Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-07 / Vasárnap Reggel, 36. szám
2003. SZEPTEMBER 7. Életmentéshez nem kell engedély Szabó István professzor, a pécsi szülészeti klinika igazgatója szerint az a titkuk, hogy bár a beteg- biztosító egy fillért sem fizet a magzatvíz feltöltésért, hozzájuk éjjel-nappal bemehet a kismama Rákos betegek túlélési esélyeit növelő víz, születésnél levett őssejt, életeket mentő idegsebészeti eljárás - egy a közös valamennyiben: valamiért mindegyik útjába akadályokat gördített a bürokrácia. Mert az manapság nem érv, hogy egy új eljárás, vagy készítmény emberek életét menti, illetve hosszabbítja meg. A betegek életéért a gyógyítók olykor már két fronton harcolnak: a kórházi ágyak mellett és a bíróságok előtt. ■ A dr. Csókay András által kitalált új műtéti eljárás azoknak az embereknek mentheti meg az életét, akik valamilyen fejsérülést szenvedtek, s az agyuk megduzzadt. A megnövekedett térfogatú agy problematikájára már száz évvel ezelőtt is tudták a megoldást: meg kell nyitni a koponyát. Igen ám, de a vágás mentén keletkező éles koponyacsont széle többnyire elvágta a kitüremkedő agyban lévő ereket. Ez pedig a páciensre nézve végzetes. Csókay András a Dr. Csókay András már a második műtéti eljáráson dolgozik, pedig a szakma még az elsővel se békéit meg fej két oldalán eltávolítja a koponyacsontokat, a csontszél és az agy közé úgynevezett pilléreket tesz. így az agyi keringés megmarad, a zselészerű anyag pedig később magától felszívódik. Az idegsebész ezzel a módszerrel a korábbi, 80-90 százalékos halálozási arányt 40 százalékra csökkentette, ám a szakmai kollégium az eljárást mégis a „nem ajánlott” kategóriába sorolta.- A hivatalos indoklás szerint nem végeztem el soha a kettős vakpróbát - mondta dr. Csókay András. - Ennek az a lényege, hogy van egy kontrollszemély, akinél nem alkalmazzuk az eljárást, hanem vele összehasonlítva megnézzük, hogy valóban hatá- sos-e a módszer. Na már most tudni kell, hogy ezek végső kétségbeesésben elvégzett életmentő beavatkozások, és én egyetlen beteget sem hagyok meghalni csak azért, hogy bebizonyosodjék, jő a módszerem. Az idegsebész már letett arról, hogy eljárása belátható időn belül a megtűrt kategóriából a támogatottba kerül. Számára elegendő, hogy a szombathelyi Marku- sovszky Kórházban rá bízták az idegsebészet vezetését. S közben már egy másik műtéti módszeren gondolkodik.- Megfigyeltem, hogy az erek védelmével az agylebenyek jobban eltarthatók, ezért az eddig megközelíthetetlennek hitt tumorok is nagyobb biztonsággal távolíthatók el. Egyelőre többet nem akarok mondani, mivel ennek az elfogadtatása sem lesz könnyű... Somlyai Gábor biológus több mint tíz éve vizsgálja a csökkentett deutériumtartalmú víz éltet- tani hatásait. A deutérium a hidrogénatom nehéz változata. Somlyai Gábor kísérletek hosszú sorával bebizonyította, hogy minél kisebb a víz deutériumtartalma, annál jótékonyabb hatást fejt ki a rákbetegekre. A készítményt állatgyógyászati célra engedélyezték, ám amikor az emberi célú ideiglenes törzskönyvezéséért folyamodtak, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) elutasította a kérést.- Az általunk benyújtott 33 bizonyítási pont közül az OGYI egyet emelt ki, mondván: ez nem támasztja alá a készítmény hatékonyságát, a többi dokumentációt meg sem nézték - mondta Somlyai Gábor. - Államigazgatási pert indítottunk, s a bíróság nemrég jogerősen kimondta, hogy az intézet köteles minden benyújtott bizonyítékot érdemben vizsgálni, és nyilatkozni arról, hogy miért nem vette figyelembe. A megnyert per ellenére a biológus nem bízik a pozitív végkifejletben, mivel olyan jelzéseket kapott, hogy úgysem fogják engedélyezni a szert, amely így most élelmiszerként kapható. Az itthoni törzskönyvezésről már letettek, jelenleg befektetőkkel tárgyalnak arról, hogy Amerikában fejezik be a kinti elismertetéshez szükséges klinikai vizsgálatokat. Sokan még emlékezhetnek rá, mekkora felzúdulást okozott az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (ETT) az a véleményé, hogy a születésnél, a köldökvérből nyerhető őssejtek levétele tudományos kísérletnek minősül, s így megtiltották az eljárás alkalmazását. Itt is a bíróság mondta ki a végső szót: eszerint az ETT álláspontja mindössze egy tudományos vélemény, amely nem kötelező jellegű, így a szolgáltatást nyújtó Sejtbank Kft.-nek sem kell tartania semmilyen szankciótól.- Tudomásom szerint a minisztérium most fogalmazza azokat a minimum feltételeket, amelyeknek majd meg kell felelni - mondta Merhala Zoltán, a vállalkozás vezetője, hozzátéve: nem tartanak a szaktárca szigorától, mivel a Cryo-Cell brüsszeli laboratóriuma - ahol az őssejteket tárolják - bármilyen szakmai próbát kiáll. Olykor teljesen bevett módszereket is az engedélynélküliség vádjával illetnek, mint ahogy az Pécsett, a magzatvízfeltöltéssel megmentett koraszülöttek esetében történt. Hazánkban ma 8-9 százalék a koraszülések aránya, s a legnagyobb veszélyt e téren az jelenti, ha a kismamának idő előtt teljesen elfolyik a magzatvize. Ilyenkor a magzatnak nincs helye a növekedésre, fejlődésre, ha pedig megindítják a szülést, még olyan fejletlen, hogy az életesélyei minimálisak. Erre az esetre csak egy megoldás létezik: a m'ag- zatvízfeltöltés. Ez ugyanazzal a módszerrel történik, mint amikor a hasfalon keresztül mintát vesznek a magzatvízből, csak épp itt fordított irányú a folyamat: steril fiziológiás oldattal töltik fel a mé- het. így a magzat a számára legtermészetesebb közegben fejlődhet addig, amíg eléggé nem érett a világra jövetelhez. Nemrég egy napilapban megjelent ez a módszer „Életmentés - engedély nélkül” címmel. A szerző azt feszegette, hogy az eljárás nem szabályos, mivel nem kértek rá engedélyt az Egészségügyi Tudományos Tanácstól. Szabó István professzor, a pécsi klinika igazgatója szerint kár, hogy őt nem kérdezték, mert életmentésnél nincs szükség engedélyre. Egyébként az etikai bizottság áldását adta a módszerre, és az édesanya beleegyezését is kérik.- Ezt a módszert nem mi találtuk ki, a ’80-as években már alkalmazták külföldön. A szülészeti tankönyvben is szerepel, az MTA tudományos doktori címem elnyerése során is jórészt e témakörben írtam a disszertációmat, ami az ETT-tagokból is álló bizottságtól maximális pontszámot kapott. Csaknem száz koraszülöttet mentettünk meg így. Azért mi csináljuk ezt egyedül az országban, mert hozzánk éjjel-nappal bármikor lehet jönni. Az OEP ugyan nem fizet ezért külön semmit, de ha bejön hozzám egy anyuka a gyermekével, akiről tudom, hogy az eljárás nélkül meghalt volna, s ez a csemete azt kérdezi tőlem, hogy van-e csokid, akkor az többet ér minden pénznél... D. T. Nagy vihart kavart egy kismadár, amely állítólag természetellenesen kérészkedik. A jelenetet megörökítő fotós képei bejárták a világot, a National Geographic hasábjain és most az a hír járja be a világot az internet segítségével, hogy a felvételek hamisak. A jégmadár ugyanis a hírt terjesztők szerint holtában táplálkozik, egyszerű stúdiófelvételről van szó kitömött állatokkal. A főszereplők magyarok, a fényképész, az őt megvádoló természetfotósok hada, a jégmadár a kérészekkel. A jelenség is tipikusan magyar. A patinás lap viszont amerikai. Ott repül a kismadár? ■ Egyáltalán nem tiszavirág-életű téma, hiszen már hetek óta terítéken van Szentpéteri L. József tiszavirágzást megörökítő bravúros képriportja, amely a National Geographic májusi számában jelent meg. Ezeket a képeket éppen magyar kollégái tartják gyanúsnak, s ennek hangot is adott a Magyar Természetfotósok Szövetsége. Vezetői telekürtölték a világot, levélben értesítették a washingtoni anyaszerkesztősé- get, hogy szerintük a képek hamisak. A lényeg: egy preparált állatokkal készített stúdiófelvételt a fotós természetfotónak tüntetett fel. A jégmadár ugyanis szerintük ilyen lehetetlen testhelyzetben nem vadászik kérészcsemegére, természetellenes a fej- és szárnytartása, a szeme körül hiányosak a bőrgyűrűk és a víz sem fodrozódik. Alapos vizsgálódásuk, nyomozásuk - amelybe rovartani, madártani és fotótechnikai szakembereket vontak be - eredményeként a verdikt: kétséget kizáróan műtermi felvételekről van szó! Álláspontjuktól a szövetség nem tágít, többször is felhívta az amerikaiak figyelmét a képhamisításra.- Nem találkoztam még élő ornitológussal, aki másként látta volna ezt a kérdést - nyilatkozta lapunknak Kármán Balázs, az MTSZ alelnöke. - Úgy tűnik, mintha az irigység beszélne belőlünk, de ez nem igaz. A szakma becsülete kívánja meg, hogy tisztázzuk ezt a kérdést. Az utóbbi hetekben annyi szakmabeli hívta fel a figyelmünket és kérdőjelezte meg a képek valódiságát, hogy nem tehettünk mást a magyar természet- fotósok jó híréért. Az csak véletlen egybeesés, hogy pont egy magyar fotóssal szemben. Létrehoztunk egy honlapot is, amelyet augusztus vége óta kilencezren látogattak meg hatvanhárom országból. Célunk ezzel az volt, hogy a National Geographic és a szerző érveljen képei mellett, védje meg az igazát, de ez idáig nem történt meg. A mi szakértőink vállalják a nevüket, a lap szakértőinek nevét azonban még mindig nem hozták nyilvánosságra, csak arra hivatkoznak, hogy a képek valódiak. Bizonyítsák be. A washingtoni anyaszerkesztőség képviselője valóban mindvégig kitartott amellett, hogy hiteles természetfotókról van szó - az eredeti felvételeket többször is alaposan megvizsgálták -, ezért nem is rótták meg a fiatal magyar fotóst a magyar „feljelentések” hatására sem. Kent J. Kobersteen, a magazin fotóigazgatója Magyarországon járva kiállt a képek eredetiségéért, persze mondhatnánk, hogy a mundér becsületét védte. A tekintélyes amerikai folyóirat, ha nem is volt mindig tévedhetetlen, 115 éve hitelességével, csodálatos képanyagával és tartalmas cikkeivel hódította meg a világot. A lap magyar főszerkesztője, Papp Gábor az esetről a következőket ' mondta a Vasárnap Reggelnek. Nem volt példa az évszázados múltra tekintő magazin történetében arra, hogy teljes képriportot magyar szerzőtől leközöljön. Az eredeti képanyagot az amerikai központtól kaptuk meg, miután szakembereik gondosan leellenőrizték. Semmi kivetnivalót nem találtak bennük, pedig azóta a magyar kérésre újra alaposan megvizsgálták. Az amerikaiak bizonyítottnak vélik, hogy a jégmadár élő. Szerettük volna megkérdezni a fotóst, Szentpéteri L. Józsefet is, de éppen újabb megrendelésre külföldön fotózik. A fotóst ismeretlen „feladók” nemcsak Amerikában, hanem az egyik piacvezető külföldi cégnél is bemártották. E-mailen keresztül figyelmeztették a vállalatot, hogy vigyázzanak a fotóriporterrel, ne szponzorálják, mert hamis képeket készít. A cég egyik vezetője kérdésünkre így reagált: - Tudunk az ügyről, de a nevezett fotóst soha nem támogattuk se nyersanyaggal, se szolgáltatással. Nálunk bárki előhívhatja a filmjét, nem ellenőrizzük, hogy hamis-e vagy sem. A magyar rosszakarók keze hosszúra nyúlik. Amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, éppen Magyarországról ostromolták a Nobel-díj-bizottságot levelekkel, hogy az író nem szolgált rá az elismerésre. „Ilyenre a Nobel-díj százéves történetében nem volt példa, hogy a díjazottat a saját országából fúrják” - nyilatkozta a bizottság vezetője. Állítólag már Szent-Györgyi Albertnál is kísérletet tettek honfitársai arra, hogy ne kapja meg a kitüntetést. Gyurkovics Tibor szerint több nagy írónk, költőnk elismerését már a Nobel-díjra való felterjesztéskor megfúrták a kollégák. Juhász Ferenc is így járt, Aczél Györgynél „mószerolták” be, hogy már a jelölését megakadályozták. Gyurkovics híres színdarabja, a Nagyvizit hasonló okból nem juthatott ki Olaszországba a Firenzei Színházi Fesztiválra három évtizeddel ezelőtt, holott az olaszok ragaszkodtak hozzá. Gyurkovics Tibor: a Nobel-díj történetében csak magyar példa van rá, hogy valakit a saját országából fúrjanak- Szeretünk a másiknak ártani - jegyezte meg. Aldobolyi Nagy György, több nagy sláger zeneszerzője arról beszélt, hogy a zene világában gyakran előfordul, hogy kollégákat plágiummal megvádolnak.- Valakinek mindig fáj a mások sikere. Ezt a fotós ügyet jobb lett volna házon belül elintézni - mondta. Szelényi Károly fotóművész is hasonlóan vélekedik és felháborítónak tartja ezt az egész mentalitást, amivel egy tehetséges fotóst akarnak kikészíteni. Tóth István az egyetlen magyar Évszázad Kiváló Fotóművésze díjazott pedig csak ennyit tett hozzá:- A külföldi fotósvilág még most is a tenyerén hordoz, a magyar viszont soha nem becsült, különösen amikor megkaptam a fotózás Oscar-díját. Éppen most léptem ki a Magyar Fotóművészek Szövetségéből. Temesi László ŰRIPORT
