Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-30 / 228. szám
6. OLDAL 2003. Szeptember 30., Kedd A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú pajzs ezüstmezőjében a zöld hármas halomból három vörös tulipán no ki. A középső egyenesen áll, az egyik szélső enyhén jobbra, a másik balra dől. Kercseliget középkori falu, a török hódoltság idején elnéptelenedett, majd a XVIII. században betelepült, ismét élet költözött ide. A hagyomány szerint a betelepült németekhez kapcsolják a község nevét: a kertecske, ligetecske szóhoz, ez a vidék akkori jellegzetességére utal. A címer ezt igyekszik kiemelni s jelképezni, valamint a lakosok szorgosságát, mint 1864-ben írták róluk: ....a nép szorgalmas és munkás, magának munkájával beszerzi élelmiszereit". A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 517 i 1998-ban 496 I 1993-ban 511 f 1960-ban 1030 I 1930-ban 1357 T ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7256 Kercseliget, Kossuth Lajos utca 33. Tel.: 82/377-128. A hivatalban mindennap 8 és 12 óra között tartanak ügyfélfogadást. Lázár Katalin falugazdász csütörtökön 9-től 11 óráig várja a gazdákat. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója, Pappné Kőfalvi Klára kedden 9 és 13 óra között tart ügyeletet. CIVILEK, VEZETŐK A község egyetlen bejegyzett civil szervezete a polgárőrség, ennek Müller József a vezetője. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Brachna w Tamás kedden és csütör- . J. tökön 8.15-től 12 óráig j rendel. Akkor ad tanácsokat a kisgyermekes L szülőknek Vendel Anita Y védőnő is. ISTENTISZTELETEK Várnai László plébános minden vasárnap 9 órai kezdettel celebrál szentmisét. A reformátusoknak Bellái Zoltánná tiszteletes- asszony az idősek klubjában minden második vasárnap 14 órától tart istentiszteletet. MÚLTIDÉZŐ A kis községhez tartozott 1930-ban Bükkpuszta, Parragát és a Szederjési-hegy. Az 1357 lélek 249 házban élt. Az I. világháború idején 268-an vonultak be katonának, s 42 kercseligeti esett el a frontokon. Megözvegyült 16 asszony, s nyolc hadiárvát neveltek. A hősi halottaknak emlékszobrot állítottak. A községi bíró ifj. Trapp József volt, a helyettese Francz Mihály, a közgyám Trapp József. Brányi Rózsa tevékenykedett postamesterként. A katolikus egyházközségben Tamásy István volt a plébános, Göttmann Balázs pedig az iskola igazgatója két beosztott tanítóval: Fuhrmann Imrével és Balás Bélával. Volt a faluban köteles tűzoltó-, illetve levente- és polgári lövészegylet is. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA TOTÓK! KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Új út visz az ország vérkeringésébe Most még zsáktelepülés Kercseliget, s viszonylag messze van Kaposvártól. A legnagyobb gondot a munkanélküliség és a lakosok alacsony iskolázottsága okozza. A Jágónak felé épülő út mindkét nagy gondjukra megoldást hozhat.- Mit hozhat az uniós csatlakozás?- Nem hiszem, hogy a következő években ebből mi bármit is érezni fogunk - mondta Mecseki János polgármester. - Hosszú évek tapasztalata, hogy a változások nagyon sokára gyűrűznek be a végekre. A csatlakozásnak a kis településeken előnye csak sokára lesz.- A rendszerváltás után látványos fejlődés kezdődött. Ez folytatódik?- Csak a főutcánk volt lekövezve, az összes többi út földes. Azóta makadámutakat építettünk, s elkészült az ivóvízrendszer is. Ehhez a MECSEKI JÁNOS 1964. november 23-án született Kaposváron. A községi közös tanács fenntartásában működő művelődési otthon igazgatójavolt. 1990-től tiszteletdíjas, 1991-től főállású polgármester. Nős, két fia van. Hobbija a horgászat. lakosságnak nem kellett hozzájárulnia, minden költséget az önkormányzat fizetett, s befejeztük azt az óvodát, amit még a tanácsi rendszerben kezdtek el építeni.- Gáz, szennyvíz?- Húszegynéhány fürdőszoba van az egész faluban, a szennyvíz- elhelyezést mindenki maga oldja meg. Amikor a környező falvakban megkezdték a gázvezeték kiépítését, nálunk is készült felmérés, s mindössze három család igényelte. Lehet, hogy ma többen szeretnék bevezettetni, de elég nehéz lenne csatlakozni a már meglevő rendszerhez.- Az uniós pályázati lehetőségeket hogyan tudják kihasználni?- Ami a mezőgazdasággal kapcsolatos, azzal nincs gondunk. Forráshiányos település vagyunk, de a költségvetésünkben mégis van rá lehetőség, hogy legyen minimális önerőnk. A pályázatok egy része lehetővé teszi, hogy a természetben végzett munkát önerőként beszámíthassuk. Ha ez nem volna, nem tudnánk pályázni.- Mik a kitörési pontjaik?- A Jágónak felé épülő út nagyon jelentős. így bekerülünk az ország vérkeringésébe, még ha nem is a legnagyobb erekkel. Ez az út három megyét köt össze. Megnyertük a pályázatot, már folyik a közbeszerzési eljárás kiírása, s jövő augusztusra elkészül.- Mit tudnak ajánlani egy ide települni akaró vállalkozónak?- Nincs vállalkozói nyereségadó, mindössze a kommunális adót vezettük be, ez ma is kétezer forint alkalmazottanként. Az összegen nem változtatunk, és nem akarunk egyéb adót sem kivetni. Nem az adóztatás a célunk, hanem a tisztességes kapcsolat kiépítése annak érdekében, hogy lehetőség szerint helybelieket alkalmazzanak. ■ Recept Kercseugetröl Borsos szarvas A szarvasraguhoz 1 kiló szarvasnyak, 3 fej hagyma, 2 fej fokhagyma, 1 paradicsom, 3 deci vörösbor, 15 deka zsír, só, bors és őrölt paprika kell. Hideg zsírra tesszük a szépen fölszeletelt húst, megsózzuk, borsozzuk, paprikázzuk. A hagymát és a fokhagymát szeletelve, kockázva ráaprítjuk, ráteszünk egy kisebb paradicsomot, felöntjük a borral, és lassú tűzön puhára pároljuk. Tehetünk bele egy csipetnyi tárkonyt is. Főtt vagy sült burgonyával, avagy burgonyafánkkal tálaljuk. Ez utóbbihoz 25 deka liszt, 15 dkg burgonya, 4 deka vaj, 4 tojás sárgája, fél deci tej, 2 deka élesztő kell. Osz- szedolgozzuk a lisztet, a főtt, hámozott, áttört burgonyát, a vajat, a tojássárgáját, a tejet és az élesztőt. A tésztát pihentetjük. Ha megkelt, apró fánkokat szaggatunk belőle, és forró zsiradékban aranybamára sütjük. ■ Kompótot főznek az ovisok Bezárt a napközi otthonos óvoda a hetvenes évek végén, s 1991 áprilisáig kellett várni arra, hogy újra kinyissa a kapuit. Új épületben fogadták a kicsiket. Ezt még a tanácsi időszakban kezdték építeni, de csak a rendszerváltás után sikerült befejezniük.- Most naponta 23 kisgyereket hoznak ide a szülők, s a jövő héttől már hárommal növekszik a számuk - mondta Csengeri Mária, a gyermekintézmény vezetője. - A gyermekek száma a faluban az utóbbi években szinte semmit nem változott. Egycsoportos az óvodánk, két óvodapedagógus és egy dajka foglalkozik a kicsikkel. Mi a tevékenységközpontú nevelést választottuk, azelőtt is ennek alapján dolgoztunk, csak akkor még nem volt neve. Van egy négyosztályos kisiskola is a faluban, s ezzel az óvodának szinte együtt kell lélegeznie.- Napi kapcsolatban vagyunk, ismerjük egymás gondjait, s igyekszünk megfelelni az iskola követelményeinek. Tőlünk, óvónőktől is függ, hogy miként állják meg majd a helyüket később az iskolában. Most kevés a nagycsoportos korú gyermek, így könnyebb velük foglalkozni. Az egycsoportos óvodáknak hátránya is lehet, hogy az egészen kicsik - akiknek még az ujjszopás a legnagyobb gondjuk - együtt vannak a nagyobbakkal, akiket pedig már az iskolára kell fölkészíteni. - Délelőtt, mikor foglalkozás van, még a dajkánkat is bevonjuk. Ő játszik a kicsikkel, amíg mi „tanulunk”. A kicsik pedig játék közben, szinte oda sem figyelve sok mindent elsajátítanak, még ha csak utánozzák a nagyobbakat, akkor is. A tevékenységközpontú nevelés része, hogy a gyerekekkel időnként fölkeresik a kertet is. Megnézik, melyik a termesztett növény, és hol bújt elő a gaz. A sárgarépareszelés, kekszgolyógyártás, kompótfőzés mindig nagy élmény a kicsiknek. _______i Gy ümölcs a kertjükből Az óvodának saját konyhája van, az iskolások és a szociálisan rászorulók is innen kapnak ebédet. Az étrendet a lehetőségekhez mérten úgy állítják össze, hogy megfeleljen minden korosztálynak. Ha kevés a normatíva, akkor a kertből származó zöldséggel és gyümölccsel pótolják azt, amire nem elég a pénz. Megfújják a trombitát is Két éve kezdték szervezni, s ma már jelentős sikereket könyvelhet el a település fúvószenekara. Az együttes vezetője, mindenese Borbély János, aki több műit egy évtizede él itt. Képzett zenész, hiszen Szegeden végzett trombita szakon.- Amikor ide kerültem, éreztem egy kis űrt. A hajdani kollégák lejártak ide zenélni, és én szerettem volna helyben is alakítani egy zenekart. Ez sikerült. Először mi, idősebbek jöttünk össze zenélni, majd fokozatosan bevontuk a csellengő fiatalokat. Szerettünk volna egy kis közösségi munkát, együttlétet megteremteni. Végül megalakítottuk az ifjúsági fúvós- zenekart. Először csak magunknak zenéltünk, majd a falunapon, s ma már járjuk a vidéket. Voltunk Kaposhomokon és Nagyberkiben is. A gyerekeknek már megvolt az alapszintű zenei tudásuk, mikor jelentkeztek a zenekarba. Ám a közösségi zenélés még távol állt tőlük.- Más a zenetanulás, és más, ha mi együtt muzsikálunk. A zenés ébresztőktől kezdve az indulókon át lassan eljutunk a modernebb zenékig. A gyerekek igényelnék a legmodernebb tánczenét is, és talán eljön az az idő, amikor akár egy bált is végig tudunk muzsikálni. Hat-nyolc gyerek mindig van a próbán, sokszor a focit, az egyéb szórakozást cserélik föl zenélésre. ■ Vetőmag a rászorulóknak Egy éve vezeti a kisebbségi ön- kormányzatot Tóth Attiláné. A beszélgetés elején attól félt, hogy túl sokat fog dicsekedni. Szavait nem a na- gyotmondás, hanem a tények, az eredmények tették hitelessé.- Lehetőséget kaptam, s ezt ki kell használni. Egyet sajnálok csak: a kisebbségi ön- kormányzati vezetőknek nincs lehetőségük arra, hogy főállásban végezzék munkájukat. Nem a pénz, hanem az idő miatt hiányolom. Magam is dolgozom, így kevesebb idő jut az istápoltjaim- ra. Az önkormányzat és a gyermekjóléti szolgálat segítsége nélkül nem sokra mennék. Figyeljük a pályázatokat, a lehetőségeTÓTH ATTILANE két, és amennyire lehet, kihasználjuk. A helyi kisebbségi önkormányzat rövid fennállása óta túl van egy sikeres pályázaton. Vetőmagot kaptak a rászorulók, s ha az időjárás az idén nem is volt kegyes, azért valamit be tudtak takarítani. Nagyon örültek az emberek, hogy az ígéreteken kívül kaptak kézzelfogható segítséget is. - Kifizettük a vetőmag ~ ~~ árát, s nem kértünk a termésből. Egyetlen kikötésünk volt: termeljék meg maguknak a zöldségfélét. Jövőre előnevelt csirkéket veszünk, s azzal támogatjuk a családokat. Kevés a munkahely, ezért kell segíteni, hogy a maguk gondját meg tudják oldanL ____________■ Kic sik hátrányos helyzetben Egy éve ropják a táncot Időnként kilátástalannak látja a helyzetét Pappné Kővári Klára, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója. Ám ha sikerélménye van, úgy érzi, föl lehet zárkóztatni a kercseligetieket is.- Munkahely nincs, Kaposvártól messze vagyunk, így nagyon nehéz elhelyezkedni. Kercseligeten a gyerekeknek mintegy a fele hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Nagy ez az arány, de nem cél a gyerekek kiemelése a családból, sőt éppen az ellenkezőjéért dolgozunk. Ennek ellentmond, hogy a napokban - bár az anya kérésére - egy ikerpárt kellett nevelőszülőkhöz vinni. Ezt nagyon nehéz feldolgozni. Akkor nyugodtabb vagyok, ha tudom, hogy biztos helyre kerülnek a gyerekek. Ebben az esetben én kerestem meg a nevelőszülőket, s naponta tartom velük a kapcsolatot. Ez a két gyermek egyszer már visz- szakerült a családjába, s kudarcnak ítélem a mostani lépést. Három évig a családjukban éltek, de ez nem megy tovább. Pappné nemcsak tanácsokat ad a helyes életvitelhez, hanem a ruházkodásban is - adományok révén - nagyon sokat tudnak segíteni. Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat pedig lehetőségeihez mérten anyagi segítséget ad, hiszen szinte nincs visz- szautasított kérelem. - Több család csak akkor kér segítséget az önkormányzattól, ha végképp nincs más megoldása. Ősszel a szőlészetbe mennek dolgozni, ott jó a napszám, s ez kissé megkönnyíti az életüket. Hamarosan elkészül Jágónak felé az út, ez a falu zsák jellegének megszüntetése mellett több lehetőséget is kínál. A munkahelyek hiánya mellett ott vannak az életviteli gondok is. Sokan a pénzhiány okozta gondok elől a kocsmába menekülnek, s ha lehetőségük van rá, akár hitelben is isznak. így bekerülnek egy olyan mókuskerékbe, ahonnan nagyon nehéz kiszállni.- Ezekre a családokra gyakrabban kell ránézni, jobban kell figyelni. Megpróbálom a szülőket úgy befolyásolni, hogy a mai társadalmi normák szerint éljenek. Elfogadják a segítséget, sőt már megkaptam a polgármestertől, hogy azért takarítanak hétfőn, mert én kedden jövök a településre. Amit kérek, betartják, és keddenként egymásnak adják a kilincset. _____________■ Eg y éve kezdte el oktatni Berkes Sándor tánctanár a faluban a társastáncot. Ám hiába volt a megfeszített munka, a koszorúcska - az ilyen tanfolyamok végén szokásos bemutató - elmaradt. Ez adta az ötletet, hogy legalább a falunapon szerepeljenek a fiatalok, akik egész nyáron gyakoroltak. A 24 táncos lábú gyerek és fiatal között meghatározó egyéniség Mészáros Viktória. Kaposváron tanul, technikusnak készül, és a tanulás, az utazás mellett szakít időt a táncra is.- Mintegy negyedszáz gyerek jön rendszeresen próbálni. Általában a kultúrházban gyakorolnak, és ha kész a műsor, akkor a játszótéren, hiszen ez a falunapoknak a színhelye, ahol megtették az első szárnypróbálgatást is. A hagyományos társastáncokat tanulók közül kivált egy kis csoport: mazsorettként lépnek föl, és megalakult egy hagyományos cigánytáncot bemutató csoport is. Ez utóbbit kezdetben az önkormányzat támogatta, de mióta a kisebbségi önkormányzat nagyobb szerepet játszik a falu életében, átvette a táncosokat is.- A ruhák a régi cigányviseletet idézik; anyagot vettünk, és megvarrattuk a ruhákat. Nemcsak az önkormányzat segített: rengeteg segítséget kapunk a szülőktől is. A tánccsoport és a falu vezetőit most két dolog foglalkoztatja. Egyrészt szeretnének egy művészeti iskolához csatlakozni - az elképzelések szerint Dombóváron -, a másik pedig az, hogy Berkes Sándor tanácsára hivatalosan is megalakítanák az egyesületet. Ehhez azonban szükség van minden érdekelt véleményére és bele- egyezésére is._______________■ / < ___A L M A N A C H - 1 0 0 KE RCSELIGET
