Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-10 / 237. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 7 0 2003. Október 10., Péntek A KÖZSÉG CÍMERE Vágással kettéosztott háromszögű pajzs, felső vörös mezőjében jobbról makkal megrakott arany tölgyfaág, balról szőlőfürt van, s a kettő között Szent István király koronás mellképe. Az alsó mező arannyal és zölddel njtázott. A szent király Heresznye 1935-ben épített templomának a védő- szentje, a búcsúját Szent István ünnepén tartják. A király alakját kétoldalt övező tölgyág és szőlő- fürt a falu természeti adottságait, erdeit és egykor kiterjedt szőlőtermő területét jelzi, az arannyal- zölddel rutázott mező pedig a Dráva mente kincseit, illetve a folyót és a halászhálót, mivel Heresznye vízparti település. A halászháló visszatérő jelkép, mivel már a község XVIII. századi pecsétjén is szerepel. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 305 2002-ben 310 2000-ben 315 1999-ben 313 1998-ban 316 1997-ben 333 FOGADÓÓRÁK Vida Imre polgármester minden szerdán 14 órától 16 óráig tart fogadóórát a polgármesteri hivatalban, ezenkívül a hét valamennyi napján odahaza is fogadja az ügyes-bajos dolgaikkal hozzá forduló polgárokat. Vízvári székhellyel két község - Vízvár és Heresznye - tartja fenn a körjegyzőséget, s ott a hét minden napján fogadják az ügyfeleket. Hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16 óra között, pénteken pedig 7.30-tól 13 óráig van nyitva a hivatal. A jegy- zöség munkatársai Heresznyén minden kedden 8-10 óra között tartanak kihelyezett ügyfélfogadást a polgármesteri hivatal épületében. ORVOSI RENDELÉS Heresznye és a szomszédos két község háziorvosa Bojcsev Sztojan. Az orvosnak Viz- 1 vár a lakóhelye, s hetente ' ■1 kedden 8 és 11 óra között rendel Heresznyén az j orvosi rendelőben. A be- l1 tegek ezenkívül a hét min- ] den napján fölkereshetik a szomszéd falu rendelőjében is. MISEREND ' Jelenleg a vízvári Háda László a falu plébánosa, és minden vasárnap 9.45 órai kezdettel celebrál szentmisét a heresznyei katolikus templomban. FOGLALKOZTATÁS A faluban 12 százalékos a munkanélküliség; a legnagyobb munkaadó a BHV Rt, amely 60 embernek nyújt megélhetést a működési területéhez tartozó három községben: Heresznyén, Vízváron és Bélaváron. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK A községi képviselő-testület hivatalának a címe: 7587 Heresznye, Petőfi Sándor u. 66. Tel/fax: 82/723-051 Ruhaipari üzem: külterület. Tel.: 82/474-030 A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Gúzsba köti az iskola a kis települést ^,"y~ A pénzük még a kötelező feladatokra is alig elég, mégis nyomon követhető a fejlődés Heresznyén. Hatalmas teher a falunak az iskola fenntartása, így másra alig költhetnek. Sikeres pályázatok nélkül esélyük sem lenne előbbre jutni. A kis település legnagyobb gondja a szomszéd faluban keresendő. Két másik községgel összefogva ők tartják fenn a vízvári iskolát és óvodát, s ennek tetemes költségei hatalmas terhet rónak az önkormányzatra. Amíg a másik két településen csökkent a gyerekek száma, Heresznyén valamelyest nőtt. így fordulhatott elő, hogy az idén Heresznye önkormányzatának tízmillió forinttal kellett hozzájárulnia az intézmények fenntartásához. - A tartalékait éli föl a falu - mondta Vida Imre polgármester. - Ráadásul a megígért bérhiki kifizetésére is hiVIDA IMRE 1956-ban született Heresznyén. A gödöllői és a keszthelyi agráregyetem növényvédő szakán szerzett diplomát. 1980-tól 1992-ig a vízvári tsz-ben dolgozott, majd vállalkozó lett. Hatodik éve tiszteletdíjas polgármester. A fia 19 éves egyetemista, 21 éves lánya munka mellett végzi a kaposvári tanítóképzőt. ába vártunk, pedig az idei költség- vetésünkbe kétmillió forintos tételben beterveztük. Az volt a szerencsénk, hogy gázvagyonunk után ■pénzhez jutottunk, s ez egyelőre kihúzott bennünket a bajból. Bevétele nincs a falunak, a több mint száz nyugdíjast és a negyven romát ugyan hiába is próbálnák adóztatni. Akiknek van munkájuk, többnyire minimálbérért dolgoznak, s foglalkoztatók híján iparűzési adót sincs kire kivetni. - Nagyon bízunk az egykori ruhaüzem új tulajdonosában - mondta a polgár- mester. - Úgy tudjuk, hogy fűrésztelepet alakít ki az épületben. Ha csak tíz munkahelyet teremt vele, már az is nagy segítség lenne. Bár a pénz a kötelező feladatokra is alig elég, mégis igyekeznek fejleszteni a falut. - Pályázatokat írunk, amennyit csak lehet. Ebből a pénzből tataroztatjuk a kultúrhá- zat, így alakíthatunk ki a fiataloknak számítógépes termet, s ez később majd az alapja lehet egy tele- háznak. Támogatással kezdtük el rendbe tenni a járdáinkat a Kossuth utcában, s folytatjuk a Petőfiben. Felújítottuk a ravatalozót, kopjafát avattunk, köszöntőtáblákat helyeztünk el, és segítettünk felújíttatni a templomot is. Ezt a munkát folytatni szeretnénk; a templom teteje most már nem ázik be, de a leázott falakat is szeretnénk helyreállíttatni. A legnagyobb érték természete; sen nálunk is az idén átadott szennyvízhálózat: 146 milliós értékkel gazdagodott a falu. A polgármester szerint az itt élők nem várnak csodát az uniós csatlakozástól. Azt mondja: a heresz- nyeieknek egyelőre csak a korlátái nőnek ezzel. - Lehet, hogy majd a gyerekeinknek jobbat hoz - tette hozzá -, de a következő néhány évben biztos, hogy csak a gondjainkat növeli a csatlakozás. ■ Gyakori étel a babgulyás a heresznyei asztalokon. Elkészítésének módja itt a következő: fél kilogramm tarkababot és egy kilogramm sertéshúst külön-külön megfőzünk, az utóbbit úgy, mintha pörköltnek készítenénk. Összeöntjük, és hagymát, fokhagymát, csípős paprikát, babérlevelet teszünk hozzá. A babgulyás mellé jólesik a sörkifli. Ehhez egy kiló lisztre van szükség, valamint öt dekagramm élesztőre, háromnegyed liter tejre, egy kanál cukorra, diónyi zsírra és ízlés szerinti sóra. Mindezt ösz- szedolgozzuk - gyúrjuk, és ke- lesztjük -, majd az első kelése után négy cipót készítünk belőle, és úgy kelesztjük tovább. Ezután a tetejét olvasztott zsírral megkenjük, s bevagdossuk, és kifli alakra kisodorjuk. így tesz- szük a tepsibe, s ott tojáshabbal bekenve jó pirosra sütjük. ■ Együtt mulat idős és fiatal Jó hangulatú rendezvényekkel igyekeznek megőrizni Heresznyén a fiatalok kötődését falujukhoz. Mindig találnak, okot a vigasságra, s ezen egyaránt részt vesz idős és fiatal. A több mint félszáz heresznyei gyermek minden reggel buszozik. Ezzel kezdik a napot, s a többi időt a vízvári iskolában vagy óvodában töltik. A felnőttek sajnálják, hogy a községnek már nincs saját iskolája. Amit lehet, megtesznek a gyerekekért: tankönyvtámogatást kapnak, és természetesen az autóbuszbérieteket is megveszi nekik az önkormányzat. A kötődésüket pedig jó hangulatú rendezvényekkel igyekeznek megőrizni. Ezeken a vigasságokon örömmel vesz részt idősebb és fiatal. Tartanak nőnapot és férfinapot, nyugdíjasünnepet meg gyermeknapot... Ünnepnapja van a falunak, sokáig még a halloweent is megünnepelték. Jókedvű nép lakja Heresznyét, mindig talál okot a mulatságra. Ma már a környéken is híresek a rendezvényeik, legutóbb például hatszáz emberre főztek. A polgármester családja az egyik motorja ezeknek a rendezvényeknek, Embersics Sándomé pedig azoknak az egyike, akik rendszeresen főznek a falu népére. Mint mondta: most is erre készül, hiszen szüreti bálra várják a lakosokat, a hónap végén pedig nyugdíjasnapot rendeznek.- Az embereknek szükségük van ünnepnapokra - tette hozzá. - Ez ad nekik erőt a munkához... Szívesen hálóznak a legidősebbek is, és kiveszik a részüket az előkészületekből. Pápics Imréné, Begovics Mihályné, Sülé Istvánná, Pápics Mihályné, Pápics Istvánná és Puskás Lajosné nélkül nincs is bál Heresznyén. Közülük a 72 éves Puskás Lajosné a legidősebb. - Amióta bálba járunk, ritkábban fáj a derekunk - mondta. - Legutóbb is egész nap sütöttem-főz- tem a falunapra, estére nagyon elfáradtam. Mondtam is a lányoknak, hogy itt ma nem lesz tánc. Aztán ahogy megszólalt a zene, mintha elfújták volna a fáradtságomat. Hajnali háromig maradtunk. A fiatalasszonyok azt mondták rám: Mariska néni biztosan doppingol. __________■ Me galakítják a klubot Több éve tervezik már és most végre meg is alakul a heresznyei nyugdíjasklub. Ennek a kis társaságnak a magja éppen az a csoport lesz, amelyik a falu lát- .ványos rendezvényeinek is minden alkalommal állandó résztvevője. Abban bíznak, hogy a többiek számára is vonzó lesz a sok kirándulás, amit már most tervezgetnek: a környező fürdőhelyeket és nagyvárosokat keresik föl. Kontyot hordtak az asszonyok Veteményeskertjét gyomlálja, virágait gondozza, és rendben tartja a lakását. Serbet Mihályné mindent maga végez, pedig már 90 éves. Minden a szülőfalujához, He- resznyéhez köti.- Korán özvegyen maradt az édesanyám: apám odaveszett az első világháborúban, s így már kislányként dolgoznom kellett a négy testvéremmel együtt. Csermajorba jártam kötélteregetőnek. Volt hat hold földünk, és sok munka volt a jószágokkal is. Mindent magunk végeztünk; kenderből otthon szőttük a viselőruhánk anyagát is - idézte föl. Néhány kedves emléket is felidézett hat-hét évtized távlatából. Valaha a házaknál tartották a bálokat, a farsangi mulatságot, ott ismerkedett meg későbbi férjével is. 1934-ben keltek egybe, és lovás kocsival mentek esküdni, mivel templom akkor csak Vízváron volt. Akkor kötötte kontyba a haját. Mert az volt a szokás: ha a lány férjhez ment, attól kezdve kontyot viselt. Két gyermeke kisbabaként meghalt. Ezt a csapást Serbet Mihályné sosem tudta kiheverni. Tizenöt éve elhunyt a férje is, azóta egyedül él. Évtizedek után aztán Heresznyét fölcserélte a várossal: Barcsra jött. - Magamra maradtam, fogy az erőm, bizonytalanok a lépteim - folytatja -, s itt, az otthonházban gondoskodnak rólam a nővérek. Sok időmet töltöm otthon a szülőfalumban. A házamat sem adtam el;, itt a szőlő, a gyümölcsös, ahol a fák mindig roskadoznak a terméstől. Amikor körtét vagy szüvát eszem, az több nekem a gyümölcsnél: emlék. Heresznyén sok a betelepülő, már többen vannak, mint az őslakók. Régen otthon mi is horvátul beszéltünk, elég nehezen tanultam meg magyarul. A 90 éves Serbet Mihályné maga termeli meg a zöldséget, és csak a legszükségesebbeket veszi a boltban. - Világéletemben keményen meg kellett dolgozni a betevő falatért - mondta. - Talán ezért becsü- löm meg a kis pénzt is. ________■ Pa pját féltette a falu Aláírást gyűjtöttek a papjukért a heresznyeiek, és levélben kérték a püspököt, hogy maradhasson a plébánosuk. Választ nem kaptak, csupán egy új papot. Nemrégiben máshová helyezték Heresznyéről a plébánost. Nagyon megindította ez a lakosokat; azért, hogy maradhasson, még aláírásgyűjtést is indítottak, s az érintett önkormányzatok képviselői is levelet írtak a püspökségre a pap érdekében. Nemcsak a jól ismert plébánost sajnálták az emberek, de attól is tartottak, hogy pap nélkül marad; nak. Aggodalmuknak az az alapja, Kemping az A következő idényben már kemping várja Heresznyén az evezőscsoportokat. A nyár nagy részében innen indulnak a kenusok a drávai vízi kirándulásokra; egy szezonban másfél ezer túrázó érinti a falut. Rendezettebb körülményeket szeretnének nekik teremteni, mert - mint mondják - a mostani helyzet sem a kirándulóknak, sem a lakosoknak'nem jó. Szeretnék tudni, hogy mikor számítsanak a turistacsoportokra, hogy legyen idejük fölkészülni. Főleg az időseket zavarja a nagy jövés-menés, de azt mondják: a turisták is jobban járnának, ha előre megbeszélnék, milyen segítséget várnak. Közölhetnék, hogy kémek-e meleg ételt, illetve födelet a fejük fölé. Az idei evezősévadban például megtörtént, hogy zuhogó esőben állított be egy csoport kisgyerekekkel. Sátrat verni persze nem tudtak, s így a heresznyeiek kénytelenek voltak őket a művelődési házban elszálláhogy korábban sokáig nem volt egyházi emberük. Ez a félelmük azonban ezúttal alaptalannak bizonyult, mert Háda László nagy- kanizsai plébános személyében szinte azonnal megérkezett az új plébános. Az viszont a mai napig is tüske az itt élőkben, hogy a püspöki hivatalból semmilyen választ nem kaptak a levelükre. Azt mondják: bármennyire is az egyház belügye ez, néhány szót azért vártak válaszul. Ennyit igazán megtehettek volna azok, akik arra hivatottak, hogy az emberek lelké- vel foglalkozzanak. ___________■ ev ezősöknek Heresznyéről indul drávai vízi túrára a legtöbb kenus vagy csónakos kirándulócsoport solni. Ennek - szerintük - nem így kellene működnie. S bíznak benne, hogy ebben partnerük lesz a nemzeti park kezelője is, hiszen az időprontokról a természetvédelmi hatóság tájékoztathatná őket. __■ Bo londdá tették az államot A három gyermek ma is ugyanabban az öreg házban él, mint korábban. Nevelőapjuk azonban az állami lakástámogatás folytán milliókat tett zsebre. Formailag rendben lehet, csak éppen a lakástámogatás szellemével ellentétes annak a cigánycsaládnak a lakásépítése, amelyik három nevelt gyermeke révén jutott állami segítséghez. Az emberek sarkosan fogalmaznak: a család bolonddá tette az államot. S ehhez statisztáltak a hatóságok, és a pénzintézet is. A házaspár ugyanis három nevelt gyereke révén igényelte a lakástámogatást. Mivel már volt lakásuk, kezdeményezték a válást, s megosztották a vagyont. Bár a mai napig nem váltak el, a szándékot is elfogadta a pénzintézet. A férfié lett a régi lakás, az asszony pedig jogosultságot szerzett csaknem hárommillió forint állami támogatásra. A lakás fölépült, a nő nevére került. A három nevelt gyerek egy iraton sincs feltüntetve, így ha őket néhány év múlva az utcára teszik, senkin sem kereshetik a jussukat. A házukat a gyerekek- egyéK ként belülről nem is nagyon látták. Nevelőszüleik ugyanis eladták egy másik roma családnak. Bár a lakás- támogatásokról szóló kormány- rendelet elején még az áll, hogy tíz évig nem adható el az új épület, hátrább kiderül: mégis megtehetik, ha a vételárért másik lakást vesznek, s arra átkerül a jelzálog. A heresznyei asszony tehát megvette férjétől a régi házukat, s így az újat eladhatta egy lábodi cigánycsaládnak; az a vásárláshoz ugyancsak igényelt állami támogatást. A hárommilliós jelzálogot a 300 ezer forint értékű régi házra íratták át. A 12 tagú heresznyei család közben egész idő alatt ugyanott lakott, csak egy rövid időre költöztek be az új épületbe. A lakáshelyzetük helyett pedig csak a férfi zsebének az állapota változott: súlyosabb lett néhány millió forinttal. Az emberek szerint még a bolti mérlegen is lemérette a pénzt. ■