Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-28 / 174. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2003. Július 28., Hétfő Hírek Tekeredett a rétes Mesztegnyőn A mesztegnyői csapaton kívül még 25 másik település asszonyai jöttek rétest nyújtani FOTÓ: TÖRÖK ANETT A legjobbak: Négy kategóriában hirdettek győztest. Túrósban a nemesvi- di csapat készítette a legjobbat. Káposztásból Zamárdiból érkezett a legfinomabb: Schwartz Béláné sütötte. Gyümöl­csös kategóriában a felsőmocsoládi nyugdíjasok nyertek barackos rétesükkel. A különleges rétesből pedig a házigaz­dák készítették a győztest, tökös-mákos rétesével a mesz­tegnyői önkormányzat csapata nyert. Felsőmocsoládról és Ecsenyből a szépkorúak érkeztek a legjobbnak járó elismerésért. A sváb faluból a hagyományos ízek mellé sárgadinnyé- set hoztak. A marcali Százszorszép Gyermekott­hon csapata szintén elsősorban valami különle­gességen törte a fejét. Kuti Andrásáé, a csapat ve­zetője elmondta: kapros-túrósat, almásat és cit­romhéjjal ízesített rizseset sütöttek. A receptek közül ez utóbbi közös fejlesztés volt, kizárólag a verseny kedvéért. Ilyenből idén is igen sokféle volt, a réteskészítők fantáziája kimeríthetetlen- nek bizonyult. Volt, aki csirkepaprikással volt, aki halmájjal, és olyan is, aki dióval és szilvával töltötte meg a magyar konyha, egyik legjellegze­tesebb finomságát. A dr. Gyenesei István által vezetett zsűrinek sem volt könnyű a dolga. Ne­kik ugyanis mind a hatvanhatfélét meg kellett kóstolni a döntéshez. Fodor Lajos egykori vezér­kari főnök katonásan vette az akadályt és több mint 38-at kóstolt végig. Annak ellenére, hogy nagy rétesrajongó, szerinte csak úgy lehetett tel­jesíteni a feladatot, hogy mindenből csak egy fa­latot vállalt. Azt pedig megállapította: még min­dig az anyósa által készített rétes a kedvence. Az ítészek egyébként annak ellenére, hogy a legkü­lönfélébb különlegesekből kóstolhattak, a ha­gyományos magyar ízeknek és a tájjel­legű recepteknek kedveztek a réteskü­lönlegesség kategóriában is. Fehér Zol­tán elmondta: a különleges kategóriá­ban sok olyan rétest is ettek, aminek a magyar ízekhez semmi köze nem volt. A legjobbnak éppen azért egy tökös­mákost választottak, hogy ezzel is bi­zonyítsák, inkább ötlet és ízlés kell, mint a magyar konyhától idegen, kü- lönleges alapanyagok. ______fábos erika Mi nőségi mérce a megyei kórházban I Külső szakértői ellenőrzés zajlott az elmúlt héten a Kaposi Mór Me­gyei Kórházban. Dr. Gimesi Mi­hály főigazgató főorvos örömmel mondta el: a megyei kórház to­vábbra is viselheti a „minősített intézmény” címet. A kórház által igényelt külső auditálást, amely számos ellátási területet érintett, egy nemzetkö­zileg elismert német cég végezte el. A minőségbiztosítási ellenőr­zés során azt mérik fel, hogy az egészségügyi intézmények meg­felelően elégítik-e ki a betegek igényeit. A kórházaknak az egészségbiz­tosítási törvény szerint minőség­biztosítási rendszert kell működ­tetniük, amely a kaposvári me­gyei kórházban a kétnapos felül­vizsgálat összegző jelentése alap­ján tovább fejlődött. Kaposváron a következő vizsgálat csupán két év múlva várható, ám belső ellen­őrzéseket évente végeznek a kór­házakban. SZAKÁLY ANDREA Mesztegnyő Látogatóból több mint nyolcezer, a főszereplő réteskészítőkből pedig 26 csapat gyűlt össze a rétesfesztiválon. Összesen 66-féle különböző ré­tes sült a zsűrinek és a rekordszámú látogató­nak. A hagyományos túrós, káposztás rétesek mellett egészen különleges újítások is születtek: az éhes érdeklődők például sárgadinnyés, hal­májas vagy csirkepaprikás töltelékű ínyencsé­get is kóstolhattak a rétesfaluban. A mesztegnyői rétesek immár ötödször tekered- tek versenyt. A dédmama korú résztvevők épp­oly lelkesen nyújtották hártyavékonyra a tész­tát, mint az egészen fiatalok. Minden csapat más titkot őrzött a legjobb receptet illetően, ab­ban azonban egyetértettek, kiváló minőségű liszt, bőséges töltelék és gyakorlás nélkül nem megy. Harcsáné Lieber Éva Balatonlelléről érke­zett és immár harmadszor versenyzett Mesztegnyőn. Idén azért jött, hogy megismétel­je a tavalyi bravúrt: akkor a túrós rétesénél nem találtak jobbat a mezőnyben, de nyert már sár­garépással is. Ezúttal úgy gondolta, a név köte­lez és különleges keltrétesét harcsával töltötte. SZŐLŐTERMÉS-KILÁTÁS. Somogybán 3599 hektáron ter­mesztenek szőlőt. A termésbecs­lési adatok szerint a szőlőültetvé­nyek jelenlegi állapotuk alapján 42 ezer tonna termést ígérnek. Ez a terméshozam meghaladja az előző évi 36 ezer tonna leszüre­telt mennyiséget. Fagykárt 1380 hektár szőlőültetvény szenvedett, ebből 680 hektár területen a kár­esemény okozta veszteség 50-100 százalék közötti, (vt) TESTVÉRTÁBOR. A nyár folya­mán is élénk Somogyvár és Wartmannstetten kapcsolata. A közös téli sítáborok után az idén nyári kézműves táborba várják az osztrák gyerekeket. Móring József Attila, a falu polgármestere el­mondta: a hónap végén 16 gyerek érkezik az ausztriai testvértelepü­lésről. A tábor programjai közt a kézműves foglalkozásokon kívül környékbeli kirándulások, vala­mint egy fővárosi túra is szerepel, ahol a parlamentet is megnézik majd a vendégek. Wartmann­stetten és Somogyvár kapcsolata 12 évre tekint vissza, (fe) KRISNÁS ESKÜVŐ. Több mint hétezer ember ünnepelt a Krisna völgy lakóival a jubileumi tizedik búcsún. A három nap alatt falvak közötti vetélkedő, meditációs ös­vény és egy olyan valóságsátor is szórakoztatta a látogatókat, ame­lyikben a Krisnások mindennap­jaiba kaptak betekintést az érdek­lődők. Nagy sikere volt a tradicio­nális indiai esküvői szertartásnak és az indiai konyha specialitásai­nak is, amit a három nap alatt a völgy éttermében bárki megkós­tolhatott. (fe) MEGÚJULÓ INTÉZMÉNYEK. Csaknem 5,9 millió forintot fordít Nemesvid önkormányzata az is­kola tetőszerkezetének felújításá­ra. Ebből az összegből 3,5 millió forintot vis maior pályázaton nyertek, 1,6 millió forint területfej­lesztési támogatás, a fennmaradó összeget pedig saját forrásból te­remtik elő. A falu oktatási intéz­ményeinek felújítása két évvel ez­előtt kezdődött. Az óvoda belső és külső helyreállítását, vaklamint az iskola épületének külső munkáit végezték el eddig, (fe) ________■ Iz ek csalogatják a turistákat (Folytatás az 1. oldalról) Péntek István, a megyei önkor­mányzat idegenforgalmi irodájá­nak vezetője szerint a falvak törek­vésének a balatoni turizmus átala­kulásával egyre nagyobb a szerepe a megye turisztikai palettáján. Minden olyan attrakció felértékelő­dik, ami akár egy napra, de külön­leges kikapcsolódást jelenthet a ba­latoni turisták számára. A jövő szempontjából fontos lenne, hogy ezekből a rendezvényekből turisz­tikai termékek jöjjenek létre, amit nem csak egy hétvégén, hanem fo­lyamatosan ajánlani lehet, mint So­mogy jellegzetességét. Unger Károly, a Magyar Gaszt­ronómiai Szövetség elnöke szerint: minden ételszakértő a legizgalma­sabb étkezési hagyománykincsnek tekinti az eredeti magyar konyhát, s csak buzdítást kaphattunk a klasszikus ételek megőrzésére. Ez egymagában is vonzerő a hazai és a külföldi vendégek körében. A nemzetközi élgárdákat felvonulta­tó gasztronómiai olimpiákon, vi­lágbajnokságokon és regionális versenyeken különben nem állná­nak százak sorba a magyar meleg- konyhai menükért, s nem itt fogy­na el leghamarabb a versenyre fő­zött nemzeti specialitás. A szakem­ber szerint fontos azonban, hogy a főzőversenyek szervezői és a gasztronómiára építők a magyar gasztronómiai hagyományt teszik a kirakatba. A magyar konyhakul­túra gazdagságához, technológiai bravúrjaihoz, a magyar szakács és cukrász teremtő kreativitáshoz, született improvizációs képességé­hez hasonlót csak keveset találni.- Meggyőződésem, hogy nem­zeti gasztronómiánk a magyar | kultúra szerves része, ugyanolyan ! nemzeti kincsünk, mint világhírű j képzőművészeti alkotásáink, Er­kel vagy Kodály zenéje, Ybl vagy Schulek Frigyes által megálmo­dott épületeink - mondta Unger Károly. - A magyar konyha több mint ezeréves története nem más, mint a jó ötleteket elfogadó, ötvö- | ző, dominanciákat is beépítő táp­lálkozási fejlődés. Nem az élelmi­szeripar multinacionális cégei hozták létre, mint más országok esetében. fábos erika ÉRTÉKE-E A GASZTRONÓMIA? KÖVÉR ISTVÁN, Nagyszakácsi polgármestere: Min­denképpen érték és komoly vonzerő a gasztronómiai, amire építeni lehet. A feladat az lenne, hogy komoly fejlesztésekkel ebből rendszeres programokat kínál­hassanak a falvak, ami nem csak hírnevet ad, hanem megélhetést is biztosíthat az ott lakók és a környék­ben élők számára. HORVÁTH HAJNALKA turista: Mi Veszprém megyé­ből jöttünk és itt voltunk a halászléfőző versenyen is. Jövő héten is itt leszünk, mert szerintünk nagyon jók ezek a programok. Remek a hangulat és különlege­sek ezek a hagyományos ízek. Mindössze egy kriti­kánk volt. Kicsit gondolhatnának a cukorbetegekre, hogy ők se maradjanak le az ilyen lehetőségekről. Egyenlő eséllyel Európába _____CSOKONYAVISONTA- Boldogan és biztonságban élni, gyerekeket, unokákat nevelni. A mozgássérült emberek ugyanazt akarják az élettől, mint az egész­ségesek. Alkalmat kell teremteni arra, hogy ezt minél többször el­mondhassuk az embe­reknek - mondta Far­kas Jácint, Lévai Kata­lin esélyegyenlőségi miniszter megbízottja a csokonyavisontai esélyegyenlőségi na­pon. - Ilyen alkalom ez a rendezvény is, amely rendkívül fontos a moz­gáskorlátozottaknak. Végre észrevesznek bennünket, legalább egy rövid időre ránk figyelnek. Azt kellene elérni, hogy az egészségesek számára is majdnem ennyire fontosak legyenek ezek a találko­zások. Ötödik alkalommal rendeztek esélyegyenlőségi napot Csoko- nyavisontán, amelyre közel hat- százan jöttek el Somogyból, Za­lából, Tolnából, Baranya és Veszprém megyéből, valamint Horvátországból. Egészségesek és mozgássérül­tek együtt tapsoltak a fellépő nép­dalköröknek, a tüskevári roxin- háznak, asszonykórusoknak, s egymás horgászszerencséjét is összemérték a közeli halastavon. Eljöttek Csokonyavisontára a hor­vátországi mozgássérültek orszá­gos szövetsége és a da­ruvári szervezet vezetői is; Petrac Joszip és Ander Istvánná, a barcsi mozgássérültek képvi­selője együttműködési megállapodást írt alá. Csik László a, telepü­lés polgármestere kö­szöntőjében több sze- retetet, emberséget és a toleranciát kért az egészséges emberektől, nem csak a sérültek, hanem egymás felé is. Délután dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke, Kató László MEOSZ-titkár és Csik László részvételével fórumot tar­tottak arról: mire számíthatnak a magyar mozgássérültek az uniós csatlakozás után. Elhangzott: várhatóan javul a helyzetük, hi­szen Európában jóval nagyobb fi­gyelmet kapnak a sérült embe­rek, mint idehaza. nagy László Határt nyitott Őrtilos A vízihatár megnyitása messze földről ide vonzza a látogatókat fotó: varga györgy SZENTMIHÁLYHEGY Horvátokkal népesült be tegnap az őrtilosi Dráva-part. Az első komp reggel kilenc órakor érke­zett a túloldalról, fedélzetén töb­bek között Kapronca megye és Légrád vezetőivel, Josip Friscic- csel, a közgyűlés elnökével és Vernie Mladen polgármesterrel. Az Őrtilos-Légrád közötti határ­nyitásnak már kilencéves hagyo­mánya van, mint arra Kunos Zoltánná polgármester a köszön­tőjében emlékeztetett. Évente két alkalommal nyílik ideiglenes határ a Dráván, Anna- és Mihály- napkor. A horvát és magyar himnusz hangjai után dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke szólt a megjelentekhez. Elmondta: hármas találkozás ez, Somogy, Zala és Kapronca megye közös ünnepe. A helyi óvodások népi gyerekjáték-csokorral örvendez­tették meg a közönséget, majd megnyílt a Kézművesek utcája, ahol csuhébaba-, kerámia- és mézeskalács-készítők, üveges, borász és fafaragó mutatkozott be. A szentmihályhegyi kultúr- házban három helyi alkotó - Jan­csi László, Márfy Szilveszter, Tóthné Szabó Eszter - munkáiból nyílt kiállítás. Tizenegy órakor ünnepi szentmisére harangoztak a XVIII. században épült Szent Mihály-templomba. A misére igyekvő légrádi Éva Varga azt mondta: ha teheti, mindig eljön Szentmihályhegyre. Őseinek volt itt szőlőhegye, és vonzza ez a hely. A Dráva-parton kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínáltak el­foglaltságot. Anna-napi játszó­ház várta a gyerekeket, gyön­gyöt fűztek, agyagoztak, ter­ményképeket készítettek, mind­ezt pályázati pénzből. Továbbá dalos, táncos produkciók szóra­koztatták a vendégeket. A hajna­lig tartó programok szervezője és lebonyolítója az önkormány­zat, valamint az Együtt Őrtilosért, Somogyért Egyesület VOlt. VARGA ANDREA Földvár a folklór városa Balatonföldvár Szerb és horvát együttes avatta nemzetközivé a komoly hagyo­mányokra visszatekintő, 42. ba­latoni folklórtalálkozót; kilenc táncos csapat ropta, s csak az in­diaiak nem érkeztek meg. A színpadi táncversenyben a szombathelyi Ungaresca bizo­nyult a legjobbnak, s a zsűri megosztotta a második helyet a szerbek és a barcsi Boróka kö­zött. Földvár utcáin ezúttal is nagy sikert aratott az érdeklődők körében a menettánc; a zsűri ezt is külön értékelte, s a barcsi Bo­rókát ítélte ebben a legjobbnak, a második díjra érdemes szent- györgyi Kis-Balaton és a Lelle táncegyüttes előtt. A legszebb táncosnak a balatonszentgyörgyi Tütösi Tündét választották. A balatoni régióban ez a legré­gebbi megszakítás nélküli folk­lórfesztivál; még 1962-ben tartot­ták az elsőt. Országos jelentősé­gűvé nőtte ki lassan magát, szer­veztek köréje korábban sport- és szépségversenyt, igényes vásárt a híres század eleji földvári búcsúk nyomán. Az elmúlt években a vá­ros önkormányzata és a Bajor Gi­zi Közösségi Ház a szervező, a Somogy Megyei Művelődési Köz- pont támogatásával. fónai imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom