Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-04 / 206. szám

6. OLDAL 2003. Szeptember 4., Csütörtök KISBERENY Remélik sorsuk jobbra fordulását CÍMER, ZÁSZLÓ A kék mezőben szereplő szív a település korábbi pecsétjében szereplő szimbólum. Azzal, hogy a régi pecsétet emelték át a cí­merre, a folytonosságra, a múlt hagyományainak továbbépítésé­re mutatkozó igény fejeződik ki. Ez a szimbólum a lakosság ven­dégszeretetét is jelképezi. A két heraldikai virág egyrészt a tele­pülés két fő területi egységére, Gyulapusztára és Lippapusztára utal, másrészt a napsütötte domboldalakat beborító virágok­ra, a hóvirágra, a gyöngyvirágra és a borostyánra is. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: Kisberény, Petőfi utca 36. Tel.: 85/330-564. A lakosok a len­gyeltóti körjegyzőségen intézhetik az ügyeiket. Hétfőn és szerdán 8- tól 16 óráig, kedden, csütörtökön és pénteken 8-tól 12 óráig. Spanics Róbertné polgármester minden héten szerdán 14-16 óráig várja a kisberényieket. A családsegítéssel kapcsolatos fel­adatokat Fonódi Józsefné intézi ugyancsak szerdánként .11.30-tól 12 óráig. Trenyik Tibor falugaz­dász csütörtökön várja a gazdák kodókat. A könyvtár szerdán 15- től 17 óráig tart nyitva. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 200 ■ 2000-ben 207 1980-ban 265 1940-ben 390 '1 ORVOSI RENDELÉS w Kisberényben dr. Székely Ank > ■ > kó háziorvos látja el a betege- j két. Lengyeltótiból jár a telepü- ] lésre, és hetente szerdán 11 - L töl 13 óráig tart a rendelés. T Több sikeres pályázatnak kö­szönhetően számos fejlesz­tést végeztek az idén Kisbe­rényben. A lakosság és a falu vezetői arra számítanak, hogy az uniós csatlakozás után könnyebb lesz a kis tele­pülések helyzete is.- A legnagyobb önerős feladat az idén a község rendezési tervének elkészítése volt - mondta Spanics Róbertné polgármester. - A munkát tavaly novemberben kezdtük, s el­készültünk vele. A terveket a Virá- nyiJÉpítészeti Stúdió Bt készítette, s támogatta a Balatoni Fejlesztési Tanács is. Nekiláttunk a település környezetvédelmi programja ki­dolgozásához; ennek elkészítése a Pogány-völgyi kistérség közös fel­adata. A falu fejlesztése érdekében természetesen több sikeres pályá­zat is készült. Enélkül ugyanis nem tudunk előbbre lépni. SPANICS ROBERTNE 1964-ben született Budapesten. Érettségi után könyvelői képesítést szerzett. Elő­ször 1998-ban választották meg Kisberény polgármesterének. Férje­zett, három gyermeke van.- Melyek a fontosabb fejlesztési elképzelések?- A területfejlesztési tanács tá­mogatta a templom harangjának a felújítását s az elektromos haran­gozórendszer kiépítését. Ezzel már végeztünk, s a kápolna felújí­tásával folytatjuk a munkát. Két számítógépet is nyert a község az Informatikai Kormánybiztosi Hi­vataltól: egyiket a könyvtárban he­lyezzük el és a civil szervezetek meg a fiatalok használhatják, a másik az önkormányzat hivatali munkáját segíti. Sikeresen pályáz­tunk a faluház biztonságtechnikai felszerelésére, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma pedig a közművelődési intézmény be­rendezését támogatta. Régi igény volt a gázhálózat kiépítése. Az év végére ez is sikerül, ami azt je­lenti, hogy már csak a csatorna kiépítése lesz hátra. Ez minden eddigi infrastruktúrafejlesztés közül a legnagyobb feladat, de ismerve a lakosság életkörülmé­nyeit, addig nem is szorgalmaz­za az önkormányzat, amíg nem tudja nagymértékben csökkente­ni a kisberényiek terheit.- Mit várnak az uniós csatla­kozástól?- Azt, hogy idővel javul az ön- kormányzatok anyagi helyzete. Elég sok forrást lehet elnyerni a felkészülés időszakában és az el­ső néhány évben. Mi is reméljük, hogy több segítséghez jutunk. Egyre többen választják a Kisberényhez hasonló adottsá­gú, nyugodt, csöndes és pihenés­re ideális környezetet. A'rohanó hétköznapokban ugyanis ilyen helyeken lehet igazán megnyu­godni és elfelejteni a fáradalma­kat. Ha a közelben több munka- lehetőség lenne, az itt élőknek sem lenne semmi okuk arra, hogy elmenjenek a faluból. ■ Recept Kisberényből Ilonka néni kiflije Ilonka néni kiflije a falu egyik kedvenc eledele. Bár sokaknak elárulta a receptjét, állítólag olyan jót, mint ő, eddig még senki nem tudott készíteni. így minden nagyobb ünnepre Ilon­ka néni nagy tételben gyártja a kiflit a falubelieknek. Hozzávalók: 50 deka liszt, 15 deka zsír, egy tojás, só, 3 deka élesztő. Az élesztőt egy kevés tejben megáztatjuk, összekever­jük a hozzávalókkal, majd ösz- szegyúrjuk és kidolgozzuk a tésztát. Ezután az elkészült alapanyagból rövid pihentetés után tíz kis cipót formázunk. A cipókat kisodorjuk, és négyfelé vágjuk. A négy darabból kifliket formázunk. Az elkészült kifli­ket tepsibe rakjuk, a tetejét megkenjük tojássárgájával, megszórjuk sóval, ízlés szerint köménymaggal, majd a sütőben pirosra sütjük. ____________ ■ MI SEREND A faluban katolikusok laknak. Balogh Zoltán plébános Öreg­lakból jár át Kisberénybe, s min­den hónap első szombatjának délutánján celebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A község neve - Bérén - először egy 1332-37. évi pápai tizedjegy- zékben fordul elő, s akkor már plébániája is volt. 1536-ban két Kisberény szerepel az adólajst­romban: az egyik Török Bálint bir­toka volt, a másikon Pemeszi Istvánná, Pemeszi Egyed, Len­gyel Boldizsár és a szentmiklósi pálosok osztoztak. A pannonhalmi apátság 1660. évi dézsmaváltság- jegyzéke Pető László jószágaként tünteti föl. Fél évszázaddal később a Jankovich család tulajdona, s az is maradt a XX. század első har­madáig. Hozzá tartozott Gyula­puszta és Lippapuszta is. A falu­ban 1914-ben 67 ház volt, s 377 katolikus lakos. AII. világháború után 4-5 holdas gazdaságok jöt­tek létre, a téesz az 1950-es évek végén alakult. A rendszerváltással visszanyerte önállóságát a falu, 1990-ben alakította meg önkor­mányzatát. A három utcában ma 80 - többnyire régi - ház áll. Áram csak a hatvanas évek végé­től van, az első szilárd burkolatú utat 1987-ben építették, a veze­tékes vízszolgáltatást pedig 1991 -94 között. Kisberénynek ma 197 lakosa van. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA IRTA _____________FOTÓK: TÖRÖK ANETT____________ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Amikor Pucskó Zsolt megállt a kis- berényi határban, csak annyit érzett, hogy ez a terület neki fontos. Ma már tud­ja: jelek vonszolták ki az erdő mellé, s ezek a jelek vezetik ma is, amikor kará­mot épít, jurtát állít vagy gyerekeket tanít. A Csodaszarvas földje 13 hektáros, akácok szegélyezik, aztán kezdődik az igazi erdő. Végtelen nyugalom, friss levegő, csodaszép környezet. Valóban élhettek volna itt hon­foglalás kori eleink, s ha az ember most kö­rülnéz, biztos benne, hogy éltek is. A földhá­zakat, a sárkemencét, a jurtákat, a karámot Pucskó Zsolt építette Koppány egykori szál­láshelyének szögletében arra a tisztásra, ami szakasztott olyan, mintha ezer évvel ezelőtt otthona lett volna már egy nagycsaládnak. Aki ide téved, annak kedve támad, hogy a jurtában aludjon, vödörből igyon friss vizet vagy lovagoljon. Ha pedig meghallgatja Pucskó Zsolt tanításait, arra is rájön, miért.- Mikor először jártam itt, úgy éreztem, azért tévedtem ide, mert itt kell valóra válta­ni az álmomat. Az pedig egy olyan hely, ahol meg lehet ismerkedni a magyarok őstörté­netével. Közben rájöttem, hogy ha valóban tudást akarok átadni másoknak, elős2ör magamnak kell azt megtanulnom. S nem­csak könyvekből. Úgy döntöttem, végleg ide költözöm, s megpróbálom azt az életet élni, amit őseink, és csak azt tanítom, amit magam is megtapasztaltam. Mindezt a mai viszonyok között, hiszen Zsolt a jurtában vagy a pajtában sem mene­külhet el a civilizáció elől, de nem is ez a cél­ja. Sokkal inkább az, hogy megtanulja meg­őrizni azt a szellemi örökséget, amit a hon­foglalók hagytak ránk, s aztán megtanítson másokat is arra, hogy ők saját életkörülmé­nyeik között hogyan őrizhetik meg.- Amikor elkezdtem építeni ezt a kis fa­lut, még volt olyan gondolatom, hogy ez program is lehet a turistáknak. Ma már tu­dom: nem ezért csináltam már akkor sem, hanem mert ide vonszoltak a jelek, amely jelek azóta is mutatják, mit kell tennem. Ma már a völgy nem program ‘és nem ro­mantikus álom, ahogy a honfoglalás kora sem csak lovasíjászat és vidám levesfőzés. A völgy ma is nyitott, s Pucskó Zsolt szí­vesen látja a vendégeket, főként a gyereke­ket. Itt olyan történelemórán vehetnek részt, ahol nemcsak tárgyi tudással, hanem a szel­lemiségével is gazdagabbak lesznek. Azzal, hogy a magyarság valóban ilyen külsőségek között alakult ki, s minden körülmények közt megőrizhető, mert bennünk van. ■ Történelem a jurtában A kisberényi jurtá­ban még azok a nebulók is áhítattal figyelnek, akik nem szeretik a történe­lemórát. Itt a tanár ugyanis honfogla­lás korabeli gúnyá­ba bújva, lódobo­gás közepette ta­nít. Ráadásul azt is megengedi, hogy az elvarázsolt diák­ság lovat itasson, íjazzon, és csanak- ból kortyoljon kúti vizet, ha megszom­jazott. Költözik a falu motorja Kisberény kis közösség, minden­ki ismer mindenkit és mindenki tud mindenkiről szinte mindent. Mostanában azt beszélik, elköltö­zik a kis közösség egyik motorja a faluból. Tamács Sándomé szinte az egész életét Kisberényben élte le. Amióta pedig nyugdíjas, még aktí­vabb, mint fiatalon. A nyugdíjas­egyesület alapító tagja volt, és a népdalkor szervezésében is jeles­kedett. Ilonka néni, amikor nem kötik le a település civil szerveze­tének teendői, akkor is gondol a közösségre. A falu minden ünne­péből kiveszi a részét. Ha más­képp nem, hát úgy, hogy valami fi­nomsággal lepi meg a kis­berényieket.- Nagyon szeretek ilyesmivel foglalkozni - mondta Tamács Sándomé. - Egyrészt jó érzés, hogy hasznosnak érezhetem magam, de az egyesület is erre sarkall. Rajtam kívül még jó né- hányan vannak olyanok, akik szívesen tesznek többet ezért a településért. Úgy gondolom, érdemes, hiszen itt mindig olyan emberek éltek, akik­nek a saját dolgukon kívül fontos volt más is. Sajnos mi, idősek egy­re kevesebben vagyunk, a fiatalok­Horváth Tibor ötödik éve foglalkozik vállalkozás­szerűen mezőgazdasági termeléssel. Kényszer szülte helyzet volt, hogy a szakmájában kezdte el építem a jövőt családja számára, de ma már nem bánja.- A legnagyobb terü­leten kukoricát és búzát termesztek - mondta Horváth Tibor. - Negyvenöt hek­táron gazdálkodom. Ez éppen ak­kora terület, hogy a haszonhoz kicsi,*a munkához- meg túl nagy, és egyébként sem könnyű a me­zőgazdaságból élők helyzete. Az idén szerintem senki nem dicse­kedhet, hiszen ez a nagy száraz­ság minden reményünket elvitte. Az én földjeim dombos helyen vannak, és többnyire homokos a HORVÁTH TIBOR talaj, ezért nekem az átlagosnál is nagyobb kárt okozott ez a nyár.- Mégsem adja fel?- Itt, a környéken nincs mire váltani. Az utóbbi évek során gé­pekben is megterem­tettük a gazdálkodá­sunk hátterét, így most már nincs értelme an­nak, hogy feladjuk. Meg ez egy kicsit családi hagyo­mány is, tehát folytatni szeret­ném, amit elkezdtem. Igaz, rég­óta nem túl kiszámítható a ha­szon ebben az ágazatban, de ta­lán változik a helyzet, s egyéb­ként meg jó érzés az, amikor lát­ja az ember, hogy az elvégzett munkájának van eredménye. S az sem utolsó, hogy a magam ura vagyok a munkában. ■ Örömmel jött az új lakos nak pedig még a saját munkájuk, életük a fon­tosabb. Éppen ezért na­gyon sajnálom, hogy itt kell hagyni Kisberényt, de úgy gondolom, Len­gyeltótiban, közelebb a gyermekeimhez na­gyobb biztonságban él­hetek. Már tervezgetem, hogy a lengyeltóti nyug­díjas-egyesületnek is ak­tív tagja leszek, azt pedig megbe­széltük az itteniekkel, hogy ami­kor csak lehet, jövök hozzájuk és ezután is szívesen forgolódom a konyhában Kisberény vendégei­nek kedvéért. ■ Nemcsak elköltözők, hanem betelepülők is akadnak Kisberényben. S a lakosok örömére egyre több olyan is van közöttük, aki nemcsak a vakáció idejére és hét végére választja ezt a települést. Kukma Sándomé nem messziről érkezett. Mind­össze 15 kilométert költö­zött azért, hogy kis­berényi lakos legyen: Pusztaberényből települt ebbe a faluba.- Családi okok miatt jöttünk ide - mondta Kukma Sándomé. - Itt la­kik a lányom, és úgy gon­doltam, neki is és nekünk is könnyebb lesz, ha közelebb va­gyunk egymáshoz. Munkám saj­nos nincs, mert megszűnt a mun­kahelyem, ezért most többet tudok nekik is segíteni. Nagyon csendes és barátságos falu Kisberény, ezért könnyű volt döntenünk, és az is tetszik, hogy ahhoz képest, meny­nyire sok az idős ember, elég pezs­gő a közélet a településen. Rögtön elfogadtak mindegyik egyesület­ben, és én is szívesen mentem, hiszen köny- nyebb az élet úgy, ha kö­zösség veszi körül az embert és van kihez szólnia a településen. Én kicsit még kívülállóként úgy látom, nagyon jó kis falu ez, mindössze egy kicsivel nagyobb össze­tartásra lenne szükség. A nyugdíjasok aktívak, a fiatalok azonban még nem találták meg eléggé a helyü­ket. Ha nagyobb lesz közöttük az összhang, az javára válik a község­nek is. ■ Fiatalos lendülettel Kisberényben a nyugdíjasok vannak többségben. Az idősek azonban fiatalokat megszé­gyenítő lendülettel dolgoznak a településért. Három civil szervezetben is tevékenyek.- A legújabb egyesüle­tünk a faluszépítő egye­sület - mondta Bogdán Gyula, a civil szervezet vezetője. - A célunk az, hogy rendezettebbé és szebbé tegyük a közsé­get. Alig egy éve alakul­tunk, többségében a nyugdíjas-egyesület tagjaiból, de nagy örö­münkre egyre több fia­tal is csatlakozik a munkánkhoz. A kisberényi öregek a tavasz hírnökéről, a hóvirágról nevezték el a klubjukat. Azért éppen erről a kis virágról, mert alig ér véget a tél, a falu határában mindenütt díszük a fehér virág. A szervezet­nek 24 tagja van, s közülük több mint tízen havonta legalább egy­szer rendszeresen találkoznak. A polgármesteri hivatal nagytermé­ben jönnek össze, és főz­nek, énekelnek vagy csak beszélgetnek a falut érintő problémákról.- A nyugdíjasainkból alakult meg a Borostyán népdalkor is. A környe­ző településeken és leg­utóbb a herényiek talál­kozóján léptek föl siker­rel. Ók is segítenek ab­ban, hogy a környező te­lepülések egyesületeivel, vala­mint a balatongyöröki nyugdíja­sokkal is kiváló kapcsolatot ápol­hassunk. ■ A L M A N A C H - 10 6 Ezúttal az aszály aratott Jelek a Csodaszarvas völgyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom