Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-19 / 219. szám

6. OLDAL 2003. Szeptember 19., Péntek A KÖZSÉG CÍMERE A csücskös talpú pajzs vörös me­zőjében zöld talajon egy régi eke látható, a pajzs tetején pedig ékkö­vekkel díszes ötágú aranykorona. Az eke már a település általunk is­mert legkorábbi pecsétjén is köz­ponti jelkép volt 1774-78 között. Később ugyanez a kép látható az 1908-tól a XX. század közepéig használt községi pecséten. Bár a település nevét először csak a XIV. században említik, a néphagyo­mány szerint a falut IV. Béla ala­pította, aki a tatárok betörésekor erre menekült s itt kelt át a Dráván. Bélavár 1469-ben városi kiváltsá­gokat kapott. A korona jelzi a falu­nak a királyi házhoz kötődését és egykori kiváltságait. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 477 2002-ben 478 2001-ben 502 2000-ben 509 1998-ban 521 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal épületé­ben hétfőn és csütörtökön tart fo­gadóórát ÚjfaM Jánosné polgár- mester, mindkét napon 14-től 16 óráig. Önálló jegyzőség van Bé- laváron, s itt a hét minden munka­napján fogadják a lakosokat. A hi­vatal hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig óráig tart nyitva, pénte­ken pedig 7.30-tól 13.30-ig tart az ügyfélfogadás. CIVILEK, VEZETŐK A Pünkösdi Rózsa nyugdijasklub- nak Horváth Károly a vezetője, a Bélavári Horgászegyesület Jand- rók Gyula elnök irányításával tevé­kenykedik. ORVOSI RENDELÉS A bélavári betegeket dr. Voj- csev Sztojan vízvári házior- T i vos látja el. Hétfőn délelőtt j 10.30 és 13 óra között, j csütörtökön 8.30-tól 11 óráig fogadja a hozzá for­dulókat a község orvosi rendelőjében. MISEREND Minden vasárnap 14.30 órai kez­dettel Marics József berzencei es­peres misézik a bélavári katolikus templomban. FOGLALKOZTATÁS A térségben itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, a lakosság­nak csak 5,7 százaléka állásta­lan. Az emberek többsége az önkormányzat, a Sefag Rt, a víz­vári BHV Rt és a Dráva Kavics Kft alkalmazásában áll. Ezek har­mincnál több munkahelyet jelen­tenek. Néhány embert foglalkoz­tatnak a fafeldolgozók és a kő­műves vállalkozók is. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Polgármesteri hivatal: Bélavár, Szabadság tér 2. Tel.: 82/723- 103. Napközi otthonos óvoda: Bajcsy-Zsilinszky u. 11. Tel.: 82/723-114. Községi könyvtár: Bajcsy-Zsilinszky u. 11/b, tel: 82/723-160. BHV Rt: Baicsy-Zsi- linszky u. 49. Tel.: 82/723-102 Postamesterség: Bajcsy-Zsilinsz­ky u.42/a, tel.: 82/474-038 A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA FOTÓK; NAGY LÁSZLÓ _______ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Milliókkal gyarapodott a vagyon Már az eddigiek alapján lát­szik: a bélavári önkormány­zatnak nem lesz gondja az év mérlegének elkészítésével. Összesen több mint kétszáz- millió forint értékű fejlesztés­sel gazdagodott a falu. Egye­dül az útjaik helyreállításá­val nem tudtak előbbre jutni. A polgármester azonban ígé­ri: ez lesz a következő. Bélaváron mindig azt tartották szem előtt: csak addig nyújtózza­nak, ameddig a takarójuk ér. Az idén azonban sikerült alaposan megnyújtani ezt a takarót; több mint 200 millió forintnyi értékkel gyarapodtak. Ebből a legnagyobb tétel - 188 millió - a szennyvíz- rendszer kiépítése volt, de sike­rült turistaszállót is kialakítani, korszerűsíttették a falu közvilá­gítását, és elkezdték a művelődé­si ház újjáépítését és bővítését. ÚJFALVI JÁNOSNÉ Udvarhelyen született. Nagykanizsán érettsége zett, és a soproni főiskolán szerzett óvodapedagógusi diplomát. 25 éves fia és 26 éves lánya van. 1976 óta Bélaváron él, és 13. éve társa­dalmi megbízatású polgármester. Újfalvi Jánosné polgármester főleg arra büszke, hogy a falura költött pénz nagy részét pályáza­tokon nyerték, nem terhelte az önkormányzati kasszát.- A magunk költségvetéséből nem futotta volna ekkora fejlesz­tésekre, hiszen a pénzünk nagy részét elviszi az iskola és óvoda fenntartása, a kötelező feladatok ellátása - mondta. - Szerencsére az idén végre tizenegymillió fo­rintot visszakaptunk a gázrészvé­nyeink után járó huszonkétmilli- óból, s a többire is számíthatunk. A testület úgy döntött: ezt a pénzt is fejlesztésekre fordítja, s pályázatokkal próbáljuk tovább növelni. Szükségük lesz a gázpénzre, hiszen hatalmas feladat áll előt­tük: szeretnék megkezdeni az utak burkolását. - A tanácsi rend­szerben egyetlen szilárd burkola­tú utunk nem volt. Az utcáink­nak csaknem a felén ma sincs aszfalt. A többségük önkormány­zati út, s a megoldást nem várhat­juk mástól. Igen sokba kerül, de nem halasztható tovább. 25 milli­ós pályázatunk vár elbírálásra. Ez kiegészítve az e célra félretett ön- kormányzati 2,5 millió forinttal két sűrűn lakott utcánk aszfalto­zására lenne elég. A közeledő uniós csatlakozást nem várják túl nagy lelkesedéssel Bélaváron - tudtuk meg a polgár- mestertől.- A lakosok többsége a mező- gazdaságból él, és félnek, hogy az ígéretek ellenére még rosz- szabbra fordul a helyzetük - okolta meg mondandóját. - A tagság előnyeként említik a ki­számíthatóságot, hátrányaként pedig a szigorú követelményeket. Az ígért támogatásoknak pedig egyelőre semmi jelét nem látjuk ebben az ágazatban. __________■ Rec ept Bélavárról Aludttejes prósza A régi paraszti konyhában min­dennapos volt, s a bélavári há­ziasszonyok ma is gyakran ké­szítenek aludttejes prószát. Hozzávalók: ötven dkg liszt, egy liter aludttej (lehetőleg há­zi tejből altatva), két tojás, két deci tejföl, egy csapott kávéska­nál só, egy kevés cukor és zsír. Bélaváron az alábbiak szerint készítik: a lisztet az aludttejjel és egy tojással, valamint sóval és cukorral összedolgozzák. Akkor jó a tészta, ha a pala­csintatésztánál sűrűbb lesz. Ki­zsírozott tepsibe teszik, majd a tejfölt a másik tojással kikeve­rik, s meglocsolják vele a tészta tetejét. Ugyanezt olvasztott zsírral is elvégzik, majd közepesen me­leg sütőbe teszik, és kisütik. Ha félig megsült, ízlés szerint tesz­nek a tetejére lekvárt vagy gyü­mölcsöt. ■ Üres volna a falu óvodások nélkül Bár az idén nagyon kevés a gyerek, az óvoda fenntartásáról még sincs vita a faluban. Azt vallják: a kicsiknek meg a településnek is egyaránt az a leghasz­nosabb, ha idehaza nevelik a kicsiket. Alig tizenkét éves a múltja, de az óvoda és az ovisok ma már mégis szorosan hozzátar­toznak a faluhoz. Az emberek azt mondják: annál szebb nap nincs, mint ha a kicsik - kéz a kézben - végigsétálnak az utcákon. Az óvodából a vízvári és somogyudvarhelyi iskolába mennek. Az óvónők büszkék arra, hogy mindkét helyen elégedettek a bélavári gyerekekkel. Aggodalomra az ad okot, hogy míg három éve még százszázalékos volt a kihasználtsága, ma alig több mint „fél ház­zal” működik az óvoda. A 21 kicsit fogadó, jól fölszerelt intézménybe most mindössze 13 gyermek jár. A két óvónő - Birics Gyuláné és Újfalvi Jánosné - arról beszélt: az intézmény 1991-es nyitása óta nem volt még ilyen kevés óvodásuk. Csak abban bíz­hatnak, hogy ezután majd többen lesznek. Az mindenesetre máris biztató, hogy jö­vőre ennél több kicsit várnak.- Bár a kis létszámmal arányosan nő a fenntartás terhe, mégsem kérdés a falu egyetlen intézményének a fenntartása. Bélavámak fontos az óvoda. Az emberek azt tartják: az apróságok nélkül üres lenne a falu - mondták. S úgy vélik: a bélaváriak még jól emlékeznek rá, milyen volt, ami­kor reggelente a szomszéd faluba utaztak a gyerekek. - Arról nem is beszélve, hogy ha milliókat kifizet az önkormányzat a szomszéd falu iskolájának a működtetésé­re, akkor nem szabad sajnálni a pénzt a saját intézményünktől sem. Amennyire lehet, takarékosan gazdál­kodnak. Ezt szolgálja az is, hogy az óvoda konyhája nemcsak a kicsikre főz, hanem a meleg ételt igénylő lakosoknak is. S az is, hogy az épület tetőterében alakították ki a községi könyvtárt meg a házasságkötő ter­met. Es az sem utolsó szempont, hogy ez az egyetlen gyermekintézmény négy munkahelyet jelent a településen. A kies tájat is bejárják Az óvoda peda­gógiai munkájá­ban főszerepet kapott a környe­zetvédelem és a nemzeti park megismertetése. Bélavár környék különösen szép. A falu körül ott a nemzeti park vé­dett területe, a táj szeretetére neve­lik a kicsiket. A sok kirándulás mellett szüreteltek , is az óvodások. Ezen-kívül lovas kocsin járják be a falu környékét, a tanyákkal is. Házat emeltek a kultúrának Ezekben a hetekben zajlik a leg­nagyobb önkormányzati beruhá­zás: átalakítják és bővítik a kul- túrházat. Évek óta sürgették ezt a lakosok, s a képviselő-testület ta­valy megígérte: mihelyt véget ér a szennyvízprogram, nekilátnak, így történt, s a munkával az ősz­szel végeznek. Költsége megha­ladja a tízmillió forintot. Ennek a harmadát - 3,5 millió forintot - pályázaton nyerte el a falu. A mostani 200 négyzetméter alapterületű épületet kívül-belül felújítják, s újabb nyolcvan négy­zetméteres szárnyat építenek hozzá. Kívül-belül egyaránt újra­burkolják, szigetelik az épületet. Kiépítették a vizesblokkot is. Az újjávarázsolt kultúrházban helyet kap majd a nyugdíjasklub, a fiata­loknak pedig klubtermet és edző- termet fognak kialakítani. ■ Új szárnyat építettek hozzá, bővítették, és kívül-belül rendbe teszik a művelődési házat Ritkán bújnak bőszoknyába Már hatodik éve dalolnak a bélavári asszonyok. A Margaréta népdalkört 1998-ban alakították meg, és a tíz asszony lelkesedése azóta is töretlen, bár az utóbbi időben egy kicsit ritkábbak a nyilvános fellépéseik. Hívnák őket természetesen ma is, de az utazásokat és a próbákat egyre nehezebben tudják összeegyez­tetni a munkával meg a család­dal. Pedig Kovács Lászlóné, Kertai Tibomé, Tolnai Istvánné és a töb­biek sok sikert megértek együtt. Fölléptek már Csurgón, Csoko- nyavisontán, Vízváron, Babó- csán, Somogyudvarhelyén, és szerepeltek még jó néhány somo­gyi meg baranyai faluban. Utoljá­ra tavaly év végén a bélavári templomban álltak a közönség elé; ennek az ünnepi szereplés­nek már hagyománya van. Az asszonyok nemcsak ének­lésre vállalkoztak, hanem a régi bélavári hagyományoknak a föl- elevenítésére is. A bélavári visele­tét idézi ruhatáruk a kasmírszok- nyával meg a selyemkötényké- vel, és helyi gyűjtésből állították össze az első népdalcsokrukat is. A bélavári meg a vízvári idősek­től is tanultak jó néhány nótát. Ma már a helyi népdalok mellett szinte az egész dél-dunántúli ré- gióból énekelnek dalokat. ■ Népdalcsokrot is kötöttek Fennállásának ötödik évfor­dulóját ünnepelte az idén a bélavári nyugdíjasklub. Jófé­le kerék-hegyi bort kóstolgat­va, muzsikaszó mellett emlé­keztek meg erről az idősek. Horváth Károly, a szervezet veze­tője elmondta: 1998-ban az indu­láskor még csak tizenegy tagjuk volt, ma már harminckilencen járnak össze. Rendre jól sikerül­nek a kirándulásaik; Pannonhal­mán, Veszprémben, Herenden és legutóbb Lendván jártak a Pün­kösdi Rózsa klub tagjai... Nép­dalkört is alakítottak a nyugdíja­sok. Az öt év során már több mint húsz népdalcsokrot kötöt­tek. Legutóbb a heresznyei falu­napon léptek a közönség elé, s már készülnek a következő - a somogyudvarhelyi - fellépésük­re. Sokfelé hívják vendégségbe a kórust: fölléptek többször is Csurgón, énekeltek Csokonyavi- sontán, Babócsán... Nemcsak jól dalolnak, hanem főzni is tudnak a bélavári nyugdí­jasok. Székelykáposztával első díjat nyertek az idén egy főzőver­senyen. A jubileumi ünnepsé­gen dr. Gyenesei István, a megyei Népviseletben lépnek föl a népdalkörösök közgyűlés elnöke köszöntötte őket. Egyebek között a fellépő­ruhákhoz is ő segítette hozzá a kórust néhány éve, és most sem jött üres kézzel: 50 ezer forintot hozott a klubnak. A klubvezető elmondta: a községi önkormány­zat és a társszervezetek is min­den segítséget megadnak. Az asszonykórus együtt ünnepelt velük; fölléptek és a tálalásban is segítettek a fiatalasszonyok. ■ Szállást adnak turistáknak Az új vendégházat esztergomi gyerekek avatták föl: innét indul­va járták be a folyópartot, a Ke­rék-hegyet és az Öreg-tölgyest. A huszonöt ágyas szálló kialakítása négymillió forintjába került az önkormányzatnak, amelyhez há­romszázezret nyert a Széchenyi terv pályázatán. Azért döntöttek a létrehozása mellett, mert egyre többen kere­sik föl ezt a vidéket; vonzó a Drá­va, sok látogatót csábít ide a Du- na-Dráva Nemzeti Park és a kö­zeli bányatavak. A falu központ­jában levő épületben és tetőteré­ben alakították ki a szállót; ezt alkalmanként már korábban is az ide látogató horgászok és va­dászok rendelkezésére bocsátot­ták. Az egyszerű körülmények ellenére sokan igénybe vették. Eddig azonban mindössze kilenc turistának volt itt elegendő a hely, az újjáépítéssel és bővítés­sel azonban már iskoláscsopor­tok fogadására is lehetőség nyílt, s most már a berendezés is meg­felel az igényeknek. A diákok mellett sok horgász vendégre is számítanak, hiszen a falu nevét a tavak feketesügér-állománya folytán jól ismerik horgászber­kekben. A beruházás azonban még nem zárult le teljesen, a vendég­ház körül ugyanis kempinget is szeretnének kialakítani. ■ t í 4 < A L M A N A C H - 0 2 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom