Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-05 / Vasárnap Reggel, 40. szám

E RIPORT 2003. OKTÓBER 5. Elszállt a legendás járat Úgy tűnik, mi magyarok továbbra is képesek vagyunk néhány valóban megma­gyarázhatatlan dologra valamilyen magyarázatfélét gyártani, hogy aztán ezek az évtizedek elmúltával már legendákká nőjenek. Knézy Jenő tragikus halála után újra felmelegítették az MTV munkatársait szállító repülőgép legendáját, mely a történet szerint épp 1986 áprilisában repült át Csernobil felett. Természetesen a gépen minden olyan tévés helyet kapott a szóbeszéd szerint, aki a sportripor­terhez hasonlóan rákban vagy a betegséggel kapcsolatban halt meg később: Déri János, Árkus József, Tamási Eszter, Varga József. A szakemberek szerint az említett tévések halálához semmi köze Csernobilnak. ■ A Knézy című könyvben, amely au­gusztus végén jelent meg a könyvpiacon, a tragikusan elhunyt sportriporter özve­gye, Zsuzsa asszony említi meg, hogy ta­lán köze lehet férje halálához a csernobili atombalesetnek.- Néha eszembe jut, vajon lehet-e köze Jenő halálához Csernobilnak, hiszen az atomreaktor felrobbanásakor, 1986. április 26-án ő is ott ült a Magyar Televízió dolgo­zóit szállító repülőgépen. Azóta már el­hunyt Déri János is, aki szintén a gépen tartózkodott. Amikor onnan hazajöttek, azt furcsállotta Jenő, hogy fehér ruhás em­berek mossák, tisztítják, fertőtlenítik a re­pülőgépet. Igaz, mit foglalkoztunk mi ak­kor Csemobillal - beszél a kötetben az öz­vegy, mintegy fenntartva annak a lehetősé­gét, hogy Knézy Jenő halála is összefüg­gésbe hozható az elmúlt század egyik leg­nagyobb atombalesetével. Lapunk utána­nézett annak, vajon létezett-e a valóságban is ez a legendás járat, és a katasztrófa ha­tással lehetett-e a tévések további sorsára. Köteles György professzor, a Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregész­ségügyi Kutató Intézet igazgató főorvosa elmondta, ha valóságosnak fogadjuk el a járat létezését, tudományosan akkor sem létezik olyan, hogy repülőn repülve akko­ra sugárdózist kapjanak az utasok, hogy felmerülne bennük a rákos sejtek elsza­porodásának a veszélye.- Bármilyen furcsának is hangzik, de A lelkiismeretünket nyugtatgatjuk ■ Farkasházy Tivadar sem hallott az 1986-os legen­dás járatról. „Nagyon hiányoznak ezek a sztárok az embereknek, és mivel valamennyien erejük teljében távoztak közülünk, megpróbál mindenki valamiféle magyarázatot találni az értelmetlen halálukra.”- Egy kicsit a lelkiismeretünket is nyugtatjuk, ne­hogy úgy tűnjpn, valakinek is köze lenne a szomorú tra­gédiákhoz. Noha nagyon sajnálom, de Teller Ede 95 évesen bekövetkezett halála sokkal természetesebb, mint 40-50 éves embereké. Magam is sokszor gondo­lok rájuk, hiszen a tévések közül több a barátom volt. És hogy miért támadt fel ez a legenda? Talán amiatt, hogy Csernobilről már annyit hazudtak nekünk, hogy ma már szinte mindent el tudunk képzelni. attól még tény, a helyi lakosság körében sem lehetett emelkedést tapasztalni a rákstatisztikákban. Akik közül valóban nagyobb arányú volt a rákos megbetege­dés, azok az úgynevezett feltisztító mun­kások, akik a balesetet követően dolgoz­tak a reaktor környékén - állította Köte­les professzor. Az igazgató főorvos tudomása szerint a robbanást követően kialakult radioaktív felhő nem is emelkedett olyan magasra az akkori időjárási viszonyok miatt, ami­lyen magasságban a repülők köz­lekednek a légtérben. Ráadá­sul a robbanás után kelet­kezett radioaktív felhő olyan radioaktív jód­ból és nemesgázok­ból állt, amely egy­szerűen képtelen lett volna beha- < Jj tolni a repülő belsejébe.- Ráadásul ezek a pajzs- ^ mirigyben csapódnak le, és a tudo­mány eddigi kutatásai alapján kije­lenthető, hogy csak nagy mennyi­ségben okoznak maradandó ká­rosodást - tette hozzá a professzor. Dr. Kelemen Éva pszichiáter úgy véli, minden ehhez hasonló legendagyártásnak van valami­lyen alapja, általában különféle részinformációk birtokában rak­ják össze a „végleges” változatot az emberek.- Elment egy családtag méghozzá az egyik legrosz- szabb, legborzasztóbb beteg­ségben, és ilyenkor teljesen természetes, hogy a szerettei, akik nem képesek még felfogni és elfogadni a megváltoztat- hatatlant, vala­milyen magya­rázatot keresnek a halálra. Tel­jesen érthető ez a család részéről, hogy valamilyen külső okot keresnek arra, ami tragikus gyorsasággal elvitte az ál­dozatot - magyarázta a pszichiáter, aki természetesen nem vonja kétségbe, hogy létezhetett egy ilyen járat. - Ám ilyen tragédia alkalmával pontatlan is le­het a visszaemlékezés, és az illető koráb­ban járt arra, ám a tragédia árnyékában mára ez már összemosódott. Azt is teljesen természetesnek véli dr. Kelemen Éva, hogy ilyen­kor az emberek elkezdenek kom­binálni, és ahhoz az intézmény­hez valaha tartozó, ám ugyancsak rákban meghalt ismert személye­ket is azonnal a „legendás járat­ra” raknak. Mindenesetre a Magyar Televízióban senki sem tud­ta vagy akarta lapunknak megerősíteni, létezett-e az a bizonyos, televíziósok­kal megtelt járat, amely a katasztrófa idején át­repült Csernobil felett. Gulyás László sportri­porter, aki az elhunyt Knézy Jenő egyik legjobb barátja volt, kijelentette, nem tud ilyen repülőről.- Akkoriban mindent megbeszél­tünk egymással, sokat utaztunk együtt, ám erről a csernobili járatról so­sem tudtam. Szerintem legenda az egész - közölte Gulyás. Hogy volt-e ilyen járat vagy csak a képzelet szüleménye az egész, nem tudjuk, hiszen senki állításaiban nem akarunk kételkedni. Ám két dolog vi­lágosan kiderült: mégha igaz is lenne az egész, akkor sem emiatt lett a ké­sőbbiekben a rák áldozata néhány ismert televíziós. Másodszor pedig sajnos egyiküket sem hozhatjuk már vissza közénk. Tiniszex ingyentablettával Vihart kavart az egészségügyi tárca, mert kitalálták, hogy a 14-16 évesek szexuális felvilágosító kampány keretében, recept ellené­ben ingyen juthatnának hozzá a fogamzásgátló tablettákhoz. A fia­talok a védőnőktől kapnák a tablettákat, ám a nőgyógyászok ezzel nem értenek egyet, mondván: a fogamzásgátló felírásáról az orvos­nak kell dönteni. Czeizel Endre professzor viszont úgy véli, inkább a patikusokban kellene jobban megbízni, s kijelentette: az orvosok csak anyagi érdekeiket védve ragaszkodnak a felírási jogukhoz. A szexológus szerint senkire nem fogják erőszakkal rátukmálni a tablettát, míg a szülők képviselője azt gyanítja, hogy a javaslat mögött a gyógyszergyárak „beetető” akciója állhat. RÉKASI KÁROLY és Détár Enikő úgy nevelték a gyermeküket, hogy nem a gólya hozza a babát.- Boltban álltunk sorba, s Gigi lányom egyszer csak leemelt a polcról egy óvszert és megkérdez­te, hogy „ez micsoda?". Mindenki elnémult körü­löttünk. Mire én azt feleltem a lányomnak, hogy „tudod Gigi, ez az óvszer”. A lányom erre csak annyit mondott, hogy „ja, ezt használják, amikor egy bácsi meg egy néni szeretik egymást, de nem akarják, ha kisbabájuk legyen.” ENDREI JUDIT is a felvilágosult és felvilágosító szülők közé sorolja magát. Két lánya is van - Nó­ra 12, Laura 9 éves.- Mi már óvszert is vettünk, hogy tudják, mi az, lássák, hogy ez nem tabu, nem valamilyen misz­tikus dolog - mondta Endrei Judit. - Azt is meg­tárgyaltuk már, hogy a szexhez érni kell, mert csak így jelenthet később igazi örömet. Mi már mindenről beszélgettünk, mégis a lányok olykor egészen meglepő dolgokat is tudnak kérdezni... MARY ZSUZSI sokáig Németországban élt, s mint mondja, ott az iskolák is foglalkoznak szexu­ális oktatással - s ez olykor a hittan mellett sze­repel az órarendben...- A gyerekeim mindig rákérdezhettek bármire, sőt, bátorítottam a fiaimat és a lányaimat, hogy bármi problémájuk van, szóljanak, s én azonnal segítek. Ezzel sikerült leépítenem azt a gátat, amely sok gyerekben megtalálható, ha a szülei­vel kell ilyen témákról beszélnie. Egyébként cso­dálkozom, hogy mi, magyarok, akik annyira sze­retjük a szexet, miért tudunk ilyen keveset róla... ■ Manapság még a legolcsóbb fo­gamzásgátló sem kerül kevesebbe 100-1500 forintnál, s a tabletták árai ezekben a napokban ismét (8,7 százalékkal) emelkedtek. Az egészségügyi tárca azt tervezi, hogy a 14-16 esztendős korosztály ingyen, vagy legalábbis igen nagy kedvezménnyel juthasson hozzá az antibébi-készítményekhez. Az öüetet az ifjúsági tárca vezetője, Gyurcsány Ferenc is támogatta, azzal a kiegészítéssel, hogy ő az érettebb, 16-18 éves korosztály számára képzelné el az állami tá­mogatású fogamzásgátlók juttatá­sát. A fiatalok a védőnőktől kap­nák a receptet, amellyel kiválthat­nák a tablettát. Kormányzati érve­lések szerint ezzel az intézkedés­sel visszaszorítható lenne az abor­tuszok és a csecsemőgyilkosságok száma, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a problémák oka főleg anyagi: a rossz szociális helyzetben lévő fiataloknak nincs pénzük korszerű óvszerre sem. Sürgősségi ambulanciák léteznek ugyan, ahol a szexuális aktus után 72 órával még fel lehet íratni ese­mény utáni tablettát, ám egyrészt ez a szer még recept ellenében is 3000 forintba kerül, másrészt a kérdéses gyógyszer nagy hormon­tartalma miatt évente legfeljebb kétszer vehető be. Elméletileg tehát egy fiatalok egészségét védő, jóléti intézkedés­ről lenne szó, ám ha a kormányzat azt hitte, hogy ezzel a javaslattal sikert arat, nagyot tévedett. Leg­először a nőgyógyászok tiltakoz­tak, nem tartják jónak a védőnők általi receptfelírás ötletét, mivel ez inkább az orvos feladata lenne. Helyteleníti az ötletet a Magyaror­szági Szülők Országos Egyesülete is. Elnökük, Készéi Sándor el­mondta: ők nem is az ingyenes fogamzásgátlást ellenzik, hanem hogy ez a javaslat ilyen nagy nyil­vánosságot kapott.- Miért nem hoztak szép csöndben egy rendeletet, amely­ről csak az érintett szűk réteg érte­sül? - tette fel a kérdést. - Miért kell a többi gyerek figyelmét is fel­hívni, ötleteket adni? Meggyőző­désünk, hogy a gyerekek többsé­gének ebben a korban még nincs szexuális tapasztalata. Az egyesület elnöke azt is ne­hezményezi, hogy az iskolákba - ahogy ő fogalmaz - mindenféle külső emberek, védőnők menné­nek be felvilágosítást tartani, „óv­szerrel és vibrátorral”, a szülők tudta nélkül. Szerinte ugyanis vannak szemérmes gyerekek, aki­ket ez zavarna. Készéi Sándor úgy véli, ezt a feladatot inkább a peda­gógusoknak kellene megoldani, az iskola tantervében szereplő egészségnevelési program kereté­ben. A szülő a behatásnál dönt­het, hogy ez jó-e az ő gyerekének. Készéi Sándor azt is felvetette, hogy talán a gyógyszergyárak „beetetési” akciójának vagyunk tanúi. Szerinte ugyanis az a gye­rek, aki 18 éves koráig ingyen kap­ja a fogamzásgátlót, nagykorúvá válva sem hágy fel a tabletta sze­désével, s ezzel a gyártók jelentő­sen bővíthetik vevőkörüket. A javaslat ellen tiltakozott Selmeczi Gabriella, a Fidesz kép­viselője is, mondván: elfogadha­tatlan, hogy a kormányzat tiné­dzsereket hormontartalmú készít­ményekkel „tömjön”. Dr. Czeke András szexuálterapeuta szerint ez téves megközelítés, mivel nem esemény utáni, hanem megelőző jellegű, folyamatosan szedett, kor­szerű tablettákról lenne szó, ame­lyeknek semmiféle mellékhatásuk nincs.- Ráadásul ezt erőszakkal sen­kire sem fogják rátukmálni - je­lentette ki az orvos, aki öt éven át vezette az I. sz. Női Klinika serdü­lőambulanciáját. - A fogamzásgát­lás életkori „menetrendje” szerint a tabletta szinte ennek a korosz­tálynak van kitalálva. Amíg egy fiatal nem akar gyermeket - 16 és 26 éves kora között -, szedheti az antibébit. Utána szülhet, majd a későbbiekben számára a spirál je­lenti a legideálisabb megoldást. Az orvos úgy véli, az ingyenes fogamzásgátló az abortuszhoz ké­pest még mindig a kisebbik rossz. Dr. Czeizel Endre professzor külföldi példákat hozott: mint mondta, Angliában és Hollandiá­ban az iskolák 70 százalékában bevezették az ingyenes fogamzás- gátlást, míg az egyházi intézmé­nyek többsége ezt elutasította. Tíz évvel később egy felmérés során kiderült: az egyházi iskolákba járó diákok korábban kezdték a szexu­ális életet és több volt soraikban az abortusz, mint a korszerű fel- világosító kampányt folytató isko­lák tanulói között.- A legnagyobb baj az, hogy ma nincs olyan tantárgy, amely felkészítene a szexualitásra - je­lentette ki a professzor. - Ezért a gyerekek egymás között terjedő félinformációkból szerzik be sze­xuális értesüléseiket. A fogamzás- gátlás ingyenessé tételét nem tá­mogatnám, mert ami ingyen van, az értéktelenné válik, de a jutá­nyos hozzáférésnek híve lennék. Elosztását a patikusokra bíznám, akiknek a tudását ma egyáltalán nem használjuk ki. Persze, az or­vosok ezt nem támogatnák, mivel többségüknek anyagi érdeke fű­ződik ahhoz, hogy a receptfelírás jogát ne engedje ki a kezéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom