Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-16 / 242. szám
2003. Október 16., Csütörtök 7. OLDAL Recept Főnyedröl Vadhús bográcsban A bográcsban készített étel receptjét Hegedűsné Oláh Anitától kaptuk, ezt az ő közlése nyomán ismertetjük olvasóinkkal. A fő- nyediek ugyanis szeretik a társas együttlétet, és szívesen főznek a szabadban. Van olyan is, amikor csaknem az egész falu együtt főz. Hozzávalók: 5 kilogramm vadhús, öt-hat fej vöröshagyma, negyed liter étolaj vagy zsír, paprika, paradicsom és ízlés szerint fűszerek, illetve csaknem egy liter jóféle vörösbor. Elkészítése: a vadhúst kockákra vágjuk, az apróra vágott vöröshagymát a zsiradékban megpirítjuk, paprikával megszóljuk, és beletesszük a felkockázott hús. Egy idő után levet ad, akkor a fűszerekkel összefőzzük, majd a vörösborral felöntjük. Lehet egy kis vizet is hozzáadni. Főtt burgonyával vagy friss kenyérrel fogyasztják. ■ Európai színvonalon akarnak élni Fonyed a megye egyik legkisebb faluja, de a lakosai arra törekszenek, hogy ne legyenek a világ végén. Fejlesztik a községet, óvják természeti kincseit.- Szeretném, ha megállna a kis falvak leépítése. Hazánkban is körze- tesítenek, mint Németországban vagy másutt. Nincs szükség a helyi közigazgatási egységekre; attól félek, az uniós csatlakozással nálunk is erősödik ez a törekvés - mondta Marton István polgármester. - Az önkormányzatisággal felvirágoztak a kis falvak, 1994-től viszont elapadtak a pénzforrások, de a szinten tartással elértünk némi fejlődést.- A helyi közigazgatást önök végül is már 1990-től körzetesüették.- Sávollyal alakítottunk körjegyzőséget, ezen nem kívánunk változtatni. Én arra gondolok, hogy még nagyobb egységekben gondolkodnak. Ma már négy falu is nehezen tartja el az iskolát, s ez nemcsak nálunk gond, hanem országosan is. A támogatás híján a kényszer szül nagyobb körzeteket. A bőrünkön érezzük, hogy egyre nagyobb a gond; nőnek az iskolafenntartási költségek, de a gyerek egyre kevesebb.- Mit ért a község felvirágzásán?- Az önkormányzatnak egyetlen tulajdona ez az épület, ebben van az orvosi rendelő, a könyvtár és egy közösségi helyiség. Valaha iskola és pedagóguslakás volt; lerobbant állapotban örököltük, először ezt tettük rendbe. Minden utunkat aszfaltoz- tattuk, bevezettük a faluba a gázt, a telefont, játszóteret építettünk, felújítottuk a templomot. Itt volt a megyés püspök, mikor a három község gyermekei bérmálkoztak. A millenniumi parkunk régen szántóföld volt.- Mi most a legnagyobb feladat?- A szennyvízhálózat kiépítése, ez több száz millió forintos beruházás, csak kistérségi összefogva tudMARTON ISTVÁN 1956ban született Főnyeden. Nagykanizsán érettségizett, majd elvégezte a mezőgazdasági főiskolát, később megszerezte a szarvasmarhatenyésztő szakmérnöki diplomát is. 1979-től a somogysámsoni szövetkezetben dolgozik. 1990401 polgármester. juk megvalósítani. Engedélyezett tervünk már van, s bízunk a jelentős állami támogatásban. Ha ezt megépítjük, összkomfortos lesz a falu.- Mit hozhat ez Fényednek?- Azért törekszünk, hogy a lakosok is érezzék: nem a világ végén laknak, hanem a mai kornak megfelelő körülmények között élnek. Talán valami megmozdul a munkahely ügyében is. Nagyon bíztunk a kamionterminálban, de meghiúsult. Egyetlen kitörési pontunk: van a falu közelében egy lezárt melegvízforrás, de egyelőre nincs komolyabb érdeklődő.- A külföldiek viszont szívesen települnek ide.- Sorra veszik a házakat, és igyekeznek beilleszkedni. Egy holland család orvosi műszereket hozott, egy másik virágmagokat ültetett az életfa környékére. Meghívtuk őket a községi estre, s kiderült, hogy na- gyon várták már a megszólítást. ■ Hűségesen Hetente-kéthetente legalább negyven kilométernyi területet jár be Cserép György a Marótvölgyi- csatornán, illetve a Balaton- szentgyörgyig húzódó övárkon. A legjobban a Marótvölgyi- csatorna öblözetét szereti, de azután hozzáteszi, hogy ugyanolyan szívesen sétál az övárok mellett is, akár forró nyár van, akár pedig hideg tél. S elismeri, hogy a Kis-Balatonnál ennek a területnek szinte minden zugát ismeri. Két gyermekét még nem vitte magával, de már igencsak tervezi, hogy megmutatja nekik ezt a • csodálatos vidéket. A szombathelyi Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gátőreként 11 éve dolgozik, három éve költözött át Szegerdőről ebbe a tetszetős főnyedi szolgálati lakásLátogatják A kellemes napsütésben nemcsak az idősek, hanem a fiatal családok is kijárnak a temetőbe. Fiatal szülők kisgyerekkel jönnek: gondozzák családtagjaiknak a sírját, árvácskákat ültetnek. Az idős asszonyok is gyakran kisétálnak, hogy megöntözzék a korábban kiültetett növényeket. A főnyediek tisztelik elődeiket, erről tanúskodik a temetőjük, a falu határában elterülő sírkert. Az önkormányzat idei, de talán az utóbbi tíz év egyik legjelentősebb beruházása volt a ravatalozónak az átépítése; ezzel a közelmúltban készültek el. Lukács Ferenc kiváló tervei alapján Tóth István vállalkozó építette. Ma már feledik a harmincéves épületet, ami itt állt. Eleve bontott anyagból készülhetett, hiszen a szúette gerendák már alig bírták el a tetőt. Az önkormány-, zati fejlesztés összesen ötmillió őrzi a gátat ba, amely a községnek talán az egyik legszebb épülete. Nem csoda, hogy a család itt igen jól érzi magát. Az utóbbi évek nagy árvizei idején ő is ott volt a gáton Tiszakecelen, majd a Dunán is Győrnél. Áramfejlesztőt állítottak föl, hogy reflektorokkal is figyelhessék a töltéseken, van-e valahol repedés vagy átszivárgás. Itt, a Kis-Balatonnál manapság minden száraz. Alig van az árkokban víz, és ami szokatlan, hogy akad olyan rész is, ahol gyalogszerrel átsétálhat a medren. ■ a sírkertet A főnyedi lakosok tisztelik az elődeiket forintba került, s ehhez a község hárommillió forintos támogatást nyert a megyei területfejlesztési tanácstól a marcali kistérségi tár- sulás egyetértésével. ■ Fizetnek a vegyesboltért A község egyetlen vegyesboltjának a nyitva tartásáért, bizony, fizetnie kell az önkormányzatnak. Semmi sem kötelezi a szövetkezetei, hogy működtesse, ha nem tartja gazdaságosnak a fenntartását. A képviselő-testületnek viszont nem a gazdasági szempontok szerint kell szolgálnia a települést. Bár minden forintnak száz helye is lenne az önkormányzati költségvetésben, már harmadik éve fizetnek a főnyediek azért, hogy legyen boltjuk is. Kétszázezer forinttal kezdték, negyedéves utalással, az idén pedig már kétszázötvenezer forint a kiadás. Legalább annyi a megnyugvás, hogy ennél jövőre sem kell többel hozzájárulniuk a bolt működtetéséhez. Hogy mennyire szükség van rá, azt Károlyi Imréné tudja talán a legjobban, aki két éve vezeti az üzletet. Minden délelőtt reggel hét órától délig van nyitva, kivéve a keddet és a vasárnapot. Az emberek itt szerzik be a napi friss élelmiszereket. Bár három helyről is érkezik ide kenyér, a Marcaliban sütöttet kedvelik a legtöbben. Persze azzal is tisztában van a boltvezető, hogy az emberek a nagyobb bevásárlásokra a környező városokba utaznak. Nincs messze innen Nagykanizsa, Keszthely és Marcali sem. A bevásárlóközpontokkal nem tud versenyezni a kis bolt, és az embereknek, bizony, az a 10-20 fo- rintos megtakarítás is számit. ■ Kétezer kötet a könyvtárban • • IC i Elemzik is a kötelezőket Az önkormányzat nagy gondot fordít a helyi közművelődésre, hiszen a falu méreteihez képest évente tekintélyes ösz- szeget, 50-100 ezer forintot költ a könyvtár állományának bővítésére. Az idén regényekkel, mesekönyvekkel és ismeretterjesztő kötetekkel gyarapodott a könyvtár. A középiskolás diákok szívesen forgatják a kötelező olvasmányokról szóló elemzéseket is, ezeket itt ugyancsak megtalálják. Többféle szórakozási lehetőséget találnak a fiatalok és az idősek a község egyetlen közösségi épületében. A könyvtár melletti helyiségben szívesen pingpongoznak, s a rexasztalt is kedvelik. A könyvtárt Árvái Lászlóné vezeti, de ebben a lánya, Farkas Csabáné is szívesen segédkezik neki, mert nemcsak olvasni szeret, hanem örömmel ajánl könyveket is a betérőknek. Elmondta, hogy több mint húsz éve hozták létre a községben a könyvtárt,'s ebben ma már csaknem kétezer kötet található. Ahogy körbenézünk, látható, hogy a bibliotéka hamarosan kinövi ezt a helyiséget, mert hiába állítottak be új polcokat is, egyre több könyv sorakozik a terítővei takart asztalon is. A fiatalasszony büszke arra, hogy segíthet a falubelieknek, hiszen a kívánságuk szerint igyekszik beszerezni az új könyveket. Rendszeres olvasója ugyan kevés van a száztizenegy lelkes kis községben, de a gyerekek vissza-visz- szajárnak. Két egyetemista is él Főnyeden, ők rendszeresen látogatják a könyvtárt, és mindig találnak itt hasznos ismeretterjesztő irodalmat. A középiskolások elsősorban a kötelező olvasmányokat keresik és kölcsönzik ki, de szívesen visznek a kisebbeknek mesekönyvet is. A gyerekek körében nagyon népszerű a Mi micsoda? sorozat, illetve az autós- és a motoroskönyvek. Az idősebbek - mint megtudtuk - szívesen olvasnak regényeket, és kíváncsian forgatják az új szakácskönyveket is. ___________■ Eg yedül él a falu közepén Bekk Józsefné nemrég ünnepelte a nyolcvanadik születésnapját. Egyedül él a falu közepén, a férje és a fia egymást követő évben hunyt el. Ha kibandukol a temetőbe, végső nyughelyét is ott találja az övék mellett. Az idős asszony itt született a faluban, ahol a szülei és a nagyszülei is éltek. A szülői zsúpos házat már lebontották; abban lakik, amit ő meg a férje vásárolt. Két botra támaszkodva álldogál naphosszat a kerítés mellett, mert idestova huszonnyolc éve bajlódik a lábaival. Csibész, a kutya ott pihenget mellette, vigyázza a ház asszonyát. Mindig is földet művelt a család, a hét-nyolc holdon megtermett mindenféle gabona és vete- mény. Lovat tartottak, és jószágot neveltek. Bár nehezen jár, Bekk Józsefné azért még megkapálgat- ja a kis kertet. A szomszédok megbízzák kisebb feladatokkal: amíg dolgoznak, ő átveszi a küldeményeket. Nekitámaszkodik a kerítésnek, és a várja a kereskedőt, nehogy elszalassza. Azt mondja, ilyen szárazságra, mint idén, nem emlékszik hosszú élete során, hiszen volt idő, amikor a víz elért a kerítésig, a halak itt fü- rödtek a szomszédos laposban. A gyerekekkel meg a Kis-Balatonra jártak fürdőzni. Most meg a káposzta és a krumpli is alig akar megteremni. Sosem vágyott el erről a vidékről. Fiatal korában nem volt szokás az elköltözés, most meg semmi pénzért nem menne el. Jól kijön a falubeliekkel, ismer mindenkit. Még az új külföldi telepesekkel is elbeszélget. Naponta Bekk Józsefné: Innen semmiért nem mennék el várja az újságot: abból tud a világ dolgairól, mert a tévéhez már igencsak gyenge a szeme. ■ FONYED A KÖZSÉG CÍMERE Kék színű és háromszög alakú pajzs a község címere ezüst pajzslábbal. A kék mezőben a pajzs jobb felső sarka felé repülő fehér kiskócsag látható, az ezüst pajzslábban pedig három - két-két levéllel ellátott - zöld színű nádbuga. A címer a község páratlan természeti környezetére, a szépséges Kis-Balatonra utal, hiszen a község a tájvédelmi körzet kellős közepén fekszik. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 111 1999-ben 113 1997-ben 119 1996-ban 116 1995-ben 127 1994-ben 128 ÜGYFÉLFOGADÁS Az önkormányzat címe: 8732 Főnyed, Kossuth Lajos utca 31. Telefon: 85/420-201. Marton István polgármester hivatalosan minden szerdán 13-tól 14 óráig fogadja a gondjaikkal, ügyes-bajos dolgaikkal hozzá forduló polgárokat. ORVOSI RENDELES A háziorvos, dr. Hermann Judit minden kedden délelőtt 10-től 12 óráig rendel a községben. T MISEREND Bojtor Róbert plébános minden vasárnap 8.30 órai kezdettel celebrál szentmisét a katolikus templomban. FÖVENYES A KIS-BALATONNÁL A Kis-Balaton tájvédelmi körzet tőszomszédságában fekszik Főnyed, körülötte háboritattan a természet. Madárvilága páratlan érték, 250 fajtát számláltak meg. A középkorban a mai temető helyén volt a falu, s egy 1261-ben kelt irat említ először Fevenyes néven. 1406-ban Berzenczei György birtoka, 1474-ben már Páti Török Mihályé. 1486-ban Mátyás király Bornemissza Jánosnak adományozta. 1536-ban két település szerepelt az adólajstromban: Fövenyes Fájsz Ferenc tulajdonaként és Nagyfövenyes a Páti Török családé. A török hódoltság idején mindkettő elpusztult. A XVIII. század negyvenes éveiben népesedett be újra a község, 1773-ban önálló jobbágytelepülés. A XX. század elején 47 házában 381-en laktak. Egy civil szervezete volt az 1930-as években: a polgári lövészegylet. Iskoláját 1967-ben szüntették meg, mikor a 7-es főútról megépült a bekötőút; azóta a gyerekek Sávolyra járnak óvodába, iskolába. A helyi tsz csak három évig volt önálló, 1963-tól 1992- ig a sávolyi szövetkezet gazdák kodott itt. A közigazgatás Bala- tonszentgyörgyhöz, Szegerdőhöz, 1969 óta Sávolyhoz köti a falut. Temploma 1959-ben épült, búcsúját a templomszentelés dátumához kötötték, augusztus 22- én tartják Szűz Mária tiszteletére. A templom falán elhelyezett táblán 17 név olvasható: az l-ll. világháborúban hősi halált halt főnyediek emlékére. * CIKKEKET GÁLOONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓ! MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 5 5
