Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-22 / 247. szám
2003. Október 22., Szerda 7. OLDAL OSZTOPÁN A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs vörös mezőjében egy leveles kék szőlőfürt, amit két keresztbe tett szárú arany búzakalász keretez. A fürt fölött hegyével lefelé, élével balra fordított ekevas látható. A pajzsot alul két keresztbe tett faág keretezi, jobbról makkos tölgy-, balról vörös bogyókkal megrakott olajág. A címer a község 1908-as pecsétje alapján készült. Az ekevas, a kalász a mezőgazdaságot, a szőlőfürt a borászatot jeleníti meg. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 879 11 2000-ben 894 1980-ban 1043 1940-ben 1293 " CIVILEK, VEZETŐK Az Osztopánért Alapítvány vezetője Kis Tar Gyula. Az idősek klubjának tevékenységét Sztarasincsics Józsefné szervezi. Az eredményes sportegyesületet Horváth László, a falu biztonságát szavatoló polgárőr- és tűzoltó-egyesületet pedig Gadányi Sándor irányítja. ÜGYFÉLFOGADÁS A körjegyzőség címe: 7444 Osztopán, Fő utca 11. A hivatal- vezető: Szatmári Ibolya körjegyző. Hivatalos ügyekben hétfőn, szerdán, pénteken 8-12 óra között, kedden és csütörtökön 8- tól 16 óráig fogadják a lakosokat. Jovánczai István falugazdász minden hétfőn 9-12 óráig ad tanácsot a gazdáknak. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Koronczi Gábor Tamás hétfőn 8-12 ' : óráig látja el a betegeket; : kedden délelőtt 8-tól 11.30- : ig, délután 17-19 óráig van 1 rendelés, szerdán, csütörtökön és pénteken 8-11 óra között. A fiókgyógyszertár hétfőn 10.30-tól 12.30-ig, kedden 10-12-ig, csütörtökön 9-12 óráig van nyitva. A védőnő szerdánként 9-11-ig, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, Madarász Dezsőné naponta 8-12-ig fogadja a hozzá fordulókat. Csecsemő-tanácsadás minden hónap második keddjén van 9- 10-ig, terhesgondozás minden harmadik szerdán 9-től 10 óráig. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban Sudár János plébános minden vasárnap 10 órai kezdettel celebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A községhez tartozott 1930-ban Viszak és Krájapuszta. A 1286 lakos 224 házban élt. Az I. világháború idején 120 fiatal vonult be, s 43 halt meg; 12 asszony maradt özvegyen és 8 hadiárvát neveltek. A községi bíró Sámson Pál volt, a helyettese Koleszár István, a postamester Horváth Mária. A plébános Bujnovszky Tamás volt, az iskola kántortanítója Marián József, és Matán Ágnes a tanító. A Tallián Andor alapítványi óvoda vezetője Zemó Etelka volt. A CIKKEKET SZAKÁLY ANDREA ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK! TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Rózsafánk Az osztopáni nyugdíjasklub tagjai előszeretettel főzőcskéznek. Kedvencük a rózsafánk. Hozzávalók: 15 dkg liszt, 2 egész tojás, 2 tojássárgája, 2 evőkanál tejföl, 5 dkg cukor, só. Ezekből tésztát gyúrunk, ezt vékonyra kinyújtunk, kiszaggatjuk, és hármat egymásra illesztünk. A közepén benyomjuk, és a szélét 3-4 helyen bevágjuk. Forró olajban kisütjük. Ha kihűlt, kemény lekvárt teszünk a közepébe, és meghintjük vaníliás cukorral. Még ennél is egyszerűbb az elkészítése a paprikás pogácsának, ám annál ízletesebb. Egy margarin, 50 dkg liszt, egy pohár tejföl, egy teáskanál pirospaprika, késhegynyi szódapor és kevés só kell hozzá. Az alapanyagokat összegyúrjuk, és hat cipóra osztjuk. Ezeket kisodorjuk, a tetejüket késsel bevag- daljuk, majd pirosra sütjük. ■ Őszi hangulat az asztalon Szulágyi Tibomé és férje hivatásos katonaként bejárta szinte az egész országot. Nyugdíjba vonulásuk után - tíz éve - úgy döntöttek, itt telepednek le. - A népművészet lett az, amivel a munka helyén maradt űrt kitöltöttem - mesélte. - Először szőni tanultam, alapjait Alek- szics Márta és Csapó Angéla mutatta meg. Majd elvégeztem egy művészeti szakiskolát, ott a szövésen kívül megismerkedtem a játszóházak vezetésével és a közművelődési tevékenységgel is. - Arra gondoltam - tette hozzá, - hogy egy kézművesszakkörrel összefoghatnám a falu közösségét. Négy éve a gyerekekkel kezdte: szövéssel, fonással, batikolással foglalkoztak, s jött az ötlet: talán középkorúak is érdeklődnének a kézművesség iránt. A testület ezt nyolcvanezer forinttal támogatta. Ebből és pályázati pénzből szerzik be a szükséges anyagot. A szakkör tíz tagja tavaly óta minden kedden ösz- szeül a művelődési ház tornatermében, hogy üvegfestéssel, gyetfya- és gipszöntéssel, szövéssel és egyéb technikával gyönyörű tárgyat készítsen. - Falunapkor kiállítást is rendeztünk a munkáinkból, s az október 23-i megemlékezés utáni bálra mi díszítjük föl az asztalokat. Most azon dolgozunk, hogy őszi hangulatot varázsoljunk a bálterembe. Nagy álmom, hogy egy szövőszakkört is indíthassak a faluban. ■ Kertek, parkok varázslója- Meguntam a város zaját, nyugalmasabb környékre vágytam, ezért elköltöztem ide Kaposvárról - mondta Besenyei László, aki nyolc éve él a faluban. - Hobbim és munkám a kertépítés. Ennek megfelelően választottam ki a területet is. Fontos volt, hogy főút melletti község legyen, ahonnan a város is köny- nyel elérhető. Ezért is telepedtem ide. Az elmúlt évek alatt kiépítette a maga faiskoláját, s fái azóta a környező falvak utcáit is díszítik.- Szeretem a szépet, és úgy gondoltam, ebből a faluból még hiányzik valami - mondta. - Az önkormányzat a pályázati pénzből nálam vásárolt növényeket. Az addig kihasználatlan terek helyére tavaly gyönyörű parkokat varázsoltunk. Segítettem elkészíteni a terveket és a költségvetést, és kivettem a részem a kivitelezésből is. A' közmunkásokkal beültették a parkokat. Fő szempont volt, hogy egész évben virágos területekben gyönyörködhessenek az utazók és az osztopániak. - Ezért többségében olyan növényeket telepítettünk, amik különböző időben virágoznak - magyarázta. - Rengeteg cserje és lombos fa ad azóta árnyékot, rendszeresen gondozzák ezeket a területeket. A maga munkájáért Besenyei László nem kért fizetséget. - A falu- ért tettem - mondta egyszerűen. ■ Kelendőek a farmer szárítók A Vill-Gas Kereskedelmi Szolgáltató Bt családi vállalkozásként alakult 1997-ben. Az utóbbi időszakot a töretlen fejlődés, a fejlesztés jellemzi. Nevükből adódóan elektronikával és gázzal foglalkoznak, s tevékenységük kiegészült egy film farmer szárító forgalmazásával is. A mobil szárítókat megépítik, összeszerelik és ellátják a szervizmunkákat is.- Hat éve kerültünk kapcsolatba a német Petkus céggel, s belekezdtünk az ő szárítóik és az ezekbe való nagy teljesítményű speciális gázégők magyarországi forgalmazásába és szervizelésébe - mondta Somogyvári János ügyvezető. - Nem bántuk meg a döntésünket, mert az Olaszországból érkező, megbízható atmoszférikus szőnyegégők keresettek a honi piacon. Ma már mi látjuk el a Petkus cég beüzemelő márkaszervizi teendőit is. A Vill-Gas Bt szárítókat is épít, főként kisebb farmer szárítókat. A fejlődéshez mintegy ötmillió forintos beruházás kellett eszközökben, járművekben, szerszámokban. Dolgoztak Romániában, Ukrajnában és természetesen hazánk egész területén. A . — bj vezetői azonban a több lábon állás hívei, tavaly belekóstoltak a vendéglátásba is.- Osztopánban nyitottunk egy kocsmát és egy presszót is. Megpróbáljuk a munkaerőt családban megoldani, bár mindkét egységben van külső dolgozó is. Ha pedig vége a szárítási idénynek, lakossági szolgáltatást i? végzünk: gázké- szülékeket szerelünk, javítunk, a Számítógépen tanulnak Két éve a község minden képviselője pályázott, és számítógépet nyert. Ennek az egyik feltétele az alapfokú számítógépes vizsga volt. Az önkormányzat egy OKJ-s felkészítést és vizsgát is megcélozott, ez már komolyabb szakmai tudást ad a dolgozóknak. Megvannak ehhez a technikai feltételek is, hiszen igénybe vehetik hozzá az általános iskola korszerűen felszerelt számítógéptermét, és kétszáz órányi tanulás után vizsgát tehetnek a hallgatók, jelenleg az önkormányzat dolgozói. Az önkormányzat költségvetését legjobban az iskola fenntartása terheli. A község vezetői mégis ragaszkodnak az intézményhez, mert mint mondták, iskola nélkül nincs fejlődés. Napjainkban mintegy száz kisdiák tanul a nyolc osztályban, a tantermek lehetővé tennék a bővítést is.- Kiemelten kezeljük a számítástechnika s az angol meg a német nyelv oktatását - mondta Ősz János iskolaigazgatója. - Örömmel mondhatom: tovább tanuló diákjainkat általában első helyen és felvételi nélkül veszik föl a különböző középiskolákba. Az iskolában nagyon fontosnak tartják a képességfejlesztést, a tehetség kibontakoztatását. Ezt a célt szolgálja megannyi szakkör, hiszen a drámapedagógiától a méhészetig sok mindenbe belekóstolhatnak a nebulók.- Magam is gyakorló méhész vagyok, és szeretnénk elérni, hogy akit érdekel, az a nyolcadik osztály elvégzése után a méhész-szakmunkásvizsgát is letehetné. Széles a paletta, s az a lényeg, hogy minél több dologgal megismerkedjenek, minél több tudást sajátítsanak el, tapasztaljanak meg, s a végén döntsenek, hogy mi érdeldi őket. Ha kiemelkedő képességű gyerekkel találkozunk, azt megpróbáljuk abba az irányba terelni. Nem erőltetjük rá a különböző szakköröket, hanem fordítva gondolkodunk: lehetőséget teremtünk neki; s ha tetszik, akkor továbbfejlesztheti. A gyerekek komoly kutatómunkát is végeznek. Tavaly három országos helyezést - két elsőt és egy harmadikat - értek el. Az iskola a megyében egyedüliként a veszprémi egyetem pápai kutató- intézetének a kutató iskolája. A tudományos diákköri konferencia megyei versenyét először itt szervezték meg.- Még a közepes szintű vagy annál gyengébb tanulók is szívesen végzik a kutatást. Az idén a regionális rendezés jogát is mi kaptuk. Három megyéből várjuk a gyerekek írásbeli munkáit; ezeket értékeljük, majd harminc tanulót behívunk szóbeli előadásra. ■ Egy éve óvja a kisbabákat és a kismamákat Novákné Hopp Andrea védőnő. Munkája nem merül ki a kötelező tanácsadásban: szervezi s vezeti a nők egyéb rendezvényeit, a tornát és a baba-mama klubot is. - Hetente kétszer tornázunk a fiatal anyákkal, addig a babák játszanak. Ez nem kismamatorna, hanem kondicionáló, fogyasztó, alakformáló testedzés. Ha esik az eső, kevesebben vannak, de tízen általában összejönnek. A baba-mama klubba nemcsak a kisgyermekeseket várjuk, hiszen a legközelebbi előadás a változó korról szól. Meghirdettük, kiplakátoltuk, s kíváncsian várom, hányán jönnek el. A védőnő szerint nehéz a nőket, főként a középkorúakat és az idősebbeket rávenni, hogy járjanak az összejöveteleibe. - A negyvenévesnél idősebbeknek is szerveztünk intimtornát, hiszen védőnőként tudom, hogy több nőnek van panasza. Nem merték vállalni, senki sem jött el. A szemérem ez esetben az egészség rovására mehet. Jellemző ez az emlőszűrésre is; nagyon sokat kell beszélni nekik, hogy saját érdekükben jöjjenek el a vizsgálatra. Több esetben kiderült, nemcsak egyszerű rutinvizsgálatról van szó, hanem már kialakuló daganatról. Az idejében fölismert tumor még az emlő levétele nélkül is gyógyítható, de amikor már burjánzik a sejt, csak drasztikus beavatkozással menthető meg az élet. A fiatalabbak fogékonyabbak az újra, s járnak tanácsadásra; többet vagyok velük, jobban ismernek. Az idősebbekhez nehezebb megtalálni a hangot________________________■ Recept Osztopánból Hosszú távú fejlődés biztos alapokon Osztopán félúton van a Balaton és a megyeszékhely között. Lakosai főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, s bíznak abban, hogy az uniós csatlakozás után is lesz kelete hagyományos termékeiknek. Az életben maradás jövőjét az iskolában és a gyerekekben látják.- Mit hozhat a falunak az uniós csatlakozás?- Nagy bennünk a várakozás és a becsvágy; Osztopán lakossága főként mezőgazdaságból él, ez hozhat fölemelkedést - mondta Kovács Béla polgármester. - Vannak vállalkozók, családi gazdálkodók, őstermelők, s dolgozik itt agrárszövetkezet is. Ez utóbbi nagy szerepet tölthet be később a munkahelyteremtésben, s így meghatározó lesz a falu életében. A környékünkön elsősorban hagyományos a mező- gazdasági termelés, ezért bízom abban, hogy a kvótarendszernek, a területalapú támogatásnak a fejlődésben előbb-utóbb meg kell jelennie. A településen két nagy foglalkoztató van, egyik a beruházások élénkülésével még több munkahelyet teremthet. Reményeim szerint az önkormányzat is erősödni fog. Ez azért is fontos, mert jelenleg a legnagyobb foglalkoztató.- Tudnak-e élni a pályázati lehetőségekkel?- Az uniós pályázatokhoz alapadatokat, információkat adunk, de mi, magunk nem tudjuk elkészíteni. Ehhez tájékozott cégek, szakértők kellenek. Nem hagyunk ki egyetlen pályázati lehetőséget sem, és mindent elkövetünk, hogy a pályázatainkat formai hiba miatt ne dobják vissza. A legtöbb pénz az iskola fenntartására kell, ám mi előre menekülünk, fejlesztünk, beruházunk, mert azt valljuk: iskola KOVÁCS BÉLA 1957. augusztus 9-én született Ráksiban. Az osztopáni agrár- szövetkezet főmezőgazdásza, majd vállalkozó lett. 1990-től tiszteletdíjas, 1998-tól főállású polgármester. Nős, két gyereke van; hobbija a zene. nélkül hosszú távon a fejlődés nem tartható fenn.- Mit ajánlanak az ide települő vállalkozónak?- A csatorna kivételével teljes infrastruktúrát. A szennyvízelvezetés gondja valamilyen módon néhány éven belül megoldódik. Vannak eladó és bérbe vehető ingatlanaink, s az adókat is úgy alakítottuk, hogy érdemes legyen ide települni.- Mik a kitörési pontjaik?- Kettő is van: az egyik az, hogy értelmiségi családokat, pedagógusokat, magasan képzett szakembereket telepítünk le. Akik jobban értik a világ dolgait, és így gyorsabban, jobban fejlődhetünk. A másik a fiatal házasoknak a községbe csalogatása. Van óvodánk, iskolánk, oda azonban gyerekek is kellenek. A község lassan ezeréves, s ha lesz elég gyermek, akkor még legalább ezer évig fennmarad. ■ Felnőtteket ültet iskolapadba Babák, kismamák pártfogója A L M A N A C H - 14 5 ____________
