Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-04 / 206. szám
6. OLDAL 2003. Szeptember 4., Csütörtök KISBERENY Remélik sorsuk jobbra fordulását CÍMER, ZÁSZLÓ A kék mezőben szereplő szív a település korábbi pecsétjében szereplő szimbólum. Azzal, hogy a régi pecsétet emelték át a címerre, a folytonosságra, a múlt hagyományainak továbbépítésére mutatkozó igény fejeződik ki. Ez a szimbólum a lakosság vendégszeretetét is jelképezi. A két heraldikai virág egyrészt a település két fő területi egységére, Gyulapusztára és Lippapusztára utal, másrészt a napsütötte domboldalakat beborító virágokra, a hóvirágra, a gyöngyvirágra és a borostyánra is. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: Kisberény, Petőfi utca 36. Tel.: 85/330-564. A lakosok a lengyeltóti körjegyzőségen intézhetik az ügyeiket. Hétfőn és szerdán 8- tól 16 óráig, kedden, csütörtökön és pénteken 8-tól 12 óráig. Spanics Róbertné polgármester minden héten szerdán 14-16 óráig várja a kisberényieket. A családsegítéssel kapcsolatos feladatokat Fonódi Józsefné intézi ugyancsak szerdánként .11.30-tól 12 óráig. Trenyik Tibor falugazdász csütörtökön várja a gazdák kodókat. A könyvtár szerdán 15- től 17 óráig tart nyitva. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 200 ■ 2000-ben 207 1980-ban 265 1940-ben 390 '1 ORVOSI RENDELÉS w Kisberényben dr. Székely Ank > ■ > kó háziorvos látja el a betege- j két. Lengyeltótiból jár a telepü- ] lésre, és hetente szerdán 11 - L töl 13 óráig tart a rendelés. T Több sikeres pályázatnak köszönhetően számos fejlesztést végeztek az idén Kisberényben. A lakosság és a falu vezetői arra számítanak, hogy az uniós csatlakozás után könnyebb lesz a kis települések helyzete is.- A legnagyobb önerős feladat az idén a község rendezési tervének elkészítése volt - mondta Spanics Róbertné polgármester. - A munkát tavaly novemberben kezdtük, s elkészültünk vele. A terveket a Virá- nyiJÉpítészeti Stúdió Bt készítette, s támogatta a Balatoni Fejlesztési Tanács is. Nekiláttunk a település környezetvédelmi programja kidolgozásához; ennek elkészítése a Pogány-völgyi kistérség közös feladata. A falu fejlesztése érdekében természetesen több sikeres pályázat is készült. Enélkül ugyanis nem tudunk előbbre lépni. SPANICS ROBERTNE 1964-ben született Budapesten. Érettségi után könyvelői képesítést szerzett. Először 1998-ban választották meg Kisberény polgármesterének. Férjezett, három gyermeke van.- Melyek a fontosabb fejlesztési elképzelések?- A területfejlesztési tanács támogatta a templom harangjának a felújítását s az elektromos harangozórendszer kiépítését. Ezzel már végeztünk, s a kápolna felújításával folytatjuk a munkát. Két számítógépet is nyert a község az Informatikai Kormánybiztosi Hivataltól: egyiket a könyvtárban helyezzük el és a civil szervezetek meg a fiatalok használhatják, a másik az önkormányzat hivatali munkáját segíti. Sikeresen pályáztunk a faluház biztonságtechnikai felszerelésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pedig a közművelődési intézmény berendezését támogatta. Régi igény volt a gázhálózat kiépítése. Az év végére ez is sikerül, ami azt jelenti, hogy már csak a csatorna kiépítése lesz hátra. Ez minden eddigi infrastruktúrafejlesztés közül a legnagyobb feladat, de ismerve a lakosság életkörülményeit, addig nem is szorgalmazza az önkormányzat, amíg nem tudja nagymértékben csökkenteni a kisberényiek terheit.- Mit várnak az uniós csatlakozástól?- Azt, hogy idővel javul az ön- kormányzatok anyagi helyzete. Elég sok forrást lehet elnyerni a felkészülés időszakában és az első néhány évben. Mi is reméljük, hogy több segítséghez jutunk. Egyre többen választják a Kisberényhez hasonló adottságú, nyugodt, csöndes és pihenésre ideális környezetet. A'rohanó hétköznapokban ugyanis ilyen helyeken lehet igazán megnyugodni és elfelejteni a fáradalmakat. Ha a közelben több munka- lehetőség lenne, az itt élőknek sem lenne semmi okuk arra, hogy elmenjenek a faluból. ■ Recept Kisberényből Ilonka néni kiflije Ilonka néni kiflije a falu egyik kedvenc eledele. Bár sokaknak elárulta a receptjét, állítólag olyan jót, mint ő, eddig még senki nem tudott készíteni. így minden nagyobb ünnepre Ilonka néni nagy tételben gyártja a kiflit a falubelieknek. Hozzávalók: 50 deka liszt, 15 deka zsír, egy tojás, só, 3 deka élesztő. Az élesztőt egy kevés tejben megáztatjuk, összekeverjük a hozzávalókkal, majd ösz- szegyúrjuk és kidolgozzuk a tésztát. Ezután az elkészült alapanyagból rövid pihentetés után tíz kis cipót formázunk. A cipókat kisodorjuk, és négyfelé vágjuk. A négy darabból kifliket formázunk. Az elkészült kifliket tepsibe rakjuk, a tetejét megkenjük tojássárgájával, megszórjuk sóval, ízlés szerint köménymaggal, majd a sütőben pirosra sütjük. ____________ ■ MI SEREND A faluban katolikusok laknak. Balogh Zoltán plébános Öreglakból jár át Kisberénybe, s minden hónap első szombatjának délutánján celebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A község neve - Bérén - először egy 1332-37. évi pápai tizedjegy- zékben fordul elő, s akkor már plébániája is volt. 1536-ban két Kisberény szerepel az adólajstromban: az egyik Török Bálint birtoka volt, a másikon Pemeszi Istvánná, Pemeszi Egyed, Lengyel Boldizsár és a szentmiklósi pálosok osztoztak. A pannonhalmi apátság 1660. évi dézsmaváltság- jegyzéke Pető László jószágaként tünteti föl. Fél évszázaddal később a Jankovich család tulajdona, s az is maradt a XX. század első harmadáig. Hozzá tartozott Gyulapuszta és Lippapuszta is. A faluban 1914-ben 67 ház volt, s 377 katolikus lakos. AII. világháború után 4-5 holdas gazdaságok jöttek létre, a téesz az 1950-es évek végén alakult. A rendszerváltással visszanyerte önállóságát a falu, 1990-ben alakította meg önkormányzatát. A három utcában ma 80 - többnyire régi - ház áll. Áram csak a hatvanas évek végétől van, az első szilárd burkolatú utat 1987-ben építették, a vezetékes vízszolgáltatást pedig 1991 -94 között. Kisberénynek ma 197 lakosa van. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA IRTA _____________FOTÓK: TÖRÖK ANETT____________ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Amikor Pucskó Zsolt megállt a kis- berényi határban, csak annyit érzett, hogy ez a terület neki fontos. Ma már tudja: jelek vonszolták ki az erdő mellé, s ezek a jelek vezetik ma is, amikor karámot épít, jurtát állít vagy gyerekeket tanít. A Csodaszarvas földje 13 hektáros, akácok szegélyezik, aztán kezdődik az igazi erdő. Végtelen nyugalom, friss levegő, csodaszép környezet. Valóban élhettek volna itt honfoglalás kori eleink, s ha az ember most körülnéz, biztos benne, hogy éltek is. A földházakat, a sárkemencét, a jurtákat, a karámot Pucskó Zsolt építette Koppány egykori szálláshelyének szögletében arra a tisztásra, ami szakasztott olyan, mintha ezer évvel ezelőtt otthona lett volna már egy nagycsaládnak. Aki ide téved, annak kedve támad, hogy a jurtában aludjon, vödörből igyon friss vizet vagy lovagoljon. Ha pedig meghallgatja Pucskó Zsolt tanításait, arra is rájön, miért.- Mikor először jártam itt, úgy éreztem, azért tévedtem ide, mert itt kell valóra váltani az álmomat. Az pedig egy olyan hely, ahol meg lehet ismerkedni a magyarok őstörténetével. Közben rájöttem, hogy ha valóban tudást akarok átadni másoknak, elős2ör magamnak kell azt megtanulnom. S nemcsak könyvekből. Úgy döntöttem, végleg ide költözöm, s megpróbálom azt az életet élni, amit őseink, és csak azt tanítom, amit magam is megtapasztaltam. Mindezt a mai viszonyok között, hiszen Zsolt a jurtában vagy a pajtában sem menekülhet el a civilizáció elől, de nem is ez a célja. Sokkal inkább az, hogy megtanulja megőrizni azt a szellemi örökséget, amit a honfoglalók hagytak ránk, s aztán megtanítson másokat is arra, hogy ők saját életkörülményeik között hogyan őrizhetik meg.- Amikor elkezdtem építeni ezt a kis falut, még volt olyan gondolatom, hogy ez program is lehet a turistáknak. Ma már tudom: nem ezért csináltam már akkor sem, hanem mert ide vonszoltak a jelek, amely jelek azóta is mutatják, mit kell tennem. Ma már a völgy nem program ‘és nem romantikus álom, ahogy a honfoglalás kora sem csak lovasíjászat és vidám levesfőzés. A völgy ma is nyitott, s Pucskó Zsolt szívesen látja a vendégeket, főként a gyerekeket. Itt olyan történelemórán vehetnek részt, ahol nemcsak tárgyi tudással, hanem a szellemiségével is gazdagabbak lesznek. Azzal, hogy a magyarság valóban ilyen külsőségek között alakult ki, s minden körülmények közt megőrizhető, mert bennünk van. ■ Történelem a jurtában A kisberényi jurtában még azok a nebulók is áhítattal figyelnek, akik nem szeretik a történelemórát. Itt a tanár ugyanis honfoglalás korabeli gúnyába bújva, lódobogás közepette tanít. Ráadásul azt is megengedi, hogy az elvarázsolt diákság lovat itasson, íjazzon, és csanak- ból kortyoljon kúti vizet, ha megszomjazott. Költözik a falu motorja Kisberény kis közösség, mindenki ismer mindenkit és mindenki tud mindenkiről szinte mindent. Mostanában azt beszélik, elköltözik a kis közösség egyik motorja a faluból. Tamács Sándomé szinte az egész életét Kisberényben élte le. Amióta pedig nyugdíjas, még aktívabb, mint fiatalon. A nyugdíjasegyesület alapító tagja volt, és a népdalkor szervezésében is jeleskedett. Ilonka néni, amikor nem kötik le a település civil szervezetének teendői, akkor is gondol a közösségre. A falu minden ünnepéből kiveszi a részét. Ha másképp nem, hát úgy, hogy valami finomsággal lepi meg a kisberényieket.- Nagyon szeretek ilyesmivel foglalkozni - mondta Tamács Sándomé. - Egyrészt jó érzés, hogy hasznosnak érezhetem magam, de az egyesület is erre sarkall. Rajtam kívül még jó né- hányan vannak olyanok, akik szívesen tesznek többet ezért a településért. Úgy gondolom, érdemes, hiszen itt mindig olyan emberek éltek, akiknek a saját dolgukon kívül fontos volt más is. Sajnos mi, idősek egyre kevesebben vagyunk, a fiatalokHorváth Tibor ötödik éve foglalkozik vállalkozásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Kényszer szülte helyzet volt, hogy a szakmájában kezdte el építem a jövőt családja számára, de ma már nem bánja.- A legnagyobb területen kukoricát és búzát termesztek - mondta Horváth Tibor. - Negyvenöt hektáron gazdálkodom. Ez éppen akkora terület, hogy a haszonhoz kicsi,*a munkához- meg túl nagy, és egyébként sem könnyű a mezőgazdaságból élők helyzete. Az idén szerintem senki nem dicsekedhet, hiszen ez a nagy szárazság minden reményünket elvitte. Az én földjeim dombos helyen vannak, és többnyire homokos a HORVÁTH TIBOR talaj, ezért nekem az átlagosnál is nagyobb kárt okozott ez a nyár.- Mégsem adja fel?- Itt, a környéken nincs mire váltani. Az utóbbi évek során gépekben is megteremtettük a gazdálkodásunk hátterét, így most már nincs értelme annak, hogy feladjuk. Meg ez egy kicsit családi hagyomány is, tehát folytatni szeretném, amit elkezdtem. Igaz, régóta nem túl kiszámítható a haszon ebben az ágazatban, de talán változik a helyzet, s egyébként meg jó érzés az, amikor látja az ember, hogy az elvégzett munkájának van eredménye. S az sem utolsó, hogy a magam ura vagyok a munkában. ■ Örömmel jött az új lakos nak pedig még a saját munkájuk, életük a fontosabb. Éppen ezért nagyon sajnálom, hogy itt kell hagyni Kisberényt, de úgy gondolom, Lengyeltótiban, közelebb a gyermekeimhez nagyobb biztonságban élhetek. Már tervezgetem, hogy a lengyeltóti nyugdíjas-egyesületnek is aktív tagja leszek, azt pedig megbeszéltük az itteniekkel, hogy amikor csak lehet, jövök hozzájuk és ezután is szívesen forgolódom a konyhában Kisberény vendégeinek kedvéért. ■ Nemcsak elköltözők, hanem betelepülők is akadnak Kisberényben. S a lakosok örömére egyre több olyan is van közöttük, aki nemcsak a vakáció idejére és hét végére választja ezt a települést. Kukma Sándomé nem messziről érkezett. Mindössze 15 kilométert költözött azért, hogy kisberényi lakos legyen: Pusztaberényből települt ebbe a faluba.- Családi okok miatt jöttünk ide - mondta Kukma Sándomé. - Itt lakik a lányom, és úgy gondoltam, neki is és nekünk is könnyebb lesz, ha közelebb vagyunk egymáshoz. Munkám sajnos nincs, mert megszűnt a munkahelyem, ezért most többet tudok nekik is segíteni. Nagyon csendes és barátságos falu Kisberény, ezért könnyű volt döntenünk, és az is tetszik, hogy ahhoz képest, menynyire sok az idős ember, elég pezsgő a közélet a településen. Rögtön elfogadtak mindegyik egyesületben, és én is szívesen mentem, hiszen köny- nyebb az élet úgy, ha közösség veszi körül az embert és van kihez szólnia a településen. Én kicsit még kívülállóként úgy látom, nagyon jó kis falu ez, mindössze egy kicsivel nagyobb összetartásra lenne szükség. A nyugdíjasok aktívak, a fiatalok azonban még nem találták meg eléggé a helyüket. Ha nagyobb lesz közöttük az összhang, az javára válik a községnek is. ■ Fiatalos lendülettel Kisberényben a nyugdíjasok vannak többségben. Az idősek azonban fiatalokat megszégyenítő lendülettel dolgoznak a településért. Három civil szervezetben is tevékenyek.- A legújabb egyesületünk a faluszépítő egyesület - mondta Bogdán Gyula, a civil szervezet vezetője. - A célunk az, hogy rendezettebbé és szebbé tegyük a községet. Alig egy éve alakultunk, többségében a nyugdíjas-egyesület tagjaiból, de nagy örömünkre egyre több fiatal is csatlakozik a munkánkhoz. A kisberényi öregek a tavasz hírnökéről, a hóvirágról nevezték el a klubjukat. Azért éppen erről a kis virágról, mert alig ér véget a tél, a falu határában mindenütt díszük a fehér virág. A szervezetnek 24 tagja van, s közülük több mint tízen havonta legalább egyszer rendszeresen találkoznak. A polgármesteri hivatal nagytermében jönnek össze, és főznek, énekelnek vagy csak beszélgetnek a falut érintő problémákról.- A nyugdíjasainkból alakult meg a Borostyán népdalkor is. A környező településeken és legutóbb a herényiek találkozóján léptek föl sikerrel. Ók is segítenek abban, hogy a környező települések egyesületeivel, valamint a balatongyöröki nyugdíjasokkal is kiváló kapcsolatot ápolhassunk. ■ A L M A N A C H - 10 6 Ezúttal az aszály aratott Jelek a Csodaszarvas völgyében
