Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-26 / 198. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 5 6 2003. Augusztus 26., Kedd GADÁCS A KÖZSÉG CÍMERE Vágással kettéosztott álló, há­romszögű pajzs, felső vörös me­zőjében jobbra fordult, ezüsttel és kékkel kilencszer vágott, ket­tős farkú aranyoroszlán áll, föl­emelt jobbjában karddal. A pajzs alsó kék mezőjében jobb­ra fordult ezüstpáncélos kar tart három, hegyével fölfelé álló ezüst nyílvesszőt. A címer első­sorban a község török hódolt­ság utáni újratelepülésére utal. Gadács a hódoltság idején el­néptelenedett, ezért a földes­urak német földművelőket hoz­tak ide, korábbi lakhelyükre, Hessen tartományra utal az oroszlán. A három nyílvesszőt tartó páncélos kart a Hunyady család címeréből vették át, az eredetileg Tolna vármegyében letelepedett ősöket ugyanis a földesúr telepítette át Gadácsra. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 136 II 1995-ben 157 1992-ben 161 1960-ban 310 1930-ban 447 ' ’ ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal cime: 7277 Gadács, Fő utca 33. Te­lefon: 82/372-101. A település a somogyszili körjegyzőséghez tartozik. A hivatalban csütörtö­kön 14 órától tart ügyfélfoga­dást Lengyel Antal körjegyző és Szabó Zoltán gadácsi pol­gármester. A falugazdász, Medveczky Sándor Somogy- szilban kedden és csütörtökön fogadja a gazdákat. ORVOSI RENDELES w Dr. Grexa Zoltán házior- . L i *vos mindennap reggel 8 órától rendel. Akkor tart j tanácsadást Tóth Mária U védőnő is. A gyermekjóléti T szolgálat családgondozó­ja, Madarászná Tomity Anna he­tente egyszer tartózkodik a tele­pülésen. ISTENTISZTELET Kőszegi Miklós evangélikus lel­kész a hónap utolsó vasárnap­ján 13 órától tart istentiszteletet a faluban. MÚLTIDÉZŐ A falut először 1138-ban említi oklevél. A török uralom idején elnéptelenedett, s később né­met földműveseket telepítettek ide. Közülük 1947-ben 251 -et telepítettek ki Németországba. A kisközségben 1930-ban 91 lakóház állt. Az I. világháború idején 30-an vonultak be kato­nának, s öten haltak hősi ha­lált. Három asszony lett hadiöz­vegy, s nyolc árvát neveltek. A községi bíró Nesz János volt, a helyettese Stark János, a köz­gyám Stark Lénárd. Az önkén­tes tűzoltó-egyesület parancs­noka Lamp Bálint volt. Két cséplőgép-tulajdonos nevét je­gyezték föl: Stinner Mihályét és Stickl Györgyét. Fűszer- és ve­gyeskereskedéssel Weing Pál és Stick György foglalkozott, ez utóbbi kocsmáros is volt. Jusztus Fülöp és Weing János volt a falu kovácsa. ■ * CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az ön' kormányzat támogatta. Szeretnék visszacsalogatni a fiatalokat Elöregedő, sőt kihalófélben le­vő zsáktelepülés Gadács a me­gyei tolnai határán; munkaké­pes korú lakossága egyre fo­gyatkozik. Az igali gyógyfürdő közelsége, az olcsó ház- és te­lekárak miatt azonban számí­tásba vehető üdülőfaluként.- Mit jelenthet, mit hozhat Gadács- nak az uniós csatlakozás?- Egyelőre nem tudjuk - mondta Szabó Zoltán polgármester talán jövőre, a megtörténte után, de le­het, hogy csak évek múlva válik el.- Mit várnak tóle?- Hogy valamivel jobb legyen a lakosság helyzete. Nem vagyunk fölkészülve; Számunkra túl nagyok a követelmények, ezeknek nem tu­dunk megfelelni sem a pályázatok­kal, sem a közigazgatás átalakításá­val. A lakosság zöme gazdálkodás­ból él, s hiányos a tájékoztatásuk is. Bizonytalanok, nem tudják, mit hoz SZABÓ ZOLTÁN polgármester 1966. szeptember 23-án született Kaposváron. Őstermelőként a mező­gazdaságból él. 2002-ben nyerte el a lakosság bizalmát, azóta a község tiszteletdíjas polgármestere. Nős, két gyermeke van. Hobbija a Forma-1. a jövő. A mezőgazdaság helyzete katasztrofális; amit az aszály nem vitt el, azt tönkreteszi a kukoricabo­gár. Ha a kormány nem segít az em­bereknek, csődhelyzet alakulhat ki. S nemcsak az ő életvitelük sínyli meg, hanem az önkormányzatok is lehetetlen helyzetbe kerülnek.- Mire volna szükség?- Elsősorban pénzre és munka­helyre. Itt szinte semmilyen mun­kalehetőség nincs. Az emberek zöme Szálba jár dolgozni a termelő- szövetkezetbe, az Idesüss pékség­be vagy Igalba a Fomettihoz. Mesz- sze vagyunk a várostól, drága a bér­let, s a munkáltatók többnyire az árát sem térítik meg. Igen nagy gond, hogy öregszik a falu lakossá­ga; egyre kevesebb a munkaképes korú. A fiatalokat nehéz ide csalo­gatni, pedig tavaly a gázt is bekö­töttük. Igaz, a következő évekre el- adósodtunk, öt évig nyögjük majd a hitelt. Korszerűsítettük a közvilá­gítást is, a csatornázásra vagy bár­milyen nagyobb beruházásra azonban jó néhány évig nem lesz lehetőségünk a pénzhiány miatt.- Gadács zsáktelepülés. Próbál­ják-e ezt megszüntetni?- Nincs módunk arra, hogy meg­szüntessük, hiszen Somogydö- röcske, a hozzánk legközelebbi falu is nagyon messze van.- Mi lehetne a kitörési pontjuk?- Az olcsó telekárak, a csend, a jó levegő és az igali fürdő viszony­lagos közelsége folytán a falu alkal­mas a pihenésre. Nagyobb vállal­kozás nem települ ide, hiszen ke­vés a munkáskéz, és sokan nem is akarnak dolgozni. Nem tudjuk, hogy mi lesz 15-20 év múlva. Szó­ba került az az öüet is, hogy ingyen­telekkel s egyéb módon próbáljuk támogatni az ide települő családo­kat. Am egyre fogy a falu lakossá­ga, és munkalehetőség híján nehéz letelepedésre bírni a fiatalokat. ■ Recept Gapácsról Ünnepi húsleves Az ünnepi húsleveshez - tíz sze­mélyre - egy kövér tyúk, egy küó marhahús, 4 petrezselyemgyö­kér, 3 sárgarépa, 2 közepes zel­ler, két fej vöröshagyma, 30 deka rizs, két evőkanál vagdalt petre­zselyemzöld, 3 tojássárgája, 2 pohár tejföl, só és bors kell. Már a hozzávalók is utalnak rá, hogy ez nem hagyományos húsleves lesz. A tyúkot meg a marhahúst a zöldséggel és egy fej hagymá­val együtt öt liter vízben sóval és borssal addig főzzük, amíg jól meg nem puhul. A levet leszűr­jük, beletesszük a rizst és egy fej apróra vágott vöröshagymát. A tojássárgákat elkeverjük tejföllel, és amikor a rizs puhára főtt, foly­tonos keverés közben belefőz­zük a levesbe. Ezután hozzáad­juk az apróra vagdalt petrezse­lyemzöldet. A tyúkot és a marha­húst darabokra vágjuk, és a le­vesbe tesszük. ■ Hatan járnak szentmisére A község temploma 1900-ban épült. Né­hány éve elektromosra cserélték az egyik harangot, a másikat azonban kézzel kell megkondítani. A nagyha­rangot régebben eladták, mert megre­pedt, az orgonasípoknak pedig időköz­ben lábuk kelt. A néhány évvel ezelőtti felújítást elölről lehetne kezdeni. Valaha szarvasmarhát, sertést tartott Knoch János, és baromfit is számolatla- nul. Mióta nyugdíjban van, „csak” a mintegy ezer négyszögöles kertjét műve­li. A patak kiszáradása miatt azonban csak kesereg az idei termés láttán. A csa­ládját nem kerülték el a tragédiák, hi­szen a felesége első házasságából szár­mazó egyik gyermeke meghalt, a lábát pedig amputálni kellett. A kilakoltatást és visszaköltözést is megélt családfő több mint tíz esztendeje foglalkozik a templom dolgaival. Füvet nyír, istentisz­telet előtt portalanítja a templomot, és rendszeresen harangoz.- Istentisztelet előtt nálunk nincs kü­lönösebb felvirágozás, díszítés, így azzal nem kell foglalkoznom. Nincs, aki oltár- térítőt hímezzen. A konfirmáció a kivé­tel, olyankor virággal díszíttetjük az ol­tárképet. A Váczi család és jómagam já­runk csak templomba; még a feleségem sem jön, hiszen ha vasárnap itt vannak a gyerekek, nem mondhatja, hogy én most misére megyek, menjetek haza. Nincsenek evangélikusok, mert 1948- ban kitelepítették őket. S azóta csak fogynak a svábok. A templomra is ráfér­ne a felújítás, de nincs rá pénz. A tetőt is cserélni kellene, elvégezni a szigetelését, hogy legyen egy rendes templomunk. » Knoch János elmondta, hogy a katoli­kus és az evangélikus vallás nem sokban különbözik egymástól. Itt a bort nem a pap issza meg, hanem a híveknek nyújt­ja a kelyhet, és a gyónás is nyilvános.- Itt nem kell a pap fülébe súgni a bű­nöket, elég, ha az ember magában meg­gyónja. Az evangélikus vallás befogadó. Ha valakit nem keresztel meg a katolikus pap, mi befogadjuk. A lelkészünk temet és keresztel, bármilyen felekezethez is tartozzék az illető. ■ Denevér a templomban Nincs jó állapotban a falu evangélikus temploma. Néhány éwel ezelőtt ugyan rendbe tették külső­leg, de tavaly a ke­mény tél után már látszott rajta a jég, a hó meg az olvadó víz rombolása. Hiá­ba emeltek a belső térben téglafalat a vályog elé, a salét­rom kiütközik. Rendszeresen mindössze hatan járnak misére, s egy denevér, ami talán már téli szállást ke­resett az egyik hasz­nálaton kívüli ha­rangkötél mellett. Őre a jegyző a törvényességnek Tizenhárom éve került Lengyel An­tal Somogyszilba; a téesznél lett ágazati vezető, s az első választás­kor bekerült a képviselő-testületbe. Lelkesedését, munkabírását, ér­deklődését látva az akkor már nyugdíjba készülő jegyző rábe­szélte az államigazgatási főiskola elvégzésére.- Mikor 1990-ben bekerültem a képviselő-testületbe, akkor kezd­tem el ismerkedni az önkormány­zati és a közigazgatási munkával. Sok mindent vállaltam, időnként többet is, mint a társaim. Gadár Ferencné volt abban az időben a jegyző, s nagyon biztatott, hogy je­lentkezzek a főiskolára. Mire elvé­geztem, ő nyugdíjba vonult, ám rengeteg segítséget kaptam tőle. Megtanította, hogy ebben a mun­kában a legfontosabb a törvények betartása. Itt nem lehet az érzel­mekre hallgatni, hanem csak a jog­szabályok alapján kell dönteni. A körjegyzőség 1995-ben ala­kult meg, s attól kezdve már nem­csak a sziliek, hanem a gadácsiak hivatalos ügyeit is ő intézi. Lengyel Antal úgy látja, hogy még egy sza­bálysértési eljárást, bírságolást is könnyebben elviselnek az érintet­tek, ha látják a szakszerűséget, a pontosságot, alaposságot tapasz­talnak és némi jóindulatot.- Bizonyos esetekben van mér­legelési jogom, de az is szigorúan a jogszabályi keretek között. Meg kell hallgatni minden felet, és a bírságolás­nak arányban kell lennie az elkövetett vé­tekkel. Nehéz azonban meg­felelni minden igénynek. Egy telepü­lésnek a jegy­zője együtt él az emberekkel, a családokkal, hiszen a születéstől a halálig végigkíséri valamilyen for­mában az életük minden fontos mozzanatát. Bizalmat kell kialakí­tani az emberekben, de ez nem jár azzal, hogy szeressék is. _______■ Mi ndennek a pénz szab határt Harmadik ciklusban tagja a képvi­selő-testületnek Szabó Károly. Az elképzeléseknek, mint mondta, csak a pénzhiány szab gátat. - Sok mindent elér­tünk az utóbbi tízegyné­hány évben: elkészült a falu földgázberuházása, korszerűsítettük a közvilá­gítást, újjáépült a polgár- mesteri hivatal, elkészült a ravatalozó, s most dolgoz­nak a kultúrház kialakítá­sán a régi iskola épületé­ben. A pénzhiány és az önkormányzat hiteltartozása miatt a következő néhány évben nem gon­dolkodhatunk nagy beruházásban. A település önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű, még a működéshez is hiányoznak az anyagi források. Szabó Károly egyébként több mint 17 éve nyugdíjas, valamikor munkavezető volt a téeszben. Most sem tud azonban tétlenül ülni s meglenni valamilyen tevékenység nélkül, bár az egészségi állapota sokszor paran­csol megálljt. - Csak sa­ját fogyasztásra tartunk állatokat. Van néhány sertésünk és baromfink, s műveljük a kertét. Nyolcszáz négyszög­ölön megterem minden, ami a konyhára kell: paprika, para­dicsom, zöldség, burgonya. Szabó Károly fia és unokái a me­gyeszékhelyen élnek, de gyakran meglátogatják a szülőket. Amikor segíteni keü, s az idő engedi. ■ Ingatag családi gazdaság Balogh József ugyan Toponáron él, de mint családi gazdálkodó gadá­csi birtokán 256 hektáron ter­meszt kukoricát, búzát és napraforgót. A kukori­cabogár kártételét leg­alább 70 százalékosra becsüli. - Nem is het­ven-, hanem helyenként százszázalékos a kártéte­le - mondta. - Minden tábla fertőzött valamen­nyire; betakarításkor jó, ha harmad-negyedannyi tengerink lesz, mint ta­valy. Egyéni módszerrel próbáltam védekezni a bogár ellen; az a tábla, ahol ezt tettem, bizakodásra ad okot, de még korai beszélni róla. Szokatlanul nagy beruházásba kezdett. Géptárolót és szerelőmű­helyt épít, ennek a költsége har­mincmillió forint.- Minden anyagi forrást felhasz­náltunk: pályázatot, hitelt, saját erőt. Elég tekintélyes a géppar­kunk, a talaj előkészítésétől az aratásig minden munkát el tudunk végezni. A gépek végül is a mi gazdaságunkat szolgálják; nagyon kevés bérmunkát végzünk, nem erre vagyunk be­rendezkedve. Balogh József 1993 óta vállalkozó, tavaly alapította a családi gaz­daságot, mert akkor en­nek más volt a támogatá­si rendszere. - A családi gazdaságok támogatása az idén szinte megszűnt, hiszen csak a földalapú támogatás kétezer fo­rintja maradt meg. Nincs előnye a családi gazdálkodásnak. A gadácsi gazda nem tagja egyetlen integrációs csoportnak sem. Mint mondta, megvannak azok a csatornák, ahol jó áron ér- tékesítheti, amit megtermelt. ■ Elcserélné Pestet a faluért Valamikor falun lakott Achútz Zsu­zsa, majd hosszú budapesti tar­tózkodás után sikerült megvásá­rolnia a házat. Nyolc éve tart az átépítése, hogy kellemes nyaraló, majd később a lakása legyen.- A második otthonom Gadács. Minden ünnep­napot, szabadságot itt töltünk - mondta. - Nyolc éve épül a ház: mint fecske a fészkét, úgy toldozgatjuk. A kö­vetkező beruházásunk az lesz, hogy bevezetjük a gázt. Achátz Zsuzsa egyetért Szász Endrével, hogy Somogynak sajá­tos hangulata, levegője van, és ez ide köti az embert.- Nagyon szeretem ezt a vidé­ket, a maga dimbes-dombos tájai­val. Az Alföldön egy porverte akácfás tanyán nem tudnám elképzelni az életemet. Amikor 15 évvel ezelőtt ide jöttem, belesze­rettem ebbe a vidékbe, bár az aján­lott ingatlant akkor nem sikerült megvásárolnom. Fél év kellett, mire mégis eladó lett. Nekem, városi embernek vonzó ez a csendes település. Él­mény, hogy kutya, macs­ka, gyerek nyugodtan kint lehet az utcán, s nem kell attól tartani, hogy egy autó elgázolja. Itt mindenki ismer min­denkit, nyugodtan a szomszédra bízhatjuk a lakás kulcsát, hogy fel­ügyeljen az éppen időszerű mun­kákra vagy öntözze meg a virágo­kat. Több embert ismerek itt, mint Pesten a tömbházban, ahol lakom. És ha találnék itt, a környéken egy jól fizető munkahelyet, akkor föl- adnám Budapestet Gadácsért. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom