Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-05 / 181. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 5 0 2003. Augusztus 5., Kedd PATALOM A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú vörös pajzs kék pajzsfővel. A vörös mezőben ezüstpatakkal elválasztott két zöld halom fölött vágtató lovon egy zárt sisakú, lándzsáját elöreszegezö aranypáncélos vitéz ül. A kék pajzsfőben két, hegyével fölfelé ál­ló arany hárslevél között pátriárka­kereszt. Mind a pajzson, mind a pajzsfőben levő címeralakok a falu legrégebbi birtokosára, a Rátót nemzetségre utalnak. A hársleve- lekkel kísért pátriárkakereszt Ro land nádor 1255. évi pecsétjéről való, a lándzsás páncélos vitéz pe­dig fiának, Mátyás comesnak 1282. évi pecsétjéről. A hagyo­mány szerint a község határában egykor nagy csata volt; igen sok lótetemet s halomban lópatát talál­tak. Állítólag innen ered a falu elne­vezése is. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 384 ■ 1990-ben 415 * 1960-ban 345 4 1900-ban 304 1870-ben 200 A CIVILEK, VEZETŐK A Patalomért-Somogyért Egyesü­let vezetője Kakas Ferenc, az ifjú­ságié Egri János. A faluszépítö egyesületnek Egri Krisztina az el­nöke, a nyugdíjas-egyesületé Por­koláb Lászlóné, a patalomi Egész­ségvédő és Szabadidősport-egye- sületé pedig Rózsa Zoltán. ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7463 Patalom, Kossuth utca 58. Tel.: 82/371-103. A polgármester min­den szerdán 16.30-tól 18 óráig tart ügyfétfogadást, Ronga Sándor falugazdász pedig igény esetén kedden. A családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat családgondo­zója, Fodor Józsefné minden ked­den itt van a faluban. ORVOSI RENDELÉS Dr. Németh Anna háziorvos __ hetente kedden 9-től 12 , ■, óráig rendel a faluban, s : minden második kedden •: 12-16 óra között a szociális y otthon betegeit fogadja. Dr. Y Kenéz István fogorvos ked­den 7.45-töl 9.45-ig rendel. ISTENTISZTELETEK Lóth József esperes minden hó­nap második szombatján és neve­zetes ünnepeken celebrál szent­misét. A szociális otthonban kéthe­tente tartanak rendszeres liturgiát. Hitoktatás is van a faluban. A refor­mátus híveknek háromhetente tar­tanak istentiszteletet. A FALU HÍRES SZÜLÖTTEI Patalomban született 1914-ben dr. Szabó Zoltán, aki 1964-től egész­ségügy-miniszter volt. Hivatali ide­jében alakították ki a szociális ott­hont. Apja ezen a kis településen volt kántortanító. Munkássága em­lékére szobrot is emeltek a falu­ban. DÍSZPOLGÁR Dr. Szabó Zoltán, a világhírű sziv- ^bész professzor, számos tudo­mányos értekezés szerzője 2000- ben lett a település díszpolgára. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat és a Park Szociális Otthon támogatta. A Parktól is függ a falu fejlődése Patalom nevét a Park szociális otthon tette ismertté. A kis zsáktelepülésen élőknek mint­egy fele az otthon lakója; az in­tézmény és a falu dolgait csak közösen, összefogva tudják megoldani.- Mindössze kilenc hónapja va­gyok polgármester, de az már az el­ső pillanattól nyilvánvaló volt, hogy évi költségvetésünk több mint kilencven százalékát az intéz­mények, a magyaratádi iskola, óvoda fenntartására kell fordíta­nunk. A megmaradó szabad pénzt csak célirányosan, pályázatok be­nyújtásához szükséges önerőként használhatjuk föl, a község fejlődé­se csak így biztosítható - mondta Keszler Ferenc polgármester. - Félő, hogy az uniós pályázatok megírása meghaladja az erőnket, s ehhez szakembert kell fogadni és megfi­zetni. A nagyobb beruházásokhoz KESZLER FERENC 1957. szep­tember 20-án született Kaposvá­ron. 1999-től a Somogy Megyei Temetkezési Kft szolgáltatásveze­tője. 2002-től tiszteletdíjas polgár- mester. Nős, két gyermeke van. Hobbija a labdarúgás. egy kis falu ereje kevés. így csak kistérségben, régióban vagy egy- egy feladat megvalósításához ön­ként alakult társulásban gondol­kodhatunk. Patalom az igali mikrotérséghez tartozik. A szenny­vízberuházás elvégzése az egyik fő gondunk. A következő években er­re nem is kerülhet sor, hiszen nin­csenek meg az anyagi feltételei. A lakosok nagyobb része idős ember, s nekik sincs elég pénzük a bekö­tésre. A másik gondunk, hogy Pa­talom zsáktelepülés, s ha valaha lesz mód arra, hogy ezt megszün­tessük, az útnak Zimány és Kisgyalán felé kell vezetnie. Ebben az esetben két „zsák” is megszün­tethető, de a beruházás elképzel­hetetlen a három község összefo­gása nélkül.- Mik a kitörési pontjaik?- Arra nem számítunk, hogy az uniós csatlakozás után külföldi vál­lalkozók lepik el a falut s tömege­sen foglalkoztatják majd az embe­reket. Csak a szociális otthon fej­lesztése teremthet munkahelyet. A lakosságot meg kell tartanunk. Ezért közművesített telkeket alakí­tottunk ki, s kedvezményesen, szinte csak a közmű kiépítésének az áráért igyekszünk értékesíteni, főként fiataloknak. Ezzel a lakos­ság száma is nőhet. Segítségünkre lehet még a sportkör és a focicsa­pat is, hiszen elképzelhető, hogy az ide látogatók, vendégek között lesz olyan, aki esetleg lakóhelyéül választja Patalomot.- Mit terveznek a jövőben?- Bővíteni szeretnénk a falu­gondnoki hálózat szolgáltatásait. Részt veszünk a Kapós menti hul­ladékgazdálkodási programban. Ezzel nemcsak a falu lesz szebb, egységesebb, hanem később köny- nyebben megoldhatjuk a szelektív hulladékgyűjtést is. Kis lépésekkel próbálunk előbbre lépni, _______■ Rec ept Patalomból Kelt prósza Három tojás, 30-40 deka liszt kell Kakas Ferenc kelt prószájá- hoz, valamint 3 evőkanál cukor, csipetnyi só, 2 deka élesztő (le­het szárított is), 1 deci olaj vagy zsiradék és 4 deci tej. Összeke­verjük, s fakanállal jól kidolgoz­zuk, hogy lágy tésztát kapjunk. Zsírozott tepsibe öntjük, a tetejé­re magozott meggyet vagy szilva­lekvárt teszünk. Egy kis zsírt cu­korral elmorzsolunk, és rászór­juk. Egy kicsit kelni hagyjuk, majd előmelegített sütőben köze­pes lángon megsütjük. A jaurgo- nyafánkhoz négy tojás sárgáját 5 deka vajjal, 1 evőkanál cukorral, pici sóvd habosra keverjük. Két deka élesztőt másfél deci langyos tejben megfuttatunk, majd a tojá­sos keverékhez adjuk. Belete­szünk 12 deka főtt burgonyát s 15 deka lisztet. Összekeverjük, s kelni hagyjuk. Evőkanállal forró olajba szaggatjuk. ___________■ Jó színvonalat gazdaságosan A megye egyik legkedveltebb intézmé­nye továbbra is a Park szociális otthon, hiszen folyamatosan növekszik az idő­sek körében az érdeklődők száma. Je­lenleg mintegy nyolcvanan várnak itte­ni elhelyezésre - tudtuk meg Varga Zsolt igazgatótól. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmény egyre bővülő körben és hatáskörrel látja el a módszertani szakirá­nyítási feladatokat. Az intézmény igazgató­ja, Varga Zsolt elmondta, hogy kiemelkedő tevékenységüknek tartja az idén a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció el­készítésében vállalt szerepüket, valamint a megye szociális szakemberei számára az európai uniós csatlakozással összefüggő to­vábbképzések és konferenciák szervezését.- Kiadjuk idén is a Szociális atlasz című könyvünket, s elkészítjük az idősek hó­napjának októberi rendezvénynaptárát - emelte ki Varga Zsolt. Három pályázatot nyújtottak be, s ezekkel módszertani fel­adataik ellátásához gépkocsi vásárlására és 1500 kötetes megyei szakkönyvtár ki­alakítására szeretnének pénzt nyerni. Ezenkívül - a megyei önkormányzat tá­mogatásával - ősszel megkezdik az intéz­ménynek helyet adó épület homlokzatá­nak a felújítását; nemrég végeztek a HACCP minőségbiztosítási programmal, amelyről a Park szociális otthon is meg­kapta a minősítést. Az intézmény igazga­tója büszkén említette, hogy az otthon la­kói az idén többnapos kiránduláson is részt vehetnek a támogatók jóvoltából, ezúttal Ausztriába mennek.- Hagyományosan kiváló kapcsolatot ápolunk a falu önkormányzatával, köl­csönösen segítjük egymás munkáját - mondta. - Örülök annak is, hogy a koráb­bi polgármester, Porkoláb Lászlóné is te­vékenykedik a faluért, ennek keretében vezeti a nyugdíjasklubot, amely az otthon lakóival és segítségévei alakult meg. ■ Jó színvonal gazdaságosan Az intézményt 1972-ben alapí­tották, fenntartója Somogy Megye Önkormányzata. Az egykori Gyulai- Gaál kastély alap­jain kialakított, szép parkkal öve­zett intézet mint­egy 140 ember otthona. Ez a me­gye egyik legjob­ban fölszerelt, s ugyanakkor egyik legalacso­nyabb térítési díjú intézménye. Guiness-rekord helikopterrel Az ország egyik vezető sörgyárá­nak a munkatársa Lenhardt Atti­la, de nem szereti a sört. Hétköz­napjait kitölti a munka, a hétvé­ge a hobbié: a modellezésé. Kom­lóról költözött Ráksiba, majd Pa­talomba. Tízéves a kisfia, akinek természetes, hogy az apjával re­pülni megy. - Beleszületett a mo­dellezésbe, s nem érdekli túlságo­san - mondta Lenhardt Attila. - Modellezni 1998-ban kezdtem, ehhez kellett a bizonyos anyagi háttér, hiszen a nulláról kezdve az első felszállásig mintegy 60-70 ezer forintot kell rákölteni. Kü­lönböző rajzok alapján készül el egy repülőgép vagy helikopter. Az előbbinél balsa- és fenyőfából faragom ki az egyes darabokat, a helikopter nem ennyire egyszerű, mert speciális anyagokból áll, s azokat meg kell rendelni. Van LENHARDT ATTILA olyan gép, ami teljesen olyan, mint az erede­ti, s van, ami a fantázia szüle­ménye. Az élethű model­leket szere­tem, ezekkel versenyzem. A szárny fesz- távolsága 120-130 centi, bár ma már van­nak 520 centisek is. ■ A versenyen számít a gép szépsége, hasonlósága a rajzhoz és a levegőben nyújtott teljesít­ménye is. Lenhardt Attila nem panaszkodhat: legutóbb meg­nyert egy országos versenyt, de a németországi harmadik helyezé­sére a legbüszkébb, hiszen ak­kor nyolcszázkilencvenhét ver­senyzőt utasított maga mögé.- Egyik gépem eredetijét 1914- ben építették, a másikét pedig 1939-ben; ez a kettő kifejezetten versenygép. A versenyen megné­zik a rajzot, ellenőrzik a mérete­ket, majd öt kötelező és öt szaba­don választott gyakorlatot kell a levegőben elvégezni. Somogybán a taszári a legnagyobb modellező­klub, ennek a tagja vagyok. Amíg volt MHSZ, sokkal többen hódol­tak e szenvedélynek, mert az ál­lam támogatta a modellezést, ma önerőre kényszerülünk. Lenhardt Attilának két helikop­tere és hét saját készítésű repülő­gépe van. Azt csak úgy melléke­sen jegyezte meg, hogy helikop­terrepüléssel ő tartja a Guinesse- rekordot, hiszen egy tankolással - három deci üzemanyaggal - 27 percet repült.________________■ Üj úton járna a Farm Saját földje nincs a Patalom Farm Kft-nek, a családtagok, rokonok, ismerősök földjeit műveli. A kom­bájnozás, a szárítás és a szállítás kivételével minden munkát ma­guk végeznek. Kukoricát, búzát, árpát termesztenek. A kft vezetői idejében fölmérték a kukoricabo­gár károsítását, ám Baksa Jenő ügyvezető úgy látja, a gazdák még nem érzékelik kellően a veszélyt, nem veszik komolyan vagy nincs pénzük a védekezésre.- Az amerikai kukoricabogár tavaly még csak szórványosan fordult, elő, az idén azonban ren­geteg van. A következő év lesz a vízválasztó a mi területünkön. A védekezés hektáronként mintegy hétezer forinttal drágítja a tenge­rit, de ennél jóval nagyobb értéke­ket lehet megmenteni. A legna­gyobb gond az, hogy környeze­tünkben a gazdák szemlélete nem egységes. Csak akkor ér valamit a repülőgépes permetezés, ha min­den táblán elvégzik. Ha egy is ki­marad, ott vígan él és szaporodik a bogár, s hamarosan visszatér. Az államtól elvárható lenne, hogy va­lamiképpen támogassa a védeke­zést. A Patalom Farm Kft-ben komo­lyan gondolják a termesztést. A te­lepen 59 millió forintért építettek tárolót és raktárakat pályázati tá­mogatással és hitelből. A növény- termesztés mellett bérhizlalást is folytatnak, egyszerre több száz disznó röfög az ólakban.- Itt nem állunk meg: tervezünk új utakat, ólakat, tárolókat is. ■ Újra itt a focicsapat Alig néhány hete alakult az egész­ségvédő és szabadidősport-egye­sület. A belépési nyilatkozatot alá­író mintegy harminc tag Rózsa Zoltánt választot­ta elnöknek, aki el­mondta: nem ért a foci­hoz, most azonban első­rendű feladata a labda­rúgócsapat megszerve­zése. - Szervezőmunkát végzek, és nem edzése­ket vezetek - hangsú­lyozta -, azt a szakem­berekre hagyom. Né­hány éve már volt foci­csapatunk, aztán az előző ciklus­ban megszüntették azzal, hogy nincs rá pénz. Ezzel a döntéssel nagy űr keletkezett a sportélet­ben, s a fiataloknak hiányzott a csapat. Ez most látszik igazán, mert az első hívó szóra megmoz­dultak a helybeli, a magyaratádi, a rácegresi, sőt még a ráksi fiatalok is. Az egyesület most sem dúskál a pénzben, így egyelőre csak a fel­nőttcsapat áll össze. A fi­atalabbak is velük edz- hetnek. A bajnokságon a legalacsonyabb osztály­ban indulnak, s nem is az a cél, hogy mindjárt az NBI-be kerüljenek, ha­nem, hogy sportoljanak, mozogjanak.- A későbbiekben sze­retnénk bővíteni a sport­ágakat, tervezzük a ping­pongcsapatot is. Télen már a három falu asztaliteniszező- inek szerveztünk tornát, ezt a mi csapatunk nyerte, s így mindjárt nagyobb lett az ázsiója. A szabad­idő kellemesebb eltöltésére a hor­gászok is mozgolódnak, s az egye­sület vezetői számítanak a model­lező Lenhardt Attilára is. ■ Az emberek egy része fél a lovak­tól, más részük nagyon szereti őket, s életét elképzelni sem tudja nélkülük. Ez utóbbi kör­be tartozik Szabó Csaba is, aki lóra ugyan már rit­kán ül, de mint bíró rend­szeres résztvevője a díj­ugratóversenyeknek.-A ló azonnal megér­zi, ha a lovasa tart tőle, s bizony, mindent elkövet, hogy levesse. Ez általá­ban sikerül is. Ám ha ha­tározottságot érez a há­tán ülőben, kezes bá­rányként viselkedik. Középiskolás és egyetemista koromban még gyakran lovagoltam, de mióta dol­gozom, kevesebb az időm. Most mint díjugratóbíró járom az orszá­got. Ehhez elvégeztem egy alap­tanfolyamot, s évente részt veszek a továbbképzéseken meg a verse­nyeken. » A bírókat csak akkor szeretík a versenyzők, ha pártatlanok. A díj­ugratóversenyek 95 százalékában a szabálykönyv dönt.- Mindössze ötszáza­léknyi, amit nem lehet megítélni, mert túl gyor­san vagy túl messze tör­tént. Ebben az esetben a szabályzat szerint a lovas javára kell dönteni. Ha ezt vesszük alapul, akkor szeretnek a lovasok. A Szabó család 1998- ban költözött Patalom­ba. Egy újságcikk nyo­mán itt találtak elfogadható árú in­gatlant. - Hamar megszoktuk, megszerettük a falut. Egy csendes mellékutcában lakunk, közel van a focipálya, kicsi a gépjárműforga­lom, ez a gyerekek szempontjából ideális. És alkalmas a terület a ló­tartásra. Bár ez még csak terv, de megvalósítható. _________ ■ Ló nélküli lovas bíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom