Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

Néhány hónapja nyitotta ki kapuit a művelődési ház, számtalan lehe­tőséggel várja a fiatalokat és időse­ket. Nemes Zoltánná, a ház gond­noka már a felújítási munkák kö­zepette került ide. - Főleg társadal­mi munkával épült az intézmény - mondta sokan jöttek segíteni a takarításban, festésben is. A füg­gönyöket például én készítettem. A faluban öt éve nem volt már mű­velődési ház, ezért is volt fontos az építése. Délután egy óra tájt már kopog­tatnak a fiatalok, s egymást váltják a konditeremben. Emellett az idő­sebbeknek asszonytomát szervez­tek. Nemes Zoltánná színpadi tán­cot tanít 18 éve, s így nem lehetett kérdéses, hogy a mesztegnyői deszkákat is birtokba vegyék. A Forró Ritmusok tánccsoport hu­szonhárom tagja fellépéseivel olyan sikert aratott, hogy már a szomszédos falvakba is hívják őket.- Kiderült, hogy az utcában la­kik gitáros fiú - tette hozzá -, egy szintetizátoros lány pedig már játszott zenekarban is. Szereztünk hangszereket, s egy énekes­sel együtt föl­léptek a falu­napon. Sláger­zenétől a lako­dalmasig min­dent játszanak, A karácsonyi bá­lon is szeretnének föllépni. A töb­bi fiatal kérte, hogy a zenekar pró­bája idején rendezhessenek tea­délutánt. A gyerekek alapítottak színjátszó szakkört is, és kezde­ményezték a kick-box aerobik ok­tatását. ■ 2003. Augusztus 7„ Csütörtök 7. OLDAL MESZTEGNYŐ A LAKOSOK SZÁMA 2002-ben 1479 i 1999-ben 1461 1994-ben 1540 fi 1989-ben 1515 I 1932-ben 1631 T ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 6. Telefon: 85/329-147. E- mail: mesztegnyő. onkor- manyzat@axelero.hu A hivatalban hétfőn, kedden, szerdán 8-tól 15 óráig, pén­teken 8-tól 12 óráig fogadják az ügyfeleket. A csütörtökön nincs ügyfélfogadás. A polgármes­ternek nincs külön meghatáro­zott fogadóideje: igény szerint mindennap a lakosság ren­delkezésére áll. CIVILEK, VEZETŐK A Mesztegnyöért-Somogyért Egyesület elnöke Göndöcs Lászlóné; ő vezeti az asz- szonykórust is. A Honismereti és Természetvédelmi Egyesület munkáját Kövesdi Tibomé irányít­ja. A településszolgálatot Kesztyűs László végzi. ORVOSI RENDELES ■ Dr. Szikra Sándor házior- ' < > vos mindennap reggel 8-tól : 10.30- ig rendel, fogadja a 1 hozzá forduló betegeket. A L fogászati ügyeletben dr. Szabó Judit fogorvos hétfőn és szerdán reggel 8.30- tól 13.30 óráig, csütörtökön pedig délután rendel. Pénteken 8.30- tól 13.30-ig van isko­lafogászat. MISEREND A katolikus templomban Kiss Iván marcali esperes minden vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel celebrál szentmisét. DÍSZPOLGÁROK Gyarmathy Lívia filmrendező Mesztegnyőn készült dokumen­tumfilmjével, A mi gólyánkkal nyerte az európai Oscart.* Gálné Jáger Márta megyei főlevéltáros szülőfalujának a monográfiáját írta meg. A CIKKEKET CSOKONAI GÁBOR ÉS FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Recept Mesztegnyöröl Túrós rétes A mesztegnyői rétes töltelékei közül jelenleg a túrós a legnép­szerűbb. Egy kiló liszthez egy to­jást, két evőkanál olvasztott zsírt és kevés sót adunk, majd lan­gyos vízzel simára dagasztjuk. Négy cipót készítünk belőle, sodrófával kinyújtjuk, leterítjük, s 15 percig pihentetjük. Ezután kinyújtjuk, zsírral megöntözzük, majd prézlivel megszórjuk. Rátesszük a tölteléket, kétfelől behajtjuk, s tepsi-hosszúságúra vágjuk. A tetejét zsírral, tejföllel megkenjük. Ha a tejfölt tojásfe­hérje fölvert habjával keverjük össze, szép pirosra sül. 25 percig sütjük. A tölteléket ízlés szerint előre elkészítjük. Egy küó túró­hoz öt tojás sárgáját, négy vaníli­áscukrot és ízlés szerint porcuk­rot adunk. Jól kikeverjük és a tésztára kenés után meggyel, mazsolával megszórjuk. ______■ Ho sszú távon megtérülő pénzek A rétesfesztivál híre már túl­jutott az ország határán, a fa­lu szinte minden utcája virág­ba borult. Mesztegnyő évszá­zados hagyományokat őrizve lép az unióba, néhány dolgot azonban még pótolniuk kell.- Átértékeltük az előző évek ta­pasztalatait - mondta Nemes Lász­ló polgármester. - Kilenc hónap alatt sikerült pótolnunk sok elma­radt dolgot, amit korábban kértek a lakosok, de nem valósultak meg. Külterületi utakat és vízátfolyáso­kat tettünk rendbe, építettünk egy központi parkot és elindítottuk a művelődési ház beruházását. A külterületi utakra az idén 3,8 millió forintot költött önerőből az önkormányzat. Ezek fontosak, mert így a kertek, pincék megköze­líthetők. A község járdáit még az 1960/70-es években készítették, s mára a nagy részét át kell építeni. Ezért pontos felújítási tervezetet készítettek. Pályázati pénzből az idén 1,4 millió forintot költenek a járdák felújítására. Díszburkolattal látják el az orvosi rendelő előtti te­ret is, majd megkezdik két utcában a teljes felújítást.- Létrehoztuk a falugondnoki rendszerünket a hálózaton kívül - folytatta Nemes László. - Mivel 600-nál többen laknak a faluban, erre a célra nem kapunk támoga­tást. A településszolgálati teendők végzése indokolta egy mikrobusz beszerzését. Pályázatot nyertünk egy internetes terem kialakítására is a művelődési házban. A hét szá­mítógépből és a hozzá tartozó egy­ségekből - szkenner, digitális fény­képezőgép stb. - álló rendszert vár­hatóan már e hónapban használ­hatják az érdeklődők. Hogy az uni­ós csatlakozás igazából mit fog hozni, még nem tudjuk. Az biztos, hogy a csatlakozáshoz nagyon jó NEMES LÁSZLÓ 1954-ben született Marcaliban. A szülei, nagyszülei is Mesztegnyőn nőttek tel. Először tanítói diplomát szerzett, majd elvégezte az Államigazgatási Főiskolát. 12 évig dol­gozott körjegyzőként a községben, ta­valy választották polgármesterré. Két fia van, egyikük közgazdásznak tanul, a kisebb ferences gimnáziumba jár. hozománya van Mesztegnyőnek. Ami hiányzik: a szennyvízelvezető csatornázás. Jövőre minden pén­zünket a biológiai szennyvíztisztí­tó építésére fordítjuk. Mesztegnyő évszázados hagyo­mányokat őriz: népszerű a falu­ház, nyári táborokat s rétesfesz­tivált rendeznek. A környéke is vonzó: a 22 halastó, az erdők és a védett boronkai táj adja a nyugal­mat. Munkalehetőségre is szükség volna a településen. A héten a köz­munkaprogramból 33 embernek tudnak munkát adni négy hóna­pig. S az önkormányzat elkészítet­te a község honlapját is.- Felkínáljuk Mesztegnyőt a vi­lágnak. Az adókat 50 százalékkal ■ csökkentettük - mondta a polgár- mester. - Lehet, hogy néhány évig hiányzik a bevétel, de ha ide vonz­za a munkaadókat, akkor hosszú távon mindenképpen megtérül. ■ A KÖZSÉG CÍMERE Álló háromszögpajzsban a fehér pajzsláb fölött kék mezőben a pajzslábból kiemelkedő zöld hal­mon egy balra fordult - vörössel fegyverzett - gólya áll a jobb lábán, balját kissé fölemelve tart­ja, s a csőrében balra egy zöld kígyó tekereg. A zöld halmot mindkét oldalon levelek közül kiemelkedő barna bugájú nádszál kiséri. A fehér pajzslábban jobbra úszó három (2-1) vörös hal látható. A címer a település környezetére utal: az erdő borítot­ta, vízfolyások szabdalta, halas­tavak tarkította térségre, a Boronka-melléki tájvédelmi körze­tre, ahol sok ritka, védett növény- és állatfaj található. Ilyen a jég­madár, a fekete gólya, a gyur­gyalag, a kék galamb és a környéken nagy számban fész­kelő gólya. Ezt jelzi a címer madara is. A Dunántúlon Mesz- tegnyö táján van a legtöbb halastó. A címer látható a község zászlaján is. Száz fiatal esténként Felvirágoztatták a falut Négy éve működik a Meszteg­nyőért egyesület. A civil szervezet a falu közösségi életének tevékeny segítője, de a közterületek szépíté­sében kiemelkedő szerepet vállal. Évek óta hagyomány, hogy a Mesztegnyőért egyesület tagjai ta­vasszal kitakarítják és felvirágoz­zák Mesztegnyőt. Az idén is több ezer tő virágot ültettek el. Göndöcs Lászlóné, az egyesület vezetője elmondta: harminckét se­rény tagja van a szervezetnek. Kö­zülük többen azzal járulnak hozzá a falu szépítéséhez, hogy a saját portájuk előtt virágosítanak, a töb­biek pedig összefogva a közterüle­teken segítenek. Az egyesület kereteiben létre­hoztak egy asszonykórust is. A da­los kedvű egyesületi tagok a falu ünnepeinek és a környék rendez­vényeinek egyaránt rendszeres résztvevői. A Mesztegnyőért egye­sület egyébként is minden közös­ségi rendezvényben tevékenyen Göndöcs Lászlónénak 31 segítője van részt vesz, és szívesen az élére áll minden hasznos kezdeményezé­seknek. így például egy évvel ez­előtt a negyvenöt évesnél idősebb nők egészségügyi szűrővizsgálatát is megszervezték a településen. ■ Fészket raktak gólyaként- A férjem korábban jött Somogy­ba; ő már az egyetem után itt ka­pott munkát a halastavaknál. Én csak hat éve kerültem Meszteg- nyőre - mondta Nagyné Bakos Franciska. - Tősgyökeres tapolcai­ak vagyunk, de nagyon megsze­rettük ezt a falut. Mint a gólyák, mi is úgy raktunk itt fészket. Ter­mészetesen nem felejtjük el Tapol­cát sem. Az összes rokonunk ott lakik, ezért gyakran járunk oda: őket látogatjuk. A házavatónkon a barátainktól kaptunk egy fest­ményt, ami a Balaton északi part­ját ábrázolja Somogyból nézve. Azt mondták, így mindig láthatjuk a szülővárosunkat. Ez a kép most a nappali falát díszíti. Nagyné Bakos Franciska az elő­ző lakhelyén végzett munkáját folytatja: a marcali gimnáziumban tanít angol nyelvet. Mint mondta: az iskola az ő igazi világa, hi­szen imád ta­nítani. Persze azért otthon is sok a tenniva­ló. Többek kö­zött tanulókat készít föl nyelvvizsgára. A családjával együtt azon­ban a közösségi életben is segít, amiben csak tud. Elárulta: igye­keznek minden rendezvényhez akár anyagilag, akár emberileg is hozzájárulni. - A helyi lakosok szerencsére befogadtak minket - mondta -, s ez nagyon jólesik. ■ Táborozó diákok a faluházban Helytörténeti gyűjtemény Nagy hagyománya van Mesztegnyőn az oktatás­nak, gyermekeiknek nagyon alapos és elemi képzésére mindig is ügyeltek a község lako­sai. Máraz 1750-es években fölépítették a község első iskoláját, s ez több mint kétszáz esz­tendeig szolgálta az ok­tatatást. Később volt benne szolgálati lakás, majd napközi és óvoda is. 1974-ben lebontásra ítélték az öreg épületet, de a honismereti egyesü­let megmentette. 1993 óta pedig felújítva már faluházként hasznosítják.' A mesztegnyői faluház áprilistól szeptember végéig folyamatosan fogadja a csoportokat. Elsősorban diákok jönnek a településre, ezen­kívül a pedagógusok, a néprajzo­sok és a természetjárók is egyre gyakoribb vendégek. Híre van ha­tárainkon túl is a táborainak. Tizennyolc éve nyitották meg először azt a nemzetközi tábort, amelyben a Kárpát-medence fiataljai Mesztegnyőn emlékeznek az államalapítás ünnepé­re. Azóta hagyományossá váltak ezek a fiatalok találkozói. Sorra érkeznek nya­ranta a különböző csoportok; a legnép­szerűbbek az erdei iskolai és a nyári tá- boros foglalkozások. Ilyenkor délelőt­tönként a térség kézműveshagyo­mányaival, délutánonként pedig a kör­nyező tájvédelmi körzet ritkaságaival ismerkedhetnek meg a táborozók. Panyi Antónia, a faluház vezetője elmondta: szerinte a faluház annak kö­szönheti rendkívüli népszerűségét, hogy egyefii értékeit a környezeti sajá- tosságoÚcal összhangba tudta hozni olyan programok keretében, amelyek a diákoktól a felnőttekig bárkinek él­ményt nyújthatnak. A csoportok több­sége már visszatérő vendég. Több mint hatszázan töltik az idén is a nyarat Mesztegnyőn. Erre az szol­gáltat lehetőséget, hogy az utóbbi években 80 személyesre sikerült bőví­teni a szálláshelyek számát, és fölépít­hettek - ugyancsak pályázati forrásból - két szabadtéri kiállítóhelyet is. A faluház páratlan helytörténeti gyűjteményét, valamint a kézműves és a népi hagyományokra épülő foglal­koztatást Kövesdi Tibomé vezetésével a honismereti egyesület teremtette meg. Gizi néni a nyári programok szakmai irányításában a mai napig részt vállal, és az egyesületnek is tevé­keny szerepe van a falu hagyományai- nak ápolásában._______ ■ Kedden és pénteken naponta kétszer menet­rend szerint, de nagyobb kirándulócsoportok­nak bármikor útnak indul az ország egyik legszebb erdei kisvasútja, a mesztegnyői. Az ország első gazdasági vasútját a Hunyady család építette több mint száz évvel ezelőtt. Kezdetben ló húzta, később gőzmozdony vontatta, így juttatták a kitermelt fát a lápos erdőből a faluba. Manapság el­sősorban turisztikai célokat szolgál a vonat. Ebben az évben már több mint hétezer embert szállított. Kövesdi Pál, a kisvasút üzemvezetője elm ondta: csak júliusban kétezren vonatozták végig a kilenc kilométeres szakaszt.- A kirándulók fele kimondottan a vasút kedvé­ért jön hozzánk - mondta Kövesdi Pál. - Kivonatoz­nak a végállomásig, és le sem szállnak, csak vissza­jönnek, mert a vasút mint technikatörténeti ritka­ság érdekli őket. A csoportok másik részét persze az erdő is érdekli. A környező táj ugyanis számos védett növényi ritkasággal lepi meg a kirándulókat. A kisvasutat üzemeltető Sefag Rt augusztus 20-a után négy hónapos üzemszünetet tart a vonalon. Ezalatt felújítják a kilenc kilométeres szakasz utol­sók kiránduló kimondottan a kisvasúti utazásért látogat a községbe só két kilométerét, a busvári hidat, és egy új, 50 sze- mélyes vasúti kocsit is beüzemelnek. _________ ■ Né pszerű az erdei kisvonat ) A L M A N A C H - 12 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom