Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-09 / 185. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 4 2003. Augusztus 9., Szombat RINYABESENYO Pénztelenül délibábot kergetnek A KÖZSÉG CÍMERE A vörös háromszögpajzsban jobb haránt levő ezüstpólya jelzi a falu kialakulását meghatározó Rinya- patakot. A felső mezőben a pólyával párhuzamosan elhelyezkedő ugró aranyszarvas és a pólyában hegyével a pajzs jobb felső sarka felé mutató nyílvessző a gazdag vadállományra utal. Az alsó mezőben levő zöld tölgylevél a falut övező erdőséget és a fő megélhetési forrást jeleníti meg. Rinyabesenyő nem sokat vár az uniótól. Az apró, csendes erdei zsákfalut szinte minden elkerüli. Az egész lakosság munkanélküli, s többségük nem jobb lehetőségeket, hanem csak segélyt vár. Kilátástalanul pénztelen az önkormányzat is, amely óvodát és iskolát is fenntart néhány tucat kisgyereknek.- Mit hozhat az unió a falunak?- Nekünk ez csak afféle mézesmadzag; semmit nem változtat az életünkön - állította Farkas Sándor polgármester. - Nagyon nagy itt a szegénység. A lakosok 80 százalékának csak a 15 600 forint havi segély és a gyerekek után a családi pótlék adja a megélhetést, meg néha a közmunka. Itt még buszjárat sincs, amivel munkába mehetnének. Ha eddig nem jutott rá, ezután sem fog rajta senki változtatni. FARKAS SÁNDOR 1946-ban született Rinyabesenyőn. A csurgói gimnáziumban érettségizett. 1968-tól a Da- nubia, majd a Komplex gépipari vállalat nevű nagyatádi gyárban dolgozott 37 évig; megszerezte az esztergályos és a marós szakképesítést is. 1990- től 1998-ig tiszteletdíjas, 2002-től főállású polgármester. Nős, egy fia van.- Mi javíthatna a helyzeten?- Az önkormányzat nem élhet a lehetőségekkel, mert minden fejlesztéshez, pályázathoz önrész kell. Nekünk meg pénzünk nincs, csak gondunk: sokba van az iskola, az óvoda. Sok a képzetlen munka- nélküli, de a szakképzettek sem találnak állást. S az is igaz, hogy a mostani sovány lehetőségekkel sem élnek sokan. Elgondolkodtató, hogy a szomszéd falvakból is Besenyőre járnak gyógynövényt szedni, az ittenieknek meg nem éri meg. A gombaszedés már kedveltebb, de az meg most nem terem.- Van-e olyan értékük, ami előny lehet a csatlakozás után?- A község bel- és külterületén az önkormányzatnak nincs semmi földtulajdona, ez a rendszerváltás körüli zavarosban régen máshová került. Itt nincs más, mint a jó levegő, a háborítatlan erdei környezet és a nyugalom, de sok kényelmi lehetőség hiányzik. Vízdíjat is csak ketten-hárman fizetnek a faluban, a többiek a 13 közkifolyót használják, mert még a napi vízfogyasztásra sem telik. A szennyvízcsatorna vagy a gázvezeték kiépítése hiábavaló lenne, mert senki sem tudná megfizetni. A rendszeres szemét- szállítást megoldottuk, de arra már alig van befolyásunk, hogy a falu egyetlen útjának az állagát megőrizzük. A nehéz kamionok a súly- korlátozás és az erdei földes út ellenére is itt robognak át Homok- szentgyörgy és Barcs felé.-Mi a legnagyobb vágyuk?- A homokszentgyörgyi út kiépítése és a falu bekapcsolása a térség vérkeringésébe a megyei fejlesztési tervben is szerepel, de pénz híján ez is csak délibáb marad. Enélkül pár évtized múltán a térképről is eltűnik a falu, épp mint a szomszédos Nagyállás, ahol ma már egyetlen ház sem áll. ■ Recept Rinyabesenvőről Vargányapörkölt Vargányapörkölthöz az érettebb gombakalapok a legjobbak. Hagymát pirítunk olajban, teszünk hozzá fűszerpaprikát, paradicsomot, zöldpaprikát és kevés vizet, végül a szeletelt gombát; fedő nélkül tíz perc alatt sóval, vegetával, borssal és babérral ízesítve készre forraljuk. Az ízletes csemegeuborka eltevése- kor Kalányos Mária ötliteres üvegbe rakja szorosan az apró uborkát, fekete borsot, egy csomag mustármagot, néhány babérlevelet s két csipet borként tesz hozzá. A felöntőléhez egy csomag szalidlt, 3 evőkanál sót, ugyanennyi kristálycukrot elkever egy deci ecettel; a keveréket felönü hideg vízzel, hogy 3,5 liter legyen. A levet kóstolgatva utánaízesíti, majd hidegen az uborkára önti. Egy nap múlva leköti az üveget, s két hét múlva fogyasztható a savanyúság. ■ A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 265 2000-ben 266 1992-ben 249 1941-ben 622 1850-ben 462 Egymásra figyel a falu népe UGYFELFOGADAS A polgármesteri hivatal címe: 7552 Rinyabesenyő, Kossuth utca 7. Tel: 82/711-073. Farkas Sándor polgármester ügyfélfogadási ideje hétfőn 8-tól 10 óráig, szerdán 14-től 16, pénteken 10-től 12 óráig tart. A körjegyzőség kedden 13-tól 15 óráig tart kihelyezett ügyintézést. Boros Pál falugazdász Lábodon ad tanácsokat a rinyabesenyői gazdálkodóknak. ORVOSI RENDELES Dr. Berecz Tamás háziorvos csütörtökön 10-től 12 óráig rendel. Nagy Beáta védőnő csütörtökön az orvosi rendeléssel egy időben tart tanácsadást. MISEREND A katolikus templomban Csorba Tamás plébános előzetesen bejelentett igény szerint celebrál szentmisét és tart keresztelőt. ISKOLA AZ ERDŐBEN Rinyabesenyő külterületéhez tartozott valaha Sziágypuszta, s az egykori erdészházából alakította ki a Sefag Rt az ország egyik legkülönlegesebb erdei iskoláját. Az épület akár az óvodásoknak, akár a felnőtt látogatóknak kiváló, hogy megismerjék az erdő érintetlen természeti kincseit, gazdag állat- és növényvilágát meg a vadgazdálkodást. A szállás az új, szilárd burkolatú úton egész évben megközelíthető jármüvekkel is, és áprilistól októberig alkalmas a jól fölszerelt tanteremmel együtt bármilyen oktatáshoz, csoportos rendezvény tartására. BESENYŐK LAKHELYE A besenyők 998-1000 táján jöttek hazánkba, s ők alapították a települést. Az első írásos feljegyzés Besenyőről azonban csak az 1332-37-es pápai tizedjegy- zékben található. A török hódoltság idején elnéptelenedett a falu, még az 1703-as katonai térkép is csak pusztaként jelöli. Fénykorát az 1800-as évek végén élte, amikor fölépítették neogótikus katolikus templomát. A szomszédos Cukor, Gurdon- falva, Nagyállás, Német, Öszpö- te, Újzobor és Sziágy lakott pusztáinak lakói is ide tartoztak. Ma már csak Rinyabesenyő él, amely mostani nevét 1907-ben kapta. A CIKKEKET IRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA_________________ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Szervezett közössége, kulturális csoportja sosem volt Rinyabesenyőnek. A jóízű beszélgetések és a hagyományőrzés helye leggyakrabban az utca vagy az árokpart, és semmi nem történhet a faluban úgy, hogy arról mindenki ne tudna.- Hiába jöttem gombát szedni, most semmi sem nő az erdőben. De nem sietek vissza, jólesik egy kis beszélgetés, hiszen mindenkit ismerek a faluban - mondta Lémann László, aki a szomszédos Lábodról gyakran visszajár a szülőfalujába. - Csodálatos gyerekkorom volt itt. A falu közepén meg az erdő felől is volt egy kis tó, abban fürödtünk naphosszat. Mára mindkettő kiszáradt, de azért a mostani gyerekeknek is jut elég a szabadságból. Sokat változott ez a falu, a csendessége és a nyugalma azonban a régi.- Tősgyökeres besenyői a családunk, és én innen nem is akartam elmenni soha. Most mégis arra vagyok a legbüszkébb, hogy a fiam elkerült a faluból. Többre viszi, mint ha maradt volna - tette hozzá Bogdán Józsefné. - Hivatásos katona lett, Koszovóban teljesít szolgálatot fél évig. A hétvégék a legnehezebbek, mert nem is olyan régen még minden pénteken hazajárt a gyerek az iskolából, most meg hiába várjuk Máshol szeretne szerencsét próbálni Orsós Zsuzsanna is. - Hatan vagyunk testvérek, és a családunkból eddig én tanultam a legtovább. A nővérem sem fejezte be a nyolcadik osztályt, mert addigra családot alapított. Én szeretném tovább folytatni a tanulást, és igyekszem szakmát szerezni - mondta a 16 éves lány. - Az általános iskola befejezéséhez még le kell tennem a pótvizsgát történelemből. Bízom benne, hogy végül sikerül tovább tanulnom, mert felszolgáló szeretnék lenni... ■ Bográcsosok a falunapon Az önkormányzat szervezésében hamarosan falunapot tartanak a besenyőiek. Erre nagy lelkesedéssel készülnek. Fő műsor- száma a bográcsos főzőverseny lesz, s ehhez az alapanyagokat a szűkös keretek között gazdálkodó önkormányzat teremti elő. A gyerekeknek s felnőtteknek játékos versenyeket, szórakozást szerveznek a pedagógusok, a közösségi napot pedig zenés-táncos bállal szeretnék befejezni. Egyre nehezebb a gazdálkodás Szívesen segít a családi gazdaságban a negyedikes Orsós Andrea és harmadikos testvére, Ildikó. Vakációjuk főleg ezzel telik, mert mindig kínál valami újdonságot a rengeteg baromfi és egyéb háziállat.- Nekem a libák a kedvenceim, de vigyázni kell velük, mert csípnek - mutatta a gágogó csapatot Andika.- Nyaralni még sohasem voltunk, de egész nyáron sokat játszunk, együtt a szomszéd gyerekekkel. Pár hónapja költözött a faluba egy ötgyerekes család, velük is jól ösz- szebarátkoztunk. Egyébként várjuk már az iskolát is, nemrégiben még a könyveket is előszedtük, hogy tanuljunk egy kicsit.- Büszke vagyok a lányaimra, elég szépen tanulnak. A kicsi kitűnő, a nagyobbnak is csak néhány hármasa volt - mondta az édesanyjuk, Orsós Anna. - De hogy mi lesz belőlük, még nem lehet tudni. Nagyon nehéz az előrejutás, és az unió sem könnyíti meg a szegény ember sorsát. Próbálkozunk a gazdálkodással, de ebben sem látszik túl nagy jövő. Most van egy góbénk, három kismalacunk meg két hízónk, de eladásra már nemigen- éri meg sertést tartani. Jobban bíztunk a bikákban, négyet is nevelünk. Ennek meg nemrég ment le az ára a kilónkénti 300 forintról 220-ra; most nagy ráfizetés eladni, mert még a takarmány ára sem térül meg. Pedig sokban van az etetés, mert a lucernán kívül minden takarmányt meg kell venni. Szeretnénk bővíteni a gazdaságot, de nehezen megy - tette hozzá az asz- szony. - Foglalkozunk erdei munkákkal is, és ebből is egyre kevesebb jut. Máskor nyáron is került valami munkalehetőség, most ott A gyerekek is beletanulnak a gazdálkodásba sincs mire vállalkozni. Az egyik gyerek fodrász szeretne lenni, de meglehet, hogy még lejjebb kell adnia a vágyait. ______________■ Eg yre több a kisgyermek A gyerekintézményeknek központi szerepük van a község életében. Tamás Zsuzsanna óvónőként és családsegítőként minden rendezvényen részt vesz.- Mikor iskolai szünet van, óvodába sem járnak a gyerekek - mondta az óvodavezető. - Nyáron is szervezünk gyermekrendezvényeket, játékos vetélkedőket; a lábodi sportnapon is részt vett a besenyői aprónép. Nagy sikere van mindig a nyárzáró partiknak is, ezt sok játékkal, közös főzéssel rendezzük az óvoda udvarán. A szülők s nagyobb gyerekek is szívesen jönnek. Teljes a kihasználtság az egycsoportos óvodában. Tavaly szeptemberben még csak 16 kisgyereket írattak be, az idén már 25 kicsivel számolhatnak. Lesz utánpótlása az egyelőre tíz tanulót oktató általános iskolának.- Sok a három- vagy még többgyermekes család, fiatalodik a falu - mondta Tamás Zsuzsanna. - A gyerekek veszélyeztetése miatt csak egy családban történt védelembevétel, a családsegítő alapellátásában azonban több hátrányos helyzétu, anyagi gondokkal küszködő családot gondozunk. Csendes, békés a község, a legtöbb súlyos problémával, mint az alkoholizmussal, droggal vagy a csavargó életmóddal itt csak nagy ritkán szembesülünk. ■ Megőrzik a biztonságot- Bejárnak az erdei vadak a faluba, s a róka fényes nappal is elviszi a baromfit. Parlagfűtenger csúfítja a határt, mert az osztrák tulajdonos elhanyagolja a földjét. Nehéz gépjárművek tördelik a falu útját, hiába tiltakozunk - sorolta a legégetőbb gondokat Pereg Zoltán, aki képviselőként régóta részt vesz a falu közéletében. - Nem az a baj, hogy nem tudjuk, mit kellene tenni, hanem hogy nem jutunk semmire. Munka sincs, pénz sincs, és ilyen nehéz helyzetben talán még sosem volt a község. Az iskolában tönkrement a cserépkályha, s csak az újrara- kása is belekerülne 200 ezer forintba, de nem telik rá az önkormányzatnak. Legalább a tüzelőre nem ie#z.gond jdép„ mert az önkormányzati út mellett kitisztítottuk az árkot, s onnét van sok fa. Pereg Zoltán és családja példát mutat az igyekezetből. A kertben | gyümölcsfák sorakoz- \ nak, zöldségágyások, | és virágból is szép gyűj- | teményt gondoz a házi- f asszony. - Kecskét csak azért tartunk, hogy lelegelje a bozótost; amúgy nem szeretjük sem a ■ húsát, sem a tejét - tette Rendben kell tartani a területet, mert bejárnak a vadak. A rókák tavaly elvittek 26 kacsát. Pereg Zoltán vállalta Besenyőn a régóta hiányzó községi polgárőrség szervezését is. Ha meglesz a hat-nyolc önkéntes, akkor éjjel is őrzik majd a falu biztonságát. ■ hozzá. ■ Már a jó szakma sem elég Idejét sem tudja Orsós Sándor, mikor vett a kezébe utoljára ecsetet és festőhengert. Szobafestőszakmájával évek óta munkanélküliként lézeng a kétgyermekes családapa. A kis falu sok fiataljához hasonlóan ő sem lát lehetőséget sorsának a jobbítására.- Mi értelme a tanulásnak, amikor semmire sem lehet használni? - bizonygatja igazát a 25 éves fiatalember. - Hiába tanultam ki a festőszakmát, még a faluban sem tudok belőle pénzt keresni. Itt nincs, aki meg tudná fizetni a mestermunkát, eljárni máshová meg szinte lehetetlen. Olyan rossz innen a buszközlekedés, hogy arra nem lehet alapozni a bejárást, másra pedig nem telik. Két kicsi gyerekem van, de a szobafestésből nem tudom őket eltartani. Alkalmi munkák, olykor egy kevés közmunka lendít a család bevételén, de leginkább a segélyre és a családi pótlékra alapozzák a megélhetést.- Én már nem akarok másik, újabb szakmát tanulni, elég volt ez az egy is - mondta Orsós Sándor. - Még támogatással sem éri meg az a fáradság, mert hiába a tanulás, úgysem lehet elhelyezkedni. Mindenhol hátrányt jelent, mikor kiderül, hogy Rinyabesenyő- ről jöttem. Sokszor elég az is, ha csak a nevemet megmondom, és egy Orsós számára azonnal vége a szíveslátásnak meg a kecsegtető munkalehetőségnek is. Abban sem bízom, hogy a gyerekeimnek könnyebb lesz, mert mitől is változna a világ? Az unió nem ér el Rinyabesenyőig. ________ ■ <
