Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-29 / 201. szám

2003. Augusztus 29., Péntek A L M A N A C H 0 4 5 7. OLDAL Recept Kukoricakásás hurka Régen disznóölésen a fekete hur­ka (véres hurka) mellett fehér hurkát is készítettek. Ebédre pör­költet, májat és sült húst adtak. A toros vacsorán csontleves, töltött káposzta, főtt hús, paradicsom- és fokhagymamártás, sült hús, kolbász, hurka, sütemény, régeb­ben hájas tészta volt. A kukorica­kásás hurka receptjét Soós Gyulá- né mondta el. A disznóbelet megpucoljuk, jól megmossuk. 2-3 kiló kukoricakását puhára fő­zünk, fűszerekkel - 2 közepes ba­bérlevél, 3 gerezd fokhagyma, 3 hüvelyes erős paprika - ízesítjük. Ha kihűlt, összekeverjük a zsira­dékból, fejhúsból, bőrös húsból, frissen sült hús zsírjából készített masszával. Sóval, tört borssal íze­sítjük. Mindezt a vastagbélbe töltjük, kifőzzük. Régen megfüs­tölték, de célszerűbb mélyhűtő­ben füstölés nélkül tárolni. ■ Csak összefogással fejlődhet a falu Lehetőséget kínál az uniós tagság, s ha ezzel élünk, abból csak előnyünk származhat - vallja Csire Istvánná polgár­mester. Teendő ugyancsak bő­ven van ezen a kis települé­sen, ám összefogás és közös gondolkodás nélkül nem jut­hat előbbre a falu.- Sok a feladatunk. Munkahelyet kell teremteni, környezetvédelmi tennivalóink is vannak - mondta Csire Istvánné. - Mindent nem tu­dunk még az EU-ról, de lehetőséget ad, s azt ki kell használnunk. Min­denekelőtt szükség van a kistérségi összefogásra. A legelső fontos teen­dő a területfejlesztés rendszerének az átalakítása. A kistérségeké lesz a jövő, de ebben az egyes települé­seknek meg kell találniuk a maguk helyét. Ehhez elképzelések kelle­nek, az, hogy a képviselő-testület­nek legyenek előremutató gondola­tai, mert senki nem fogja megmon­dani nekünk, mit csináljunk, hogy a falunak jó legyen. Ezt nekünk kell kitalálnunk. Pályázatokkal pénz­hez juthatunk, de célszerű több va­sat is a tűzben tartani, többfelé pá­lyázni. A képviselő-testületnek fon­tos a szerepe: az eddiginél is na­gyobb összefogásra, közös gondol­kodásra van szükség, s a falu jövő­jét kell szem előtt tartani.- Mi jelentheti itt a jövőt?- Sokan talán illúziónak vélik, de kellene vállalkozó is a faluba: olyan, aki munkát adna a csök­kent munkaképességűeknek; eh­hez van önkormányzati épület is. A csurgói kistérségi társulatban már kezd körvonalazódni, mi hozhat fejlődést. Van egy turiszti­kai rendszer is, ez magába foglal­ja az összes települést. Nagymar- tonban kakasmúzeumot terve­zünk; ennek a kialakítása hosszú lesz, de nem mondunk le róla. CSIRE ISTVANNE 1948-ban született Nagymartomban. Érettségi után elvégez­te a közgazdaságit. Dolgozott üzemben, főkönyvelőként, most adó- és pénz­ügyi szaktanácsadó. A második ciklus­ban polgármester. Két gyereke van. • Milyen a falu infrastruktúrája?- Az utakra, járdákra ráférne a felújítás. A szennyvízcsatornázást megkezdtük, s 2004 őszén befeje­ződik. Vezetékes gázunk még nincs, most nem is tervezzük, mert két oldalról nem terhelhetjük a la­kosságot.- A lakosság 20 százaléka fiatal. Mit tehet az önkormányzat, hogy itt maradjanak?- Minden évben terveztünk a költségvetésbe lakáshoz jutási tá­mogatást. Ez most csak a szenny­vízberuházás igen nagy terhe mi­att maradt el, de ha módunk lesz rá, akkor ezután is lesz rá pénz. Fiatalítani kell a falut. Ennek az a feltétele, hogy vonzó legyen a fia­taloknak. Örülök, hogy egyre töb­ben érdeklődnek eladó házakról is. Azt vallom: azon a településen, ahol egység van, s- a lakosság együtt gondolkodik, szívesebben telepednek le a fiatalok. ■ Törődik a lelkűkkel is A Phare-programnak köszönhető­en lett munkája Mihalicsné Sánta Margitnak, s egyben ő a település házi szociális gondozója. Anyósa, apósa után ápolási díjat kapott, ám az idős emberek halála után, 44 éves korában már nem sok esélye volt az elhelyezkedésre. A Somo­gyi Munkanélküliekért Alapítvány nyertes pályázata megkönnyíti a gyesről visszatérők és negyven év fölöttiek munkába állását, és ez le­hetőséget adott Mihalicsnénak is.- Egy tanfolyammal kezdtünk, majd terepgyakorlatra kerültem a faluba, és hátravan még egy tanfo­lyam - sorolta. - Nem fizikailag, sokkal inkább lelkileg kell fölké­szülni erre a munkára, hiszen az idős emberek törődést kívánnak. Egy marék gyógyszernél is többet ér, ha fél órára melléjük ülök. Ez sem egy­szerű, mert nem minden­kit fogadnak el. Huszonhat idős ember tartozik a házi szociális gon­dozóhoz, aki vérnyomást mér, bevásárol, gyógyszert írat. Ha az idősek engedik, rendbe teszi a lakásukat, de helyenként nem kí­vánják, mivel ragaszkodnak hoz­zá, hogy egyes tárgyaik a megszo­kott helyen álljanak. A hivatalosan napi nyolcórás munka valójában kötetlen, de éppen ezért hétvégé- ken sincs szabadnapja.________■ Találkahelyük a könyvtár Gyakran benépesül a könyvtár, egyik gyerek hozza a másikat. Nemcsak olvasni, könyvet kölcsö­nözni jönnek: jókat beszélgetnek, játszanak, videóznak. A legkiseb­beknek Fiistösné Tukszár Márta könyvtáros mesél. Eddig párná­kon ülték körbe az óvónő könyv­tárost, most új fotelokat kaptak. A polcokon 2539 könyv, s egyre gya­rapítják. Az önkormányzat az idén 60 ezer forintot különített el a dokumentumok fejlesztésére. Füstösné azt mondta: mikor átvette a könyvtárt, gondosan megőrzött, de kiegészítésre szoruló könyvállo­mányt talált. Most minden általá­nos és középiskolás kötelező ol­vasmányt megtalálnak a diákok.- Harminckét olvasónk van, és a lakosság számához képest ez nem rossz arány. A felnőttek in­kább télen jönnek, s több a gye­rek. Tény: a fiatalok kevesebbet olvasnak, mint régen, de örülök, hogy inkább az eredeti olvas­mányt kölcsönzik, noha van rövi­dített változatuk is. Némelyiküket jobban vonzza az internet; nem baj, mert onnan is sokat tanulhat. Rendszeresen jönnek a fiatalok olvasnivalóért Hetente kétszer tartok nyitva este 6-tól 7-ig, de olyan még nem volt, hogy 7 órakor bezártam volna. Az sem rendkívüli, hogy este 9- kor böngészek az interneten, mert egy-egy diák segítséget kér. Füstösné a napokban vette át Kaposváron azt az oklevelet, amivel tízéves könyvtárosi mun- káját ismerték el. ____________■ Itt született, de 1967 óta Budapesten él Mészáros Györgyné. Rendszere­sen látogatta idős szüleit - ma már csak anyja él -, s ha teheti, hosszabb időt tölt falujában. Most egy hónap­ja jött 23 éves fiával, s azt tervezi: végleg hazaköltözik Nagymartaiba. Visszahúzza a szíve, de a döntést - mint mondta - nemcsak ez indokol­ta. Három gyereke közül a legki­sebb a családot ért tragédiákat nem tudta feldolgozni, és 17 évesen, egy évvel a szakközépiskola befejezése előtt megbetegedett. Sok orvoshoz és alternatív gyógyítóhoz hordták, hogy visszanyerje egészségét, de a kúráknak nem nagy sikerük volt.- Itt jól érzi magát, s megváltozott - mondta bizakodva az édesanya. - A fiam Budapesten nem tud kimen­ni mekgondozó­ként dolgozott a fővárosban, de le­százalékolták. így már munkahelye sem köti oda. - Szeretünk itt lenni, és mégiscsak olcsóbb az élet fa­lun, mint a nagyvárosban - tette hozzá. - Remélem, hogy jobban lesz a fiam, és idővel talán egy kis­vállalkozást is elindíthatok. ■ Újra él a Gyöngyösbokréta Vidám táncok apák napján Nagymartomban meg­honosodott egy másutt ritka esemény, az apák napja. A rendezvény múltja már több évtize­des; azért hívták élet­re, hogy ne csak az anyákat ünnepeljék. Az est első részében kul­turális műsort rendez­nek, legújabban a nép­tánc- és a moderntánc- csoport lép föl, és ezt követi az ünnepi vacso­ra. Utána kezdődik a vi­gasság, a bál, de éjfél­kor többnyire valami­lyen mókás szereppel vagy beöltözéssel is elő­rukkolnak a szervezők. Az idősebbek máig őrzik a hagyo­mányos viseletét, a kasmírszoknyát, a bokros inget és a selyemkötényt. Nagymamák rakosgatták lányunoká­iknak, s most újra előszedik a féltett holmit: ezt a gyermektánccsoport tagjain láthatja a nagyközönség. A gyöngyösbokréta-mozgalom jó hetven éve - Szigeti Zsigmond tanító vezetésével - az elsők között bontakozott ki itt, a falu­ban. Kodály Zoltán zeneszerző is gyűjtött itt népdalokat. A Meghalt a juhász... kez­detűt például már az alsós kisdiákok is jól ismerik énekkönyvükből. A jellegzetes nagymartom szőtteseket is eltette emlé­kül több család, a bokrétások zászlaját pedig a 91 éves özv. Kovács Jánosáé őrzi. A hagyomány fölélesztésére négy éve összeállt a Gyöngyösbokréta tánccsoport. Fiatalok és felnőttek hozták létre, de má­ra csak a gyerekek maradtak. Akinek van eredeti viselete, abban ropja a táncot, s az újakat is a régiek mintájára készítették. Az anyagot a Somogyért Csurgónagymarto- nért Egyesület vásárolta, s Pintér Klára varrta a bokros ingeket, hímezte a mellé­nyeket. Az öltözködésnek is van fortélya: a több alsószoknyát, kasmírkendőt nem egyszerű felöltem. A nyugdíjas Kokas Sándomé öltözteti a kis csapatot. Először Csurgón arattak sikert, majd több helyre is eljutottak. Két éve ők nyitották meg a kaposvári expót, és szlovéniai testvér- tfalujukban, Kapcán is bemutatkoztak. A táncokat Füstös Gábor koreografálja. Ele­inte híján volt az együttes a fiúknak, de mára kialakultak az állandó párok. A 13 éves Peterdi Ivett azt mondta: fel­lépés előtt izgulnak, de jólesik a taps.- Nagyon szereti a táncot a lányom; sajnálom, hogy mi, felnőttek nem va­gyunk az együttesben - így az édesanyja. A dicsérettel sem fukarkodnak. Ügye­sek, szépek voltatok - mondják a tánco- soknak egy-egy rendezvény után. ■ Emléket állítottak a tanítóknak Parkosították a temetővel szemben levő területet a falu­ba vezető út mentén. Itt van az egykori tanítók emlékfala; mutatós csobogót készítettek, s kialakították a játszóteret. Korábban csak a Pemflinger Ka- talin-emlékmű állt a parkban egy alma formájú virágágyással, ami a régi falura, Ómágra emlékeztet. A település egykori földbirtoko­sának, Török Bálintnak a felesé­ge volt Pemflinger Katalin. Virá­goskertjének a XVI. században csodájára jártak. Az asszony em­lékét őrző márványtömb körül tavasztól őszig színes virágok nyílnak. Az önkormányzat most tovább bővítette és szépítette a parkot. Emlékfalat építtetett, s oda fölvésette az 1910-es évektől kezdődően a falu hajdani tanítói­nak nevét. Az idősebbek ezen a helyen tanulták a betűvetést, mert itt állt az iskola, amit az 1970-es években bontottak el. Az emlékhely mellett zöldes csobo­gó emelkedik közepén egy büsz­ke kakassal, körülötte tyúk forma ülőkék vannak. A kakas az utób­bi évtizedben lett a község jelké­pe, sokan a kakas-ütésről jegyez­ték meg Nagymarton nevét. A búcsúhoz kapcsolódó hagyo­mány már a múlté, de a jelkép megmaradt, s konyharuhákon, kötényeken él tovább, és ez dí­szíti a kialakított parkot is. A gye­rekekre gondolva fajátékokat is fölállítottak, valamint szabadtéri sütő-főző helyet, padokat és asz­talokat készítettek. A park alkal­mas különböző rendezvények tartására, és az erre járók is meg­pihenhetnek az árnyat adó fák alatt. Este kandeláberek világít­ják meg a teret. A kétmillió forin­Kakas díszíti a parki csobogó medencéjét is tos beruházáshoz 1,65 millió fo­rint pályázati támogatást nyert az önkormányzat. _____________ ■ CS URGÓNAGYMARTON A KÖZSÉG CÍMERE Három részre osztott háromszö­gű pajzs, jobb oldali vörös mező­jében aranyalmákkal megrakott fa, a bal oldali aranyszínű mező­ben vörös tarajos fekete kakas­fej, az alsó fekete mezőben pe­dig három vörös rózsa (felül egy, alatta egymás mellett kettő). A jobb oldali vörös mező a község kiváló gyümölcsöt termő földjére utal, az almafa pedig az „Ómág" nevű, egykor gyönyörű almás- kertre, amit a Török Bálint fele­ségének, Pemflinger Katalinnak akkor európai hírű veteményes- és virágoskertjéről készült leírás is említ 1552-ben. A kakasfej a község lakosainak korai felvilá­gosodását, a református szelle­miséget is jelképezi, az aranyos mező pedig megalapozott élet­módjukat. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 220 f 1998-ban 207 • ■ 1975-ben 243 1870-ben 545 | CIVILEK, VEZETŐK A Csurgónagymartonért, Somo­gyért Egyesület elnöke Hidvári Istvánné. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8840 Csurgónagymarton, Petőfi utca 47. Telefon és fax: 82/471- 409. A polgármester, Csire Istvánné kedden reggel fél 6-tól 6 ' óráig fogadja az ügyfeleket. Muzslai István falugazdász csütör­tökön 12-től 13 óráig tart fogadó­órát. A település a csurgói kör­jegyzőséghez tartozik. ORVOSI RENDELÉS 1 Dr. Porkoláb Lajos házior- 1 •1 vos minden héten kedden : délelőtt 9 órától fogadja a : hozzá forduló nagymartoni- U akat. ISTENTISZTELETEK Szászfalvi Lászlóné református lelkész minden vasárnap délelőtt 11.30 órai kezdettel tart istentisz­teletet. REFORMÁTUS TÖBBSÉG A lakosok 94 százaléka reformá­tus a hódoltság kora óta. Az első haranglábat 1777-ben állították föl, s húsz évvel később megépí­tették első zsúptetös templomu­kat az iskola udvarában. A téglá­ból készül templomot 1842-ben szentelték föl, s a századfordulón kapott új orgonát. Az épület ma már műemlék. A FALU HÍRES SZÜLÖTTEI A falu költöjeként emlegetik Dávid Jánost, aki 1914-ben született, s 30 évesen hunyt el. Emlékét ma is őrzik, szobra a közösségi ház előtt áll. Versei, elbeszélései fővá­rosi és vidéki lapokban jelentek meg, kötetét maga adta ki. Szá­mos könyvének nyoma veszett, mikor a családot az 1950-es évek­ben deportálták, csak a Gond-er­dőben és az Ébredő föld című maradt meg, ezeket Kosz István, az unokaöccse őrizte, most pedig a helytörténeti gyűjtemény. Fekete János szobrászművész­nek is Csurgónagymarton a szü- lőfaluja. _____________ ■ A C IKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY Az oldal megjelenését az ön­kormányzat támogatta. Szíve, vágya visszahúzza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom