Nóra. Tabi Sára (siófoki Vak Bottyán János iskola, 4. osztály) szerint a tó az emberek hibájából került válságos állapotba. A balatonfüredi Baranyai Enikő rajza Elmesélte: egyszer a parton biciklizett, amikor egy kis­fiú fölkiáltott: - Kilátszik az iszap a Balatonból! Balázs Sarolta (siófoki Somogyi József iskola, 7. osztály) bizakodó,- hiszen azt rajzolta le, amint két felhő összekacsint a tó fö­lött és azt mondja egyik a másiknak: - Gyere, ment­sük meg! Takács Eszter (ugyan­csak Somogyi József isko­la, 6. osztály) hasonlóan gondolkodik, mert rajzán a Balaton arról mesél: - Már gyógyulok. Akadt olyan fiatal, aki a Tüskevár Tutajosát irigyel­te; ő még láthatta a nagykó­csagot, a kanalasgémet, a szürkegémet, a nádi tü­csökmadarat. Számos alko­tásból köszöntek vissza a tó mai állatai; a hal, a si­rály, a hattyú, a vadkacsa, no és a béka. Megható a gyermekalko­tásokból áradó tenni- akarás. Fónai Imre Másfél tonna édesség Krisnának Krisna szereti az édességeket, hívei -mint látható- Krisnát Krisna szereti az édességet. A somogyvámosi indiai falu lakói pedig szeretik Krisnát. Éppen ezért több mint 1500 kilogramm süteményt készítettek neki. Ez­zel egy több ezer évvel ezelőtti csodára emlékeztek. Indra egy az esőért felelős félisten volt Indiában. Ám e félisten időn­ként, elvakulva saját nagyságától, gonosz dolgokat művelt. Kitalálta például, hogy egy települést özön­vízzel sújt. Égtelen haragra gerjedt ugyanis amiatt, hogy Krisna elren­delte: neki és ne a félistennek mu­tassanak be ételfelajánlásokat, Krisna, aki ekkor kisfiú képében élt a földön, elhatározta, hogy meg­menti a szerencsétlenül járt embe­reket és felemelt egy hegyet, hogy alatta biztonságot találjanak a gyil­kos eső elől a falu lakói. Az embe­rek először kétkedve fogadták, hogy gyermeki erővel meg lehet tartani egy hegyet, de aztán mégis alámerészkedtek és megmenekül­tek. Azóta, Krisna hívői minden év­ben megemlékeznek a Govardhana hegynél történtekről, egy. igazi örömünnepen. Táncolnak, énekel­nek és mivel Krisna szerette az édességet, rengeteg süteményt ké­szítenek.- Ennek az ünnepnek az az üze­nete, hogy egy Istenünk van és azt, amit ez az Isten mond vagy kér, azt el kell fogadnunk - mondta Siku Andrea, a somogyvámosi Krisna- völgy szóvivője. - Ez a vallás fe­gyelmezett életet és az európai em­ber számára sok lemondást követel, aminek nem mindenki látja az ér­telmét. Ugyanúgy, ahogy annak ide­jén azt sem hitték el az emberek, hogy egy gyermek által felemelt hegy alatt biztonságot találnak. Krisna mégis megvédte őket. Az ünnep tiszteletére több mint 1500 kilogramm édességet sütöttek a Krisna völgy lakói, amit először Krisna előtt zenés szertartás kereté­ben bemutattak, majd elfogyasztot­tak. A fesztiválhangulatú ünnepen több mint hatszázan vettek részt. Az édességek közül a legérdeke­sebb egy tejben sült tej névre hall­gató csemege volt. Ezt úgy készítik, hogy a tejport vízzel összekeverik, majd tisztított vajban megsütik. Krisna hívei ugyanis a konyhában is komoly előírások szerint tevékeny­kednek. Nem használhatnak példá­ul tojást, zselatint, kakaót, élelmi­szerszínezéket és semmi olyat, ami állati eredetű. Tejet, vajat és sárga­borsólisztet azonban bármilyen mennyiségben. Fábos Erika Téli akció! A kakas ül a tojásokon Nem aprózza el a barom­fitartást Pintér Alexandra. A szokásos csibék, tyú­kok helyett inkább emut nevel a hátsókertben, hogy különleges cseme­gével lássa el a családot.- Igen finom az emu, igaz, mi is gyanakodva kóstoltuk meg először - mondta Pintér Alexandra, a mikei emufarm tulajdo­nosa. - Olyan sötét a hú­sa, mint a marháé, de om­lós és szépen lehet szele­telni. Legelőször rántva készítettük el, csodájára járt a szomszédság is. A zsírja olaj szerű, s kolesz­terinmentes, a tolla is ér­tékes. A tojást még nem kóstoltuk, mert ezt in­kább kikeltetjük vagy el­adjuk a tenyésztőknek. De már kitapasztaltuk, hogy az első tojások rend­szerint nem fiasak, ezek­ből kérhetnek majd a kí­váncsi gyűjtők is. Dísz­nek is különleges, mert egészen sötét, kékes-zöl­des színe van, olyan, mintha be lenne festve. Egy tojás elég lenne egy tepsi piskótához, mert ki­tesz vagy nyolc-tíz tyúk­tojást. Ráadásul szinte nincs is fehérje, csak sár­gájából áll az egész tojás. A harmincméteres ki­Sokan kíváncsiak a mikei „baromfiudvarra” futókban megállás nélkül futkároznak az óriás szár­nyasok. A felnőtt madara­kat páronként tartják, hogy összeszokjon a ka­kas és a tyúk. Nemsokára kezdődik ugyanis a tojás­rakás. Emuéknál a kakas ül a tojásokon, de mert nálunk a leghidegebb év­szakra esik a költés és könnyen kihűl a fészek,, a tenyésztők biztonságo­sabbnak tartják a keltetőt.- A kétéves madár már tojik, s állítólag 25-30 éves koráig képes tojást rakni. A mi hat felnőtt emunk hároméves, a ki­csiket már mind magunk neveltük. Nagyon keze­sek lettek, s úgy szalad­gálnak örömükben, mint a kiskutyák. Nem nehe­zebb nevelni, mint bár­melyik háziszárnyast, ga­bonán, napraforgón, zöldféléken elélnek. A legfalánkabbak ősszel, ta­lán így készülnek fel a téli költésidőszakra. Imádják a zöldet, ebből bármeny­nyit megesznek - beszél az emunevelés rejtelmei­ről Pintér Alexandra. - Most még csak kedvtelés az emutartás, de gyarapí­tani szeretnénk az állo­mányt, hogy eladásra is jusson. S az egzotikus ál­latokból is szeretnénk többet, legközelebb né­hány nandut szerzünk. Azelőtt én is csak állat- kertben láttam ilyen ma­darakat, s nagy öröm őket a házikertben tartani. Bíró Mária Mikulásnyuszik í Halottak napja előtt már alig lehetett temetői mécsest kapni a hipermarketekben. Igaz, szeptember köze­pén még bőven volt. A példából okulva, most aligha­nem karácsonyfadíszt és szaloncukrot kell venni. A nagy üzletek minden évben korábban kezdik el gerjeszteni az ünnepekhez kapcsolódó bevásárlási lázat. November elejéfi már csilingelnek a száncsen­gők, a rejtett hangszórókból a Fehér karácsony dal­lamai áradnak. Elő hát a pénztárcát, nyakunkon a karácsony! Nyilván ennek az érzésnek a generálása is része a marketingstratégiának. A vásárlónak időt kell hagy­ni, hogy dúlhasson benne a motívumok harca... Megvegyem vagy ne vegyem meg? Ha elsőre nem, majd valamelyik következő hétvégi bevásárlásnál úgyis megveszi. Hogy mit? Az teljesen mindegy. Mondjuk egy égig érő vascsicsei'gőt. Ő is tudja, hogy semmi szüksége rá, talán még azt is, hogy ez csak a | csomagolás, a fények és a soha vissza nem térő ár- kedvezmények csábításából összeálló pszichózis. | Nyolc hét alatt akár még a frissen fölfedezett kény­szeres vásárlás-betegségét is elkaphatjuk. Csak el ne felejtsünk a karácsony bűvöletében | mikulást venni. Mert az előbb lesz. Ismerősöm sze­rint a mikulásokat azért tették ki olyan korán, hogy le ne járjon a szavatosságuk, mielőtt elkelnének. 1 Merthogy a pirosán csillogó figurák a megmaradt húsvéti nyuszik beolvasztásából készültek. Ha így van, költségpazarló a megoldás. Egy stilizáltabb nyuszi-mikulás figurán csak a fóliát kéne lecserélni húsvét után, s már kezdődhetne is a mikulásvásár. Ha netán túl korán elfogy, a tojások még mindig át- csomagolhatók mikulásfejnek. Bár a meteorológiai jelentésben a minap még vén- I asszonyok nyaráról beszéltek, nekem az üzleteket járva már hamisítatlan karácsonyi hangulatom van. Csak el ne menjen karácsonyig. Attól tartok, az ün­nep előtti hétre jórészt lehullnak a tűlevelek a már földíszített fenyőkről, esetleg még a színes izzóso­rok is kiégnek. Akkor pedig nem marad más: csillo­gó külsőségek nélkül magunknak kell megteremte­nünk saját belső karácsonyunkat. Bíró Ferenc hírek Találkozó a muzsikával | ■ Az I. Somogyi Kamarazenekari Találkozónak adott otthont tegnap a megyei művelődési köz­pont. A növendékek csoportjában a megye vala­mennyi zeneiskolájából érkezett rézfúvós, klari­nét és hegedű szakos tanulók léptek fel. Mellet- | tűk felnőtt muzsikusok, zeneiskolai tanárok is bi­zonyították művészi adottságaikat. A legtöbb fel­lépő kaposvári volt. Halászhálót kötöttek ■ Pencz József halász- szerszám-készítő né­• pi iparművésztől les­hették el a szakma fo­gásait tegnap az SMK-ban. Az ügye­sebbek hálókötéssel próbálkoztak, némi segédlettel több re­j mekmű is született. A rendezvényen szó volt a halászatról, a korabeli halászok életmódjáról is. A népzene erdélyi követei A hegedűs, a brácsás és a bőgős - megerősítve két énekessel - forró hangulatot teremtett az Együd Ár­pád művelődési központban. A talpalávalóról erdé­lyi hagyományőrző muzsikusok gondoskodtak, az if­jak órákon át ropták. j Tegnap déltájban már csaknem háromszázan to­longtak a játszó- és tánc­házban. Az apróságok őszi terményekből játékot, ajándékot fűztek, ragasz­tottak az emeleti előtér­ben, a nagy terem óriási táncparketté változott. Há­rom budapesti fellépővel ?. kiegészülve az erdélyi Bú­za település hagyományőr- j ző zenészei, énekesei - Ta­kács Anna, Ripa | Alexandru, Víg József, Szilágyi Anna - muzsikáltak. Az ősi dallamokra, tradicionális zenére megállás nél­kül táncolt kicsi és nagy. A fiatalok órákig bírták szusszal. Ennek talán Csíkvár Gábor, az Együd Árpád Művészeti Iskola koordinátora örült a legjobban, hi- I szén a mostani rendezvényük is sokakat vonzott. - Képzőművész, színjátszó és néptánc tanszak műkö­dik a művészeti iskolában, a képzés részeként külön programokat szervezünk - mondta. - Minden hónap­ban van táncház, s ezen nemcsak kaposvári, hanem | más somogyi településekről is jönnek. Most egy busznyi vendégünk volt Marcaliból. • Amúgy meglehetősen sűrű az erdélyi hagyo­mányőrzők programja. A kaposvári fellépés után Bécsbe indultak, ahol a Magyar Kultúra Házában lépnek föl. Harsányi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom