Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

2003. Augusztus 21., Csütörtök A L M A N A C H 1 9 3 7. OLDAL SOMOGYSIMONYI RECEPT Szarvasbatyu Hozzávalók: 8 szelet szarvas­comb, 16 gombakalap, 30 deka­gramm baconszalonna, 25 deka­gramm magozott aszalt szilva, tízujjnyi kenyérszalonna-szelet, vadfűszerkeverék, só, fahéj, fél­édes vörösbor, két citrom, vaní­liarúd. A hússzeleteket nagyon vékonyra kiklopfoljuk, befűsze­rezzük, a közepükre néhány da­rab baconszalonnát, néhány sze­let gombát és aszalt szilvát helye­zünk. A húst batyuszerűen ösz- szefogjuk, és baconszalonnával megkötjük. Egy lábas alját kibé­leljük a kenyérszalonnával, s rá­helyezzük a batyukat. Föltesszük a tűzre, s amikor a szalonna már kiolvadt, felöntjük a borral, és hozzáadjuk a fűszereket. Egy óra hosszat főzzük, majd kivesszük a húst, és a szaftot besűrítjük. Héjában sült krumpli illik hozzá. Elkészíthetjük bográcsban is. ■ Szegény rokon Simonyi a megye szélén Somogysimonyiban úgy lát­ják, minden szempontból a megye szélére került a falu. Két éve semmilyen fejlesztést nem tudtak végezni, s nem­hogy futotta volna fejlesztés­re, de napi gondokkal küszkö­dik az önkormányzat. Eddig több mint hárommillió forin­tos tartozást halmozott föl.- Hat éve még hátrányos helyzetű volt a település - mondta Kovács Imréné, Somogysimonyi polgár- mestere. - Ez akkor azt jelentette, hogy több állami kvótát kaptunk. Azóta viszont nőtt a munkanélkü­liség, s bár hat éve sem volt na­gyobb a kisebbség aránya, mint most, jelenleg mégsem tartozunk a hátrányos helyzetű falvak közé. Mindezt tetőzi az a gond, hogy a lakosok száma is csökkent, s az ál­lami kvóta még kevesebb, mint ak­koriban. Ez azt jelenti, hogy keve­sebb pénzből kell fenntartanunk a települést. Ez egyre nehezebb. Egy egész évi villanyszámlával tarto­zunk, meg a szemétszállítási díj­jal, emellett van más közüzemi el­maradásunk is. Kaptunk például egyik cégtől ajándékba egy házat, csak az ötvenezer forintos díjat kellene kifizetni, hogy átírathas­suk, de erre sincs lehetőségünk.- Milyen kiutat látnak ebből a helyzetből?- Semmilyet. Itt vagyunk min­dentől messze a megye szélén. A pályázatokhoz nincs önrészünk, tehát nem is tudunk pályázni. Rá­adásul amíg tartozásaink vannak, addig a szükséges igazolásokat sem kapjuk meg a pályázatokhoz, ez tehát teljességgel reménytelen. Persze a szegény embert valójában még az ág is húzza. Az önhikis pá­lyázatunkat elutasították, az elő­legként utalt 670 ezer forintot pe­dig levették a számlánkról. KOVÁCS IMRÉNÉ 1959-ben született Szabadszálláson. Több mint mástél évtizede, 1987-ben költözött ide, Somogysimonyiba. 1998-tól a megye­határ szélén levő kis település polgár- mestere. Férjezett, két gyermeke van.- Csak a panasz. Van valami, amivel dicsekedni lehetne?- Talán az, hogy még mindig na­gyon kedvelt a falunk; sok külföldi szeretne itt megtelepedni. Jóval több, mint amennyi az eladó ház. Ezért is sajnáljuk, hogy nincs lehe­tőségünk a fejlődésre, hiszen ez kedves és hangulatos falu lehetne, ha csak egy kicsivel is több pénz lenne a fenntartásra. Pillanatnyilag 17,5 millió forintból kellene mű­ködtetnünk egy évig a települést. Ez, sajnos, kiderült: nem megy.- Mit várnak az uniós csatlako­zástól?- Az itt élők csodát; az uniós szavazáson 99 százalékos volt a részvételük. Én magam személy szerint nem sokat. Önrész nélkül az uniótól sem lehet pénzt nyerni. Éppen ezért úgy gondolom, hogy akkor is a nagyobb településeknek lesz esélyük arra, hogy közelebb jussanak a mézescsuporhoz. ■ Új élet a megye határán Somogy és Zala határán a dús erdők öleléséljen fekszik Somogysimo­nyi. Lakosai vendégszeretők, de a közlekedés és a megélhe­tés nehézségei nagyon megkeserítik életüket.- Három éve költö­ztem Pécs mellől ebbe a csen-des, nyugodt falu­ba - mondta Hegedűs Dominika. - Két megye határán van, s így na­gyon nehéz itt munká­ba állni, s ritkán közle­kednek a buszok is. Ezért a fiatalok a közeli városok­ban próbálnak szerencsét. A fiatal lány ruhaipari technikus­ként Marcaliban kapott volna ál­lást, de a korai járat megszűnése miatt elesett ettől a lehetőségtől. A kudarcok ellenére mégis bizakodva tekint a jövőbe. A simonyiak kez­dettől fogva rokonszenvesek és ba­rátságosak, szükség idején pedig nagyon sok támogatást kap tőlük. Mint mondta: az iparvá­rosi és a falusi élet össze- hasonlíthataüan, s az em­berre még a legelkeserí- tőbb helyzetekben is rá­mosolyog a szerencse. Ezt igazolja, hogy lassan négy hónapja - mivel a postás elesett s lábát törte - ő helyettesíti a kézbesí­tőt. Alkalmi állása azon­ban bizonytalan, mivel a postaigazgatóság a hivatal megszű­nését fontolgatja. - Autó nélkül az ember lehetőségei nagyon beszű­külnek, de Simonyit nem akarom elhagyni. Ha a Volán újraindítaná a járatot, eljárnék Marcaliba, ellenke­ző esetben pedig valami vállalko- zás indításán gondolkozom. ■ Ide köti varázsos gyerekkora Harminc éve költözött el So- mogysimonyiból Bántó Zsuzsan­na, a fonyódi Mátyás Király Gim­názium igazgatója. Élete és munkája ma már oda köü, de a szülőföldjének sohasem fordított hátat. - Világéletemben elfogult voltam a falummal szem­ben - mondta. - Anyai ágon Simonyiból szárma­zom, a nagyapám és az édesanyám is ott látta meg a napvilágot; engem a családom és a gyermek­kor számtalan öröme köt ide. Bántó Zsuzsanna rokonlátogató­ban szinte minden héten megfordul a kis településen, s ilyenkor a bará­tai és az egykori iskolatársak is min­dig szívesen fogadják. Hétvégi házá­ban nyaranta összejön a család ap- raja-nagyja, s a közös beszélgetések alkalmával megelevenednek a téli szánkózások és a környéken tett hosszú barangolások kedves emlé­kei. Simonyiban, mint mondta, igazán itthon ér­zi magát. Eddig a kis tele­pülés minden fontosabb eseményére ellátogatott, egyebek közt a megyecí­mer és a millenniumi zászló átadására is. A múlt és a jelen Simonyija kevés dologban tér el, s az utóbbi években itt alig változott valami. A porták és az utcák ápoltak, rendezettek, az emberek szívélyesek. A falu legna­gyobb gondja a munkalehetőség korlátozottsága, és ez a lassú elnép­telenedéséhez vezet. A fiatalok többsége elköltözik innen, s az idős emberek halálával egyre több-házat vesznek meg a külföldiek. _____■ Tr ófeák viszik a falu jó hírét Szent Hubertus szarvasai Somogysimonyit változatos erdők veszik körül, kiváló élőhelyei ezek mindenféle vadnak. A St. Hubertus va­dásztársaság 1997-ben alakult meg a kis község­ben. Jelenleg harmincnégy tagja van, és a falu hatá­rában meg a szomszédos területeken mintegy tízezer hektáron gazdálkodik. A társaság területéhez tarto­zik még több településnek a környéke is. Az St. Hu­bertus az egyik legered­ményesebb társaság a vendég vadászok kiszolgá­lásában, s területén a nim- ródoktöbb szép, rekord­nagyságú trófeával büsz­kélkedő bikát ejtettek el. Még a falu címerében is szerepel a vadászpuska és a vaddisznó, utalva arra, hogy vadban páratlanul gazdag a Somogysimonyi környéki erdők karé­ja. Ebből tízezer hektáron gazdálko­dik a SL Hubertus vadásztársaság. Jó hírét annak köszönheti, hogy az ese­tek 80-90 százalékában azt lő a vendég, amiért ide jött. Nagy dolog ez. S külön előny, hogy a messze földön méltán híres gímszarvasállományból minden évben puskavégre kerül jó néhány - tíz kiló fölötti trófeával büszkélkedő - bika is. Mivel a nagy bikák kilövése és trófe­ája már komoly összegekbe kerül, az igényes és pénzes vendégek kiszolgálá­sában is föl kellett nőniük a feladathoz.- Vendég vadászainknak több mint fe­le visszatérő; akad olyan is, aki több mint egy évtizede ide jár vadászni^ évente többször is - mondta dr. Makai Lajos. - S mivel a külföldiek egyre igényesebbek, nekünk is a minőségi turizmus felé kel­lett lépnünk. Felújítottuk vadászházunk kiszolgálólétesítményeit és a szálláshe­lyeket. A szarvasállomány mellett soka­it vonz telente a vaddisznóhajtás is. Ez mind pénzbe kerül, mint ahogy a vadak etetése is. A társaság évente több mint 25 vagon kukoricát rak ki az etető­helyekre. Ennek is köszönhető, hogy a vadállomány kiemelkedő és az átlagos­nál kevesebb vadkárt kell fizetniük. A körültekintő gazdálkodás eredménye: a társaság mindig pénzügyi egyensúly­ban volt. Dr. Makai Lajosnak emellett az is nagyon fontos, hogy egykori földi­jeivel jó kapcsolatban legyen a társaság.- A falubeliekkel igen jó a kapcsola­tunk, és azt is mindig szem előtt tart­juk, hogy elsősorban a környékben élő vadászok legyenek a tagjaink között, hiszen ők érzik igazán magukénak ezt a vidéket - mondta dr. Makai Lajos. - Ha kérik, szívesen segítünk, amiben csak tudunk, a rendezvényekre pedig odaadjuk a vadászházunkat is. ■ Lovat tart az alpolgármester Az erdők és faluja életének jó is­merője id. Hegyi László somogysi­monyi alpolgármester. Fiatalabb korában egyebek között a vadásztársaságnál dol­gozott, lovas kocsival természetjárásra vitte a vendég vadászokat és a falusiakat. A rendszer- váltás után először a község polgármestere lett, ma pedig alpolgár­mester.- Egészségi állapo­tom miatt két év után le­mondtam a vezetői megbízatá­somról, s azóta látom el az alpol­gármesteri teendőket - mondta. - A hatvanas évek derekán Simonyi teljesen más arcát mutatta a láto­gatóknak, akkoriban a községnek még megközelítőleg 250 lakosa volt. A téeszek alakulásakor azonban sok fiatal beköltözött a városokba és az iparban keresett munkát. A faluban ma már alig van keresőképes ember. Sok a nyugdíjas, aki abból az igen sze­rény összegből igyek­szik megélni, s az önkor­mányzat anyagi helyzete is évről évre egyre elke­serítőbb. Az alpolgármester szabadidejében vadá­szik és a lovaival foglal­kozik. Az állattartást még a nagyapjától tanul­ta, régebben az istállójá­ban 8-10 hátast és két bikát nevelt. Megromlott egészsé­ge miatt ma már csak két lovat és egy csikót tart, és a kocsi elé egy­re ritkábban fogja be őket. - Az embereknek az autó lett a minde­nük - mondta -, a lovas fogatok ideje lejárt. A fiával ősszel és té­len még kijár az erdőre. Olyankor felülnek a kocsira, és útközben visszagondol a régi időkre. __■ So mogysimonyi egyik üres épülete a falu régi iskolá­ja. Az 1800-as évek végén emelt, két tantermes intéz­ményben az ötvenes évek végéig tanítottak. - Ebben az épületben lakott az igazgató is, és volt idő, mikor csaknem száz gyermek koptatta az iskolapadokat - mondta id. Hegyi László alpolgármester. - Később be­zárták, a téeszé lett, s volt benne egyebek közt posta- hivatal is. Aztán magánkézbe került, a 90-es évek vé­géig itt dolgozott az Industry Electricne kábelüzeme. A csaknem 140 négyzetméter alapterületű épületet át­alakították, két csarnokában 40 helybeli, valamint zalakomári és nemesvidi kapott munkát. Később az üzemet Nemesvidra telepítették át, s az épületet a tu­lajdonos tavaly az önkormányzatnak adományozta. Kihasználatlansága ellenére nincs elhanyagolva, korábbi tulajdonosa karbantartotta, termei parkettá­sak. Az épületet bérbe adva az önkormányzat vállal­kozásokat szeretne Somogysimonyiban meghonosí­tani. így megoldódna egy-két ember munkagondja, s az önkormányzat is bevételhez jutna.- A befektetőknek kedvező feltételeket tudunk biz­tosítani - mondta Kovács Imréné polgármester. - Ipar­űzési adót nálunk nem kell fizetni, s nem is tervezzük ennek a bevezetését. Az épület használatáért minimá­Gyárépület a régi iskolából Jó állapotban van a több tantermes régi iskola masszív épülete lis bérleti díjat kérnénk, és a bérlő vállalkozóknak két­ezer forintot kellene adózni minden dolgozó után. Szerelőüzemet vagy varrodát képzelnek ide a falu vezetői. Ez utóbbi korábban már volt Nemesvidon, és így a környéken sok a szakképzett varrónő. Az utób­bi időben több érdeklődő is megkereste őket, de a bérbeadásról még nem született megállapodás. ■ SOMOGYSIMONYI A KÖZSÉG CÍMERE Álló kék, háromszögű pajzs vö­rös pajzsfövel. A pajzs kék mező­jében zöld halmon jobbra hala­dó, aranyagyarú fekete vadkan, melyet jobbról kereszt, balról új­hold kísér. A vörös pajzsfőben le­begtetett helyzetben egy barna ágyazató, felhúzott kakasú va­dászpuska is van. A pajzsot két­oldalt keresztbe tett szárú, mak­kal megrakott tölgyfaág keretezi. Somogysimonyi a keszthelyi he­gyektől lenyúló dombok végénél levő község, környékén össze­függő erdőkkel, melyeknek jel­lemző fája az akác, a tölgy s a fe­nyő. Ezekre utal a két tölgyfaág és a zöld halom. A terület gazdag vadállománya révén ismert a né­met, osztrák, belga vadászok kö­rében is. A vadgazdálkodásra utal a vaddisznó és puska, míg a kereszt és a félhold a történelmi múltra, a harcokra. A LAKOSSÁG SZAMA 2003-ban 87 2000-ben 89 1990-ben 120 1960-ban 298 1930-ban 462 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8737 Somogysimonyi, Fő utca 2. A polgármester, Kovács Imréné hivatalosan kedden dél­után fogadja az ügyfeleket. Dr. Völgyi Zoltán körjegyző pénte­kenként 10-12 óráig tart foga­dóórát. A lakosság Nemesvidon intézheti a hivatalos ügyeit. A körjegyzőségen hétfőtől pénte­kig 8-12 óráig fogadják az ügy­feleket. Zsoldos László falugaz­dász Varászlóról jár át Somogy­simonyiba, a családsegítő és gyermekjóléti ügyeket pedig Némethné Bedővári Mónika in­tézi a településen. ORVOSI ÜGYELET T Somogysimonyiban dr. '■1 Bolla Borisz a háziorvos. A : településen nem rendel, csak Nemesvidon fogadja U a hozzá forduló betegeket. | MISEREND Csak katolikusok élnek a telepü­lésen. A faluba Inkéröl jár át mi­sézni Csatlós István plébános. A szertartást szombaton délután 17 órakor tartják. FALUTÖRTÉNET Somogysimonyi a XIV. század óta lakott település, ám a XIX. század közepéig csak Simo- nyiként ismert község a török megszállás idején teljesen el­pusztult. A környék igen gazdag termőföldjei, tavai és erdői azon­ban gyorsan új életre keltették a kis települést. Már a XVIII. szá­zad elején betelepült. Először Festetich Pál birtoka volt, majd a Zichy család birtokába került az akkor már négyszáznál is több lakost számláló falu. Az 1930-as években virágzó elemi iskolája is volt a katolikus egyház fenn­tartásában. A templomát 1932- ben építették. 1951-től 1969-ig önálló község volt, majd köz- igazgatási feladatokra más tele­püléssel társult. A körjegyzőség ma is Nemesvidon található. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA í ÉS HORVÁTH ZSOLT ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom