Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

10. OLDAL Kiemelkedő térségi tettrekészség Több mint háromszázötven dél-dunántúli pályázat érkezett a PEA-hoz Az Európa Pályázat Előkészí­tő Alaphoz (PEA) az Észak­magyarországi Régió mellett régiónk tagjai adták be a leg­több pályázatot a lakosság­arányhoz viszonyítva. Ez a ki­emelkedő pályázati aktivitás egyrészt a két sikeresen lezaj­lott Phare programban és a je­lenleg is zajló Phare „Tükör­programokban” szerzett ta­pasztalatoknak, másrészt az EU-Projekt műhelymunka-so­rozatnak köszönhető, amely­ben a Dél-Dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség munkatársainak vezetésével történt a programra való fel­készítés. Európa Pályázat Előké­szítő Alap (PEA) A Miniszterelnöki Hivatal 2003. április 1-ével a PHARE program 2002. évi kerete terhére meghir­dette az Európa Pályázat Előké­szítő Alapot (PEA). A PEA-ban or­szágos szinten mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésre. A PEA célja szakmai segítségnyújtáson keresztül olyan színvonalas pro­jektek teljes körű előkészítése, amelyek megvalósítása az Euró­pai Unió Strukturális Alapjai, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatá­sának elnyerése esetén a 2004- 2006 közötti időszakban megkez­dődhet. Ilyen program - az Euró­pai Unió elismerése mellett - a jö­vőre csatlakozó országok közül csak hazánkban indul. Sőt a prog­ramra való nagy igényt látva egy második pályázati alap kiírásának a gondolata is felvetődött. A PEA pályázatok benyújtási határideje 2003. május 30. volt. A Dél-dunántúli Régió rendkívül jól szerepelt a PEA-n: a Dél-Du- nántúlról érkezett be a pályáza­tok 12,65 százaléka (353 pályá­zat a 2791-ből), ami a lakosság­arányunknál 30 százalékkal több pályázatot jelent. Százezer lakosra több mint 35 pályázat jutott. Ezzel az eredménnyel ré­giónk az Észak-magyarországi Régióval együtt kiemelkedett a régiók összehasonlításában. A rendkívül kedvező adatok és pá­lyázati aktivitás eléréséhez az Ügynökség EU projekt felkészítő tréningsorozata is hatékonyan hozzájárult. EU-Projekt A Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanács támogatásával az Ügynökség „EU projekt” néven intenzív kistérségi projektfejlesz­tő műhelymunka sorozat kereté­ben informálta az érdeklődőket a PEA pályázati lehetőségeiről, va­lamint szakértői támogatást nyúj­tott a formálódó kistérségi pro­jektötletek PEA pályázatokká for­málásához. A kistérségeket meg­mozgató, és azok együttműködé­sét elősegítő műhelymunkák so­rán 159 projektjavaslatot sikerült azonosítani, amiből 47 részletes kidolgozása, majd benyújtása va­lósult meg a PEA pályázati alapjá­ra. Megyék, kistérségek, Operatív Programok A kiemelkedő értékek elsősorban a közel egyforma aktivitással pá­lyázó Somogy és Baranya me­gyéknek köszönhetőek, de Tolna megye is kismértékben felülmúl­ta az országos átlagot. Ha a pályá­zatok értékét vizsgáljuk, akkor nemcsak egy főre vetítve, hanem abszolút értékben is Somogy me­gyére jut a legtöbb pályázat. Egy főre számolva Baranya és Tolna egyformán áll. A somogyiak 81 milliárd forint értékű fejlesztést terveznek a projektjeikben. A számokat elsősorban a Balaton környéki turisztikai élénkség emeli meg. A kistérségeket és a darabszámot nézve természete­sen a három legnagyobb lélekszá­mú kistérségből, a megyeszékhe­lyek kistérségeiből származott a legtöbb pályázat. Értékben a sió­foki kistérség is felzárkózik mel­léjük. Az Operatív Programok közül a legtöbb pályázat a Humánerő­forrás (HEFOP), valamint a Regi­onális Operatív Programhoz (ROP) érkezett. Kettejüket a Kör­nyezetvédelmi és Infrastruktúra (KIOP) és a Gazdasági Verseny- képesség Operatív Program (GVOP) követi. Az érték alapján készült rangsorban a KIOP meg­előzi a HEFOP-ot, még érdeke­sebb azonban, hogy a ROP-os pá­lyázatok mennyire erőteljesek, 70 százalékot képviselnek. Az értékelés menete A benyújtást követően történik meg a pályázatok formai értékelé­sére, melyet az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságai (OP IH-k) végeznek el. Ezt köve­tően a PHARE PraG szabályrend­szerének megfelelően a projekt­ötletek szakmai értékelése zajlik, amelyet a Tanács által jelölt előér- tékelők és értékelők végeznek. Maga a Tanács is véleményezi a régióból benyújtásra került pro­jektjavaslatokat. Három kategóri­ából választhat: kiemelten támo­gatott, támogatott, nem támoga­tott. A véleményezés miatt várha­tóan augusztus 28-án, egy újabb soron kívüli tanácsülésre kapnak meghívót az érintettek. A végső döntést az egyes operatív progra­mok irányítóhatóságai felügyele­te alatt álló értékelési bizottságok hozzák meg. A jó felkészülésnek köszönhetően remélhetőleg a nyertesek arányánál is legalább ilyen jól szerepel régiónk. Ketten az Európai Régiók Bizottságában Prodi családtagként köszöntötte a magyar küldötteket Brüsszelben „Köszöntőm a magyarokat, mint családtagokat!” Ezekkel a szavakkal üdvözölte Romano Prodi, az EU „kormányfője” honfitársainkat az Európai Régiók Bizottságának nemrég tar­tott 50. ülésén, Brüsszelben. A plénumon most vehetett elő­ször részt tanácskozási joggal tíz csatlakozó ország küldött­sége. Magyarországról a dél-dunántúli régiót Molnár Árpád, Balatonszabadi, valamint Szabó Loránd, Dombóvár polgár- mestere képviselte. Ők ketten a térség delegáltjai a szervező­désben. Nemzetközi tapasztalat Molnár Árpád számára nem új­donság egy nemzetközi szerve­zetben végzendő munka, hiszen 1989-től 1995-ig Strasbourgban tagja volt az Európa Tanács ma­gyar delegációjának. Ez a jelentős tapasztalat - valamint a polgár- mesteri tisztség, továbbá a So­mogy megyei közgyűlési tagság - győzhette meg a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, va­lamint más szerveződések illeté­keseit a jóváhagyásról, arról, hogy - mások mellett - keresve sem találhatnának alkalmasabb személyt az új feladatra.- A magyar külügyminiszter közölte a neveket'Brüsszellel, s onnan jött a visszaigazolás, elfo­gadva a listát - ismertette megbí­zatása megszerzésének körülmé­nyeit Molnár Árpád.- Összesen tizenkét rendes, va­lamint tizenkét póttagja van a magyar csoportnak.- Milyen elképzelésekkel, ter­Szabó Loránd vekkel utazott az Európai Régiók Bizottságának soros ülésére?- Az igazság az, hogy az Euró­Molnár Árpád pai Régiók Bizottsága alapvetően másképp működik, mint az Európa Tanács. Az utóbbi lé­nyegesen kevésbé operatív szer­vezet, mint az előbbi. A bizottság működéséről egyébként első kéz­ből szerezhetünk információkat, hiszen megérkezésünk után ven­déglátóink azonnal egy fél napos felkészítést tartottak nekünk, mármint a közép-kelet európai küldötteknek. Kifejezetten hasz­nosnak bizonyult ez az egész dél­utánt igénybe vevő képzés: más­nap már átfogó ismertekkel fel­vértezve mehettünk az ötvene­dik, jubileumi plenáris ülésre, ahol a munkát tekintve elképesz­tő hatékonyságnak lehettünk ta­núi.- Jelenleg megfigyelői státusz- szál rendelkeznek a magyar kül­döttek, ilyen esetben miként lehet kifejezetten a dél-dunántúli régió érdekeit képviselni?- Egyelőre csak tanácskozási jogunk van, módosító indítványt sem adhatunk be. Ám véleményt azért továbbíthatunk, érdekeket igyekezhetünk képviselni. A nagy lehetőséget a személyes kapcso­latok kiépítésében látom. Ezek fontosabbak lehetnek bármilyen írott kapcsolatnál. S adott esetben döntő szerepre tehetnek szert akár a támogatások ügyében is. S hadd említsem meg azt is, hogy innen, Brüsszelből olyan friss hí­reket is tudunk hozni, melyek szintén szolgálhatják a Dél-du­nántúli Régió javát. Gépezet, óramű pontossággal Szabó Loránd póttagként vett részt a brüsszeli fórumon. Dom­bóvár polgármesterének minde­nekelőtt a szervezők azon hihe­tetlen profizmusa tűnt fel, ami alapvetően meghatározza a min­dennapi munkát.- Több ezer ember dolgozik a bizottság mellett. A gépezet óra­mű pontossággal működik, ez szó szerint értendő, hiszen példá­ul percre pontosan kellett kezde­ni a napirendi pontok tárgyalását. Feleslegesen senki sem beszélt, s ami ugyancsak fontos: politikai küzdelmek helyett szakmai viták uralták a plénumot.- Régiónk eséllyel képviselheti a saját érdekeit?- Én azt mondom, hogy bizo­nyos ügyeket - mint például a tengeri halászat - nyugodt szívvel mellőzhetünk. Ám ha a hulladék- gazdálkodásról, avagy a közleke­dési hálózatokról van szó, akkor érdemes odafigyelnünk. Egyéb­ként ez a tizenöt tagállamból álló, kétszázhuszonkét taggal rendel­kező szervezet szorosan együtt­működik az Európai Bizottsággal és az Európa Parlamenttel, sőt, befolyással bír ezen két testület­re. Tehát ami itt elhangzik, azzal két-három hónap múlva egészen magas szinten foglalkoznak az Európai Unió legbefolyásosabb döntéshozó szerveződései. Ezért módfelett hasznosnak tartanám, ha a magyarországi régiók egy­mással összefogva képviselnének sajátos érdekeket.- S ezzel még megmaradhat a saját, dél-dunántúli régiós arcu­lat?- Természetesen igen, hiszen nekünk a térségben megvannak a saját, különleges problémáink és tennivalóink. Egészen más gon­dokkal küszködünk, mint egy al­földi régió. De a kezdet kezdetén talán szerencsésebb, ha egyezte­tett magyar álláspont jelenik meg Brüsszelben. ■ Régiós rövidhírek Pályázat: második kör A Térség- és településfelzárkózta­tási célelőirányzat pályázatának második körére szeptember else­jéig, 16 óráig várják a pályázatokat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség irodáiban. A támo­gatásra rendelkezésre álló összeg több mint egymilliárd forint, amelyről a Dél-Dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Tanács az októberi ülésén dönt. Az első körben 78 pá­lyázat kapott támogatást, összesen 1,2 milliárd forint értékben. Vasútfejlesztés A Tanács támogatja azt a kezde­ményezést, hogy az osztrák-ma­gyar-horvát vasútfejlesztési ta­nácskozásnak és egyeztetésnek a Dél-dunántúli Régió legyen a há­zigazdája az idei őszön. A Tanács az esemény megszervezéséhez 150 ezer forinttal járul hozzá, a Külkapcsolati Alap terhére. Információs nap A „Küzdelem a munka vüágából történő kirekesztődés ellen” Phare pályázat második információs nap­ja 2003. szeptember 2-án lesz a ka­posvári inkubátorházban. A prog­ramot régiónkban az Ügynökség menedzseli. További információk - más témakörökben is - a Tanács és az Ügynökség közös honlapján - www.ddrft.hu - érhetők el. ■ Internetes pályázatfigyelő A Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség kifejlesztett egy Forrástérkép elnevezésű rendszert, mely egy kereső szoft­ver és egy hozzá kapcsolódó adat­bázis segítségével a regisztrált fel­használók számára lehetővé teszi a Magyarországon pillanatnyüag hozzáférhető pénzügyi támogatá­sok téma szerinti felkutatását. A rendszer bemutató (demo) verziója bárki számára elérhető az Ügynökség honlapján (www. ddrft.hu). Ez funkcionálisan tel­jes, de csak a lejárt pályázatokat mutatja meg. Amennyiben a fel­használó a honlapon regisztrál­tatja magát, úgy hozzáférhet a teljes adatbázishoz, mellyel a fo­lyamatos frissítés révén a leg­újabb támogatási lehetőségek is elérhetőek. A rendszer használata a Dél­dunántúli Régión belül működő összes non-profit intézmény és magánszemély számára ingye­nes, míg a profitorientált vállal­kozások és a régión kívüli fel­használók 30 ezer forint + ÁFA / év felhasználói díj befizetése mellett tölthetik le a frissített és aktuális adatbázist. ■ MATRA tréning A Strukturális Alapoktól az Operatív Programokig A holland külügyminisztérium ál­tal támogatott MATRA Projektfej­lesztő Tréning első kétnapos kép­zési blokkjai június 10-e és 17-e kö­zött sikeresen zajlottak le a Dél-du­nántúli Régióban. A különböző Strukturális Alapok (Európai Regi­onális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Álap, illetve Európai Me­zőgazdasági Orientációs és Garan­cia Alap) ismertetése a régió három városában - Pécsváradon, Dombó­váron és Kaposváron - történt meg. A MATRA Programértékelő Bi­zottság által jóváhagyott hatvan­öt főből ötvennyolcán vettek részt ténylegesen az első foglal­kozáson. A képzés interaktív mó­don zajlott, a résztvevők csopor­tokban dolgoztak. A két nap folyamán a résztve­vők megismerték egymás projekt javaslatait, betekintést nyerhettek a Strukturális Alapok - kiemelten az adott Alap - , a Nemzeti Fej­lesztési Terv és Operatív Progra­mok részleteibe. Esettanulmány segítségével elsajátították a pro­jektfejlesztés kezdeti lépéseihez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A nyár folyamán minden résztvevő önállóan dolgo­zik a saját projektjén, mely mun­kához tanácsadás keretében az oktatók, valamint a Dél-Dunántú­li Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Kht. segítségét is kérheti. A képzésen elhangzott előadás­anyagok egyrészt e-mailen ke­resztül jutnak el a résztvevőkhöz, másrészt az Ügynökség honlap­ján ( www.ddrft.hu ) érhetik el azokat az érintettek. A képzés második részét szep­tember 11-e és 26-a között, míg a harmadik, egyben befejező ren­dezvényt előreláthatóan október­ben tartják meg. Az első munkaanyagok Vélemények a Programkiegészítő Dokumentumokról Az Európai Unió Struktu­rális Alapjai­hoz való hoz­zájutás alap- feltétele, hogy az ország jól kidolgozott tervekkel ren­delkezzen a források fel­használására. Ezt szolgálja a Nemzeti Fejlesztési Terv, mely­nek az egyes ágazati és regioná­lis Operatív Programokon túl na­gyon fontos elemét képezik az úgynevezett Programkiegészítő Dokumentumok (Programming Complements, PC). A PC-k a konkrét pályázati kiírások nyel­vére „fordítják le” az egyes Operatív Programokban fog­lalt fejlesztési irányokat, konkrétan meghatározva a támogathatóság szervezeti, tárgyi, költségvetési és egyéb feltételeit. Idén július 15-én nyilvánosságra hozták e rendkívül fontos tervdoku­mentumok első tervezeti anyagait. Jelenleg a PC-k vé­leményezése zajlik, majd az írás­beli vélemények beépítése kö­vetkezik. A PC-ket előrelátható­lag idén szeptember 30-ig végle­gesítik. A PC-k tervezeti anyagai letölthetők a Dél-Dunántúli Regi­onális Fejlesztési Ügynökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ). Regionális Akcióterv Tükrözve a térségi jellegzetességeket A Regionális Fejlesztési Ügynök­ségek koordinációjában Regioná­lis Akciótervek készülnek. E do­kumentumok a Nemzeti Fejlesz­tési Terv Regionális Operatív Programjához illeszkedve bemu­tatják az egyes régiók speciális fejlesztési igényeit, hangsúlyoz­va a fejlesztésre leginkább érde­mes területeket. A Regionális Ak­ciótervek elkészítésének fő célja az, hogy ezáltal erősíthető legyen a Regionális Operatív Program te­rületi jellege, a Program jobban tükrözze a régiók egyedi jellegze­tességeit. A Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynökség je­lenleg készíti a dél-dunántúli Re­gionális Akcióterv munkaanya­gát, melyet a Dél-Dunántúli Regi­onális Tervezési Bizottság előre­láthatólag szeptember elején fog megvitatni. 4 « 4 4 * DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰS ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ „„„„ , „ „ mmm . . . . 2003. Augusztus 21., Csütörtök hHH _____________A REGIONÁLIS FEJLES ZTESI TANACS HÍREI _______________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom