Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-04 / 232. szám

2003. Október 4., Szombat 7. ÖLDAL ALMANACH 0 5 9 Recept Gálosfáról Parasztos leves A parasztos leveshez egy kisebb csirke, egy csomó zöldség, só és finommetélt kell. A csirkét négybe vágjuk, s a zöldséggel tegyük föl főni két és fél liter vízben. Ha a hús megpuhult, a zöldséget ve­gyük ki, és főzzük bele a metéltet. A gálosfai meggyes kocka tésztá­jához 5 deka cukor, negyed kiló liszt, 2 tojás sárgája, fél csomag sütőpor, 5 deka zsír, egy kanál ka­kaópor kell. Mindezt összegyúr­juk, s két lapot sütünk belőle. A töltelékhez fél liter tejet fölfőzünk 4 kanál liszttel. 30 deka margarint kikeverünk 30 deka cukorral. 6 to­jásból piskótát sütünk, s mokka­cukor nagyságúra aprítjuk, majd leöntjük egy üveg meggybefőtt le­vővel és egy meggyaromával. Mindezt a krémmel összedolgoz­zuk, az egyik lapra kenjük, majd a másik lapot rátesszük. A tetejére csokoládémázat öntünk. ■ Szemléletváltás kell a megújuláshoz Gálosfa néhány éve felújított kastélyszállójáról, s golf- és te­niszpályájáról lett híressé, majd ezek bezárása után hír­hedtté. Egymást követték a tu­lajdonosok és a balhék. A falu lakosai a szállót évekig a mentsváruknak tekintették, mára szertefoszlottak a mun­kahelyteremtő remények.- Mit hozhat Gálosfának az uniós csatlakozás?- A lakosság segítségével és a ré­gió településeinek összefogásával javulhat a helyzetünk - mondta Tóth Józse/'polgármester. - Bár gon­dot okoz, hogy a lakosok iskolá­zottsága alacsony, és tapasztalata­ink szerint nem ez a réteg tartozik a nyertesek csapatába. Javulást vá­runk, de azt is tudjuk, ez nem vál­tozik meg egyik napról a másikra.- Miként tudják majd kihasznál­ni a pályázati lehetőségeket?- Forráshiányos a település, in­kább csak vegetálunk. Nagyon ke­vés az önkormányzat bevétele, csak a fejlesztésen takarékoskodhatunk. A Surján völgyében égető szükség volna a csatornázásra. Az uniós források a kétezer lakosúnál ki­sebb falvakban többféle megoldást is biztosítanak. Évek óta küzdünk, hogy elkészüljön a beruházás.- Mik lehetnek a kitörési pontok?- Ha a lakosság ökoszociális me­zőgazdasági forrásokhoz jutna, az megélhetést, jövedelmet jelentene. Ennek a lényege az, hogy nem a ha­gyományos mezőgazdasági termé­nyekkel foglalkoznak, hanem szi­gorú előírások szerint a környezet védelmét, megújulását is elősegítő állattartást folytatnak. Erre épülhet­ne rá a falusi turizmus. A lakosság­nak olyan helyzetet kell teremteni, hogy megfelelhessenek az újfajta kihívásoknak. Ehhez azonban egé­szen más szemlélet kell. Egy itt le­TÓTH JÓZSEF Szentesen született 1966. július 13-án. A Pannon Lovas­akadémia növénytermesztési ágazatá­nak a vezetője. Nős, egy gyermeke van. 2003 májusa óta tiszteletdíjas polgár- mester. Hobbija a munka. Hallgatnak rá a fiatalok Fiatal klubvezető a könyvtárban A fiatalok között meghatározó egyéniség Ignácz Róben. Szakács­ként dolgozik Kaposváron, és ke­vés szabadidejében fog­lalkozik társainak a gond­jaival. Egyesületbe nem tömörültek, de naponta találkoznak, megbeszélik a nap eseményeit. Mára a fiatalok kinőtték a klubot, s ezért tervezik egy új te­rem kialakítását is.- Rendszeresen járunk az ifjúsági klubba, zenét hallgatunk, beszélge­tünk. Jó időben természetesen kint a pályán rúgjuk a bőrt. A régi klub- helyiségünk mára kicsi, s nagyon várjuk, hogy berendezhessük az újat; ez a polgármesteri hivatal mel­lett lesz. Ott már lesz helyük a szá­mítógépeknek is. A gépeket pályá­zaton nyerte az önkormányzat. Mozgósítják a fiatalokat a falu rendbetételére is. Ha kell, akkor a különböző rendezvények szerve­zéséből is kiveszik a ré­szüket. - A falunapi főző­verseny előkészületei sok munkát adtak. Fölaprítot­tuk, és a bográcsokhoz készítettük a fát. Tavaly segítettünk a falu fásí­tásában is. Bármilyen munka van, megyünk az első hívó szóra - mondta. - A fiatalok is érzik, hogy az ide látogatók első be­nyomásaikat á falu képéről nyerik. Egészen másként ítélik meg az itt élőket, ha rendezett és tiszta telepü­lés fogadja őket, mint ha az ellenke­zőjét látják. A fiúk többsége dolgo­zik vagy még tanul, így nehéz össze­egyeztetni az időpontokat, de megte­szünk minden tőlünk telhetőt. ■ Hitelt nem ad a boltos A lakosság anyagi helyzetével az elsők között a boltos szembesül. Petrus Katalin negyedszázada ve­zeti az egyik élelmiszer- üzletet. Ismeri a kiskeres­kedelem minden csínját- bínját. S úgy látja, hogy egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk a gálosfaiaknak.- Nagyon sokan csak a segélyből élnek, és ötödi­ké körül kapnak pénzt. Olyankor általában na­gyon gyorsan elköltik, és a hónap vége felé már kenyérre sem jut. Alkalmazottként dolgo­zom, a bolt tulajdonosa, a coop nem engedi, hogy hitelt adjunk, s a magaméból sem adhatok, hiszen a pénzben én sem dúskálok. Petrus Katalin szerint csak a Munkát vállalna a gondnok Nyaranta benépesülnek a házak, a Családok Egységéért alapítvány nyaralói. Nagycsaládosok pihen­nek a hat épületben, a sát­rakban pedig a gyerekek élvezik a-táborozás örö­meit. Márciustól Barsi Dé­nes a terület gondnoka, aki a zajos Dunaújváros­ból költözött Gálos-fára, s olyan ember, akire azt mondják, hogy a jég há­tán is megél.- Ismerősök révén ke­rültem kapcsolatba az alapítvánnyal, s mikor kiderült, hogy itt megüresedett a gondno­ki állás, elvállaltam. Nyáron egy turnusban több mint ötven tábo­rozó gyerekem is volt, s minden házba jöttek családok. Nem hi­ányzott a város, mert eléggé mozgalmas volt az az időszak. Most már csend van, elmentek a vendégek, s a télre valamilyen állást kell keresnem Kaposváron. BARSI DÉNES jobb módú emberek járnak a me­gyeszékhelyre vásárolni, a pénzte- lenebbje nem jut el Kaposvárig. Az árukészlet összeállí­tásakor is figyelni kell az emberek igényeire, vá­sárlási szokásaira.- Mintegy száz vevő jön naponta a boltba. Itt születtem a faluban, hu­szonöt éve vagyok ke­reskedő, jól ismerem az embereket, s tudom, mi­ket szoktak vásárolni, így a bolt árukészletét többnyire az olcsóbb termékekből állítom össze, s coop-üzlet révén gyakoriak az akciók is. Még az is előfordul, hogy az egyedül élő idő­sek csak egy kis beszélgetésre tér­nek be, hiszen szinte egész nap nincs kihez szólniuk. ■ Az alapítvány egy jómódú család adakozásával jött létre. Gálosfán több házat és területet vásárolt, és felújít­tatja á régi parasztháza­kat. Az alapítvány kurató­riuma pedig eldönti, hogy ki jöhet ide nyaralni.- Egyházi kötődése is van az alapítványnak, bár nem feltétel a vallá­sosság. Magam is kívül­álló vagyok. Ide általá­ban szegény, rossz ______ anyagi körülmények kö zött élő s többgyer­mekes családok jönnek. Néhá- nyuk már visszatérő vendég. Ők önellátóak, ismerik a házirendet, takarítanak, és rendet hagynak maguk után. Az én feladatom a ház körüli munka, a fűnyírás, a csatornajavítás; minden, ami ilyenkor adódhat. A későbbiek­ben még a gazdálkodás is elkép­zelhető, hiszen bőséges terület áll az alapítvány rendelkezésére. ■ Szerelmes írások, ifjúsági könyvek A kis falusi könyvtár szol­gáltatásai szorosan ösz- szekapcsolódnak a nyug­díjasok mindennapjaival és a fiatalok életével. A klub­bal egy épületben kapott helyet a községi bibliotéka is, és mindkettőnek ugyan­az a személy a vezetője. A lakosság derékhada, a kö­zépkorosztályhoz tartozók is gyakran megfordulnak itt, olvasmányként pedig leginkább a mai története­ket feldolgozó romantikus regényeket keresik, a fia­talok, köztük az általános iskolások pedig elsősor­ban a kötelező olvasmá­nyokért járnak a könyvtár­ba vagy pedig azért, hogy beszélgessenek egy kicsit. Alig több, mint ezer kötet található a könyvtárban. S jóllehet ennyi kö­tet viszonylag kevés a falu lakossá­gának, de a szakirodalomtól a lexi­konokon át az iskolások kötelező olvasmányaiig és a népszerű regé­nyekig itt minden megtalálható.- Épp most kaptunk új mese- és ifjúsá­gi könyveket - mondta Tóthné Forró Ilo­na, a könyvtár vezetője. - Örülünk neki, hogy évről évre gyarapodik a könyvállo­mányunk. Ez az önkormányzat támoga­tásának köszönhető. Az olvasási szoká­sok is jellemzőek. Legutóbb százezer forintot költöttünk könyvekre, köztük szép számmal vannak keresettek is. A beiratkozott olvasók száma 60 körül van, de rendszeresen mintegy negyye- nen látogatják a bibliotékát. A fiatalok­nak az ifjúsági klub helyisége mellett a könyvtár a másik találkozóhelye. Leg­többjük itt találkozik a korabeliekkel - könyvkölcsönzés ürügyén. A könyvtár mellett van a nyugdíjas­klub, s azt is Tóthné Forró Ilona veze­ti. - Családias a hangulat. Még mindig elég kevesen járnak ide, de a miértre nem találok magyarázatot. Lehet, hogy engem tartanak túl fiatalnak, pe­dig nem ezen múlik. Megértéssel kell az idősek felé fordulni. Egészségügyi szakirányú a végzettségem, így lettem klubvezető. Naponta találkozunk, s al­kalmanként megünnepeljük a név- és születésnapokat is. Nagyon jó a kap­csolatunk az ovisokkal; kis ajándéko­kat készítünk nekik, ők pedig meg­ajándékozzák az időseket. Néhány klubtagunk egy hetet töltött Fonyódligeten az Őszi Napfény tábor­ban, s nagyon jól érezték magukat. Az időt kézimunkázással, beszélge­téssel töltik, és olvasnak. Itt a könyvtár, s oda járatnak folyóiratokat, újságokat is. Ezeket kedvtelve forgatják. A klub csak délelőtti elfoglaltságot jelent. Az ebédet másutt kapják; az óvoda kony­hája látja el a gyerekeket és a szociális étkeztetést is. ■ Birkát tenyésztenek az uniónak Négy ló, három tehén, hat birka - egyelőre ennyi állatot gondoznak Csankó Elemérék. A feleség látja el a jószágokat, a családfő pedig vállalkozóként járja az erdőt, ete­ti a vadakat, s ha kell, kocsin viszi a vendég vadászt a területre. A tej eladása eddig nem okozott gon­dot a családnak, bár némi bizony­talansággal néznek az uniós csat­lakozás elé.- Csak az újságokból meg a té­véből ismerjük az uniós igénye­ket, s úgy tetszik, ez egyelőre elég kevés. Majd csak a gyakorlatban derül ki, hogy mi is az előnye és melyek a hátrányai. Sokan lecse­rélik a tejelő állományt hús­marhára, mert a tejet már most sem tudják értékesíteni. Ez ne­künk egyelőre nem okoz gondot. Ha engedélye­zik, hogy továbbra is szállítsunk tejet a vágó­hidakra, akkor a későb­biekben sem lesz gon­dunk. A tej egy részét a faluban adjuk el, a mara­dékból pedig túrót, tej­fölt, sajtot készítek a csa­ládnak. ______ Maguk kaszálnak, van lucernájuk, s búzát és kukori­cát is termesztenek. Bár úgy lát­ják, nem érdemes foglalkozni ve­le, mert ezen a területen nagy a vadmozgás, s a vadak tetemes kárt okoznak a szántóföldön. Csankóné szerint ma ugyan még megéri a tehén tartása, de jövője CSANKÓ ELEMÉRNÉ GALOSFA telepedni s dolgozni kívánó vállal­kozónak csak vizet, villanyt és tele­font tudunk adni.- A gálosfai kastélyban volt egy jó szálló; bezárt, s azóta is vajúdik az újranyitása. Mi lesz vele?- Ez a kastélyszálló meglehető­sen ismert és népszerű volt a ma­gyar és a külföldi turisták körében, de most nem tudom megmondani, mi lesz a sorsa. Annyit tudunk, hogy 240 millió forint jelzálog ter­heli, s a bank szeretné elárvereztet- ni. Az önkormányzatnak nincs sem pénze, sem szándéka a megvásár­lására. A kastélyszálló bérelt tőlünk egy épületet, ott volt a konyhája, ebből faluházat alakítottunk ki, és nem lesz benne konyha. Keressük a különböző forrásokat, pályázati lehetőségeket is, amelyeknek a se­gítségével vonzó fogadót alakíthat­nánk ki az alsó szinten és egy turis­taszállót a padlástérben, ám egyre nehezebb forrást találni. ■ A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs vö­rös mezőjében hármas halmon két oroszlán áll egymással szemben, egyik arany búzaka­lászt tart a jobbjában, a másik két levéllel és makkal rakott arany tölgyfaágat. A pajzs kö­zepén a két oroszlán között nyolcágú aranycsillag. A köz­ség címere a település múltját és környezetét jelképezi. A tö­rök hódoltság után a Festetics család birtoka lett a falu. A XVIII. század közepén építették föl a kastélyukat, ez a Zselic. egyik nevezetessége. A Feste­ticsek címeréből vették át a két aranyoroszlánt. Azzal, hogy tölgyfaágat s búzakalászt tarta­nak, a lakosság fő foglalkozá­sára, az erdő- és a mezőgaz­daságra utalnak. A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 305 | 1980-ban 483 1960-ban 735 1930-ban 797 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7473 Gálosfa, Kossuth utca 3. Tel.: 82/570-500, fax: 82/370-601. A hivatalban min­den munkanapon reggel 8-tól 18 óráig fogadják az ügyfeleket, Tóth József polgármester pedig naponta 16-tól 18 óráig foglal­kozik a lakosság ügyes-bajos dolgaival. Mészáros Ferenc falu­gazdász csütörtökön 8 és 9 óra között várja a gazdálkodókat és tanácsadással segíti őket. A gyermekjóléti szolgálat család- gondozója, Tóth Ildikó szerdán 12.30 és 16 óra között keres­hető fel. ORVOSI RENDELES A háziorvos, dr. Deb- reczeni Tibor kedden 11 és 15 óra között rendel. A védőnő a gyermekor­vossal egyidőben, min­den hónap utolsó pén­tekjén tart tanácsadást. igazán csak a birkának van.- Egyelőre hobbiál­latként legel ez a hat, de szeretnénk növelni a számukat. Néhány éve még félszáz birkánk volt, de a számottevő állo­mány ötszáznál vagy ezernél kezdődik. Egy­részt a kártolt gyapjú is értékesíthető, másrészt van keletje a pecsenyebáránynak is. Nem könnyű az élet, hiszen az állatokkal meg a földön rengeteget kell dolgozni. Hitelünk nincs, min­dent önerőből teremtettünk elő. A kölcsönt vissza kell fizetni, s ebben a bizonytalan helyzetben jobb, ha az ember nem vág bele. ______ ■ MI SEREND Kiss József plébános a falu templomában minden második vasárnap 14 órai kezdettel ce­lebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A községhez tartozott 1930- ban Szentluca, Kistótváros és Istvánvölgy puszta. A 797 lélek 123 házban élt. Az I. világhá­ború idején 128 fiatal vonult be katonának, s 14 sohasem tért vissza. A faluban 8 asszony maradt özvegyen, s 4 hadiár­vát neveltek. A körjegyző Stayl János, a segédjegyző Kis- göncz József volt, a községi bíró pedig az 1877-ben szüle­tett Kiss József. Ö létesítette a községi téglaégetőt is. A pos­tamesteri teendőket Kabay Sándor látta el. A katolikus ele­mi iskola kántortanítója akko­riban Nyulassy Viktor, a tanítója Mohos Gyula volt. A faluban Skoper János parancsnoksá­gával tevékenykedett a tűzoltó- egyesület. A leventeegyesület elnöke a kántortanító volt. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK; KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom