Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-16 / 191. szám

6. OLDAL SOMODOR A KÖZSÉG CÍMERE A hasítással kettéosztott, csúcskös talpú pajzs jobb oldali, vörös mező­jében ezüstobeliszk, azon zöld tölgyfalombbal övezett, ívelt oldalú, zöld talpas kereszt látható. A bal ok dali zöld mezőt két ezüstpólya oszt­ja három részre; a középsőben lile omos ezüst királyi korona van. A vörös mezőben álló ezüstobeliszk azt a Somodorban látható, a me­gyében egyedülálló emlékoszlopot jelzi, amit a betyárok által lelőtt csendőrök tiszteletére állítottak. A bal mező zöld színe a mezőgazda- sági termelést jelzi, a két ezüstpó­lya a falut közrefogó két patakot. A liliomos korona a település egykori birtokosaira, a Batthyány és a Rá­day családra emlékeztet. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 452 K 2000-ben 463 I 1991-ben 477 T 1960-ban 1010 A 1930-ban 949 A ÜGYFÉLFOGADÁS Somodor Szentgáloskérrel alkot körjegyzőséget. A polgármesteri hivatal címe: 7454 Somodor, Kos­suth utca 109. Tel.: 82/702-821. A hivatalban hétfőtől csütörtökig 8 és 14 óra között tartanak fogadó­órát; Makai Sándor polgármestert hétfőtől péntekig 9-11 óra között kereshetik föl a helybeliek. Cson­tos Ferenc falugazdász csütörtö­könként 13-15.30 óráig látja el ta­náccsal a gazdákat. CIVILEK, VEZETŐK A Somodori Sportegyesületet Makai Sándor, a nyugdíjasklubot Schulcz Ferenc, az ifjúsági klubot Patakfalvi Ivett vezeti. A vöröske­reszt helyi szervezetét Szántó Jánosné igazgatja. ORVOSI RENDELÉS Dr. Cserhalmi Gábor háziorvos Somodorban minden j ■ csütörtökön délelőtt 9 és <L > 11 óra között rendel. Dr. i Bárdos László főorvos havonta egy alkalommal L tart Memyén nőgyógyá- T szati rendelést. Havonta egy alkalommal rendel a települé­sen dr. Tóth Beáta gyermekorvos. MISEREND A helyi általános iskolában kialakí­tott kápolnában Buczkó József plébános minden második szom­baton - változó időpontban - tart szentmisét. HÍRES EMBER, DÍSZPOLGÁR Somodor neves alakja Fehér Lajos csontfaragó, a népművészet mes­tere. A község első díszpolgári ér­mét az augusztus 94 falunapon adományozták Majtényi József nyugalmazott, gyémántdiplomás pedagógusnak. A kitüntetett 1940. szeptember 10-én jött a községbe tanítónak, tizenegy évig a somodorpusztai templomban kántorként is tevékenykedett. 1951-től négy évig Ságváron volt iskolaigazgató, később visszaköl­tözött Somodorba. 1981-ben gyé­mántdiplomás pedagógusként vo­nult nyugdíjba, testét 2000-ben a somodori temetőben helyezték örök nyugalomra. A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS TÖRŐ BÁLINT ÍRTA FOTÓKi KOVÁCS TIBOR, BARANYÁI GERDA Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 1 7 8 2003. Augusztus 16., Szombat . IBI Csak a turizmus kínál új lehetőséget ggSS. Akadozó fejlesztések és felpezs­dült közösségi élet jellemzi Somodort. Az alig félezer lelkes falu lakosainak fele részt vett az uniós szavazáson; többségük tá­mogatta a csatlakozást, bár tud­ják: csak a gyerekeiknek tarto­gat lehetőségeket. A gazdálko­dóknak nemigen tetszik, mert szűkíti majd a jövedelmüket.- Aki komolyan dolgozni akar, an­nak van munkahelye - állította Makai Sándor polgármester. - Fa­lun az emberek mindig megéltek, s erre ezután is lesz lehetőség. Aki azonban nem hajlandó dolgozni, hanem csak az önkormányzati se­gítségben reménykedik, azon a csatlakozás sem változtat. Láthatja mindenki a gazdasági visszaesés jeleit, így az új munkahelyek szá­ma sem nő jelentősen.- Mit visznek Európába, mit tar­tanak értékeiknek a somodoriak? MAKAI SÁNDOR 1968-ban szüle­tett Kaposváron. A Kinizsi szakkö­zépiskolában tanult, majd dolgozott a Csepel gépgyárban, a Mezőgép­nél, majd vállalkozó lett. Csaknem öt évig volt falugondnok, 2002-óta tiszteletdíjas polgármester. Nős, két fia és egy lánya van. Hobbija a munkája és a labdarúgás.- Elsősorban a fiatalság és a szel­lemi tőke. Somodorban elég sok a kisgyermek. Az iskolát azonban az idén bezártuk a kis létszám miatt. Az összevont osztályokban tanuló diákok nehezen tartanak lépést a nagyobb intézményekbe járó társa­ikkal és az a szülő, aki többet akart a gyermekének, a memyei vagy a kaposvári iskolákat választotta. Somodor szép helyen fekszik, itt már tizenhárom ingatlan német ál­lampolgárok tulajdona. Az üresen álló portákat külföldiek veszik meg s újítják föl.- Mi lehet a kitörési pontjuk?- A turizmusban látjuk az egyet­len lehetőséget. A megyei kapcsola­tok révén több uniós tagállamban megfordultam, s gyűjtöttem tapasz­talatokat. Van egy nagyon jó adott­ságú külterületünk. Pusztaso­modorban augusztus végén nyílik meg a lovas turisztikai paradicsom, a későbbiekben ennek üdülőöve­zetté fejlesztésére kell törekednünk. Ez egy fízéves terv, amit 1994-től kezdtünk kidolgozni a közszolgál­tatások felzárkóztatásával.- Milyen a község infrastruktú­rája, mit kellene még létrehozni?- Egyebek között a Dédásszal összefogva korszerűsítettük a köz- világítást; van egészséges ivóvi­zünk, a gázt 1996-ban vezettük be. Még a szennyvízvezeték kiépítése van hátra, s ígéretet kaptunk, hogy jövőre ráköthetünk a taszári ágra. Az utak, járdák már nagyon elhasz­nálódtak; tavaly vis maior pályáza­ton kaptunk támogatást a kátyúzta- tásra, de ezt teljesen tönkretette a téli fagy. Hat kilométernyi gyalog- utunk harminc éve készült, ezek rendbetételéért a regionális fejlesz­tési tanácshoz folyamodtunk. Látva azonban az eddigiek sikertelensé­gét, már nem nagyon reményke­dem, pedig a munkához az önerőt is elő tudjuk teremteni. ■ Hozzávalók négy személyre: 4 szelet sertéshús, 1 fej vöröshagy­ma, 15 dkg gomba, 20 dkg darált sertéshús, 1 tojás, 2 dl tejföl, 1 dkg liszt és ízlés szerint só, bors, fűszerpaprika. Először kiverjük a hússzeleteket, a vöröshagymát és a gombát megtisztítjuk, majd finomra vágjuk. Fél hagymát a gombával megpirítunk; ha ki­hűlt, a darált hússal, tojással és a fűszerekkel jól összedolgozzuk. A kivert hússzeletekre fölkenjük a masszát, majd szorosan össze­göngyöljük, és hústűvel össze­tűzzük. Zsírban kisütjük. A vö­röshagyma másik felét megpirít­juk, megszórjuk liszttel, fűszer- paprikával, borssal, s fölenged­jük vízzel és tejföllel. Felforral­juk, és átszűrjük, az így kapott mártásba visszarakott húst meg­pároljuk. Az elkészült ételt elő­melegített tálba rakva tört burgo- nyával kínáljuk. ■ Őrzik a múlt hagyatékát Csendes magányban él a dombok öle­lésében terveivel Somodor, a kis zsáktelepülés. Polgárai számára fon­tosak a múlt emlékei. A falu szépsé­gét lassan fölfedezi a nagyvilág is, üresen maradt házait külföldiek vá­sárolják meg.- Közösen állítottunk emléket a falunk hő­seinek, de a megemlékezés valahogy elfe­lejtődött az utóbbi években, s ezen szeret­nénk változtatni - mondta Makai Sándor polgármester. - Új népművelőnk van, s neki egyebek között erre is figyelnie kell. Bár az iskola bezárt, az önkormányzat­nak gondja van rá; a könyvtárral és műve­lődési házzal közösen megoldja a falu kö­zepén álló, az 1920-as években emelt két tantermes épület hasznosítását. Egy erdei iskoláról, Somodor szívében pedig egy if­júsági és kulturális központról álmodnak, itt a városi gyermekeknek bemutathatnák a régi, összevont osztályos tanítást is. A vendégeket az iskola egyik helyiségéből kialakított szálláson helyeznék el. Ennek a megvalósításához már pályázott az ön- kormányzat, s elutasítása esetén újabb kérelmeket is benyújt.- Külföldi testvértelepülési kapcsola­tok kialakítására törekszünk. Korábban egy szlovákiai község vezetősége már fölvette velünk a kapcsolatot, a látogatá­suk azonban viszonzatlan maradt. Az önkormányzat másik nagy vállal­kozása: a harang mellett egy kis temp­lom kialakítása. Korábban Puszta­somodorban állt egy, azt 1961-ben vil­lámcsapás érte, s elhanyagolták a romos épületet. így bár papíron van templo­muk, a hívek mégis az iskolában kialakí­tott kápolnában hallgatják a szentmisét. Pedig nagy szükségük volna a templom­ra; Majtényi József, a község díszpolgára a halála előtt létrehozott egy alapítványt is. Szépen gyűlnek az adományok, de az csak az épület berendezését fedezné. A szükséges forrásokat az egyházzal ösz- szefogva igyekeznek előteremteni. Szán­dékuk komolyságát jelzi a kápolna alap­kövének tavaszi letétele. ■ Emlékmű a hősöknek A Donnál elesett egykori somodori lakosok tiszteleté­re létesített em­lékművet a 90-es években emeltet­te az önkormány­zat. A márvány­táblán húsznál több elesett s el­tűnt katona neve olvasható, köztük olyanoké, akik­nek a sorsa máig ismeretlen ma­radt. A települé­sen élők fontos­nak tartják a múlt emlékeinek, a ha­gyományoknak az ápolását. Csontba metszett pásztorélet A hajdani pásztorélet képeivel, va­don élő állatok rajzával és a me­zők virágaival, díszített csonttár­gyak ékesítik Fehér Lajos szobáját. Műhelyében mostanában ritkáb­ban zúg a régi fogköszörű, s emlé­kei is lassan öltenek alakot. A 84 éves férfi otthonosan mozog a gé­pek között, igazából itt van elemé­ben, bár romló egészsége miatt már nem tud órákig munkálkodni a csontdarabokon. - Erdőcso- konyán születtem, s apámnak- anyámnak hét éhes szájnak kellett előteremteni a kenyeret - emléke­zett Fehér Lajos. - Tízévesen már dolgoztam a földeken. Később pásztorok mellé kerültem, az álla­tokra vigyáztam, s ellestem tőlük a faragás fortélyait. Ez az életem, ebből merí­tettem erőt hosszú hadi­fogságom ide­jén, és ebből merítek ma is. Fehér La­jos 1948-ban költözött Somodorba. Az . ötvenes évek közepén lett népi iparmű­vész - egy szövetkezetben faragta a csontot, s ha kellett, a fát -, ké­sőbb pedig elnyerte a népművé­szet mestere címet is. Műhelyé­nek az ajtaján ma is látható az el­ismerést hirdető kopott névtábla. Alkotásain a pásztorélet jellemző alakjait és mintáit jeleníti meg; munkájához a csontot a megye- székhely vágóhídjáról szerzi be.- Régen a csontért az emléktár­gyaimmal fizettem. Volt olyan ál­lat, amelyiknek húsa csak a töre­dékét érte a csontjaiba formázott képeimnek. Díszítettem már több emu- és strucctojást, sőt a napfo­gyatkozást is megörökítettem. A faragásait először bicskával készítette, az ötvenes évektől használ lábhajtásos, majd moto­ros fogtechnikusi köszörűt. Alko­tásait nagyon sok kiállításon be­mutatták, megrendelői között vol­tak múzeumok és magánszemé­lyek. S eljutottak a világ számos országába, egyebek között Japán­ba is. ■ Változást hoz a népművelő- A memyei iskolában dolgozom, s május óta a könyvtárosi teendők és a közművelődés irányítása a felada­tom - mondta Csizmadia György. - Úgy látom, az emberek igénylik a színes rendez­vényeket. Erre legjobb pél­da a falunap volt, amit egyebek közt a Szalay könyvkiadó bemutatója is színesített. A szervezésé­ben és a családias légkör kialakításában a polgár- mestertől a közmunkásig mindenki kivette a részét. A legfontosabb feladat most a népművelő szerint a könyvtár és a művelődési ház rendbetétele. Elmondta: a somo­doriak a szórakoztató kötetek mel­lett főleg Passuth László munkáit keresik, melyek nem a legköny- nyebb olvasmányok. A fiatalok és CSIZMADIA GYÖRGY az idősebbek egyaránt megbecsü­lik a könyvet, így jó az állapotuk. Katalógusukban csaknem hatezer kötet szerepel, s az idén ötszázzal bővítik az önkormány­zat támogatásából. Most új helyre költözik a könyvtár, s a fejlesztésé­re fordított csaknem két­millió forintból az ősz végére megoldják a könyvek szakszerű táro­lását és számítógépes katalogizálását. Pályáza- tón három új gépet is nyert a település, így de­cembertől lesz teleház is a falu­ban. A közösségi élet előremozdí- tásában a nyugdíjas- és ifjúsági klub kínál lehetőséget. A művelő­dési ház felújítását szeptemberben kezdik, s a bővítés után több ren- dezvénynek ad otthont. ■ Diáklány edzi a focistákat Az idén alakított ifjúsági klub a köz­ség csaknem húsz fiatalját próbálja összefogni. Korábban velük szinte senki sem foglalkozott. - Közösségi teendőim mellett készülök az érettségire és rendsze­resen segédkezem az ifjú­sági focicsapat edzésein is - mondta Patakfalvi Ivett klubvezető. - A fiúkat gyermekkorom óta isme­rem, s elfogadják a taná­csaimat. Szabadidejében a me­zőgazdasági szakközépis­kola tanulója szívesen lo­vagol. Gyerekkora óta szereti az ál­latokat, ezért is választotta a szakis­kolát: úgy véli, leendő életpályája is a mezőgazdasághoz kapcsolódik. A klub első zenés rendezvényé­nek a művelődési ház adott ott­hont, s ezen 100-120 fiatal vett részt. Sok vendég jött a környező falvakból, s legtöbbjüket elkísérték a szüleik is. A művelődési ház és a könyvtár felújítása miatt a klubtagok most ritkáb­ban találkoznak, de már készülnek az őszi zenés­táncos szüreti felvonu­lásra. Patakfalvi Ivett szerint a legtöbb fiatalból csak a bátorság és az elszánt­ság hiányzik. Többségük még a közös éneklésben vagy a táncokban sem ol­dódik fel, ezért úgy tervezi: a jövő­ben közös bulikkal igyekeznek őket közelebb hozni egymáshoz. Munkájában Makai Sándor és Csiz­madia György tanácsaira és támo- gatására bizton számíthat. _____■ Ti tkot őriz a falugondnok Igazi közösségi emberré vált Bank István, Somodor falugondnoka. Munkáját november óta látja el; tíz hónap alatt jobban megismerte az embereket, s megtanulta azt is, hogyan oldjon meg szokatlan feladatokat.- Korábban a gazda­ságban dolgoztam, így ebben semmi tapasztala­tom nem volt - mondta. - Elődöm, a jelenlegi pol­gármester sok tanáccsal ellát, de ebben a munká­ban talán az a legnehe­zebb, hogyan osszuk be az időnket gazdaságosan. A szolgáltatásokra egyre nagyobb az igény, e nélkül ma már elképzel­hetetlen volna a település élete. Bár a falugondnok Somodorban nőtt fel, a falu lakosait - gondjukat, bajaikat - igazán csak most kezdi megismerni. Az idősekkel és a fia­talokkal egyaránt jó a kapcsolata. Ha a járművét meglátják, már messziről intenek neki. Napjai mozgalmasak: intézi az ügyeket, betegeket szállít kezelésre, gyógy­szert vált ki a patikában. Dél tájban Memyéről el­hozza az ebédet az ovi­soknak, a nyugdíjasok­nak. Az utóbbiak igény­lik a meghallgatást is, azt, hogy legyen hozzá­juk pár kedves szava. Néhányan megosztják vele a titkaikat is. - Sze­retem ezt a munkát, pe­dig olykor esténként és a hétvégeken is dolgoz­nom kell - tette hozzá Bank István. - Kezdetben a feleségem sem örült, hogy elvállaltam a munkát. Egy fa­lugondnok számára fontos a biza­lom, a teendőit is aszerint végzi. Gondja egyedül csak a papírmun­kával van, de bizakodva tekint a jö- vőbe, és akadnak segítői is. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom