Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-05 / 155. szám

A híd 917 méter hosszú, 14 méter szé­les, kétsávos autóúttal, leálló- sávokkal, elkülönített gyalog- és kerékpárúttal. Az építéséhez 13 ezer köbméter betont, 5,5 ezer tonna acélt, 22 ezer tonna vízépí­tési terméskövet használtak fel. A hídhoz kapcsolódó út hossza 20,5 kilométer, építéséhez körül­belül 1,5 millió köbméter földet kellett megmozgatni. 5 csomó­pont, 4 aluljáró és 7 felüljáró kis híd is épült az úton, amelyet 170 ezer négyzetméter aszfaltburkolat borít. Az út környékén 25 ezer fát és 220 ezer cserjét ültettek el. A megvalósításban legalább 100 cég, szervezet, hatóság működött közre. Számokban összefoglalva nagyjából ennyi az új Duna-híd- projekt. A jövőbe vezet a Szent László híd A hídhoz a keleti oldalon Fájsz és Dusnok, a nyugatin Bogyiszló és Szekszárd van legközelebb. Mégis szekszárdiként került a köztudatba, pedig ez a város van tőle a legmesszebb. A hidak személynevet és földrajzi nevet is kaphatnak. Ennek a hídnak hivatalosan csak személynevet adhattak, a földrajzi névben ugyanis nem lenne egyetértés. A Szent László nevet kapta: szent királyunk a tolnai megye- székhelynek is védőszentje. A tegnap avatott hídon exkluzív interjút adott munkatársaink­nak Medgyessy Péter.- Miniszterelnök úr, mi az első be­nyomása a hídról?- Nekem nagy öröm volt végigsétálni rajta. Szép ez a létesítmény, és szerin­tem jelentősen javít a térség helyzetén. Nagyon szeretném, ha mi, magyarok meg tudnánk ünnepelni azt, ami jó, ahelyett, hogy folyton a hibákat keres­sük, hümmögünk. Ennek a mai hídava- tásnak felhőtlen örömünnepnek kell lennie. Megépült egy híd, amit egy ko­rábbi kormány kezdett el, a mai kor­mány pedig befejezett. Az élet nem kor­mányonként folyik, hanem megy a ma­ga útján.- A Dunán hetven évig nem épült új híd Budapesten kívül. Most végre kapott a vidék egy új Duna-hidat. Mikor és hol épül a következő?- Erre nem tudok válaszolni. Ugyanis nem szeretnék olyan választ adni, amit azután számon kérnek és nem tudom teljesíteni.- Az új híd a Bács-Kiskun megyei ol­dalon jelenleg nemigen vezet sehova. Mi­korra várható, hogy az új híd közvetlenül csatlakozik az 54-es számú főúthoz?- Csak annyit ígérek, hogy az általá­ban szükséges útépítéseket - és ezekre ismert programunk van - én semmilyen költségvetési takarékossági intézkedé­seknek nem engedem alávetni.- Mi az ön véleménye arról, hogy az állami beruházásban épülő utak, hidak és autópályák a gazdasági növekedés egyik motorját is képezik?- Az egy kérdés, hogy mennyiben motorja a fejlődésnek az infrastruktúra­építés. Ennél is fontosabb azonban, hogy nemcsak motorja, hanem feltétele is a növekedésnek. Akkor jön befektető a térségbe, ha az könnyen megközelít­hető, lehet szállítani, lehet közlekedni.- Az infrastruktúrán belül a hidakhoz hasonlóan fontos az autópályák ügye. Az utóbbi időben több olyan kijelentés is napvilágot látott, miszerint Magyar- országon eddig az összes autópálya­finanszírozás megbukott. Az ön kormá­nya hogyan képzeli az autópálya-építé­sek további finanszírozását?- Erre valójába^ három lehetőség van. Vagy fizeti minden magyar állam­polgár, vagy azok állják a költségeket, akik autóznak, vagy csak azok fizetik, akik használják az autópályát. Az ösz- szes többi mese. Ezeket a lehetőségeket persze lehet kombinálni. Én azt gondo­lom, hogy a legtisztább dolog az, ha egy olyan rendszert tudunk kialakítani, amelyben az autópályák használói részt vesznek a finanszírozásban. Persze egy olyan feltételrendszerben, amelyben nem irreálisak a tarifák, mint például most az M5-ösön.- Az M5-ös Európa legdrágább autó­pályája, miközben nincs kihasználva. Lát-e megoldást, várhatjuk-e, hogy ol­csóbb lesz, és mikor?- Tárgyalunk, s a tárgyaláson a leg­jobb pozíciót kell elérni. Nincs annyi pénzünk, hogy az idő szorításában meg­engedhessünk magunknak egy rossz megállapodást, tehát nem kapkodjuk el a dolgot. Nekem az a véleményem, hogy azt a variációt sem zárhatjuk ki, hogy legvégső esetben visszavásároljuk a koncessziót. Ebben az esetben mi fog­juk megszabni a tarifát, és az reális lesz.- Csillag miniszter úr meghívta a híd- avatásra a korábbi kormányok közleke­dési minisztereit. Önnek eszébe jutott-e, hogy ugyanilyen logika szerint meghívja Orbán Viktort?- Orbán Viktor eljött magától is, ha jól tudom. Ennek én örülök, mert miért ne ünnepelne Orbán Viktor, miért ne ünnepelne az SZDSZ, és hivatalosan, formálisan is a kormány, meg minden­ki, aki eljött. A dolog lényege az, hogy tanuljunk meg örülni.- Az új átkelő elsősorban a környék­beliek számára nagy jelentőségű. Az avatóünnepségen ugyanakkor az egész ország szempontjából is jelentős bejelen­tések hangzottak el.- Valóban. Az emberek anyagi biz­tonsága, az európai életminőség megte­remtése érdekében szükség van a vállal­kozások erősítésére. Ennek érdekében döntöttünk az Európa Terv hitelprog­ramjának teljessé tételéről. Négylépcsős hitelt vezetünk be. Az első lépcső a kis­vállalkozásoknak nyújtott hitelkeret, 6 milliárd forint értékben. A másodikban a kis- és középvállalkozások juthatnak támogatott forgóeszközhiteihez, egyen­ként 5 millió forintig. A harmadik lép­csőben a már dinamikusan fejlődő vál­lalkozások kaphatnak támogatott, álla­milag garantált kölcsönt, míg a negye­dik rendkívül kedvező, akár 500 millió forintos hitelt kínál a már befutott cé­geknek. Az Európa Terv új gyermek­programmal is bővül. A modern köztár­saságban az elsőbbség a gyerekeké. Döntöttünk arról, hogy szeptembertől minden óvodás térítésmentesen kapjon ebédet az óvodában. A jövőben a köz- igazgatásban minden olyan ügyet, amelynek gyermek az érintettje, soron kívül intéznek majd. Valamennyi köz­épületet a gyermekes családok részére is használhatóvá kell tenni. Kidolgo­zunk egy olyan üdültetési rendszert, amely minél több gyereknek nyújt majd lehetőséget arra, hogy kedvezményesen nyaralhasson a Balatonnál, és közben nyelvet is tanulhasson. Ezenkívül a jövő évtől minden végzős középiskolásnak visszatérítjük a sikeres állami nyelv­vizsga díját.- Ön ismét hangoztatta, hogy egy Ma­gyarország van, hogy közös nevezőre, nemzeti egységre van szükség. Ennek kapcsán mit gondol arról, hogy miköz­ben ön Szekszárd térségében hidat ava­tott, Budapesten is zajlott egy „hídi ren­dezvény”, illetve arról, hogy ellenzéki nyilatkozatok szerint ön mindent meg­tett annak érdekében, hogy lejárassa azokat, akik a híd létrejöttét segítették.- Kezdjük az utóbbival. A politika egy verseny. A verseny pedig nem a le­járatásról szól, hanem arról, hogyan le­het meggyőzni a választókat, hogy amit elgondolt az egyik vagy a másik politi­kai irányzat, az jó, és azt képes is meg­valósítani. Én csak egy ilyen versenybe vagyok hajlandó belemenni, semmiféle lejáratósdiba nem. Egyébként ha valaki visszanézi az elmúlt egy év történetét, az láthatja, hogy sem rám, sem a körü­löttem levő politikusokra nem az volt a jellemző, hogy mi akartuk volna lejárat­ni a többieket. A „hídi rendezvényt” nem akarom minősíteni, az nem az én dolgom. En­gem egyébként úgy tájékoztattak, hogy ha leszámítom az újságírókat, fotóripor­tereket, akkor 50-70 ember volt, aki tün­tetett. Joguk volt hozzá. Ha betartják a magyar törvényeket, mindenkinek joga van elmondani a saját véleményét. Ez így van rendjén. BÁLÁI F. ISTVÁN - STEINBACH ZSOLT A híd kapcsolat is FÓNAGY JÁNOS, az Orbán-kormány közlekedési minisztere Ez az első átkelő, amely olyan gyorsforgalmi utat visz át a Duna felett, amely nem érinti Budapestet. Most sajnálja igazán az ember, hogy az a dinami­kus infrastruktúrafejlesz­tés, ami az elmúlt években megindult, megbicsaklani látszik. CSILLAG ISTVÁN közlekedési miniszter Egy autóútszakasz „kihor­dási ideje” 44-48 hónap. Ha egy polgármester, ter­vező, kivitelező vagy kor­mány nem gondol az utó­daira, akkor soha nem lesznek avatások. Ennek az átkelőnek a megépíté­séhez is ötvözni kellett az előző és a mostani kor­mány akaratát. RIKKER ISTVÁN, az M9 projekt vezetője Az M9-es beruházással a térség igaz, egyelőre csak 20 kilométeres szakasz- szal, bekerült a gyorsfor­galmi úttal ellátott körbe. A munka szakmailag is érde­kes volt, nem gondoltam, hogy ennyi meglepetés vár ránk a megvalósítás során. Számomra ez pályám mél­tó befejezése volt. KOCSIS I. ANTAL, Szekszárd polgármestere A hícf a mosolygó embere­ké, akik Szekszárd kör­nyékéről és Bács megyé­ből jöttek és sétáltak rajta. Ezekben a mosolyokban ott van a társadalmi egyet­értés, a gazdasági fejlesz­tés reménye, az, hogy a politikai viaskodáson túl vannak ügyek, amelyekért lehet lelkesedni. TÓTH ISTVÁN, Bogyiszló polgármestere Eddig úgy éreztük, mintha a Duna országhatár volna. Pedig eleink tudták, hogy Dusnokon melyik utcában kik laktak, és feleséget is hoztak onnan maguknak. Fontos, hogy a Bogyiszló határában lévő kikötőhöz elkerülő út épüljön az M9 megnövekvő teherforgal­mának elvezetéséhez. TOROK GUSZTÁV ANDOR, Kalocsa polgármestere Sajnos a mai hétközna­pokra nem jellemző az, ami a híddal történt: valaki elkezdte, az utána követ­kező pedig nem hagyta abba, hanem megcsinálta és kifizette. Jó lenne, ha mindenhol ilyen folyama­tosság érvényesülne. PALOTAI PETER, Dusnok polgármestere Bízunk abban, hogy az új átkelőnek valóban lesz gazdasági jelentősége is. Nagyon fontos a híd, de meg kell oldani az 51-es útnak az 54-esre történő rákötését is. DOBO GÁBOR, a Vegyépszer főmérnöke Jó érzés, hogy elkészült a mű, amit nemcsak jól, ha­nem szépen is csináltunk meg. A munka itt végét­ért, de az elmúlt időben a szívünkhöz nőtt a tolnai és a Bács megyei térség. SZABÓ GYÖRGY, a Ganz főépítésvezetője Ennek a csodálatos mér­nöki létesítménynek a kivi­telezésében élmény volt, hogy az ország különböző tájairól érkezett emberek - a segédmunkástól a többdiplomás mérnökig - nagyszerű egyetértésben dolgoztak. Sok ehhez ha­sonlóra lenne az ország­nak szüksége. > Somogyi Hírlap I------------------------— .| ^, v , ■■..^ Kék Tükör Sport Krónika li I I 1 / I I II 1 Buszba rohant a busz. Kiéli- Jubileumi rekorddön- Népművészeti fesztivál . I r* I I 1/ II II I • tották az útleveleket. Fajta* tögetés. Simon szerencsét Karádon. Programajánló. lankodókat fogtak. 10 oldal próbál. 12. oldal Tarka Sorok. 16 oldal 2003. Jűuus 5., Szombat I ' l | R P O R "

Next

/
Oldalképek
Tartalom