Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-02 / 230. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 6 2003. Október 2., Csütörtök HÁCS A KÖZSÉG CÍMERE Hasítással kettéosztott, csücskös talpú pajzs jobb oldali kék mezőjé­ben bal haránt aranypólyán nyolc­ágú kék csillag van, balról a vörös mezőben egy farkát előrecsapó, mellső lábát ragadozásra nyújtó aranyoroszlán. A falu története csak a XIX. századig nyúlik vissza: az Inkey család 1828-ban hívott ide telepeseket. A Lengyeltótihoz tartozó falu 1907-ben lett önálló község, s része volt Keleti-puszta és Hácsknajor is. A kék csillag er­re a két területi egységre utal. Az oroszlánt az Inkeyek címeréből vették át. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 445 2000-ben 458 1990-ben 545 1980-ban 679 1970-ben 884 1960-ban 1099 ’' CIVILEK, VEZETŐK A Tiszta Virágos Hácsért, Somo- gyért Egyesület elnöke Vogel Jánosné. ÜGYFÉLFOGADÁS Az önkormányzat cime: 8694 Hács, Fő utca 31. Hatósági ügyfél- fogadás a lengyeltóti körjegyzősé­gen van. Kiss Károtyné polgár- mester minden pénteken 16-tól 18 óráig fogadja a lakosokat. A képvi­selő-testület általában a hónap utolsó hetében ülésezik. Gelen­csér József falugazdász minden kedden 8-tól 9 óráig megtalálható az önkormányzat épületében. Fonódi Józsefné, a családsegítő szolgálat munkatársa kedden 10- től 14 óráig fogadja az ügyfeleit. ORVOSI RENDELÉS Dr. Kovács József házior­vos kedden 15-től 16 óráig, csütörtökön pedig délelőtt 9-től 11 óráig rendel Hácson. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban Gyuriga Károly plébános minden második vasárnap 12.30-kor celebrál szentmisét. Az evangélikus temp­lomban Aradi György lelkész min­den vasárnap fél 10 órai kezdettel tart istentiszteletet. ERDŐK, VÖLGYEK Hács 18 kilométerre van a Bala­tontól. Az erdőkkel körülvett falu a hullámos dombhátak által védett völgyben fekszik. Az akác, tölgy, cser, nyárfa és fenyők alkotta erdő kedvelt élőhelye a szarvasnak, őz­nek, vaddisznónak, így a környé­ken két vadásztársaság is tevé­kenykedik. Sok a gyógynövény, s bőven van gomba is. A községhez két, idegenforgalmi szempontból is számottevő külterület tartozik. Gárdonypuszta lassan üdülőhelye lyé alakul, ahol hétvégi házak so­ra épül. Béndekpuszta a közép­korban falu volt, az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi először. Itt van az a templomrom is, amit a falu szeretne rendbe tétetni, ha lesz hozzá anyagi ereje. Az utóbbi tíz évben új telepesek jelentek meg Hácson: több német család vásárolt portát. Mindenkit meg­kap a település páratlan termé­szeti környezete. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Több húst tehetnek így az asztalra Az önkormányzat sikeres pályá­zatokkal vont be többletpénzeket a falu fejlesztésébe. Ily módon egymillió forintból hármat csi­náltak, s fáradoznak a lakosság életkörülményeinek a javításán.- Mit vár az Európai Uniótól?- Őszintén: egyelőre nem tu­dom, mit hozhat számunkra - mondta Kiss Károlyné- polgármes­ter. - A feladatainkat továbbra is a falu megelégedésére kell végez­nünk. Remélem, az életszínvonal emelkedni fog. Az önkormányzatra sokkal több feladat hárul majd, de csodákat nem várhatunk; nekünk kell megteremteni a rendezett kör­nyezetet, az életfeltételeket.- Mi az önkormányzat legfonto­sabb feladata?- Egyetlen intézményünk, az óvoda fenntartása.- Ebben láthatóan sikeres a kép­viselő-testület. KISS KÁROLYNÉ 1964-ben szü­letett Pécsen. Öreglakon járt álta­lános iskolába, Marcaliban köz­gazdasági középiskolát végzett. A lengyeltóti áfésznál és a lengyeltóti polgármesteri hivatalban dolgozott a műszaki csoportban. Társadalmi megbízatású polgármester. Há­romgyermekes édesanya.- Valóban közös a siker, és a le­hetőségeinkhez mérten mindent megteszünk.- Hogyan tudnak több forrást be­vonni a falu fejlesztésébe?- A képviselő-testület megalaku­lásától kezdve arra törekedett, hogy pályázatokkal több forrást szerez­zünk. Nyertünk a településrende­zési terv elkészítésére 726 ezer fo­rintot. Ennél is fontosabb, hogy az Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztériumtól kapott támo­gatással húsz család életkörülmé­nyein tudunk javítani. Egymillió fo­rintot kapunk, s ehhez 200 ezret tesz az önkormányzat. Ebből ser­tést helyeznek ki a családokhoz, és takarmánnyal is ellátják őket. Hács mindig is mezőgazdasági település volt, így megvannak az állattartó épületek, s van tapasztalat is.- Piacra nevelik a jószágot?- Nem, arról van szó, hogy jus­son hús a tányérjukra. A családok tehát a saját ellátásukra nevelhetik föl a kihelyezett sertéseket. Majd egy bizottság dönti el, hogy ki kap­ja meg.- Jó irányba halad a település?- Most fejezzük be a gázvezeték­hálózat kiépítését, december köze­péig 40 rákötés várható. A szenny­vízcsatorna hiányzik, ez a követke­ző nagy feladatat. Jövőre a közterü­letekre, a parkosításra fordítunk na­gyobb gondot, játszóteret szeret­nénk kialakítani. Az önkormányzat költségvetése csak a falu működte­tésére elég, ezért továbbra is a sike­res pályázatokban bízunk. A köz­ség történelmi múltjára is építünk, ez új lehetőségeket tárhat föl az ide­genforgalomban. Régi vágyunk, hogy az egyetlen műemlékünket helyreállítsuk, erre most készülnek a tervek az Állami Műemlék-helyre­állítási és Restaurálási Központban. Az a célunk, hogy ismét zarándok- hely legyen. _________________■ Rec ept Hácsról Babgulyás gazdagon A falu egyik legidősebb lakosá­tól, Mosberger Györgynétől kap­tuk a községben gyakran fo­gyasztott étel receptjét. A hácsi- ak ugyanis különösen kedvelik a káposztás és a babos egytál­ételeket. A babgulyást egy kilogramm sertéscombból készítik; két fej közepes vöröshagymával, pap­rikával, borssal, sóval és babér­levéllel fűszerezik. A babot már előzőrtiap beáztatják. Ami­kor fölteszik főni a levest, tesz­nek hozzá zöldséget, sárgaré­pát, paprikát és paradicsomot is. A kockára vágott húsból pörköltet főznek, és amikor el­készült, összeöntik a bableves­sel, és összerottyantják. Ehhez a babgulyáshoz nem készül rántás, hanem csipetkét szag- gatnak bele. __________ ■ A szülők szeretik az óvodát Szeptemberre 21 gyermeket írattak be a szülők az óvodába. Jövőre ugyan­csak húsz kisgyermeket várnak az in­tézménybe. Fokozatosan nő a kicsik­nek a száma, már az idén is többen járnak ide, mint a múlt évben. A huszonöt személyes, egycsoportos óvo­da 1976-ban épült, kifejezetten erre a cél­ra. Több kisgyermek már két és fél éves korában jön, mert amint szobatisztákká válnak, a szüleik szívesen bízzák őket az intézmény dolgozóinak gondjára. Mikliánné Kolarics Tünde vezető óvónő érzi a családok és a fenntartó önkormány­zat bizalmát. Bár a támogatásból sosem elég, az önkormányzat anyagi erejéhez mérten igyekszik jó gazdája lenni egyetlen intézményének. Nemcsak a szükséges fel­tételek megteremtésére van gondja, ha­nem évente legalább százezer forint jut új fejlesztőjátékok beszerzésére is. Most épí­tik az udvarban a babaházat, ennek a fa­anyagát az erdészettől kapták ajándékba, s az önkormányzat dolgozói állítják ösz- sze. Hácson sok a hátrányos helyzetű gyer­mek, hiszen a családok zöme a munka- nélküliséggel küszködik. Nyáron és az őszi betakarítás idején még csak-csak akad munka, de a tél igen hosszú várako­zással telik el. Az óvoda az úgynevezett epochális rendszerű nevelési programot valósítja meg, s mint Mikliánné Kolarics Tünde elmondta, a kicsik személyiségfej­lesztésének a legfontosabb eszköze a já­ték. A legfontosabb pedig az, hogy min­den kisgyermeket fölkészítsenek az isko­lára, hogy ott minél több sikerélményben legyen részük. Megállapodtak a marcali nevelési tanácsadóval, és ha a szülő igényli, ott megkapják a gyerekek a spe­ciális foglalkoztatást. Az óvodában öten dolgoznak, és min­denkinek megvan a munkaköréhez szük- séges, megfelelő szakképesítése. _______i Ko rszerű konyha Az óvoda konyhá­ján félszáz sze­mélyre főznek ebédet; a szociá­lis étkeztetésben részt vevőkön kí­vül az előfizetők­nek is főznek. A HCCP minőség- biztosítási rend­szer előírásainak megfelelően egy éve újították föl a konyhát. Az éte­lek családias ízét és az egészsé­ges táplálékot egyaránt dicsérik az itt étkezők. Telepesek alapították a falut Hács történetét még nem írták meg. Nagy József egykori ta­nító a hatvanas években ké­szített egy tanulmányt, de az elkeveredett. Vogel Eszter egyetemistaként a falu építé­szeti hagyományait dolgozta föl, s nagybátyja kutatja a község múltját. A fonyódi szakközépiskolában tanít történelmet Fogéi Tibor, s hácsi lakosként szívesen foglalko­zik a falu múltjával. S ha az ön- kormányzat igényli, meg is írja a falu történetét, mert az igen érde­kes. Hácsot az Árpád-kori telepü­lések karéjában a XVIII. század­ban létesítették, másodtelepítés révén 175 éve.- A pontos évszámot is tudjuk - mondta Fogéi Tibor -, mert az Inkey-bir- tokra, Kis- Hácsra 1828- ban telepítet­tek 14 csalá­dot; ez a falu­tól keletre volt. Azt is tudjuk, hon­nan jöttek: olyan katoli­kus német családok költöztek ide Veszprém megyéből, akik Közép-Bajoror- szágból települtek Magyarország­ra. Az 1880-as évekig ott éltek, majd átköltöztek Nagy-Hácsra, ahol Tolna megyéből áttelepült 30 lutheránus német család élt, ők meg Hessenből származtak. A mai főutca helyén kaptak házhe­lyet, s ehhez kertet, szántót és ir­tást is. A betelepítés oka egysze­rű: itt hatalmas erdők voltak, s az irtásra települtek a családok, mert a földbirtokos gazdálkodni akart. A szomszédos Pettendre 1849- ben jöttek német és magyar csalá­dok, s a két település egyesült. Hács 1907 után lett önálló köz­ség, annak idején két temploma és két iskolája is volt. Mára meg­változott az arány: a katolikusok vannak többségben. Az evangéli­kus imaház 1855-ben, a templom 1936-ban, a katolikus templom 1953-ban épült. A faluhoz tartozó Béndekpuszta Árpád-kori falu volt, román kori templomromja Hács egyetlen műemléke. A köz­ség szeretné megközelíthetővé tenni, s talán érdemes volna az egykori alapítók őshazájával is keresni a kapcsolatot. ________■ Fe lújítják az orvosi rendelőt Egymillió 96 ezer forintot nyert az önkormányzat a megyei területfej­lesztési tanács területi kiegyenlítő pályázatán az orvosi rendelő bőví­tésére és felújítására. Ez az összes költségnek mintegy a 80 százalé­ka. A munkát hamarosan megkez­dik, a kivitelezést Németh Ferenc építési vállalkozó nyerte el, s még az évben be is fejezi a község szá­mára rendkívül fontos beruházást. A művelődési ház épületében levő rendelő küenc négyzetméte­res helyiségét 17 négyzetméteresre bővítik, s kialakítják az orvos-be­teg szobát, ahol a háziorvos az asz- szisztens jelenléte nélkül megbe­szélheti a beteggel a problémákat. Felújítják a várótermet és a szociá­lis helyiségeket is. A rendelő felsze­relése és műszereinek a beszerzé­se az önkormányzat következő évi feladata, ehhez ugyancsak szeret- ne pályázati támogatást. _______■ Ki sgépek a faluszépítéshez Sokat törődnek a falu lakosai környezetük szépítésével, virá- gosításával. Ezt teszi az önkor­mányzat is. Az ősszel megalakult képviselő-testület első sikeres pá­lyázata a megyei munkaügyi központban ért célba. Olyan re­habilitációs foglalkoztatásra pá­lyázott Hács, amivel csökkent munkaképességű dolgozókat is foglalkoztathat, és az általuk használt gépeket is megvásárol­hatja a támogatásból. A kapott 2,4 millió forinthoz 600 ezret tett hozzá az önkor­mányzat, s ebből júliustól három évig két embernek ad munkát na­pi négy órában, huszonötezer fo­rintos bérrel. A napokban érke­zett meg az a többcélú kistraktor, amivel nemcsak szállítani tudnak, Ez a többcélú kistraktor a napokban érkezett hanem kaszálni is, sőt télen majd havat is takaríthatnak. Emellett két szegélyvágót is vásárolnak. ■ Munkahely az iskolában Újra benépesült az iskolaépület, ami csaknem tíz évig üresen állt a falu főutcáján. A tetszetős házba régóta szeretett volna beköltöztetni valamilyen vállalkozást az önkor­mányzat, de hosszú ideig hiába ke­reste a partnereket. Nos, a kitartás sikerrel járt, mert három hónapja ide költöztette a nyíregyházi Pro Rehabilitáció Kft a kisüzemét, s eb­ben megváltozott munkaképessé­gű dolgozókat foglalkoztat napi hét órában 43 700 forint fizetésért. Ferenczi István csoportvezető sokadmagával örül a lehetőség­nek, mert korábban munkanélküli volt. Mind a tizenkilenc sorstársa igen jól érzi magát a kényelmes munkahelyen. A zömük falubeli, de járnak ide dolgozni Szőlős- györökből, Balatonoglárról, Bala- tonlelléről és Lengyeltótiból is. Mint a csoportvezető elmondta, először csak öten jelentkeztek a fa­luból, de amikor látták, hogy megy itt a munka, egyre többen szállin­góztak az iskolába. Jelenleg szövő­kereten lábtörlőket készítenek. A vállalkozás szövőszékeket is telepít ide, s nekilátnak a rongyszőnyegek szövésének is, amint sikeresen túl­jutnak a betanulási időszakon. Ál­lítják, hogy itt igazán jó közösség verbuválódott, jól érzik magukat, és vidáman telik a munkaidő. A munkaadó két korszerű zu­hanyozót és öltözőt is kialakított az épületben. _______________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom