Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 5 2 2003. Július 1., Kedd A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú vörös pajzs kék pajzsfővel. A vörös pajzs­mezőben aranymakkokkal megrakott két, zöld lombú tölgyfaágból keretezett, agan­csai között lebegő aranykerék­től kísért, szembenéző arany szarvasfej. A kék pajzsfőben jobb haránt helyzetű, csövével lefelé néző, ezüstszínű puska, amelyet egy fejével felfelé álló, bal haránt helyzetű ezüstfokos keresztez. A tölgyfalombokkal övezett arany szarvasfej a köz­ség szép környezetét, vadak­ban gazdag erdőségeit jelképe­zi. Az aranykerék pedig az egy­koron itt virágzó bognármester­ségre utal. A puska és a fokos a XVIII. századi híres betyárvi­lág emlékét őrzi a címerben. ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7282. Fiad, Kossuth L. u. 30. Tel: 84/ 375-036. A település Bonnyával és Kisbárapátival al­kot körjegyzőséget. A polgárok naponta a Kisbárapáti körjegy­zőségen intézhetik ügyeiket. Jártás Sándor polgármester mindennap fél 10-ig érhető el a hivatali épületben. Körjegyzősé­gi fogadónap minden csütörtö­kön 8 és 12 óra között van a Kossuth L. u. 30. szám alatt. Mráv Borbála, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója csü­törtöki napokon 8-12 óráig tart ügyfélfogadást. Porczió György falugazdász minden második hét szerdáján 10 és 11 óra kö­zött fogadja a hozzá tanácsért forduló gazdákat. ORVOSI RENDELES Dr. Horváth Tamás házi­orvos Kisbárapátiból jár ki Fiadra. Csütörtöki na­pokon 10.30-tól 11.30- ig rendel a polgármeste­ri hivatalnál levő orvosi rendelőben. Csapkovics Anna védőnő pedig szükség szerint jár ki a településre. MISEREND A polgármesteri hivatal épületé­ben minden hónap harmadik va­sárnapján 9 órakor Hollányi Ist­ván kisbárapáti plébános celeb­rál szentmisét. A KÜLFÖLDIEK A szép természeti adottságokkal rendelkező zsáktelepülésen az 1990-es évek közepén egy né­met állampolgár vett elsőként hétvégi pihenőházat. Ma már hat német család rendelkezik ingat­lannal és folyamatos a külföldiek érdeklődése. A hétvégi házzal rendelkező németek évi 12 ezer forint kommunális adót fizetnek az önkormányzat számlájára. A BETYÁROK A falut körülvevő erdőkben a XVIII. század közepén betyárok tanyáztak. A község határának egy részét jelenleg is Betyárdü- lőnek nevezik. A leghíresebb betyár Juhász András volt. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL Biztonságot és munkát várnak az uniótól Fiad kétarcú zsáktelepülés: vonzó lehet az érintetlen termé­szeti környezet, a falu csendje, nyugalma és a gazdag vadállo­mánya a hazai, illetve külföldi turistáknak, letelepedni vá­gyóknak. Hátrányt és gondot je­lent viszont a munkahely hiá­nya. Emiatt sokan elhagyták az erdővel körülvett kis falut.- Egyetlen kitörési pont lehetne az elzártságból, ha megépülne a Kisbárapáti és Gamás .közötti ösz- szekötő út - magyarázta Járfás Sándor polgármester. Ezzel kinyíl­na a falu a Balaton felé és a fiatalok­nak is munkalehetőséget biztosít­hatna. A hazai és külföldi vendé­gek is kerülő nélkül juthatnának el hozzánk. Hogy milyen előnyt je­lent az itt élőknek az uniós csatla­kozás? A falu lakóival beszélgetve bizonytalanságot is tapasztaltam, bár a többség jobb megélhetést, az idősek magasabb nyugdíjat, a gaz­dálkodók pedig biztosabb piacot, több támogatást és stabil árakat várnak. Véleményem szerint azon­ban 6-8 évet is várni keli, hogy ná­lunk is érezhető változás legyen. A polgármester szerint a falu infrastruktúrájával nincs különö­sebb gond. A 90-es évek elején ki­épült az ivóvízhálózat, jó a telefo­nálási lehetőség, márciustól beve­zették a szervezett szemétszállí­tást. Az utak állapota azonban rossz. A Petőfi utca burkolata is tönkrement. Mintegy 640 méteres szakaszon sürgős javításra szorul. A felújítás legalább ötmillió forintot tesz ki. 3,5 millió forint elnyeré­sére pályázatot nyújtottunk be a megyei területfejlesztési tanács­hoz. A hiányzó összeget pedig összeszednénk. Az emberek több­sége nehéz anyagi körülmények között él. A Koppány-völgyi telepü­lések közül egyedül hozzánk nem épül ki a földgázhálózat. A lakos­ság nem igényelte, így nem csatla­koztunk a beruházáshoz.- A munkahelyek hiánya mel­lett gond az is, hogy még mindig nem készült el a több funkciót el­látó közösségi ház - mondta Járfás Sándor. - Mintegy 75 százalékos a készültsége. Pályázaton nyert pénzből az idén 4,5 milliót köl­tünk még rá. Azt remélem, hogy novemberben átadhatjuk. A 33 milliós költségvetésben a tízmilliót meghaladja a forráshiány. így csak az önkormányzat működtetésére és a kötelező feladatok ellátására futja. Meg kell oldanunk a szip­pantott szennyvíz megnyugtató el­helyezését is. Erre csak társulás­ban és állami pénzből lehet esély. Ami még nyugtalanító: egyre csökken a lakosság száma. Az utóbbi három évben 11-en meg­haltak és mindössze hat kisgyer­mek született. ■ Recept Fiadról Gyors kuglóf A gyors kuglóf előnye, hogy csak egyszer kell keleszteni. Receptjét Jakab Gyulánétól kaptuk, aki gyakran süti a ha­diak kedvenc kalácsát. Hozzá­valók: fél liter tej, 5 dkg élesz­tő, 2 evőkanál cukor, 1 kg liszt, 4 tojás, 10 dkg margarin, 3 evőkanál kakaópor, só ízlés szerint. Az élesztőt a tejben felfuttatjuk, majd a liszt, a cu­kor, a tojás, a margarin és a só hozzáadásával lágy tésztát ké­szítünk. Ezután kétfelé vesz- szük a tésztát és az egyik ré­széhez hozzáadjuk a kakaót, majd összegyúrjuk. A gyúró­deszkára kinyújtott fehér tész­tára helyezzük a kakaósat és összehajtjuk. Az anyagot kug­lóftartóba téve fél órán át ke- lesztjük. Az előmelegített sütő­ben közel egy órán át sütjük. Felszeletelve, porcukorral meg- hintve kínáljuk. ____________■ A játszótér a falu találkahelye Fiad legnépszerűbb helye az 1996-ban átadott játszótér és focipálya. A falu­központban a fajátékokkal, hintákkal homokozóval kialakított terület nem csak a gyerekek, a felnőttek kikapcso­lódását, pihenését és szórakozását is szolgálja. A hadiak játszótere nem csak a nyári va­káció alatt népszerű. Az óvodások, általá­nos és középiskolások tanév közben is fel­keresik, de szívesen töltenek el egy-két órát az anyukák is esténként és a hétvége­ken. Az önkormányzat is itt rendezi meg a gyermeknapot, valamint az elmaradhatat­lan falunapot. A kispályás focimeccseknek is a játszótér mellett biztosítanak helyet, így mindennap nyüzsgéssel találkozik az erre járó.- Szinte nincs olyan nap, hogy ne jön­nének le a játszótérre - mondta a 11 éves Horváth Milán. - Nagyon örülök, hogy megépítették, itt biztonságban játszha­tunk. Általában együtt megyek a Szabó Imivel, ő az egyik legjobb barátom. Osz­tálytársam is. Sokat hintázunk és foci­zunk. Nemegyszer az egész napot a ját­szótéren töltöm és csak késő este megyek haza. A14 éves Egerszegi Ramóna szerint ez a hely a találkozások, beszélgetések he­lye. Kamarás Boglárka és Dominika, vala­mint Szabó Anikó barátnőimmel is itt ta­lálkozom. Hintázunk, beszélgetünk, még focizni is beállunk a fiúk közé. A közép- iskolások és szülők is jönnek ide, vala­mint az itt nyaraló gyerekek. Ők is gyor­san beilleszkednek a közösségbe.- Amikor csak tehetem, a szabad idő­met a játszótéren töltöm - kapcsolódott a beszélgetésbe a nyolcadik osztályba me­nő Kamarás Boglárka. - Az egész falu büszke arra, hogy van szép játszóterünk. Itt beszéljük meg az iskolában történt eseményeket, meg azt is, hogy melyik fiú kinek és miért tetszik. Egyszóval jó kis ta­lálkahely, ahol vidáman telnek az órák. Egy-egy óra úgy elrepül, hogy észre sem vesszük. Az anyukák is szívesen kísérik le a kicsiket. i Anyuka a játszótéren A 33 éves Horváthné Ja­kab Andrea az ötéves Mercé­desszel gyakran megfordul a ját­szótéren, akárc­sak a többi kisgyerekes anyuka. Azt mondják, a biz­tonság, amit a hely nyújt na­gyon fontos. A falunapot is tt rendezték, a fö- zőversenyen Horváthné a hét „mestersza­kács” közül ne­gyedik lett. Hobbija a vadászat A 32 éves Rózsa Attila a sző- csénypusztai erdőgazdasági iskolában végzett mint erdő­művelő és fakitermelő. Kisgye­rek kora óta járja a természe­tet. Nem csoda hát, ha gyakran tölti szabad idejét az erdőben. Hobbija a vadászat.- Több évet dolgoztam a szak­mámban, majd a karádi Jeans-Tex varrodában betanított varróként kilenc évet húztam le - mondta. - Ennyi idő elég volt a bezártságból, hiszen a természetet, az állatokat szeretem. Már 12-13 éves korom­ban bekapcsolódtam a vadászatba Dömös József hivatásos vadász se­gítségével. Ő ismertette meg ve­lem minden szépségét. Kezdetben csak hajtó voltam, majd 1999-ben beléptem a Kisbárapáti Gazdák Vadásztársaságába. A vadászat számomra igazi kikapcsolódást je­lent. Ennek élek. Persze kissé drá­ga hobbi, mert évi 50-60 ezer fo­rintba is belekerül. A fiatalember egyedül, vagy ba­rátjával, Horváth Ferenccel jár va­dászni. Általában a fiadi erdőré­szen, a „Kígyósűrű” területre. Fiad és térsége gazdag vadállomány­ban: őzek, szarvasok, vaddisznók lakják.- Az egyik legnagyobb si­kerem a tavaly decemberben kilőtt 15 centis agyarú vad­disznó mondta Attila.- Az Alföldön pedig három éve lőttem egy őzbakot. Ami­kor az időm engedi, mindig az er­dőt járom. Figyelem a vadak moz­gását, a madarak énekét. Szá­momra ez jelenti a pihenést, a fel- töltődést. ■ A legfiatalabb lakos Mindössze öt hónapos a köz­ség legfiatalabb lakosa, Androsovits Szabolcs. Testvé­re, Szimonetta hétesztendős, most fejezte be az első osz­tályt a kisbárapáti iskolában.- 1995-ben Székesfehérvárról ke­rültem ide a csendes, tiszta leve­gőjű Koppány-völgyi településre - mondta a 26 éves Androsovitsné Roller Edit, a gyerekek édesanyja.- Szabolcs korabeli kicsi nincs is a faluban, a következő legfiatalabb gyermek másfél éves. Mindkét csemetét tudatosan vállaltuk, ám többet nem tervezünk. Én na­gyon jól érzem magam az Isten háta mögötti településen, a gyere­kek nevelésére is szinte ideális hely. Sok a zöld, kicsi a forgalom és tiszta a levegő. Még bekerített játszótér is van a faluközpontban. Androsovitsné áz andocsi Jeans-Tex varrodában dolgozott, január óta van gyesen. A férje szüleivel élnek egy háztartásban. A család tavaly újította föl a há­zat, így hatan is elférnek a három­szobás, konyhás, fürdőszobás „birodalomban”.- Sajnos, a mi térségünkben a megélhetés egyre nehezebb, helyben egyáltalán nincs munka­hely - magyarázta az anyuka. - A férjem vállalkozó, az élelmiszer- és az italboltot működteti, de be­Fiadon egy kisbaba az egész falu öröme segítenek az anyósomék is. A ki­csivel hároméves koráig itthon leszek, azt követően pedig szeret­nék visszamenni a varrodába dol­gozni. Az egészségügyi szakké­pesítésemmel a közvetlen kör­nyezetben nem tudok elhelyez­kedni. A két gyermek miatt pedig távolabb nem mennék az egész­ségügybe, pláne több műszak­ban. A kicsi Szabolcs már nagyon fi­gyelmes, napról napra nő a moz­gásigénye is. A nyugodt és vidám természetű kisbabát már Szimonettára is rábízta az édes­anya, mivel igényli az állandó foglalkozást. ________________■ A harmonika szerelmese A tangóharmonika szerelme­se az 53 éves Nagy János. Hét­évesen kapott először hang­szert, egy gombos tangóhar­monikát. Úgy megkedvelte, hogy csak másfél évtizede cserélte billentyűsre. A hob­bizenész citerázik is... Nagy János próbálkozott már cimbalmozni és hegedülni is, ám egyik sem ment jól. így legin­kább harmonikázik, vagy a cite- rát szólaltatja meg.- Sem a szüleim, sem a roko­nok nem játszottak hangszeren - emlékezett vissza. - Isteni csoda, hogy a jó hallásom alapján már kisgyermekként kezdtem har- monikázni. Önképzéssel és na­gyon sok gyakorlással tanultam meg játszani azokat a nótákat, amelyeket évtizedekkel ezelőtt a telepes rádión gyakran hallgat­tam. Ezt a zeneszerszámot 15 éve Balogh Györgytől, a komám­tól vettem: nyolcvanas welmeis- ter hangszer. Neki is hasonló van, általában együtt gyakoro­lunk. Nagy János elmondta: bálo­kon, közösségi programokon nem lép színpadra, de családi eseményeken, névnapokon, szü­letésnapokon, vagy ünnepna­pokon szívesen játszik és énekel is, ha kell. Nagy János és a tangóharmonika- Hat gyermeket nevelek, így rendszeresen van mulatság, nó- tázás nálunk. Ilyenkor a család tagjai, a nálunk levő rokonok táncra is perdülnek. Nagyon sok magyar nótát, cigány- és táncdait ismerek, még diszkószámokat is énekelek. Van eszem-iszom, dínom-dánom. Mint egy kisebb lakodalom, jól érezzük magun­kat. Nagy János örül annak, hogy két gyermeke is játszik hangsze­reken. Emil főleg citerázik, Attila pedig tangóharmonikán játszik, így egy alkalmi zenekar bármi­kor összeállhat otthon. ■ JÁRFÁS SÁNDOR 1950-ben Kibárapátiban született. 1967-ben Kenderesen növénytermesztő gé­pész képesítést szerzett. 13 évet dolgozott a Sefag igali erdészeté­nél, 23-at a Kisbárapáti téeszben. 1994-től önkormányzati képviselő, 2002-től tiszteletdíjas polgármester. Nős, két gyermeke és egy unokája van. Hobbija a kertészkedés. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 187 | 1990-ben 207 1980-ban 283 1960-ban 458 1949-ben 494 ''

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom