Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-18 / 218. szám

12. OLDAL N Y U G D ÍJ A S O K 2003. Szeptember 18., Csütörtök I*? | Katedrálisok, tengerszemek és az isler Évezredekben mérhető itt a történelem. Már háromezer éve lakott terület a sóvidék, azután jöttek csak a kelták, a rómaiak. Salzburg mesés gazdagságát egykor a só alapozta meg, ma már a megőrzött múlt, az elbűvölő természeti környezet, egyszóval az idegenforgalom a gazdaság lendítő ereje. Salzburgba és a festői szépségű salzkam- merguti tavakhoz látogattak nemrég a patalo- mi Park lakói és gondozóik. Az otthon és a me­gyei módszertani központ vezetője, Varga Zsolt igazgató évek óta megteremti egy-egy külföldi kirándulás lehetőségét. Jártak már Bel­giumban, Németországban, Hollandiában, a Szlovén Alpokban, Lengyelországban. A mos­tani ausztriai út költségeit jórészt a gyógyásza­ti segédeszközöket forgalmazó SCA Hygiene Produkt forgalmi jutaléka fedezte. - Ki kell mozdulni néha a mindennapok szürke egy­hangúságából. Jótékony hatását munkatársa­imnál is tapasztalom, az otthon lakói között pedig hónapokig beszédtéma egy-egy kirándu­lás gazdag élményanyaga - állítja az igazgató. Élményekben most sem volt hiány. A Linz felé tartó út mellett, Melkben a bencés kolos­tort és a székesegyházat nézték meg először. A csinos, sudár, ifjú idegenvezető, Molnár Beáta már az autóbuszban felcsigázta az érdeklődést a várható látnivaló iránt. Vérfagyasztó krimit kerekített például Szent Colomon legendájá­ból, aki megfáradva, sebesülten tért haza a Szentföldért vívott ádáz csatákból, itthon azon­ban kémnek nézték és meggyilkolták. Szegény Kálmánt szentté avatták utólag, hamvai a Péter és Pál Székesegyházban nyugosznak. A pan­nonhalmihoz hasonlítható melki bencés apát­ságot 1000 körül kezdték építeni. Az érsekség sóbányászatból szerzett vagyona és hatalma látszik a patinás épületegyüttesen. A kolostor A salzburgi várból egyedülálló panoráma tárul a néző elé VÉLEMÉNYEK A KIRÁNDULÁSRÓL KÉHLER IMRÉNÉ főnővér: - Minden kirándulás szakmai út is egyben, ellátogatunk egy-egy szo­ciális gondozó intézménybe is, tapasztalatokat szerzünk, összehasonlíthatjuk a mi gyakorlatun­kat a külföldivel. Most a vöröskereszt salzburgi idősek otthonában voltunk, az ellátás legmaga­sabb színvonalát láttuk itt. Az önkéntes segítők hálózata talán nálunk is megvalósítható lenne. VÉR ISTVÁNNÉ három éve a Park lakója: - Elő­ször veszek részt az otthon segítségével szerve­zett külföldi úton, nekem a templomok tetszettek leginkább. Sok száz éves, hatalmas épületek, szinte szédül az ember, ha fölnéz a kupolába, és minden márvány és arany... Azok a csodálatos szentképek, mintha élnének. A salzburgi Dóm hatalmas csarnokába talán tízszer is beleférne a mi falusi templomunk. ORSÓS JÓZSEFNÉ foglalkoztató: - Gyakran be­szélgetünk kolléganőimmel ezekről a kirándulá­sokról és egyhangú az a vélemény, hogy sokkal többet ér, mint ha jutalmat kapnánk. A pénzt, ért­hető okokból, ruhára, cipőre, egyébre költenénk és nem utazásra, életre szóló élményekkel len­nénk szegényebbek. A környező országok leg­szebb tájait, műemlékeit ismerhettük már meg. MÉSZÁROS JÁNOS ugyancsak három éve lakik az otthonban, az autóbuszban szinte el sem fordí­totta a fejét az ablaktól, az út menti tájban gyö­nyörködött: - A tévében is szívesen nézem a ter­mészetfilmeket, hegyeket, erdőket, vizeket, de a valóságban minden sokkal szebb. Ekkora hegye­ket még sosem láttam közelről, nagyon tetszettek a tavak is, ilyen szép kék víz nincs a tévében. közepén emelt Péter és Pál Székesegyház az 1700-as évek elején nyerte el mai formáját, a ba­rokk építészet remeke ez. Hatvan méter magas­ba nyúló kupoláját bibliai jelenetek freskói dí­szítik, márvány- és aranyborítású falai azt bizo­nyítják, hogy örökké valónak építették meste­rei. A fáradt utasok Thalgauban, a hófödte hegycsúcsok között meghúzódó kis alpesi falu szállodájában gyűjtöttek erőt a másnapi salz­burgi látogatáshoz, altató zenéjük az ablakoktól pár méterre csordogáló patak csobogása volt. Salzburg az idegenforgalomból él és nagyon vigyáznak értékeikre, rendkívül szigorúan kor­látozzák az autóforgalmat, a turistákat szállító busz csak öt percet tartózkodhat benn, utána a külvárosban kell vá­rakoznia. Mozart szülőváro­sa, az ünnepi játékok, a ze­ne, a művészetek központja az 1500-1600-as években in­dult látványos, lendületes fej­lődésnek, akkor épült a Heilbrunni-kastély, a Mirabell-palota, a város fölött magasodó vár is akkor nyer­te el mai formáját. A Ference­sek temploma melletti teme­tő ezerötszáz éves, itt nyug­szanak a dogmákkal dacoló természettudós Paracelsus hamvai. A várba rémisztő meredek falon drótkötél von­tatta siklóvasúttal lehet fel­jutni, bástyáiról egyedülálló kilátás nyílik a várost ketté­szelő Salzach folyóra, a kör­nyező hegyekre. A Dóm he­lyén már a 700-as években is templom állt, aztán tűzvész pusztította, a ma is megcso­dálható katedrálist 1628-ban adták Isten szolgálatába. Tíz­ezer hívőt fogadnak be hatal­mas hajói, itt található a világ legnagyobb orgonája, síp­rendszereit a tágas tér négy pontján helyezték el, a fala­kat összesen 670 négyzetmé­ternyi freskó díszíti. A mi fő­városunk Váci utcájához ha­sonló Getreidegassén, csillo­gó és méregdrága üzletek kö­zött jutunk Mozart szülőházához, a négyeme­letes múzeum őrzi a zene óriásának partitúrá­it, személyes tárgyait. Emlékét, zenei hagyaté­kát az 1917 óta minden nyáron megrendezett ünnepi játékok tartják ébren. Kezdetben sza­badtéri koncerteken játszották a zeneszerző műveit, a gyakori esők miatt 1925-ben az érse­ki lovardát alakították át koncertteremmé, az­óta ez az ünnepi játékok színhelye. A folyó túl­oldalán a Mirabell-palota vonzza a szépre éhes turistákat. Állítólag barátnőjének építtette Salz­burg hercegérseke az 1600-as évek elején, ma a tartományi kormányhivatalok székháza. Rózsakertje, hatalmas parkja, szoborcsoport­jai a római Borghese-palotáéhoz hasonlíthatók. A patalomi Park kirándulói harmadik napju­kat a salzkammerguti tóvidéken töltötték. A le- írhatatlanul szép természeti környezet, a hó­födte hegyekkel övezett tengerszemek mellett a só- és kéntartalmú gyógyvizek, az enyhe nya- rú, enyhe telű mikroklíma miatt is kedvelt üdülőparadicsom ez a vidék. St. Wolfgang ék­szerdobozszerű kis falu a hasonló nevű tó part­ján. Temploma búcsújáró hely, 1470-ben ké­szült szárnyas oltára a világon egyedülálló. Ti­zenhat angyalt mintáz központi faragványa, a festett oltárképek biblia jeleneteket ábrázol­nak. Mérete lenyűgöző: hat és fél méter magas, tizenegy és fél méter széles nyitott állapotában. Bad Ischl a kirándulás utolsó állomása: a Habsburgok nyári rezidenciájukat építették ide, Ferenc József császár hatvan nyarat töltött e szépséges helyen. Itt nyaralt a keringőkirály Johann Strauss és a zenészfamília több tagja, itt élt 1918-tól haláláig Lehár Ferenc. Úgy lát­szik, a zeneszerzők ma is kedvelik ezt a kisvá­rost, mert a patinás Zauner Konditorei egyik asztalánál Szörényi Leventére ismertek a pata- lomiak. A legelőkelőbb cukrászda ez, süppedő szőnyegek, kristálycsillárok, metszett poha­rak, súlyos porcelánok, még a toalett folyosó­ján is barokk székek, asztalkák, blondelkeretes velencei tükrök kápráztatják el a vendéget. A Bad Ischlből származó islert kóstolták meg itt a Park-otthon lakói és egyöntetű volt a vélemény, hogy ez az omlós, csokoládés finomság nem is hasonlít hazai névrokonára. A tavak vonalát követte az út, a festői Traunkirchenen, a sóbányászat egykori köz­pontján, Gmundenen át, aztán az autópályára kanyarodott a busz. Akkor eleredt az eső, de a három verőfényes nap után ezt már senki se bánta. ■ Albumba kerülnek az „ötvenévesek” Az MSZOSZ minden évben megemlékezik hű­séges tagjairól, megajándékozza és emléklappal tünteti ki azokat, akik négy vagy öt évtizede ré­szesei a szakszervezet életének. Az ünnepeitek­ről készült fotók eddig tablókra kerültek, de a nagy keretezett képek már nem fémek el a kis Cseri úü épület falán, ezért albumot állítanak össze a jubilánsok portréiból. A képtár kedden újabb hat fotóval gyarapodott. Wágner József, a Vasas-nyugdíjasok egyesü­letének elnöke üdvözölte az ünnepeiteket, nosztalgiával emlékezett a munkában együtt töltött évtizedekre. Köszönetét mondott Svajda Józsefnek, az MSZOSZ megyei elnökének és Varga Józsefnek, a KVGY igazgatójának, támo­gatásuk teszi lehetővé ezeknek az évfordulók­nak a méltó megtartását. Az ünnepeiteknek - Szabó Kálmánnénak, Szabó Erzsébetnek, Balassa Sándoménak, Tukora Józsefnek, Németh Gyulának és Hole Józsefnek - az MSZOSZ alelnöke, Kordás Lász­ló gratulált elsőként. A köszöntő szavak után sajnálattal állapította meg, hogy a mai munka­helyeken már nem élnek tovább az évtizedek­kel korábbi tradíciók, pedig talán sohasem volt akkora szükség a munkavállalók összefo­A hat ünnepelt fél évszázada tagja a szakszervezetnek gására és szolidaritására, mint napjainkban. Svajda József megerősítette, a szakszervezet nyugdíjasai előtt mindig nyitva áll a Cseri úti iroda ajtaja, ügyes-bajos dolgaikban számít­hatnak segítségükre. Papp István, a Vasas szakszervezet megyei elnöke, személyes is­merősként, kollégaként fejezte ki jókívánsága­it a szép évfordulóhoz érkezett tagtársainak. Vitkai Sándomé, a KVGY szb-titkára a gyár ne­vében gratulált és kívánt jó egészséget a kitün­tetetteknek. A meghitt ünnepség után a kert­ben terített asztalokhoz ültek, hidegtálak és remek badacsonyi borok mellett idézték fel öt évtized emlékeit. • ■ VÁLASZ OLVASÓNKNAK Az 53. heti nyugdíjról Siófoki nyugdíjas olvasónk, 3. kérdés: Mi történik az így Bandi György (Siófok, Revicz- visszatartott pénz kamatával? ky utca) egy nemrég, a nyug- Megkaphatjuk azt is? Vagy ta- díjasok oldalán megjelent, Ián éppen a kamatokból fizetik dr. Csákabonyi Balázzsal ké- az éves nyugdíjemelést? szült interjú kapcsán az aláb- Válasz: Ennek a kamataival, a bi öt kérdést fogalmazta meg, szakaszos bevezetés kamataival, amelyre a szocialista ország- amit az olvasó kérdez, nem törté­gyűlési képviselő készséggel nik semmi, mivel ezt a pénzt nem válaszolt. használja senki, ugyanis mindig a következő évre szóló költségveté- 1. kérdés: Mi az oka, hogy a vá- si törvényben kerül meghatáro- lasztási kampányban megígért zásra. 13. havi nyugdíj kifizetése nem 4. kérdés: Mi történik annak történhetett meg? a pénzével, aki meghal ezen Válasz: Sem a választási kam- időszak alatt? A hozzátartozók pányban, sem a kormányprog- megkaphatják a 13. nyugdíjat? ramban nem ígértük azt, hogy a Válasz: A nyugdíjjogosult ha- 13. havi nyugdíjat egyszerre fog- lálával a nyugdíj folyósítása iránti ják megkapni, hanem erőteljesen igény megszűnik, ami természe- hangoztattuk azt, hogy szakaszo- tesen vonatkozik a 13. havi nyug- san kerül bevezetésre, mint díjra is. ahogy az meg is történik. 5. kérdés: A választási kam­2. kérdés: Mi tette szükséges- pány óta nyugdíjassá vált embe- sé, hogy ezt négyfelé osszák és reknek automatikusan jár a 13. az utolsó részletet csak 2006- havi nyugdíj? bán kapják meg a nyugdíjasok? Válasz: A 13. havi nyugdíj Válasz: Minden évben egy hét- részletekben történő kifizetése tel több kerül kifizetésre, így 1-2- mindig azoknak jár, akik az év el- 3 heti, majd 2006-ban összesen ső napján, tehát január 1-én négyheti, a teljes havi nyugdíj. nyugdíjban vannak. __________■ Ta nácsülés a táborban A tábor vendégei az Idősügyi Tanács munkájáról tájékozódhattak A Somogy Megyei Idősügyi Ta­nács legutóbbi ülését a fonyódligeti gyermeküdülőben, a nyugdíjasok Őszi Napfény-tá­borában tartotta, amelyen részt vett dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke, a tanács tiszteletbeli elnöke is. A*testület délelőtt vörsi meghívás­nak tett eleget, Farkas László pol­gármester, a megyei közgyűlés ta­nácsnoka, az Idősügyi Tanács el­nöke mutatta be a falu büszkesé­gét, a vidék egyetlen tűzoltó-mú­zeumát, majd a Kis-Balaton párat­lan madárvilágát nézték meg a ta­nács tagjai. Délután a ligeti Őszi Napfény-táborban megtartott ta­nácskozáson Varga Zsolt titkár előterjesztése alapján a rendelke­zésükre bocsátott pénzkeretek fel- használását hagyták jóvá a testü­let tagjai. Mint már korábban megírtuk, vérnyomásmérők vá­sárlására és megyei nyugdljasren- dezvények támogatására fordítot­ták a félmillió forintot. A még megmaradt negyvenezer forintról is döntöttek, ezzel a pénzzel az idősek hónapja záróünnepsé­gének megtartásához járulnak hozzá. Ez Nagyatádon lesz októ­ber 30-án, a Rinya-parti város és a Naplemente Szociális Otthon ren­dezésében. Farkas László elnök elmondta, nagyon kevés a szét­osztható összeg, még idén próbál­nak kiegészítő forrásokat találni, de a megye költségvetésében jö­vőre mindenképpen többet kell biztosítani az idősek rendezvé­nyeinek támogatására. A megbeszélés után a tábor la­kóival találkoztak a tanács tagjai. Dr. Gyenesei István köszöntötte a vendégeket, és nagy taps köze­pette jelentette ki, hogy tavaly Balatonfenyvesen zárult a husza­dik tábor, a következő húsz idén kezdődött Fonyódligeten. Farkas László az Idősügyi Tanács felada­táról adott rövid tájékoztatást, vé­gül a jelenlevők kérdéseire vála­szolt a megyei közgyűlés és az Idősügyi Tanács elnöke. ■ Hírek RÉGIÓS TANÁCSKOZÁS PÉCSEN. Baranya, Tolna és Somogy megye nyugdíjasszervezeteinek vezetői ma megbeszélést tartanak Pécsen. A közigazgatás területi egységeinek átalakulásáról, a me­gyék és a régiók új szerepéről dr. Bérest Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője tart tájékoztatót, majd Mihalovits Er­vin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke a nyugdíjasokat érintő aktuális feladatokat foglalja össze. KITÜNTETÉS. A kőröshegyi falunapon a helyi nyugdíjas-egyesület két tagja részesült rangos elismerésben. Bánffy Lőrinc a „Kőröshe­gyért” arany kitűzőt kapta a nyugdíjas-egyesületben végzett áldoza­tos munkájáért, Papp Dezső a „Kőröshegyért” oklevelet érdemelte ki a helyi lovasegylet érdekében kifejtett tevékenységéért. NÓTA- ÉS NÉPDALVERSENY. A Kaposfüredi Művelődési Ház már tizedik alkalommal hirdeti meg a nóta- és népdalénekesek versenyét. Az idei szemle október 11-én, szombaton lesz. A kerek évfordulóra te­kintettel lehetséges, hogy nem Kaposftireden, hanem Kaposváron, az Együd Árpád Művelődési Házban rendezik, tudtuk meg Horváth Gábornétól. Jelentkezni szeptember végéig lehet az Együd Árpád Mű­velődési Központ, Kaposvár, Csokonai u. 1. szám alatt, vagy a (82) 512- 229-es, 512-228-as telefonon, részletes felvilágosítással is itt szolgálnak. AZ OLDALT ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE, KATONA CSONGOR S É I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom