Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-29 / 175. szám
ALMANACH 1 2 1 7. OLDAL 2003. Július 29., Kedd ________Recept________ Gá nica A laktató régi paraszti ételhez burgonya, liszt, zsír, sok vöröshagyma, ízlés szerint tejföl és só kell. A burgonyát sós vízben megfőzzük, majd a víz egy részét leöntjük róla, s utána pürévé törjük. Lassú tűzön apránként adjuk hozzá a lisztet addig, míg keverni tudjuk. Ha úgy érezzük, hogy kész van, húzzuk félre a tűzről s egy serpenyőbe tegyünk két-három kanál zsírt. A hagymát apróra vágva pirítsuk üvegesre, vagy ízlés szerint barnára. Érdemes sok hagymát használni, mert úgy lesz igazán finom. Ha kész a hagyma, egy evőkanállal szaggassunk bele kis gombócokat a püréből. Ha a kanalat belemártjuk zsírbá, nem ragadnak össze. A gombócokat görgessük bele a hagymába, hogy az ráragadjon. Frissen, forrón tálaljuk, ízlés szerint sózva, tejfölözve. ■ Kerékpárút könnyítené a falusi turizmust Magyaratádon nincs mérhető munkanélküliség, az emberek mégis a jobban fizető munkahelyeket várják a csatlakozástól. A település vezetői pedig pályázati lehetőségeket az iskola tornatermének megépítéséhez és a szennyvízcsatorna kialakításához.- A faluban élők jelentős része a mezőgazdasággal foglalkozik, így természetes, hogy az uniós csatlakozás kapcsán ezzel kapcsolatban adódott a legtöbb kérdés és bizonytalanság - mondta Takács János polgármester - Vegyesek az érzelmek, mert biztosat még senki sem tud. Majd talán jövő májusban, vagy még később. Bár Magyaratádon szinte nincs munkanélküliség, százalékos arányban nem mérhető, mégis ez izgatja az embereket a legjobban. Várják a jobb lehetőségeket, a jobban fizető munkahelyeket.- Ön mit vár a település gyarapodásához?- Van még hiányosság, amelyet meg kell oldani. Nincs tornaterme az iskolának. Ezt a beruházást nemzetközi vagy hazai pályázattal szeretnénk megvalósítani. A tervek napokon belül elkészülnek, s azonnal beadjuk, amint lehetőség lesz rá. Az önerőt a gázközműva- gyon igénybevételével tudjuk előteremteni. Másik gondunk a csatornázás. Ez hiányzik még a település teljes komfortjához, hiszen a gáz, villany, víz és optikai telefon- kábel már kiépült.- A település félúton van Igái és Kaposvár között. Mennyire tudják ezt a saját javukra fordítani?- Mindkettő közelsége elsősorban munkahelyeket jelent, hiszen e két településen dolgozik az emberek többsége. Régi álom, hogy Kaposvár és Igái között megépülTAKÁCS JÁNOS 1951. november 9- én született Zimányban. 1985-től építési vállalkozó. 1997-től tiszteletdíjas polgármester, nős, egy gyermeke van. Hobbija a sport, a foci. jön egy kerékpárút. Ez több belső települést is közelebb hozna egymáshoz, s könnyebb lenne a falusi turizmusba bekapcsolódni. A településünkön többen foglalkoznak állattartással, lóval, kecskével. Ezeket egyrészt be lehetne mutatni, másrészt lovastúrákat, kirándulásokat lehetne szervezni. A fiatalokat is helyben kell tartani, hiszen fogy a falu lakossága. Ezért kedvezményes árú építési telkeket alakítunk ki.- Magyaraládot egyszer a művészek paradicsomának nevezték. Ki tudják használni az általuk felkínált lehetőségeket?- Több alkotó művész is él a településen. Kialakítottunk egy tájházat, ahol bemutatkozási lehetőséget biztosítunk a számukra. A főút melletti ház főként az átutazóknak kínál látványosságot, akik az ajándéktárgyakkal együtt a falu jó hírét is magukkal viszik. _____ ■ Az életet szeretni kell Kilenc évvel ezelőtt Naugebauer Béláné és Fodor Sándor tiszteletes hozta létre a nyugdíjasklubot. A vezetést tőlük vette át Horváth Árpádné, aki a mai napig is irányítója, műsorszervezője az azóta egyesületté alakult csapatnak. A kezdeti súrlódások után ma mintegy negyven idős ember jár rendszeresen a kultúrházban kialakított klubszobába, s készül a következő műsorra. Az „Életet szeretni kell” című produkciójukkal a megye számos településén és a nyugdíjasgálán is osztatlan sikert arattak.- Ezt a sikert szeretnénk az új műsorunkkal megismételni. Az éneken és a táncon kívül irodalmi összeállítással is készülünk. Vacsorával egybekötött baráti találkozóra hívtuk a jutái nyugdíjasokat, nekik fogjuk először bemutatni az új programot - mondta a klub vezetője. Igaz a mondás, hogy a fellépés még a gyógyszernél is jobb gyógyír. Ilyenkor nem fájnak annyira a lábak, nem sajognak az ízületek. Nyáron egy kicsit nehezebb a klubtagokat összehozni, hiszen sok a munka a kertekben. Bár aki megszerette ezt a társaságot, az időt szakít a közös együttlétre. Egyébként éljük a nyugdíjasklubok megszokott életét; megünnepeljük a névnapokat, készülünk a fellépésekre, s évente egyszer kirándulni megyünk. Az idén Székesfehérvárra szeretnénk eljutni. _________________ ■ Kv ízjátékok nagymestere Gyermekkora óta foglalkoztatják a rejtvények Müller Andrást. Keresztrejtvényfejtőként kezdte, s ma már Magyaratádon, sőt most már Patalomban sincs olyan falunap, ahol ne szervezne szellemi totót, játékot.- Általános iskolás koromtól foglalkozom a rejtvényekkel. Mindig nyitott szemmel és füllel járok, s hallok valamit, annak utánanézek. Ebben segítenek a lexikonok, a Ki kicsodák?, rádió, tévé. Az adatokat leírom, hiszen több ezer kérdést, választ nem lehet megjegyezni. Kedvenc területem a sport, a zene, a történelem, az irodalom, a földrajz. Nem szabad egy területre korlátozódnia az érdeklődésnek, mert az szakbarbársághoz vezet. A magyaratádi első szellemi játékon még játékosként vett részt, majd maga kezdte a kérdéseket összeállítani, s vezetni a műveltségi játékokat. Tévévetélkedőben nem akart soha indulni, de az olimpiatörténeti vetélkedőn Somogy megye első csapatával az országos elődöntőig eljutott.- Játszani is jó, ám játékvezetőként nagyobb az ember felelőssége. Nem tévedhetek, nem adhatok rossz választ. Ha kétes egy válasz, inkább kihagyom a kérdést. Ez a történelemben fordul elő gyakran, mert az egyik történész másképp látja az eseményeket, mint a másik. A legnagyobb ellenfél azonban a nyomdahiba vagy az elírás. A nagy álmom egyébként, hogy Magyaratádon szervezzünk egy - akár többfordulós - megyei kvíz csapatbajnokságot, ám ehhez nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. ____________ ■ Ke zük nyomán virág nő Három éve, tízen alakították meg a faluszépítő egyesületet. A települést járva mindenki szembesülhet a munkájukkal. Működésük óta a falu közterületei egyre szebbek, gondozottab- bak. Az egyesületnek kevés a pénze, bár amikor a képviselő-testület megszavazta a százezer forintnyi támogatást, úgy tűnt, hogy el sem lehet költeni.- Amikor elkezdtük a virágpalántákat vásárolni, akkor derült ki, hogy nem nagy ez az összeg - mondta Nyári Józsefné, az egyik lelkes faluszépítő - Több száz palántát ültettünk ki. Az idei virágszezonra már neveltünk is palántát, s elvetettük az ősszel begyűjtött büdöskemagokat is. Sajnos nem mindenkinek nyeri el a tetszését az egyesület munkája. Sokszor kapnak kritikai megjegyzést, hogy valamit miért oda, miért úgy ültették.- Véleményt mondani sokkal könnyebb, mint tavasszal ásót, kapát, gereblyét ragadni, s segíteni ültetni, növényeket telepíteni. Ez azonban a jobbik eset, mert gyakran előfordul - figyelmetlenségből, rosszindulatból -, hogy kitapossák, letépik a virágokat, vagy egyszerűen ellopják. Nem csak a virágoktól lesz gondozott egy település - vallják az egyesület tagjai ezért festették le a faluház környékén a padokat s az út melletti közlekedés- biztonsági láncot is. Az egyesület tagjai külön csapatot alkottak a falunapon is, ahol nem csak a faluért végzett munkájuknak, hanem a főztjüknek is nagy sikere volt. ■ Rácegres önálló utat keres Védett műemlék A település egyetlen, országosan védett műemléke a Nepomuki Szent János szobor, valamikor az 1800-as évek végén készült. A felújítás mintegy kk lencszázezer forintba került, melyhez pályázati támogatásként fék milliót nyertek, s a millenniumra készült el. A hidak szentje s a gyó- nási titok vértanúja, Nepomuki János Kö- zép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. DékCsehország- ban született s 1383- ban IV. Vencel király megkínoztatta és megölette.- Még a hatvanas években egy tanácsi rendelet fosztotta meg Rácegrest az önállóságától, s lett Magyaratád Latinca Sándor utcája. Még ebben a ciklusban szeretnénk elérni, hogy újra külön község legyen - vázolta a következő évek elképzeléseit s idézte a múltat Szili Mária körjegyző - Ehhez a köztársasági elnök döntése kell. Ha nem járul hozzá, akkor az utca nevét változtatjuk meg Rácegres utcára. A különválással mind a két település jól járna. Az elmúlt időszakban a településen a fejlődés volt a jellemző. Elkészült az önkormányzat épületének tatarozása, megszépült a faluház is, s több műemlék, valamint műemlék jellegű épületet újítottak fel.- Elodázhatatlan volt a református templom felújítása. A tervekben a külső, belső tatarozás szerepelt, ám a műemlékvédelemtől kapott ötmillió-háromszázezer forint csak a külső felújításhoz volt elég. A templom 1926-ban épült, s az évezred végére készült el a külső. A település lakóinak mintegy negyven százaléka református, jelenleg nincs lelkész a faluban, pedig lakást is tudunk biztosítani. A katolikus templom a 60-as években még országosan védett műemlék volt, de sajnos az állagromlása miatt lekerült a listáról. A belsejét évekkel ezelőtt egy hívő felajánlásából felújították, most pályázati lehetőséget keresünk a külső tatarozáshoz. Az épület egyébként helyi védelem alatt áll. A közeljövő egyik legfontosabb feladatának a képviselő-testület a játszótér építését határozta meg.- Csak az óvodaudvaron van játszóhely, ezért döntöttek a képviselők egy új kialakítása mellett. Ám az építéssel várnunk kell, hiszen a pályáztató még nem írta ki, hogy mely vállalkozókkal lehet elkészíttetni az uniós szabályok- nak megfelelő fajátékokat. _________■ La bdarúgótorna csapat nélkül Évekig csak a kocsma és a buszmegálló jelentette a fiatalok szórakozását. Miután tavaly Major Gergő a képviselő-testületbe került, változott a helyzet. A fiatalok programjainak szervezésében társra talált Czink László személyében, aki szintén a szívén viseli az ifjúság tartalmas szórakozását. Bár nem hivatalos egyesület a fiataloké, de dolgoznak, szerveznek, terveznek.- Rossz beidegződés volt az emberek részéről, hogy kocsmázósnak titulálták a fiatalokat, pedig csak a kényszer vitt rá minket, mivel máshol nem volt helyünk. Ma már a képviselők is másképp állnak a fiatalok dolgaihoz, mióta van egy társunk a testületben - mondta Czink László - Nagy volt az ellentét a magyaratádi és a rácegresi emberek között is. Kicsit mindig ferde szemmel néztek egymásra. Ezt az ellentétet próbáljuk meg áthidalni. A 24 órás labdarúgótorna kovácsolta össze igazán a társaságot. Még bizonytalan, hogy az idén lesz-e ilyen, de télen a 24 órás kártyapartit megszervezzük. Az mindegy, hogy ki mit játszik, csak egyfolytában tartson a játék. Néhány éve kezdték el a fiatalok szervezni a búcsúi labdarúgótornát. Az első időben még csak 6- 8 csapat vett részt a focimeccseken, az idén azonban már 16 csapatot várnak. Mindezt úgy, hogy Magyaratádon nincs sportegyesület.- Nagy szívfájdalmunk, hogy nincs csapatunk. Ám a patalomi csapat újraszerveződése egy kicsit megmozgatta a környékbeli fiatalokat. Hajdanában a nősök fociztak a nőtlenek ellen, s ebből nőtte ki magát az idei torna, mely szinte megyei rendezvény lesz, hiszen a Balaton- partról is jönnek csapatok. Segítenek minket a szülők, az önkormányzat, és találtunk támogatókat mi magunk is. A gyerekeknek pedig rajzversenyt is szervezünk, s mint mindig, minden vendéget, csapatot vendégül látunk, 5-6 bográcsban Totyognak majd a különböző étkek. ■ MAGYARATÁD A KÖZSÉG CÍMERE ívelt oldalú, ékeléssel három részre osztott kerek talpú pajzs, melynek első vörös mezejében stilizált aranyfa áll. Második ugyancsak vörös mezejében leveles aranykoronából jobbra fordult, első lábaival ezüstzászlót tartó, nyakánál ezüstnyíllal átlőtt aranyoroszlán nő ki. Harmadik kék mezejében leveles aranykoronából ezüstpáncélos jobb kar emelkedik ki, amely arany függőpecsétes pergamentekercset tart. Az aranyfa motívuma a település régi pecsétjében szerepel, az átvételével a történeti folytonosság fejeződik ki. A második mezőben látható oroszlán a XX. század első felében itt földbirtokos Kacskovics család címerének sisakdísze, amelynek átvétele emlékeztet itteni jelenlétükre, Kacskovics Lajos alispán birtokosságára. A XIII. század végéig várnépek lakták a települést, akiknek a királyi udvar fenntartása és ellátása volt a feladatuk. Magyaratádot ekkor a királyné hírnökei birtokolták. Ezt kívánja megjeleníteni az alsó mező szimbóluma. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 983 I 1990-ben 1105 1 1960-ban 1460 Á 1900-ban 1082 1870-ben 984 jj ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal cime: 7463 Magyaratád, Hősök tere 4. Tel : 82/520-004. A hivatalban hétfőn és szerdán 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 12-ig tartanak ügyfélfogadást. A polgár- mester fogadóórája csütörtökön 18 és 19 óra között van. Ronga Sándor falugazdász kedden 8- tól 11-ig várja a gazdákat. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója, Fodor Józsefné szerdán 8 és 12 között tartózkodik a településen. CIVILEK, VEZETŐK A faluszépítő egyesület vezetője Nyári Józsefné, a nyugdíjasklubé Horváth Arpádné, a fiatalok programjait Major Gergő irányitja. ORVOSI RENDELÉS — A háziorvos dr. Németh J>, Anna hétfőn, szerdán és i pénteken 8-13 óra, csü- j törtökön 14 és 16 óra kö- L zött rendel, a rácegresi te- Y lepülésrészen pedig csütörtökönként 9-től 12-ig. Dancsné Gál Andrea helyettes védőnő hétfőn és pénteken tart tanácsadást. ISTENTISZTELETEK A katolikus kápolnában Lóth József esperes minden hó első és harmadik vasárnapján 14 órától misézik. A református templomban vasárnap 11-től van isten- tisztelet. HÍRES SZÜLÖTTEK Nem a településen született, de gyermekkora jelentős részét itt tök tötte Marton Frigyes rendező. ■ A CIKKEKET IRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az ön- kormányzat és a Barátság Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet támogatta.
