Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-27 / 226. szám

6. OLDAL A L M A N A C H - 0 3 4 2003. Szeptember 27., Szombat QÍSHI BOSZENFA A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú pajzs vörös me­zőjében zöld hármas halmon jobbról aranyliliomtól kísért, bal mellső lábával előrelépő arany gímszarvas látható. A zöld ha­lom a zselici tájat, a három dombra épült Bőszénfát jelzi, a szarvas a környék erdőinek gaz­dag vadállományát s a falu hatá­rában levő, a Pannon Lovasaka­démia által fenntartott gímszar- vas-géntelepet. Az aranyliliom Böszénfa ősi birtokosaira, a Győr nemzetségbeli szerdahelyi Dersffy családra utal. A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 582 2002-ben 588 1998-ban 600 1960-ban 850 1930-ban 859 FOGADÓÓRÁK Böszénfa Simonfával, Zselickis- lakkal és Zselicszentpállal alkot közös körjegyzőséget. A hivatal címe: 7475 Böszénfa, Fő u. 3. Tel.: 82/370-641, 570-521, fax: 82/570-522. A hivatalban Nyitrai István polgármester a hét minden napján 8-14 óra között fogadja a lakosokat. Dr. Horváth László jegyző vagy a körjegyző­ség ügyintézői minden kedden 8-10.30 óráig tartanak ügyele­tet. Mészáros Ferenc falugaz­dász csütörtökönként 9.15 és 10.15 óra között a hivatalban ad tanácsot a gazdáknak. ORVOSI RENDELÉS A rendelőben dr. Oancea György háziorvos kedden ' : ' 8-11.30-ig, pénteken 12 -13 óra között fogadja : a betegeket. Szulimán 1 Zoltánná védőnő kedden- I ként 9- 12-ig látja el ta­náccsal a kisgyermekes szülőket és a várandós kismamákat. ISTENTISZTELET Kiss József plébános minden má­sodik vasárnap 9.30 órai kezdet­tel tart szentmisét a faluban. MÚLTIDÉZŐ Böszénfa nevét először Bozais alakban Albeus esztergomi ka­nonok 1237-40-es összeírása említi. A falut a tatárjárás előtt az apátság kanászai lakták, ezután a Dersffy és az Imreffy család birtokolta, majd a török kiűzése után a Festeticsek. Festetics La­jos az 1770-es évek elején tele­pített ide svábokat, ezek aránya a múlt század elején elérte a 60 százalékot. Az 1930-as években Bőszénfán 148 ház állt, s 4646 kataszteri hold volt a területe. Az I. világháború idején 165 férfi vonult be katonának, s 32 halt hősi halált; hét hadiözvegy és hét hadiárva maradt utánuk. A földreformkor 326 hold szántót és 8 holdat házhelyként osztot­tak szét. 1948-ban 70 családot telepítettek ki, azokat, akik 1941 -ben németnek vallották magukat. Helyükbe a Felvidék­ről 20 magyar családot telepítet­tek ide. A községben 1949-1956 között volt egy ki­sebb tsz, 1962-ben is alakult, de hamarosan megszűnt. A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS PFEIFFER ROLAND IRTA FOTÓKs LÁNG RÓBERT Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta Megbecsült munkát hoz az unió Felemás érzelmekkel tekinte­nek az unióra a bőszénfaiak. Boldogulásukhoz eddig is csak magukra számíthattak, sorsuk keserűbbre már nemigen for­dul. A változáshoz munkájuk jobb erkölcsi és anyagi megbe­csülésére van a legnagyobb szükség. Erdők övezte völgykatlanban fek­szik a falu. Rendezettek a porták, de lakosa a mindennapi élet meg­annyi gondjával küszködnek. Az uniós csatlakozást a megjelentek jelentős része támogatta - tudtuk meg Nyitrai István polgármestertől -, s azt is tudják: jövőjüket az or­szág helyzete határozza meg.- Mit vár a község az uniótól1- Elsősorban a gazdaság erősö­dését. Az emberek többsége mini­málbérből él, s az uniós lehetősége­ket csak a következő nemzedék ka­matoztatja. Somogybán sokan haj­NYITRAI ISTVÁN 1953. szeptember 11-én született Bőszénfán. Az 503- as szakmunkásképzőben végzett, majd Kaposváron a villamossági gyárban dolgozott brigádvezetőként. 1990-92-ig tiszteletdíjas, most főál­lású polgármester. Nős, egy 23 éves lánya van. lamosak arra, hogy a gondok egye­düli megoldását a falusi turizmus­ban lássák. A lehetőségek megvan­nak, de ebből nem élhet meg min­den család. Nagy szükség lenne a munka becsületének visszaállításá­ra, biztos munkahelyekre. Bízom benne, hogy az unió erre kemé­nyen rákényszerít.- Miből élnek itt az emberek?- A legnagyobb vállalkozás a fa- feldolgozó, ez 30 helybelit s ugyan­annyi környékbelit foglalkoztat. A kereskedelmi egységek viszont ke­veset, a munkaképesek 30-40 szá­zaléka a városban talál megélhe­tést. Az önkormányzatnak jelentő­sek a szociális kiadásai, ez gyakran hátráltatja a fejlesztéseket is.- Mik az értékeik?- Legnagyobb kincsünk az em­berek kitartása és tettrekészsége. Állhatatos munkával elértük, hogy a szennyvíz kivételével teljes az inf­rastruktúránk. A sikerért kemé­nyen dolgozunk. Értékünk ez a há­borítatlan környezetet is, és bízom benne, hogy a dolgok jobbra fordu­lásával adódik lehetőség ennek a kiaknázására is.- Mire lenne még szükségük?- Elsősorban a csatornahálózat kiépítésére. Az utakat, árkokat kar­bantartjuk, de a tíz éve készült sza­kaszokat már fel kell újítani. Min­den évben beadunk több pályáza­tot is. Az idén négy község összefo­gásával bevezettük a gázt. A 130 ezer forintos lakossági hozzájárulás kifizetése azonban a legtöbb csa­ládnak nagy gondot okozott. A te­rületfejlesztési tanács egy 700 mé­teres járdaszakasz két évre üteme­zett építését 5,5 millió forinttal segí­tette, a környezetvédelmi miniszté­riumtól 560 ezer forintot kaptunk szemétgyűjtők beszerzésére. In­gyentelkekkel támogatjuk a fiatalok letelepedését. A rendezési tervben újabbakat is kijelölünk. ■ Recept Böszénfáról Lencsegulyás A bőszénfai lencsegulyás recept­jét a Meseszállóból kaptuk. Hoz­závalók (négy személyre): 50 dkg lapocka, 20 dkg lencse, 2 szál sárgarépa, 1 szál zöldség, 2 hagyma, 2 zöldpaprika és paradi­csom, 4 gerezd fokhagyma, egy tojás, olaj, liszt, ízlés szerint só, bors, pirospaprika és ételízesítő. A lapockát kockára vágjuk, majd a hagymából, a paradicsomból, a zöldpaprikából és a fokhagymá­ból készített lecsóalapba tesszük, s ízlés szerint sózzuk, fűszerez­zük. Miután a húst a saját levé­ben félig megpároltuk, hozzáad­juk a zöldséget, és pótoljuk az el­főtt levét. A lencsét és a sárgaré­pát nagyjából fél liter vízben föl­tesszük főni. Amikor a pörkölt és a lencse is elkészült, összeönt­jük, majd gyenge rántással be­rántjuk. A tojásból és némi liszt­ből csipkedettet készítünk, s ezt a végén belefőzzük. __________■ Ko ndérokban főtt a lecsó » Harmadszor gyújtottak a kondérok alá; az országos hírű rendezvényen évente egyre többen igyekeznek bizo­nyítani, hogy az ő főztjük a legízlete- sebb. Ezúttal húsz csapat indult, s a nemzetközi főzőversenyre rendszere­sen jönnek a testvérmegyék együtte­sei is.- A különleges asztali örömök rendez­vénysorozat egyik állomásának szerepét életünk és a falunk bemutatásáért vállal­tuk - mondta Dudák Boldizsár alpolgár­mester. - Ez az esemény nagyon fontos az itt élőknek, mert ösztönzi őket és önbe­csülést ad. Három éve már, hogy némi színt kap így a falu élete. Megkezdtük a porták és az utcák csinosítását, és az elő­készületekből meg a rendezvények lebo­nyolításából is mindenki kiveszi a részét. Úgy tetszik, a nagycsaládi ünnepek szere­pét a főzőverseny vette át, és sok rokont is meghívnak a jeles napra. A versenyzők száma évente három­négy csapattal gyarapodott, az idén csak a lecsófőzésben húszán vetélkedtek. A nemzetközi főzőverseny mezőnye példá­ul évről évre változik. A testvérmegyék küldöttségei minden évben tiszteletüket teszik, de több ország képviselői az elfog­laltságuk miatt ritkábban jönnek. Tavaly kínaiak is indultak a versenyen, most horvát, székely és német csapatok nevez­tek be. Ez a nap azonban nemcsak az evés-ivásé: nagy szerepe van a kultúra ápolásának is. Á színpadon amatőr és is­mert együttesek léptek föl, a szarvasfar­mon rendezett kiállításon amatőr festők, fafaragók munkáit állították ki. A tárlat az értékek megismertetését is szolgálta. A bőszénfaiak tudják jól, a siker érde­kében mindig kell valami újdonság is. Legutóbb szalmabálákból készítettek óri­ási bábokat. Csak egy dolgon nem változ­tattak: most is kemencében sült krump- lis pogácsával kínálták a látogatókat. i Gasztronómia és művészet A főzőverseny Bőszénfán lassan az őszi elfoglaltsá­gok részévé válik. A Különleges asz­tali örömök So­mogyiján cimü rendezvénysoro­zat egyik állomá­saként évről évre egyre több ven­dég keresi föl a falut, ahol nagy gondot fordítanak nemcsak az ízle­tes és különleges ételek készítésé­re, hanem a kul­túra ápolására is. Diabetikus fagylalt Böszénfáról A kilencvenes években senki sem gondolta volna Bőszénfán, hogy a gépészként dolgozó Kanyar János cukrászdát nyit a faluban, és száz­féle fagylaltját a környék húsznál több településén házhoz szállítják. Egy évtized múltán a családfő elve­szítette munkahelyét, s a vendéglá­tó főiskola elvégzése után feleségé­vel először itallerakatot, majd fagy- laltozót nyitottak. Idővel az üzlet úgy beindult, hogy a vállalkozásba bevonták a többi családtagot és a bőszénfai mellett újabb üzleteket nyitottak.- A toponári után tavaly ősszel Kaposváron a Szondi, tavasszal a Berzsenyi utcában nyitottunk cuk­rászdát - mondta Kanyar János. - Saját kereskedelmi hálózat kiépítésé­vel igyekszünk bővíteni. Bőszénfán a megszokott ízek mellett különle­gességeket is gyártunk. Szezonon­ként 65-féle fagylaltot készítünk - a választékot száz fölé tudjuk növel­ni -, s ebből naponta tizenötöt kós­tolhatnak meg a vendégek. Új időszámítás kezdődött tavaly a cukrászda életében a HACCP- minőségbiztosítás megszerzésével, gyártóbázisuk megfelel az uniós előírásoknak. - A továbbiakban a viszonteladói hálózat kiépítésére törekszünk. A rengeteg friss gyü­mölcs felhasználásával készített termékeinket 4 és 5 literes csoma­golásban - igény szerint - szállítjuk a megrendelőknek. Újdonságként ősz­től már diabetikus fagylaltokat is for­galmazunk. Bízunk benne, hogy e nya­Cukrászkülönlegességek Kaposváron lánkságokat hamar megkedvelik a cukorbetegek, s kínálatunk a cso­koládé és a vanília mellett később citrommal és joghurtos eperrel bő­vül. ▲ Telephely: Böszénfa, Fő u. 59/a Üzleteik: Toponár, pavilonsor Szondi u. 2. Berzsenyi u. 10. Ismeri a vásárlók szokásait A legismertebb boltos Bőszénfán Hoffmann János. Történetei ta­lán messzebbre nyúlnak, mint a falué. Itt született, s mindig hű volt a szülő­falujához; itt élnek a ro­konai, a barátai. Negy­venhárom éve lett a falu kocsmárosa, de orvosi utasításra három év múlva más munkát kel­lett keresnie. A vegyesboltban 1980 óta dolgozik. Jól emlék­szik azokra az időkre is, mikor még kövesútja sem volt a falunak, s alig tarkította néhány ház a kis települést. Az idő tájt mindenki hozzá járt bevásárol­ni.- Nálam ugyanis minden volt, a hűtőládától a Salgó tűzhelyen át a motorbicikliig - mondta. S Hoffmann János nemcsak a bolt­tal, hanem egyéb dolgokkal is sokat foglalkozott. Mint mondta, akkoriban Böszénfa ezermestere volt. Az évek során jól kiismerte a vásárlói szokásokat is. Olyan­nyira, hogy betéve tud­ja, ki milyen cigarettát szív és milyen kávét szeret. Két versenytárs bolt is van a faluban, de Hoffmann János sze­rint hozzá többen jár­nak, mint a másik ket­tőbe együttvéve. - Itt is észrevehető, hogy kevesebb az emberek pénze - tette hozzá -, de egy kis ügyességgel ki lehet találni, hogyan kerüljük el a veszteséget. Hosszú távra azonban már nem tervez a kereskedő. Ha nyugdíjba megy, szeretné szak­embernek átadni az üzletet. ■ Fészket rakó új házasok A közhittel ellentétben nem akar minden fiatal nagyvárosba köl­tözni. Szita Mária és Miklai Ró­bert új házas, Böszénfa a lakóhelyük. S most építik a Kossuth utcá­ban az otthonukat. A ház ugyan nem nagy, de takaros, és tá­gas az udvara. Cserepek híján a ház tetőzete még csupasz, hiányoznak az ajtók-ablakok is, de ha minden jól megy, a jövő nyárra már teljes ké­nyelmet nyújtva a csa­lád barátságos fészke lehet. A tel­ket ingyen kapta a fiatal pár, az építkezésben is sokat segít a csa­lád, így jelentős összeget takarí­tanak meg.- Amennyi pénzből fölépítjük ezt a házat, abból Kaposváron csak egy másfél szobás panelra futotta volna - mondta Miklai Ró­bert. Míg az otthonuk elkészül, a felesége szüleinél laknak. Erre az évre már nem tervez­nek sok munkát. - Föl­rakjuk a cserepet, és fel­húzzuk a válaszfalakat - mondta. - Szerencsére ehhez többen is értenek a családunkban, s van egy jó kőművesünk. Mindketten falun nőttek föl. A felesége az egyik boltban dolgozik; itt laknak a barátaik, ro­konaik. - Ha városba mennénk, akkor is valami kertes házat keresnénk. Szűkös a panel, s abban el sem tudnám képzelni az életem - mondta Szita Mária. Egy kiskertet terveznek még a ház elé sok növénnyel. Nagy az udvar, s lesz elég hely játszani a leendő gyermekeknek is. ■ * I Nagyobb ma a felelősség Huszonnyolc éve segíti a falu ve­zetését Marosi Zoltán. A tanács- rendszer idején végrehajtóbi zottsági tag volt, s a pénzek elosztását intéz­te. A rendszerváltás óta tagja a községi képvise­lő-testületnek. Az ön- kormányzat évi költség- vetése 35 millió forint körül van, s ez épp csak a legszükségesebbekre elég, fejlesztésekre alig marad valami. Mindaz, amit erre költöttek, pá­lyázati úton megszer­zett pénz. Mivel a képviselők kö­zött nincs közgazdasági végzett­ségű tag, igénybe veszik a kör jegyzőség segítségét.- A körjegyzőségen szakembe- irányítása. rek intézik az ügyeinket. Megír­ják a pályázatokat is, és feltárják a gazdasági lehetőségeket - mondta. Az éves keret mintegy harmadát a gyerekekre, a tanulókra kell költeni. Nálunk nincs sem óvoda, sem iskola: az óvodások Gálosfára és Simonfára I járnak, az iskolások j Szentbalázsra. Ezért a 5 szomszéd települések­nek tízmillió forintot fi­zetünk évente. A falu vezetése ma sokkal na­gyobb felelősséggel jár, mint va­laha. A rendszerváltás előtt azt kellett megszavazni, amit mond­tak. Ma ránk van bízva a község

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom