Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-03 / 231. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 4 6 2003. Október 3., Péntek DARÁNY A KÖZSÉG CÍMERE A talpas pajzsot egy vízszintes vágás középen s egy függőle­ges hasítás osztja négy mezőre. A jobb felső kék mezőben a re­formátus templom homlokzati képe látható; ez a község egyetlen műemléke, s kifejezi a darányiak vallásosságát. A bal felső ezüstmezöben szárnyait ki­táró, csőrében kardot tartó turul utal a történelmi hagyományok­ra. A jobb alsó ezüstmezőben a három zöld boróka a lakosság természetszeretetét jelképezi, s egyúttal őrzi a korábbi címer jel­képeit. A bal alsó kék mezőben három egymást keresztező bú­zakalász a mezőgazdaságot jel­képezi, s egyúttal az élet szim­bóluma. A címert nyitott arany­korona díszíti. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 1034 1941-ben 1577 1850-ben 1800 1720-ban 940 CIVILEK, VEZETŐK Hét civil szervezet tevékenykedik a faluban. A darányi nyugdíjas­egyesület elnöke Váradi Lenke, a Clapdance Táncegyesület el­nöke Tauszné Kercza Erika. A darányi cigány ifjúsági szervezet­nek Kulcsár János a vezetője. A darányi nagycsaládosok egyesü­letének az elnöke Solymosiné Götz Anikó. A Nők Óaranyért, Somogyért Egyesület vezetője Galiné Jovánovics Erika, a Darányért Kulturális és Faluszé­pítő Egyesületnek Villányi László az elnöke, a sportegyesületet pedig Tóth Szabolcs vezeti. FOGADÓÓRÁK A polgármester csütörtökön reg­gel 8-tól 12 óráig tart fogadóórát. Darány és Kastélyosdombó ön- kormányzata körjegyzőséget tart fenn darányi székhellyel. A hivatal­ban hétfőtől csütörtökig 8 és 16.30 óra között, pénteken pedig 8-tól 14 óráig van ügyfélfogadás. A falugazdász keddenként 8-10 óra között, a családsegítő szolgá­lat hétfőn, kedden és csütörtökön 8-16.30 óra között, pénteken 12 óráig tart az ügyfélfogadás. ORVOSI RENDELÉS A betegeket dr. Kovács Mik­lós látja el; hétfőn, kedden és csütörtökön 8-13 óráig rendel. Dormán Ferencné, az I. körzet védőnője pénte­kenként 12-13 óra között, Hidasiné Kecskés Margit, a II. kör­zet védőnője hétfőn 12-13 óra között található meg a faluban. Dr. Dudás Béla fogorvos hétfőn és szer­dán délután, csütörtökön és pénte­ken délelőtt várja a pácienseket. ISTENTISZTELETEK A község református templomá­ban minden vasárnap 11-12 óráig Máthé Csaba református lelkész tart istentiszteletet. A ka­tolikus templomban Keceli Ká­roly plébános celebrál szentmi­sét változó időpontban. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK A körjegyzőség címe; 7988 Darány, Rákóczi u. 72. Tel/fax: 82/466-926 A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA. FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Nem az uniótól várják a megoldást Biztos lábakon áll a falu gaz­dálkodása; az önkormányza­tok működési feltételeit is­merve már ez is elismerésre méltó eredmény. Tartalékolni tudnak, és jut fejlesztésre is. Az idén minden korábbinál nagyobb a fejlődés: több mint 420 milliós értékkel gazdago­dott Darány. Egyszerre több beruházást is avattak Darányban a falunapon. Elkészült a művelődési ház felújí­tása 3,7 millió forintért, a kör­jegyzőségé 5,6 millióért, az új óvodai tornaterembe pedig 1,6 millió forintot építettek be. Több mint. 420 milliós értékkel gyara­podott a falu, s ennek legnagyobb tétele a 401 millió forint értékű szennyvízhálózat.- Van még feladatunk bőven; nyakunkon az iskola tetőcseréje, ennek a költsége a 60-70 millió Villányi László 1955-ben született, egyéves kora óta Darányban él. Pé­csen járt középiskolába. Rádió-tv mű­szerész a szakmája. Három gyermek apja; 1985 óta részt vesz a helyi köz­életben. Az 1995-ös időközi válasz­táson lett polgármester. Tisztét ma is társadalmi megbízatásban látja el. forintot is elérheti. Ez akkora munka lesz, hogy alighanem át­ível majd a teljes négyéves ciklu­son - mondta Villányi László pol­gármester. - Még az idén nekikez­dünk a munkának, s reméljük, az első részével elkészülünk még a tél beállta előtt. Ehhez tízmillió forint támogatást is kaptunk. A régi lapostetőt alpesire cseréltet­jük; ezzel nemcsak a beázást szüntetjük meg, hanem új terme­ket - számítógéptermet, szolgála­ti lakást - is nyer az iskola, és ja­vítja a faluközpont látványát is. A környezetét is szeretnénk barát­ságosabbá tenni. Tízmilliós pá­lyázatot írtunk ki faluszépítésre, s díszkutakat, köztéri padokat, fá­kat, szemétgyűjtőket vásárolunk. Parkot is tervezünk a faluköz­pontba szökőkúttal, szoborral. Darányban sokan úgy érzik, hogy az önkormányzat nem segí­ti eléggé a rossz körülmények kö­zött élőket. Bár többen hozzáte­szik: az utóbbi időben nőtt a ve­zetők szociális érzékenysége. - Elenyésző azoknak a száma, akiknek nem tudtuk orvosolni a gondját - állította a polgármester. - Az önkormányzat azonban nem játszhatja az amerikai nagybácsi szerepét. Egyre szélesebb ugyan­is az a réteg, amelynek nehéz az élete. Szegény az egész régió, és itt, a faluban is egyre kevesebb a foglalkoztató. Bezárt a cipőüzem, a fűrészüzem pedig leégett. Ta­valy 22 millió volt, az idén már majdnem 30 millió forint az önkor­mányzatunk szociális célú kiadá­sa. Az EU-tól sem várunk javulást. A csatlakozást jobbára csak a me­zőgazdaságból élők hozzák szó­ba, és bevallom: nem túl bizako­dóan emlegetik. A gondjainkat az unióban is magunknak kell meg­oldanunk, legföljebb tágul vala- melyest a mozgásterünk. ■ Recept Parányból Zsíros pogácsa Gyakran sütnek Darányban zsí­ros pogácsát, ehhez a hozzáva­lók egy család részére: 60 deka­gramm liszt, 30 deka margarin, illetve cukor, tej és tejföl. Egy csepp cukrot teszünk a tejbe, majd felfuttatjuk, és ráöntjük a lisztre meg a margarinra. Ezt összemorzsoljuk, kisodorjuk, és hozzáöntünk egy pohár tej­fölt. Meggyúrjuk, kilapítjuk, és .rácsos formára bevágjuk a tete­jét. Pogácsaszaggatóval kiszag­gatjuk, majd a sütőbe tesszük. Van, aki sósán s van, aki lekvá­rosán szereti. Ez utóbbi esetben a kisodort tésztára tesszük a lekvárt, majd a tésztát a lekvár fölött összecsiptetjük. Ünnepi ebédek kedvelt fogása a leves után és a rántott szelet előtt a párolt hús fokhagymamártással és főtt krumplival. A levesben főtt húst tálalják imigyen a da­rányi háziasszonyok. ■ Pad alatt tanulnak az iskolások Kihajították a tanári asztalt, a feladat- megoldáshoz pedig a pad alá bújnak a gyerekek. A darányi reformpedagógia első látásra-hallásra meglepő lehet, de azt mondják, hogy bevált. Az osztályok tanév elején saját elképzelése­ik szerint átalakíthatták a termeiket. Átren­dezték a padokat, kifestették a szekrényeket, s van olyan osztály, ahol a pedagógus hatal­mának jelképét, a tanári asztalt is kihajítot­ták. Czéhné Papp Angéla osztályában a tanu­lócsoportok a padok alatt kialakított kuckók­ban keresik a választ a feladatokra. Az osz­tályfőnök elmondta: minden változtatás azt célozta, hogy az ismeretszerzés ne legyen unalmas, hanem érdekes, játékos és színes. - Bevált, mert mióta így tanulnak, nem kell őket fegyelmezni - mondta -; jobban figyel­nek és nagyobb az összetartás. A közös munka közösséggé kovácsolta a gyerekeket. Fölösleges kötelmeket sem raknak a ta­nulókra, például sorakozó sincs becsenge­téskor. - Olyan környezetet és légkört te­remtünk, amely segíti a gyermek fejlődését - mondta Radics József igazgató. - A sora­kozó csak az időt rabolná el a tanórából. S mindez csak úgy jó, ha partner a gyerek. Mivel a 220 diák 40 százaléka cigány származású, beépítették a tantervbe a ci­gány népismeretet és kultúrát, ehhez olva­sókönyvet is írtak. Oktatják a beás nyelvet is Somogybán egyetlen általános iskolaként. Heti két-két órában egy alsós és egy fel­sős csoport - negyven diákunk - tanul ci­gányul. - A cigányoknak is, mint bármi­lyen kisebbségnek, vannak nyelvi jogaik. Mi arra szeretnénk lehetőséget adni, hogy ne veszítsék el a nyelvüket - mondta az igazgató. - Emiatt persze ránksütötték né- hányan, hogy cigányiskolát csinálunk. A romáknak is joguk van azonban arra, hogy megismerjék a nyelvüket és a történetét. Ráadásul az integrációs programunkkal több mint harmincmillió forintot nyertünk, s ennek az egész falu hasznát látja. ___■ Ki s tanoda a falon túl Sok gyerek gát­lásos az iskolá­ban. Nekik ta­lálták ki a tano­dát; ezt a mű­velődési ház­ban alakították ki. Olyan tanu­lók járnak ide, akiknek szüksé­gük van a feF zárkózásra, és ez jóval ered­ményesebb az iskola falain túl. Itt a pedagógu­sok is sokkal kötetlenebb formát találtak az oktatáshoz. Kiállítótermet a helytörténetnek Lenne mit megmutatni Darány régmúltjából; ezekben a hónapok­ban is zajlik az Árpád-kori falu feltárása, és bőven vannak tárgyi emlékei a helybeli gyűjtőknek is. Nincs azonban megfelelő hely a gazdag gyűjtemény kiállításához. Még ebben a hónapban befejezik annak az Árpád-kori település- résznek a feltárását, aminek a nyomaira tavaly bukkantak a falu szélén az egyik telken. Költő László régész engedélyt kapott a szomszéd teleknek a kutatására is, és állami támogatást is sikerült szerezni a feltárási munkákra. Eddig edénytöredékek, ková­csoltvas eszközök és több ke­mence nyoma került elő a dará­nyi ásatáson. Ez ideig körülbelül 2000 négyzetméteren találták meg az ezeréves település nyo­mait. Az eddig előkerült lelet­anyag vitathatatlanul bizonyítja, hogy az egykori településrész a kora Árpád-korból való. Jelentő­ségét a nagy kiterjedése adja, va­lamint az a tény, hogy aránylag épségben fennmaradhatott, mivel hosszú ideje rejtőzött a használa­ton kívüli területen. A telek gazdája, Fodor László maga is szívesen régészkedik a szabadidejében. Római érmék és ezeréves edénydarabok éppúgy találhatók a gyűjteményében, mint 1870-ben megjelent könyv, a múlt század elejéről iskolai atlasz - még a Trianon előtti Magyaror­szágot ábrázolja - vagy az alakuló kisgazdaszervezet névsora.- Jó volna ezeket az emlékeket rendbe tenni és megmutatni a nagyközönségnek, s egy állandó helytörténeti kiállításra az ásatá­son előkerült tárgyak is visszake­rülhetnének Darányba - mondta Fodor László. - Ennek az egyedü­Fodor Lászlónak is számottevő a gyűjteménye li akadálya az, hogy nincs pénz megfelelő bemutatóhely kialakí­tására. Pedig ez a gazdag múltú falu igazán megérdemelné. ■ Rackaj uhok a borókásban Már félszázra nőtt a Duna-Drá- va Nemzeti Park darányi racka­juhállománya. A rackajuhok betelepítését két éve kezdték el, akkor szállították ide az első ti­zenöt birkát. Azóta a 6-os főút mentén szinte naponta feltűn­nek az állatok, s elsősorban a néhány éve leégett területek re­habilitációjában van nagy sze­repük. A tűz pusztította tájon ugyanis általában erőteljes gyo- mosodás kezdődik, s ennek a folyamatnak a visszaszorításá­ban hatásos segítség a legelésző nyáj. Az első pödrött szarvú, fe­kete rackák Borsodból érkeztek az ősborókás­ba az alföldi természetvé­delmi szak­emberek ja­vaslatára. A darányi állomány még mindig nem érte el végle­ges nagyságát: a természetvédelmi szakembe­reknek az a szándékuk, hogy csaknem százra növelik a szá­mukat. Az állomány ma már ter­mészetes úton is növekszik: már több kisbárány is született. ■ Tanulni járnak a teleházba Teleházat alakítottak ki a műve­lődési központban. A berendezé­sekre pályázaton a darányi ci­gány ifjúsági szervezet nyert tá­mogatást, a szükséges helyiséget pedig az önkormányzat adta hozzá. Bár a cigányszervezet hozta a pénzt, szó sincs arról, hogy ez csak a község cigány la­kosainak a teleháza lenne. A szervezet minden vezetője állí­totta: azt szeretnék, ha a község valamennyi lakosa látogatná, a fiataloknak pedig kimondottan a a hasznukra válna, ha megis­mernék a számítógépek megany- nyi lehetőségét. Kevés idő telt el azóta, de az eddigi működése is bizonyítja, hogy ez már nemcsak szándék; a darányiak gyorsan megismerték a teleházat, és ha tehetik, igénybe is veszik. Több­ségükben fiatalok ülnek az öt számítógép mellé. Sok fiatal jön ide játszani, mások pedig a mun­kájukhoz használják a teleház Sok fiatal szívesen látogatja a teleházat szolgáltatásait. Ezeket - a faxot, a névjegykártya- és meghívóké­szítést, a gépi nyomtatást - az idősebbek is igénybe veszik. Sok diák pedig az iskolai tudását igyekszik itt megerősíteni. ■ Sípmester lett játékosból Hét közben a tantermeket fűti, vasárnap pedig „lehűti” sokaknak a kedélyét. Pájer László, az általá­nos iskola karbantartója a hétvé­geken ugyanis nem tud meglenni labdarúgó-mérkőzés nélkül. Ezt szokta meg régebben játékos­ként, és meccseken „ítél” már ki­lenc éve játékvezetőként.- Amíg fociztam, nem volt olyan bíró, aki úgy tudott fütyülni, hogy az nekem is tetsszen - mondta Pájer László. - Akkoriban a pályán állandóan fújtam a magamét, és el­határoztam, hogy magam is sípot veszek a kezembe. Igen erős volt bennem ez a szándék, s megvaló­sítottam. Ma már szinte nincs lab­darúgó-forduló a ténykedésem nél­kül, egyszer a megyei I. osztályban vezetek, máskor pedig egy osztály- lyal feljebb „asszisztensként” len­getem a zászlót... Bár odahaza nő­uralom van, női mérkőzéseket rit­kán vezetek. Tavaly Kadarkúton volt alkalmam bíráskodni amazo­nok csatáján is. A hölgyek ugyan szeretnek so­kat beszélni, ám játék köz­ben mégis hallgattak. A férfiak heve­sebben és jó­val többször véleményez­nek egy-egy ítéletet. A gyengébb nem képviselői nagyon lelkesek, és elsősorban technikai hiányossá­gukból adódik, hogy a mérkőzése­iken gyakoribb a sípszót keltő eset. A darányi fiatalember nézi is a találkozókat, és játszik Darány öregfiúk csapatában. Otthon ke­veset foglalkozik a labdarúgással, ha csak teheti, a szabadidejét csa­ládi körben tölti. - A nagyobbik lá­nyom főiskolás, a kisebbik még középiskolás, tornázik és táncol - mondta. - Kikapcsolódásként még zenét hallgatok, mindenféle könnyűzenét. ______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom