Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-03 / 205. szám

A L M A N A C H 0 6 5 7. OLDAL Hl 2003. Szeptember 3., Szerda Recept Hajmásról Göngyölt oldalas Hozzávalók: 2 kg húsos oldalas, só, bors, 1 fej vöröshagyma, 1 ge­rezd fokhagyma, fél kiló gomba, 2 deci tejföl, 10 deka reszelt sajt. A körethez 1 kiló burgonya, fél kiló vegyes zöldség. Az oldalast sós vízben megfőzzük, de készít­hetünk belőle a szokásos módon húslevest is, majd kicsontozzuk. Közben a hagymát és a gombát kevés olajon megdinszteljük. Ezt a kicsontozott, sóval és tört bors­sal megszórt oldalasra simítjuk, majd a húst föltekerjük, s 2-3 he­lyen hústűvel megtűzzük. Az így megtöltött húst tepsibe tesszük, s köréje rakjuk a megtisztított, dur­ván földarabolt burgonyát és zöldséget. Enyhén megsózzuk, s meglocsoljuk tejföllel. Amikor majdnem kész, rászórjuk a re­szelt sajtot, és pár perc alatt, amíg a sajt megolvad, készre sütjük. Langyosra hűtve szeleteljük. ■ Még reményük sincs a fejlődésre A falunak az uniós csatlakozás kozókat keres, megszűnt ez a lehe­után sem lesznek nagyobb esé­lyei a fejlődésre. Az emberek iskolázottsága gyenge, s hiába vannak jókora területeik par­lagon, a Zselic ölelésében e föl­dek nem alkalmasak a hagyo­mányos mezőgazdasági terme­lésre. Megnyitásra vár két le­fojtott termálkút is, de pénz hí­ján erre sincs sok remény.- Hajmáson az emberek iskolázott­sága nem megfelelő, nemigen felel­nek meg az unió támasztotta igé­nyeknek - mondta Török Sándor polgármester. - A munkaügyi köz­ponttal karöltve azon fáradozunk, hogy legalább az általános nyolc osztályát végezzék el, de ez a pró­bálkozásunk sem jár mindig siker­rel. A legnagyobb gondunk éppen ezért a munkanélküliség. Néhány éve még az erdőre jártak dolgozni, de mióta a Sefag Rt is inkább vállal­tőség is.- Miben lát kitörési lehetőséget?- Az idegenforgalom lenne az egyetlen, ha az emberek is fel tud­nának nőni ehhez a feladathoz.- Az idegenforgalomhoz kevés a szép környezet és a szállás.- Lassú folyamat lesz, az biztos. Befejezés előtt áll egy kéthektáros halastó, az kezdete lehetne a turiz­mus beindításának. Részt veszünk a Leader-programban, ez támogatja a falusi élményporták létrehozását. Gondolunk egy borútra is; a falu határában szép szőlőhegy van, so­kan foglalkoznak borászattal, s itt vannak a struccok is. Ha mindezt valaki kézbe fogná, akár egész na­pos rendezvényeket is kínálhat­nánk. Mindenekelőtt azonban a község infrastruktúráját kellene eu­rópai szintre emelni. Nincs vezeté­kes gázunk, és nincs szennyvízcsa­tornánk sem. Mi a gázbevezetésből TÖRÖK SÁNDOR 1960. január 29-én született Kaposváron. A taszári reptéren dolgozott karbantartóként, jelenleg le­százalékolt, nyugdíjas. 1998 óta tiszte­letdíjas polgármester. Nős, két gyer­meke van. Hobbija a szőlő meg a kert. harmadmagunkkal kimaradtunk, de nincs is annyi fogyasztó, hogy a Kögáz szorgalmazná a vezeték ki­építését. Még annyira sem méltat­tak bennünket, hogy elkészítsék új­ra a tanulmányterveket. Húsz ház miatt nem építik ki a vezetéket. A szennyvízberuházásra a környező településekkel együtt pályáztunk, de csak ígéretet kaptunk.- Két termálkútjuk van kihasz- ' nálatlanu.1. Azokkal mi lesz?- Egy fürdő építése milliárdokba kerülne. Nincs rá pénz. Az uniós pályázatok elkészítése nagy felada­tokat ró az önkormányzatra. Ezek­hez szakembereket kell fogadni és fizetni. A kistelepülési önkormány­zatok még nem alkalmasak erre a feladatra. Az önerő előteremtése pedig még nagyobb gond. Ennek hiánya miatt még egy játszótérpá­lyázatot sem merünk beadni. Hely­ben minimális az adó, és szinte nincs miből gazdálkodnunk. ■ Tiszteletien nagy madarak Mint groteszk űrlények rohangál­nak Ferka Istvánék portájának el­kerített részén a struccök. Ilyen­kor, párzási időben nem hagy nyugtot a két tojó­nak az egy szem kakas.- Talán az idén már si­kerül a tojásrakás. Ta­valy a hím még túl fiatal volt, és nem épített meg­felelő fészket, a tyúkok pedig inkább állva toj­tak, és bár kemény a strucctójás héja, nem bírta ki a másfél méteres esést - mesélte a házigazda. Ferka István mindig kedvelte a struccokat, s három éve vette meg ezeket a madarakat. Mint mondta, nem az eszükről a leghíresebbek, és nem tisztelik az élelmet adó gazdát. Őt az egyik tojó kifejezet­ten utálja, s rögtön támad, ha csak a kerítés közelébe megy. A madár ezt látványosan be is mutatta. Szárnyait szétfeszítette, csőrét nagyra tátotta, és valamilyen hát­borzongatóan sziszegő hangot hallatott. A strucc húsa egyéb­ként nagyon egészséges, nincs benne koleszterin, és Ferka István szerint szaláminak, kolbásznak, füstölt sonkának kiváló.- Ha sikerül a keltetés, akkor már érdemes lesz piacot keresni a strucc- nak. Egy tenyészállatnak az ára több mint egymillió forint, a hizlalásra szánté pedig száz-száz- ötvenezer forint körül kezdődik. Az ötödik évben lehet nagyobb to­jáshozamot elérni, akár negyven­ötven darabot is. De ez még na­gyon sok idő. Elképzelhető azon­ban, hogy néhány év múlva struc- cot vágunk disznó helyett. ______■ Dé lidőben egy kis terefere Somogy kivételével az országban bárhol levizsgáztatható személy- szállításra a kisbusz, a falugond­noki szolgálat járműve. Megyénkben azonban az illetékesek .azt vallják: ilyesmire a cég nem gyár­totta ezt az autótípust.- Nem is nagyon me­részkedünk ki a telepü­lés környékéről, ha em­bereket kell szállítani - mondta Lakács Antal fa­lugondnok -, bár időn­ként még az esetleges büntetést is vállalnunk kell, mert elkerülhetetlen, hogy a gyereket ne vigyem át az iskolába valami­lyen rendezvényre vagy valakit orvoshoz szállítsak. Minden papí­runk rendben van, csak nem lehet levizsgáztatni az autót. Lukács Antal több mint ötven éve született Hajmáson, és mindig a falu szolgálatát tartotta életcéljá­nak. A legkisebbtől a legidősebb lakosig mindenki isme­ri. Nem okozott neki gondot, hogy megnyerje az emberek bizalmát.- Semmi gondom nincs az emberekkel, hi­szen ismernek. Szere­tem ezt a munkát is, mert változatos. Napon­ta találkozom a lakosok­kal, és sokszor megoszt­ják velem kisebb-na- gyobb gondjukat is. Az ebédhor­dás egy kicsit a beszélgetés ideje is. A feleségem itt boltvezető. A nagy lányom ugyan a megyeszék­helyen dolgozik, de itt vettek há­zat, és nem akarnak elmenni a fa­luból. Ennek nagyon örülök, mert így együtt marad a család. ■ Kiskapura játszik a csapat Hét fiatal rúgja a kispályán a lab­dát hajmási szülékben. Többnyire falunapokon mérik össze tudásu­kat a környező települé­sek csapataival. A leg­büszkébbek arra, hogy a pünkösdi vándorserleget végleg a magukénak mondhatják. A csapat kapitánya, Fenyvesi Já­nos Szentlászlón maga­sabb osztályban is foci­zik, bár a csapata most egy osztállyal lejjebb folytatja.- Az első időben még cserejáté­kosunk sem volt, úgy álltunk ki játszani, de a lelkesedés nagyobb volt a fáradtságnál, és nyerni tud­tunk. A következő évben megis­mételtük, s így végleg miénk lett a serleg - mondta a kapitány. A hajmási focisták jó időben es­ténként összejönnek, és rúgják a labdát. A felkészülést a mezőn végzik, mert pályájuk nincs. Lét­számgonddal küzdenek a mai na­pig, mivel többen elköl­töztek vagy úgy érezték, kiöregedtek a labdarú­gásból.- A kispályás labdarú­gásnál nincs felső korha­tár, itt az ember maga ér­zi, hogy bírja még a ter­helést vagy már nem. Itt mindenki kedvtelésből sportol. Jó volna egy nagypálya is, de annak a megépítése és fenntartása nagyon sokba kerülne, s erre az önkor­mányzatnak nincs pénze. Már an­nak is nagyon örültünk, hogy a képviselők bizonyos összeget megszavaztak a szerelésünkre és kaptunk egy garnitúra mezt. Az itt élők szeretik a focit, gyakran elkí­sérnek bennünket a meccsekre. ■ Énekelni szeretnek az asszonyok Országjáró klubtagok Legutóbb Gunarasfür- dön jártak a klub tagjai. Szeretik ezeket a pi­hentető, vidám közös kiruccanásokat. Annak előtte a nyár elején pe­dig Tihanyba látogatott a hajmási csapat, s megnézték az apátsá­got, valamint Szántód- puszta látványosságait, a majormúzeumot, és természetesen megáll­tak a kőröshegyi mű­emlék templomnál is. Magyarhertelendre is ellátogattak, s fölléptek a nyugdíjastalálkozón, s megígérték ottani isme­rőseiknek, hogy a legkö­zelebbit ők rendezik: októberben vendégül látják őket Hajmáson. Huszonhárom taggal alakult meg Hajmáson éppen négy esztendővel ezelőtt a nyugdíjasklub. A tagság száma azóta sem változott; a leg­idősebb 78 éves, a legfiatalabb pe­dig 40. Rendszeresek a klubtalálko­zóik, és rendszeresen föllépnek a' falunapokon is.- Annak idején Török Sándor javasolta a nyugdíjasklub alapítását - mesélte Kont­ra Zoltánná. - Végigjártam a falut, beszél­gettem az idősebbekkel, hogy ki szeretne belépni az egyesületbe. így kezdődött, s húszán ma is mindennap találkozunk. A klubunkat a régi iskolaépületben alakí­tottuk ki, s berendeztük. Van egy pihenő- és egy közösségi szobánk. Akinek kedve van hozzá, tévézik vagy videót néz, más rádiót hallgat; kellemesen töltjük a sza­badidőt. Gyakran kártyáznak is, mások pedig sakkoznak, beszélgetnek. S ami nagyon fontos: készülnek a fellépésekre. Az asz- szonyok nagyon szeretnek énekelni, ezért ez a legnépszerűbb tevékenység. S jó kapcsolatokat ápolnak a környező fal­vak klubjaival is, különösen a ma- gyarhertelendivel és a barátúrival. Oda mindig elmennek a találkozókra is. Rendszeresen föllépnek a falunapokon, Uyen Hajmáson nem múlhat el nélkülük; többnyire együtt lépnek föl a gyerekek­kel. S évente kétszer mennek a klubtagok színházba is. Mint megtudtuk, jóval több asszony jár a klubba, mint ahány férfi, nekik vonzóbbak a közösségi találkozók. S tartják a kapcsolatot a fiatalokkal: meg­tanítják őket a hímzésre, s gyűjtik nekik a helyi népdalokat. Ezeket külön füzetbe is beírta a klubvezető. A csoport vezetése mellett Kontra Zoltánné 1997 óta betölti a könyvtárosi munkakört is. 68 beiratkozott olvasója van. Elsősorban a diákok jönnek. Mivel sok a tanuló, jelentős itt a gyermekiroda­lom, sok az állatregény. A nyugdíjasok viszont a romantikus regényeket kedve­lik. Kontra Zoltánné elmondta: ő is na­gyon szeret olvasni. így ha épp nincs köl­csönző, maga is végigböngészi a köny- vespolcokat. ■ Beruházást csak pályázatból Sok felújításra, beruházásra volna szükség a faluban - tudtuk meg Bank Flóriántól. A falu alpolgár­mestere elmondta: ahhoz képest, hogy a község majdnem másfél ki­lométer hosszú, járda csak a 90 százalékában van. A járdák egy ré­szét most újították fel. Nagy szük­ség volt rá, hiszen ezeket 1975/76- ban építették, s meglátszott rajtuk a múló idő: megrepedeztek, meg­süllyedtek. Bank Flórián a szakmá­ja folytán még részt vett ezeknek az építésében.- Hosszú a falu, a házak pedig ritkásan állnak - mondta. - Éppen ezért sok a közterület, és azt az ön- kormányzatnak kell rendben tarta­ni. Beruházást a kevés pénz miatt csak pályázattal tudunk kezdeni. A munkanélküli-központ támogatá­sával az idén öt közmunkást foglal­koztatunk. Sok a külterületi út, s buszok bejár- azt is nekik kell karbantartani. Haj- nak a faluba, más lakossága nem tartozik a lég- A templo- gazdagabbak közé, és munkahely mot 1987/88- sincs a faluban. Egy sántosi vállal- bán újítottuk kozó készít csá< gyümölcsös- föl külföldi ládákat, ott dolgoznak mintegy ti- adományok- zenöten. A falubeliek nagy része ból. Egy évvel nyugdíjas, a többiek Kaposvárra később villa- jámak dolgozni. Vannak, akik a mosították a ház körüli kert művelésével próbál- harangot is. - ják megalapozni a megélhetésüket. Kaptunk két- Világítótest a községben csak millió forintot, s az igen sok pénz minden második-harmadik oszlo- volt akkoriban - mondta Bank Fló- pon látható, pedig valamennyire rián. - A beázott épületet ki kellett kellene. Telefonja már szinte min- festeni, külsőleg pedig újravakol- den családnak van, az ISDN-t tűk. A templomot hetvenöt éve azonban még nem vezették be. Itt emelték, közadakozásból. Először egyáltalán nincs térerő, pedig ma- a harangtomyot építették föl. Ere- napság a mobiltelefon legalább detileg három harang volt benn, de olyan fontos, mint a vezetékes. A egyet elvittek innen a második vi- közlekedés viszont egészen jó; a lágháború idején. ________ ■ HA JMÁS A KÖZSÉG CÍMERE Vörössel és kékkel hasított álló, háromszögű pajzs alsó részé­ben makkokkal megrakott tölgy­ággal keretezett lebegő arany­korona, amiből jobbra fordult, fölemelt mellső mancsaiban lili­omot tartó aranyoroszlán nő ki. Hajmás eredetileg a Győr nem­zetség birtoka volt. 1346-ban a Győr nemzetségből származó Szerdahelyi Dersffy Péteré lett, s egészen a török hódoltságig ez a család volt a falu birtoko­sa. Ezt a kapcsolatot jelképezi a címer úgy, hogy ötvözte a csa­lád ősi kék pajzsos, aranylilio- mos címerét a később használt­tal, amelyen kettős farkú orosz­lán áll egy koronán, mellső lá­bait támadásra készen tartva. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 250 | 1950-ben 386 T 1930-ban 419 1900-ban 420 t ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7473 Hajmás, Templom tér 1. Tel.: 82/370-752. Hajmása szentbalázsi körjegyzőségnek a tagja, helyben kedden és pénte­ken 8-tól 12 óráig van ügyfélfo­gadás. Mészáros Ferenc falugaz­dász kedden 12 és 13 óra között várja a tanácsért hozzá forduló gazdálkodókat. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója, Tóth Ildikó kedden 9 és 11 óra között található meg a hivatalban. CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjasklub elnöke Kontra Zoltánné, a sportköré Fenyvesi János. Az Együttlét Roma Ér­dekvédelmi Szervezetnek Frigur Domokos az elnöke. ORVOSI RENDELÉS Dr. Debreczeni Tibor házi­orvos minden héten ked­den 9-től 11 óráig rendel, s fogadja a hozzá forduló betegeket. Ugyancsak ked­den tart tanácsadást Hor­váth Lászlóné védőnő is. ISTENTISZTELET * Kiss József plébános csütörtö­kön 18 órakor és minden máso­dik vasárnap 13 órai kezdettel tart szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A községhez tartozott 1930-ban Ivánkapuszta is. 94 ház állt a fa­luban, a területe 1940 kataszteri hold volt. Az I. világháború ide­jén 120-an vonultak be a köz­ségből katonának, és 18 soha nem tért haza. Kilenc asszony maradt özvegyen, és négy hadi­árvát neveltek. A községi bíró ifj. Bank József, a helyettese Cseh János, a közgyám Vendel József volt. A katolikus elemi is­kola kántortanítóját Mohos Bé­lának, a tűzoltó-egyesület pa­rancsnokát akkor Kisbank Fe­rencnek hívták. A községben Festetics Kristóf volt a föld- és szőlőbirtokos. Bognárként Tör­zsök Károly, kovácsként Béna Vendel, József Ferenc és Zakál József dolgozott; fűszer- és ve­gyeskereskedése, valamint kocsmája Fuxs Ferencnek volt. A CIKKEKET CSOKONAI GÁBOR ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA POTÓKt KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom