Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-10 / 159. szám
2003. Július 10., Csütörtök N Y U G D ÍJ A S 0 K 13. OLDAL Szeptember 28.: megyei gála Kaposvár Szeptember 28-án reggel 9 órakor kezdődik a somogyi nyugdíjasok idei kulturális gálaműsora a kaposvári sportcsarnokban, amelyen negyvenhárom műsorszám kerül színpadra. Ez a rendezvény lesz egyben az idősek hónapjának megnyitóünnepsége is. A megyei szövetség múlt heti elnökségi ülésének egyetlen napirendi pontja a gála előkészítése volt. Mint az várható volt, a legnagyobb vita a résztvevők körül alakult ki. A kistérségi vezetők jó menedzserként érveltek, küzdöttek a hozzájuk tartozó klubok érdekében, aztán mindenki belátta, hogy a tagszervezetek száma alapján lehet csak igazságosan elosztani a rendelkezésre álló műsoridőt. így negyvenhárom műsorszám kerül a sportcsarnok közönsége elé, a kistérségi egyesülések döntenek arról, hogy melyik klub képviseli őket. Azok az együttesek, amelyek a létszám- korlátozás miatt a gáláról méltánytalanul kimaradnak, az októberi Őszi virágcsokor műsorában, vagy a gunarasi régiós majálison kaphatnak fellépési lehetőséget. Dr. Klujber László elnök röviden összegezte a kistérségi kulturális bemutatók tapasztalatait. Örvendetesnek tartotta, hogy néhány találkozón a települések polgármesterei ajándékkal, virággal, emléklappal köszönték meg nyugdíjasklubjaik szereplését, így gálajelleget adtak az eseménynek. Kívánatos lenne ezt a gyákorlatot követni, vitára okot adó zsűrizés helyett a kistérségek felhőtlen tavaszi ünnepévé válna a kulturális bemutató. A szövetség elnöke a tavalyi gálán történtekről is szólt. Több csoport a műsorszáma előadása után autóbuszba ült és hazautazott, így a műsor végén már alig lézengtek a teremben. Ez tiszteletlenség a többi szereplővel szemben, ezért arra kérte az idei gálán bemutatkozásra lehetőséget kapó együtteseket, hogy szánják ezt a napot a nyugdíjastársaikkal való találkozásra, barátkozásra, egymás munkájának megismerésére és mégbecsülésére. _____________■ Em berségből jeles Monostori Istvánná június 29-én késő délután rokonlátogatóba indult Kaposvár töröcskei városrészébe. A Vadkörte utcában azonban nem találta otthon hozzátartozóit. A hetvenhét éves hölgy elbizonytalanodott a szokatlan környezetben, aggódott otthon maradt, ápolásra szoruló beteg férjéért, a szürkületben tanácstalanul, kétségbeesve rótta az ismeretlen utcákat. A helyi járatú autóbusz vezetője észrevette az út szélén síró asszonyt, megállt két buszváró között, tó- kérdezte, hol lakik, hová szeretne eljutni. A pályaudvaron eligazította, melyik buszra szálljon, hogy biztonságban hazaérjen. „Szeretnék köszönetét mondani annak a sofőrnek, aki június 29- én este a Vadkörtefa utca környékén teljesített szolgálatot - írja szerkesztőségünknek küldött levelében Monostori Istvánná. - Megtudtam a nevét, Kovács János az a buszvezető, aki emberségből jelesre vizsgázott. Nem hagyott sorsomra, kétségbeesésemben támaszom volt. Köszönöm.” ■ Coloradói ecsetvonások A világot járt festő nővérével - újra itthon, a kedves szülőfaluban Amerikába, távol egymástól. Zoltánt Coloradóban meglátogatta Béla, aki még ott, vendégségben is sokat festett, és néhány képkeretet otthagyott.- Ezek állandóan „útban” voltak. Nálam járt azonban egy magyar származású hölgy, s megkérdezte, hogy miért nem festek, akkor falra tehetném a képeket. Szófogadó voltam - ilyen egyszerű volt elindulni a festőművészi pályán. Schmidt Zoltán 23 évig, 1992-ig tartózkodott kint. Hazatérve Budapestre került, majd Siófokra. A szíve azonban visszahúzta szülőföldjére, Barcsra költözött. Harmincöt alkotását tavaly már látták az érdeklődők a Dráva Múzeumban. Ezt megelőzte egy másik kiállítása is 1994-ben, „Uton-útfélen Amerikában” címmel ugyancsak Barcson.- Elsősorban balatoni és drávai tájakat, telet, őszt, az elmúlást idéző hangulatokat viszek a vászonra. Ősz fejjel visszatérek oda, ahonnan indultam, gyermekkorom világába. Istvándi tiszta református község volt, a családokban divat volt az egyke. Mára erősen megfogyatkozott, megváltozott a lakossága. A múltról a temető sírköveinek feliratai vallanak leghitelesebben. Szívesen járok a csendes halmok között. Ott nyugszik édesapám, a falu egykori lelkésze és a nagyanyám is. gamos adrienn Nagy az érdeklődés a csekk iránt A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és az Idősügyi Tanácsban képviselettel rendelkező érdekvédelmi szervezetek megállapodása alapján idén Somogybán a megyei szövetség gyűjti össze a nyugdíjasok üdülési csekk iránti igényeit. Kedden délelőtt több mint 150 kérelmező kereste fel az irodát.- Különösebb zsörtölődés nélkül vártak sorukra a nyugdíjasok - összegezte az első nap tapasztalatait Horváth Károlyné elnökhelyettes, aki Szabó Tibomé és Héjjas Károly társaságában végezte a nagy figyelmet igénylő adminisztrációs munkát. - Többen a tömeg láttán visszafordultak, néhány ügyet pedig a szükséges papírok hiánya miatt, ületve azért nem tudtunk elintézni, mert nem hoztak pénzt magukkal a szükséges önrész befizetéséhez. Azt hiszem, nem árt még egyszer elmondani, hogy az igényléshez a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küldött értesítésének fénymásolata szükséges, amely a nyugdíj ösz- szegét tartalmazza és kell a kis adókártya fénymásolata is. És természetesen készpénz. Legközelebb július 15-én, kedden fogadjuk az üdülési csekket igénylőket, a Fő utca 37-39. szám alatt, a III. emeleten levő irodánkban. Réti Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft ügyvezető igazgatója múlt heti, Egy csekk és más semmi címmel megjelent cikkünkhöz fűzött néhány fontos kiegészítő információt. Először is nehezményezi, hogy cége nevét pontatlanul írtuk le. Valóban így történt, ezért készséggel teszünk eleget kérésének: Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft a hivatalos név. Az igazgatónő leírja, hogy ezt a támogatási rendszert a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány dolgozta ki, a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek Idősügyi Tanácsában régóta hangoztatott kívánságának figyelembevételével. A szállodai árakkal lépést tartva emelkedett a támogatás mértéke. A tavalyi négy- és tízezer forint közötti összeggel szemben idén tíz- és huszonötezer forintra nőtt az üdülési hozzájárulás. A csekk értéke 30 ezer forint, ez elegendő egy személy egyhetes félpanziós üdüléséhez. Emelkedett az a határérték is, ameddig a támogatás adható, a tavalyi 60 ezer forinttal szemben idén a 80 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők is jelentkezhetnek támogatásért. Szintén a nyugdíjasszervezetek kérése volt, hogy részt vehessenek a kérelmek elbírálásában, az alapítvány ezért kötött szerződést az Idősügyi Tanácsban képviselettel rendelkező szervezetekkel, amelyek maguk alakítják ki az elosztás rendjét. Az üdülési csekktömb több különböző címletű szelvényből áll, amely az érvényességi időn belül (a gyártástól számított egy évig) tetszés szerinti időpontban felhasználható. Több mint 1700 helyen, utazási irodákban, szállodákban fogadják el a csekket a szolgáltatás ellenértékeként. Úgy véljük, ez számos lehetőséget kínál a nyugdíjasoknak - írja levelében Réti Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft ügyvezető igazgatója. Értékes információ- it köszönjük. __________________________■ A tumultust a jövő héten sorszámok kiadásával szeretnék elkerülni • FOTÓ: LÁNG RÓBERT A krumpli és a Mernyei Öreglányok Tiszteletre méltó hölgyeket sohasem neveznék öreglányoknak, most mégis ezt kell tennem, mert a nyugdíjas-egyesület lelkes csapata Mernyei Öreglányok néven indult a krumplifesztiválon. A Mernyei Öreglányok nagyszerű csapata fotó: kovács tibor Kisfalusi András polgármester elégedett: - Huszonöt csapat süti-főzi a krumplit, remélni se mertük, hogy ilyen nagy érdeklődést vált ki nem sokra tartott, de nélkülözhetetlen táplálékunk. Olcsósága mellett nagy előnye, hogy egészséges és számtalan változatban felhasználható, legalább negyven-ötven fajta ételt készítenek most itt a csapatok, s még a fiatalok között is van egy-egy idős férfi vagy asszony, a tapasztalatuk nélkülözhetetlen. A gyorsbüfés étkezésnek kínálunk most itt látványos és ízletes alternatívát. A gasztronómiai élmény mellett persze fontos az is, hogy nagyon sok mernyei és környékbeli embernek biztosítunk gondtalan szórakozást, akik jó hírünket viszik a kellemesen töltött nap után. Az Öreglányok között keresem a vezetőt, de azt mondják, köztük nincs főnök, mindenkinek megvan a feladata és mindegyik egyformán fontos. Kétszer is nekirugaszkodnak, amikor a csapat tagjainak nevét sorolják, nehogy valaki elmaradjon, nagy sértődés kerekedne abból. Végül összeáll a lista: Kertész Zoltánná, Juhász Józsefné, Biczó Józsefné, Gamos Emőné, Fehér Mária, Lovas Ferencné, Horváth Ferencné, Balogh Istvánná, Farkas Mihályné és Tárgyéi Sándomé szorgoskodik a levegőtlen, meleg sátorban. Háromféle prószát készítenek Biczó Józsefné, Tárgyéi Sándomé és Ba- bgh Istvánná receptje szerint, a tárkonyos krumplilevest pedig Juhász Józsefné és Gamos Emőné kóstolgatja, ízesíti, fűszerezi. Horváth Ferencné és Lovas Ferencné pedig az Öreglányok ebédjét, a pincepörköltet főzi, versenyen kívül. Hogy milyen helyezésre számítanak? - Nem baj, ha a vendégeink nyernek, mi annak is örülünk, hogy ennyien együtt vagyunk - mondják többen. A zsűri sátra előtt Tillmann Károlyné jegyzi a bemutatásra váró ételeket. Csak találomra kiválaszt néhány különlegességet: figurázott töltött krumpli, baconos krumplifelfújt, kakaós burgonyaszelet, töltött krumpli tutyiban sütve és tocsni, zöldborsós burgonyakosár, bódított krumplinudli, töltött pró- sza, tejfölös cicege, halfogó krumpli... Egy puccos vendéglő is büszke lehetne ilyen étlapra. A burgonyás ételek első versenyét rendezték Mernyén. A dolognak folytatása lesz, erre bárkivel fo- gadok. Egy zsák krumpliban. ■ A főkapitány kedvence Négy hónapja vagyok itt és nagy örömmel tapasztalom, hogy igen magas Somogybán a gasztronómiai kultúra - mondta dr. Soczó László megyei rendőrfőkapitány, aki a zsűriben vállalt felelősségteljes szerepet. - A feleségemtől tanultam sütni-főzni, egyiket-mási- kat kicsit átformálom, változtatom. Az itt felsorakoztatott ételek ízvilága, külleme egyenesen lenyűgöz, nézze, már egy füzetet majdnem teleírtam receptekkel. Bevallja, hogy a mákos ételeknek tud legkevésbé ellenállni. Ne csodálkozzunk tehát, hogy a főkapitány különdé ját a geszti mákos nudli nyerte. Ragaszkodás a szülőföldhöz Kánya Szigeti József 86. évével Kánya legidősebb lakója. Gyula öccse a 83., Irén pedig a 77. évét tapossa. Mindhárman a településen laknak, szüleik is itt élték le az életüket...- Nem volt könnyű életem - emlékezett vissza gyermekkorára az idős férfi. - Apámék gazdálkodtak: földet műveltek, állatokat tartottak, amit bírtam, nekem is segítenem kellett a munkában. Két pár ló, tehenek, borjak voltak az istállóban. Persze disznókkal is foglalkoztunk. Már tíz-tizenegy éves koromban magam szántottam, játékra nemigen jutott idő. Szigeti József felnőttként hét évet a komlói bányában dolgozott, majd mezőgazdasági munkát végzett. Tizenhét évet húzott le a helyi téeszben. Volt brigádvezető, majd raktáros.- Milyen volt a falu évtizedekkel ezelőtt?- Kánya még a hatvanas években is elmaradott falu volt - ismerte el. - Azt megelőzően pedig sáros, poros utakon lehetett csak közlekedni. Volt úgy, hogy ősszel vagy a téli hóolvadáskor a kocsi tengelyéig ért a sár. Villany sem volt az én gyermekkoromban. Petróleumlámpával világítottunk. A fejlődés a nyolcvanas években indult meg, illetve 1990-től érezhető a változás. Az utakat aszfaltozták, van egészséges vezetékes ivóvíz, az idén a földgázvezetéket is kiépítik a faluban. Rendbe tették a ravatalozót, az egészségházat, a kultúr- házat, felújították a községházát, a templomot és parkosítottak is. Egyszóval más ez a világ, mint a mi időnkben. Persze így van jól.- Jól érzi magát Kányán? Nincs szándékában elköltözni?- Jó itt lakni. Itt születtem, innét szeretnék elmenni a sírba is. A Szigeti József szívesen mesél fotó: gáti testvéreim is itt laknak. Hogy a csodába ne szeretnék itt lakni, amikor ideköt minden. A lányommal és az unokámmal lakom együtt. Amikor az egészségem engedi, még a kerti munkában is segítek... _____________krutek József Hír ek ALAPÍTVÁNYI PÉNZ. A Mar cali Szivárvány Nyugdíjas Egyesület tagjai a Duna-kanyarban jártak nemrég. Esztergom, Vi- segrád egyházi, történelmi emlékeinek megtekintését a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatán nyert 50 ezer forint tette lehetővé. HÖLGYKOSZORÚ. A Lábodi Hölgykoszorú Nyugdíjas Klub tagjai belső-somogyi kirándulásuk során a niklai Berzsenyi-múzeumot, a buzsáki faluházat és tájházat, a szép hímzéseket nézték meg, ezután Hanzel László somogyvámosi tojáspatkoló polgármester gyűjteményét, majd a Krisna-völgyet látogatták meg. GYÓGYULNAK. A Hetesi Nyugdíjas Egyesület tagjai a nagyatádi fürdő medencéjében mártóztak meg legutóbbi kirándulásukon, a költségeket az egyesület fizette. ■ OLDALSZERKESZTŐ: KATONA CSONGOR Schmidt Zoltán fél évszázada még láthatta, hányat mutat a református templom toronyórája Istvándiban. Azóta a téren nagyra nőttek a fák, elzárják a látványt a faluba érkező elől. A hetvenkilenc esztendős, világot járt festőművész hosszú távoliét után végleg visszatér szülőföldjére, Istvándi- hoz közel, Barcson telepedett le.- Ma is nagyon kötődöm Istvándihoz, mert a felhőtlen gyermek- és ifjúkort jelentette számomra - mondta Schmidt Zoltán, aki több mint húsz évig élt a községben. - 1924-ben, amikor születtem, épp az esti imádságra hívogattak a harangok, talán ezért is gondoltam annyit kedves falum harangszavára. Az önfeledt játszadozásokat, a földjeiken dolgozó családokat sem feledem... Festőművész testvéremmel évtizedekig jártuk Kálmáncsa és Istvándi környékét; én „batyucipelő” voltam, Béla az élményeit örökítette meg. Akkor még nem érdekelt a művészet, inkább a korong és a vasgolyó. A csurgói református gimnáziumban a rajztanárom, Raksányi Lajos keltette fel bennem az érdeklődést a művészet szépsége iránt. Bár órái élményt jelentettek, bevallom, mégis a sport töltötte ki az életem. Számos sikert értem el diszkoszvetésben és súlylökésben, talán ezért is választottam a testnevelő tanári pályát. Testvérével 1969-ben kerültek
