Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-05 / Vasárnap Reggel, 40. szám

2003. OKTÓBER 5. HÍREK Hibrid buszok Hatvannak s ■ Szerződést szignóztak a Ganz Transelektro Közle­kedési Rt., az Inter Tan-ker Kft., a Hatvani Volán Rt. és Hatvan város önkormányzatának vezetői, képvise­lői. A konzorciális kontaktus vegyes energiafelhasz- nálású autóbusz (ki)fejlesztésére szól. A hibrid busz prototípusa várhatóan egy-másfél éven belül készül el, annak fejlesztése több százmillió forintba kerül. A busz - elektromos és hagyományos energiaellátá- sú jármű - Hatvanban áll majd forgalomba. | Tízéves a győri Audi ■ Győrött megtartották az Audi Hungária Motor Kft. tízéves fennállását ünneplő ceremóniát. A rendezvé- nyen Medgyessy Péter miniszterelnök és László Csa- ba pénzügyminiszter is jelen volt. Előbbi kijelentette: „Az Audi jelenléte fontos Magyarország számára, hiszen az országnak hosszú távú partnerekre van szüksége, hogy modern európai köztársasággá vál- jón.” Ünnepi beszédében utóbbi rámutatott: az Audi tízéves magyarországi fejlődése azt is tükrözi, hogy a gazdaságpolitika mennyiben tudja támogatni a külföldi tőke beáramlását. Újra gyártják a Daciát ■ Jövőre mutatják be az új Daciát. A gépezet egy­előre X90-es néven fut, s három országban fogják gyártani: Románián kívül Oroszországban és egy 1 harmadik, egyelőre ismeretlen helyszínen. A francia pénzből készülő új keleti kreálmány alap­ára 5000 eurónál, azaz 1,3 millió forintnál nem lesz több. Ezért az öszszegért azonban komoly felszereltségre nem számíthat a leendő vásárló, minthogy még légzsákot vagy szervokormányt sem szerelnek az alapváltozatba. A VW vétett a versenytörvény ellen ' ■ Az Európai Bíróság - 12 millió euróval - 90 millióra csökkentette a Volkswagenre még 1998 januárjában kirótt bírságot. Az autógyár fellebbezése után lezá­rult eljárásban mindazonáltal a bíróság fenntartotta, hogy a VW vétett a versenytörvény ellep, amikor itá­liai kereskedőinek megtiltotta, hogy német állampol­gároknak adjanak el gépkocsit. Sok német vásárló ugyanis inkább Olaszországban szerezte be a VW gépkocsikat, ahol a germán árakhoz képest 30-40 százalékkal olcsóbban jutottak hozzá az autókhoz. A wolfsburgi konszern viszont azzal védekezett, hogy csak a németországi márkakereskedőket kívánta í ilyetén módon megvédelmezni. Kénmentesítő bázis 13 milliárdból I ■ A Mól benzin-kénmentesítő üzem építéséről írt alá szerződést az Olajterv-Galatea konzorciummal. A beruházás értéke mintegy 13 milliárd forintot tesz ki. Százhalombattán már épül is a gázolaj-kénmentesítő bázis. A fejlesztések eredményeként 2005. január el­lj sejétől a Mól Rt. üzemanyagai gyakorlatilag kénmen­tesek lehetnek, ilyetén módon megfelelve az Európai Unió szigorodó minőségi előírásainak. Amúgy a 13 milliárd forint értékű ügylet mellett a magyar olaj- 1 társaság további 2 milliárd forintos kiegészítő beru­házást hajt még végre hamarosan. KRAMPEK-TANACSOK ■ Az egyre közeledő tél különböző felada­tokat ró az autósokra. Fel kell készülni a mostoha időjárási viszonyokra, ezért ellenőrizni kell például az ablaktörlők állapotát, a hátsó ablak fűtőszálait, s a világítás megfelelő működését is tesztelni illik. Az ablakmosó folyadék cseréje szin­tén lényeges feladat. Már most méressük be a hűtőfolyadék állapotát, mert még úgy tudjuk javítani a hőfokot, hogy nem cseréljük az egészet, csak utántöltünk tömény fagyállót, mert a tényleges fagyokig még van ideje összekeveredni. Attól függetlenül, ha régi a hűtőfolyadék, nem árt lecserélni. Lassan előkészíthetjük a téli gumikat, amit plusz 10 fok alatt (ami már tartós) fel is lehet szereltetni. Azt vegyük figyelembe, hogy melegebb időben még ne szereljük fel, mert az a gumi túlzott melegedését és ezáltal kopását idézheti elő. (Krampek Autójavító, Bp. XVI. kerület, Budapesti út 124.) Elégséges alagútteszt Magyarországon nincsenek sok száz méter hosszú­ságú alagutak, ám külföldön járva a honi autósok is gyakran találkozhatnak ilyesféle „tereptárgyakkal”. Sajnos a jobbára kikerülhetetlen alagutak számos veszélyt jelentenek az utazóra. Ezen felül mint a né­met autósklub, az ADAC 2003-as tesztjéből kiderült: a biztonsági berendezések sorra mondanak csődöt az említett építményekben. ■ Az elmúlt esztendők­ben a súlyos alagútbeli balesetek nemcsak az Alpokon élő és átkelő jár­művezetőket ijesztették meg. A mintegy 15 millió tagot tömörítő legna­gyobb európai autóklub (ADAC) felmérései sze­rint a megkérdezett gép­jármű-tulajdonosok 81 százaléka elismerte, hogy szorong, ha alag- úton kell áthajtania. (Ér­dekes módon a repülés­től kevesebben tartanak - derült ki a vizsgálatok során.) A gondokat tetézi, hogy a 2003-as alagút­teszt (is) bizonyította: a vizsgált alagutak 44 szá­zaléka nem képes teljesí­teni még a minimális biz­tonsági elvárásokat sem. Voltak persze üdítő kivé­telek a népes - 11 ország 25 építményét megfigye­lő - mezőnyben. A teszt győztese a tavaly meg­nyitott weseraui alagút, a Porta Westfalica lett. Jó eredményt ért el két má­sik germánföldi hegybe- vájt monstrum, a mün­cheni Petuel és a ham­burgi Elb is. A többi eset viszont azt igazolta: zá­ros határidőn belül volna min javítani. Nem túl bi­zalomgerjesztő például, hogy az európai alagutak többségében nincs sem műszaki, sem leállósáv. Az útsávok pedig túl kes­kenyek, s a segélyhívó te­lefonokat nem védik kel­lőképpen a zajtól. Min­den harmadik alagútban hiányzik a kiegészítő menekülési „kapu” és a meglévő vészkijáratok is nagyon messze helyez­kednek el egymástól. Mindennapos a tűzve­szély, minthogy az elekt­romos kábeleket nem óv­ják eléggé az üzemelte­tők, sőt minden negyedik esetben hiányzott az au­tomatikus tűzjelző rend­szer! A Magyar Autóklub (MÁK) nemzetközi szak­értője, Kicsinyné Pulai Kornélia szerint bár az adatok és az elemzések első hallásra riasztónak tűnhetnek, azért a honi utazóknak nincs oka a pánikra. A Mont Blanc alagút tragédiája óta ugyanis Európa-szerte sokat javult az ellenőr­zési rendszer. Ráadásul a média és az EU-nem- zetek, valamint a csatla­kozásra váró országok autós szervezetei is igen érzékenyen figyelik, mi­lyen változásokra, fej­lesztésekre kerül sor. - Tény azonban, hogy már a közeljövőben el kell érni a korszerűtlen egyfolyosós alagutak két- folyosósokkal történő ki­váltását. Szintén elodáz­hatatlan feladata az épí­tőknek és az üzemelte­■ A Magyar Autóklubnál nem tudnak olyasféle spe­ciális térkép létezéséről, amely az európai sztrádá­kon fellelhető alagutakat venné számba, s jelölné a hozzájuk vezető utakat, il­letve a lehetséges kitérő­ket. Létezik azonban egy elég részletes turistatér­kép-sorozat, amelyet az ADAC készített, s immár a MÁK irodáiban is beszerez­hetőek. Nemrégen az alagutakkal igencsak jól ellátott Észak-Olaszországot bemutató térkép is megjelent, ami j valamelyest könnyíthet a hágókon történő átkelésen. tőknek, hogy megfelelő elektronikával lássák el alagútjaikat, minthogy a biztonságos áthaladás záloga a közlekedési du­gók elkerülése. Ez utóbbi napjainkban gyakorta okoz fennakadást „oda­bent” is. További nehézségeket okoz az autósoknak, amikor egy-egy alagút fi­zetős - említi Kicsinyné. Célszerű tehát az apró­zsetont jó előre kikészí­teni külhoni gurulósaink során. Egyébként nemré­giben német közlekedés- biztonsági szakemberek egy pszichológusstábbal karöltve csokorba gyűj­töttek néhány praktikus tanácsot a tragédiák meg­előzése érdekében. Ezek alapján kiemelt fontossá­gú, hogy a sofőr mindig vegye figyelembe az ala- gutaknál található közle­kedési lámpák és táblák jelzéseit, valamint a se­bességkorlátozásra, elő­zési tilalomra vonatkozó utasításokat. Az alagu­takban ugyanis pillana­tok alatt nem várt szituá­ció, torlódást okozó (vész)helyzet alakulhat ki. Ezért a megfelelő kö­vetési távolság betartása - személyautóknál 50 méter, teherjárműveknél 100 méter - a szokottnál is lényegesebb szem­pont. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy az alag­útban haladva mindig fel kell kapcsolni a jármű fényszóróját no és tilos a napszemüveg viselése. Szabó Zoltán Attila A MINI negyven éve ■ Négy évtizede, 1963-ban mutatta be első ízben a nyilvánosságnak John Cooper az első MINI Cooper S-t. Egy évvel később már az au­tóversenyek világában is bevált a kis járgány: Paddy Hopkirk egy MINI Cooper S-sel nyerte meg ugyanis a Monte-Carlo Rallyt, amit két további diadal követett 1965-ben és 1967- ben. A MINI sportos karakterét kétségkívül a Cooper S modell formálta a leginkább. Az el- sőkerék-meghajtású, a kisautókhoz képest rendkívül erős motorral felszerelt Cooper S mind az utcai forgalomban, mind a verseny- pályákon négy évtized alatt történelmet írt. A jelenkori MINI Cooper S szintén masszív kreálmány. Már 163 lóerővel rendelkezik, és 218 km/órás végsebességre képes. EIautó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom