Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-19 / 193. szám
4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2003. Augusztus 19., Kedd Meghalt Szász Endre festőművész, aki Amerika után, visszatérve Somogyba, végső otthonául választotta a megyét. Várda ihletet adó csendjében élt és alkotott a Munkácsy-díjas festőművész, akinek haláláról mély megdöbbenéssel értesült dr. Gyenesei István. Somogy Megye Közgyűlésének elnöke emberileg is közel állt hozzá, és igaz barátjaként tisztelhette a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakját. Somogy polgárai mindannyian tudják: különleges értéket képvisel a Szász-életmű. Alkotásai Johannesburgtól Tokióig mindenütt megtalálhatók a világban, és számos somogyi közintézménynek, gyűjteménynek is a legbecsesebb darabjai. A megye legrangosabb díjával, a Somogyért kitüntető címmel is elismert festőművész nemcsak képeivel, hanem szavaival is tanított, s bölcs humorával is nevelt. Szerette az életet, és Őt is sokan szerették. Szász Endrét Somogy Megye Önkormányzata saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Pótfelvételi: még egy esély Hírek ROMANAP. Csülökpörkölt és hagyományos roma mesterségek - fakanálkészítés, söprű- és kosárfonás - bemutatója várta az idén harmadik alkalommal megrendezett roma nap résztvevőit Iharosban. Ügyességi játékokat, aszfaltrajzversenyt rendeztek a gyerekeknek, a felnőttek pedig kötélhúzásban jeleskedhettek. A legjobbakat oklevéllel jutalmazták. A programban mintegy hatvan helyi és környékbeli roma vett részt, (va) PONTOSÍTÁS. Lapunk augusztus 16-i számának hatodik oldalán, a somodori almanachban téves információt közöltünk a település díszpolgárával kapcsolatban. Nem a kitüntetett Majtényi Józsefet, hanem a feleségét helyezték 2000-ben örök nyugalomra a falu temetőjében. A gyémántdiplomás pedagógus jelenleg is él, az új templom felépítését adományaival támogatja. Tévedésünkért elnézést kérünk. ■ Pótfelvételi lehetőségével élhettek azok a diákok, akiknek nem sikerült a felvételijük, vagy nem érték el a minimális ponthatárt. A jelentkezési lapokat augusztus 8-ig kellett a felsőoktatási intézményekhez benyújtaniuk. Ezek összesítése szerint a Kaposvári Egyetem állattudományi karán 48, míg a pedagógiai főiskolai karon 384 pótfelvételizővel bővül a hallgatói létszám. Kaposvár A Kaposvári Egyetem állattudományi karán 48 tanuló kapott még egy esélyt, levelező tagozatra 20 főt, míg nappali tagozatra 28 hallgatót vettek fel. Kővári Istvánná, a Kaposvári Egyetem állattudományi karának tanulmányi osztályvezetője elmondta: a középiskolai hozott pontok alapján bírálták el a jelentkezést, s már mindenkit értesítettek a pótfelvételi eredményeiről. Hozzátette: a sikeres hallgatók akár nappali, akár levelező formában folytatják a tanulmányaikat, a pótfelvételivel mindenképpen költségtérítést kell fizetniük. Pót- felvételit - az agrármérnöki, agrármérnök-tanári, a folyamatszabályozó mérnöki, a gazdasági agrármérnöki s az állattenyésztő mérnöki szakon hirdettek. A folyamatszabályozó mérnök szakot azonban az alacsony létszám miatt nem indítják el. - Levelező tagozaton állattenyésztő mérnöki, míg nappalin gazdasági agrármérnöki szakra jelentkeztek a legtöbben - mondta az osztályvezető. így a sikeres pótfelvételizőkkel együtt az idén szeptemberben 385 hallgató kezdi meg tanulmányait az állattudományi karon. PÓTTELVÉTEUZŰK A KAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KARÁN Dr. Rosta István, a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karának főigazgató-helyettese elmondta: 384 sikeres pótfelvételizővel mintegy 1000- 1100 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben. A legtöbb tanulót levelező tagozaton - művelődésszervező, óvodapedagógus, gyógypedagógia szakra vették fel. A kedveltebb nappali tagozatos szakpárokon - egyebek között kommunikáció-művelődésszervező, informatikus könyvtáros-kommunikáció - már kevesebb kiadó hely volt. A tanítói, óvodapedagógus és a gyógypedagógus szakokhoz szükséges alkalmas- sági vizsgákat augusztus 18-án tartják a pótfelvételizőknek. Ágoston István, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karának tanulmányi osztályvezetője arról tájékoztatott: az intézmény kaposvári képzési központjában az orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus - akkreditált felsőfokú - szakképesítést kivéve minden szakra meghirdették a pótfelvételt. A leendő hallgatókat a napokban értesítik az eredményről, így felké- szülhetnek a szeptemberi kezdésre, varga tímea Szent István máig élő emlékei (Folytatás az 1. oldalról) A mai Somogyvár egyébként az akkori megye egyik kiemelkedő fontosságú területe volt. Először Koppány szálláshelye volt és akkoriban Somogynak hívták a települést. Móring József Attila, Somogyvár polgármestere elmondta: nagyon büszkék, hogy egy ilyen történelmi jelentőségű földön élhetnek és igyekeznek is méltón őrizni az elődök tisztességét. A településen egyébként máig őriznek egy, az István idejéből származó mondát, miszerint miután István legyőzte és felnégyelte Koppányi, a falu határában csordogáló Szentesica forrásban mosta meg a kezét. A forrásról amely, a mai napig tiszta vizet ad, még a középkor után is sokáig azt tartották, hogy gyógyító a vize. Ma kopjafa és egy emlékkő utal a csodatevő helyre. A szomszédos Somogyvá- moson egy olyan romtemplom őrzi István király emlékét is, amely még az akkori téglákból is megóvott néhányat. A falu közelében az Ihász-dűlőben 1968-ban végezték el a Puszta-torony régészeti feltárását. Az egykori építmény nyugati fala és a szentély maradt fenn. Azt feltételezik, hogy a Puszta-torony Szent István törvénye nyomán épült, és egykoron 12 falu hívői gyakorolták falai közt a vallást. A megye egyik legrégebbi romtemploma évtizedekig a szántóföld közepén állt, s fenségesen vigyázta a körülötte elterülő mezőt. A viszontagságos körülmények ellenére a műemlék sorsát már a kezdetek kezdetén szívükön viselték az érdeklődők. A falunak azonban három évvel ezelőtt volt annyi pénze, hogy utat építsen a megközelíthetetlenül is barátságos csonka templomhoz. Hazánkban a fővárosban, Esztergomban, Székesfehérváron és Kalocsán őriznek hiteles ereklyéket az államalapító István királytól. Három évvel ezelőtt azonban kiderült: a nagyszakácsi templomban is vannak olyan csontok - a szent király ereklyéi -, amiket az egyházközségre hagyott a falu egykori plébánosa. A szenzációs ritkaság Írásos nyomára Marics József berzencei plébános talált rá a veszprémi levéltárban. A pálosok történetét kutatta, mikor egy végrendeletre bukkant. Pacsay János István, az egykori pálos szerzetes 1816-ban a nagyszakácsi egyházközségre hagyta a birtokában levő három csontot azzal, hogy a Szent István- ereklyéket hozzá hasonló gonddal őrizzék. Marics József elmondta: a magyarországi szerzetesrendek István király szentté avatása után kaptak ereklyéket. így került a pálosok birtokába is. A csontokat a rend 1786-os feloszlatásakor a tagok között szétosztották. A nagyszakácsi mellett még Somogyszilban is hasonló maradványokra bukkantak. Azt azonban még kutatni kell, A képen látható első magyar pénzt, a Dénárt I. István verette koronázása után ut trnumo rt flmimií K íhö W.tpuaLu .tfOTttratocttjur tfjistmm pxKHíMttj (mi non mm? tóim beír mmrnttim Mmtm. <y tm mígzmerü? am fő&T, frswtoi (rnirmi tik tyű íHntmMlm Ötletcsúcs a PEA-pályázaton 81 milliárd forint támogatást igényelt Somogy megye a Pályázati Előkészítő Alapból, melynek célja, hogy a magyarországi önkormányzatok és nonprofit szervezetek képesek legyenek megvalósítható pályázatokat benyújtani az Európai Unió forrásaihoz. A dél-dunántúli régióban 353 pályázat készült, Somogy megyében 129. Dr. Gyenesei István tegnap elmondta: várhatóan minden negyedik pályázó számíthat sikerre. Megyei körkép A Pályázati Előkészítő Alap (PEA) segít előkészíteni az uniós pályázatokat, s mivel profi szakemberek vesznek részt a munkában, nagy valószínűséggel ezek a projektek meg is kapják az igényelt támogatást. Nem véletlen, hogy az átlagosnál nagyobb érdeklődés kísérte a PEA nyújtotta lehetőséget, rengeteg megvalósítható ötlet született, s csak azért 129 pályázat került a bírálók elé, mert a többinél hiányzott a saját erő. így is több mint 81 milliárd forintot igényeltek a somogyi önkormányzatok és nonprofit szervezetek, ami a dél-dunántúli összes igény - 168,1 milliárd forint - 48 százaléka.- Ez az a helyzet, amikor az egyik szemem örül, a másik sír - mondta dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke tegnap. - Örülök, mert végre-a somogyiak is komolyan vették a lehetőséget, és rengeteg ötlet és ugyancsak szépszámú pályázat érkezett, nem örülök viszont annak, hogy a jelenlegi állás szerint csak minden negyedik nyerhet. Dr. Gyenesei István az elmúlt napokban egyeztetett baranyai és tolnai kollégájával a várható eredményekről. Mivel kiderült, hogy országosan mintegy 700 program és terv számíthat kedvező elbírálásra (összesen 2791 pályázat készült), régiónként átlagosan száz nyertessel lehet számolni. A Dél-Dunántúl három megyéjének adottságait, az igényeket figyelembe véve Somogy 30 nyertes pályázóra számíthat. A pályázatok közül egyébként a legtöbb, 61 a Regionális Operatív Programhoz érkezett, 50 a Humán Erőforrások, 16 a Környezetvédelem és Infrastruktúra, kettő pedig a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz. A kaposvári kistérség volt a legaktívabb a maga 62 pályázatával, 16 Marcali, 11 Barcs, 10 Csurgó és Siófok, 9 Fonyód, 5 Nagy-a- tád, 3 Lengyeltóti és Tab kerületéről érkezett. Dr. Gyenesei István elmondta: sem a projektötletek, sem a pályázatok elkészítése nem kárba veszett munka azoknak, akik most nem nyernek, ezekkel ugyanis más alapokhoz is lehet pályázni, és a következő években számos új forrást is meg lehet és meg is kell célozni. VARGA OTTÓ VÉLEMÉNYÜNK Ünnep, ami összeköt Augusztus 20. Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep. Számunkra a legfontosabb. Mégis félek: annyian és annyi mindent elmondtak már róla, hogy ha megszólalok, csak közhelyeket írhatok. Nem vagyok sem költő, sem zeneszerző, még csak politikus sem, pusztán egyszerű halandó. Közhelyeket azonban mégsem akarok. Lesz abból majd bőven! Mit mondhatnék hát? Magyar vagyok, somogyi, aki a legrégibb magyar ünnepnapra, Szent István király napjára, a keresztény államalapításra, a magyar állam ezeréves folytonosságára emlékezik. Persze, tudom, hogy I. István annak idején augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Azt is, hogy ekkor hívta Fehérvárra a királyi tanácsot, s megtartotta a törvénynapot. A beteg király élete végén ugyanezen a napon ajánlotta az országot Szűz Máriának, s ő maga 1038-ban e napon távozott az élők sorából. Az ünnep dátumát Szent László király tette augusztus 20-ára. Mégpedig azért, mert a szent király halálát követő 45. évben ezen a napon VII. Gergely pápa hozzájárulásával a fehérvári bazilikában oltárra emeltette I. István relikviáit. Tudom, de ez mégsem elég. A történelem nem mindig bánt kesztyűs kézzel az ünneppel. S ez nemcsak az újkorra volt jellemző. A megújítás, más ünneppé való átkeresztelés soha nem vezetett sikerre. Ennek is köszönhető, hogy a rendszerváltással ismét fölelevenedhettek a tradíciók. Ekkortól rendezik meg újra a Szent Jobb körmenetét. Az államalapító ünnepének valódi igazságtétele mégis az első szabad választásokon létrejött országgyűlés döntése: Szent István napja a köztársaság hivatalos állami ünnepe. A nép akarataként az államalapítás nemzeti ünnep. A megmaradásé, az összetartozásé és az egymásrautaltságé. Az elszakadt szálak összekötéséé, új szálak szövéséé. A magyarságé. Az ünnep most is felelősség. Mindenkié, aki él és boldogul. Ideje hát felismernünk az államalapító máig ható üzenetét. Megmaradni együtt itt, a Kárpátok ölelésében, s továbbvinni a magyarság értékeit. Tudjuk jól: az egyéni célok és törekvések összehangolása olykor áldozatokkal jár. De soha nem lehet tét a nemzet. Nem nemzeti összebo- rulásról beszélek, csak arról: őszintén nézzünk egymás szemébe! Az új évezred, a nemzetek Európájához való csatlakozás is arról szól: erős, öntudatos népként magunk határozzuk meg, mi történjék velünk a jövőben. Hogy rólunk, nélkülünk soha többé ne dönthessenek. Ehhez sok mindenre szükség van. De egyre biztosan: emberek, generációk, családok, közösségek összefogása nélkül nincs szabad akaratú, egységes nemzet. Jövő sincs, lengyel jános Új búzából nehezebb sütni A Képes Krónika István királyról szóló oldala hogy a népi emlékezet által megőrzött történet, miszerint az ott lévő csontok valóban Istvántól származ- hattak, valóságosak-e. fáboa erika (Folytatás az l, oldalról) A sikér mennyisége megfelelő, de folyamatosan kell ellenőrizni a búza sütőipari értékének felhasználhatóságát. Hozzátette: a részletes malmi vizsgálatok eredményeként a búza sütőipari értéke gyakran csak a „C” értéket éri el, ilyenkor a búza nem a malmi, hanem a takarmány kategóriába kerül. Kiemelte: még nem alakultak ki a gabona végleges paraméterei, még javulhat a sütőipari felhasználhatóság, célszerű megvárni, míg „megállapodik” a búza. Hozzáfűzte: az ó- és az új termésű búzát augusztusban és szeptemberben általában keverve használják fel. A kaposvári malomban is folyamatos az ó- és az újbúza felhasználása és keverése. A sütőiparban folyamatosan figyelik a liszt minőségét, hiszen ez határozza meg a kenyér milyenségét is. OjtÖ Lajos, a kaposvári Slendy-pékség tulajdonosa elmondta: a tavalyi kiváló minőség után az idei búzát közepesnek értékeli, ami egyelőre nem rontja a sütőipari termékek élvezeti értékét. Hozzátette: minden a malmokon múlik, hiszen ott kísérik figyelemmel folyamatosan a sütőipari értékeket, és ennek alapján állítják össze az őrlési keveréket. Nekik ehhez kell alkalmazkodniuk, akár a technológia, illetve a receptúra változtatása árán is. Ezt erősítette meg Brunner Róbert is, aki a Brunner pékség vezetője is. Ő kicsit keményebben fogalmazott, szerinte az új liszt a tavalyihoz képest kifejezetten gyenge. Hogy a minőséget tartani tudják, nekik komolyan bele kellett nyúlniuk a receptúrába. Mindez természetesen újabb költségekkel jár együtt, pedig azok már a liszt árának emelésével alaposan megemelkedtek. Mivel egy kiló kenyérhez 75 deka liszt kell, a 10 forintos áremelés egy kilós kenyérnél 7,50 forinttal emeli a költséget. Ehhez jön még az energia és a többi, szintén növekvő költség, így nem csoda, ha akad sütőüzem, ahol a 15-20 forintos áremelést sem tartják elképzelhetetlennek. VARGA OTTÓ KOGAZ KÖZÉPDUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, Értesítük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy karbantartási és rekonstrukciós munkálatok miatt 2003. szeptember 2-án (kedden) 12 órától 18 óráig Marcali város egész területén gázszünetet tartunk A gázszünet ideje alatt gázkészülékeiket szíveskedjenek zárva tartani. Gázszolgáltatással kapcsolatos egyéb észrevételeikkel, kérdéseikkel (díjszabás, számlatartalom, stb.) hívja a 06-80/444-000-ás telefonszámot, ahol telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre. KÖGÁZ Rt Kaposvári Kirendeltség
