Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-17 / 165. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 3 0 2003. Július 17., Csütörtök IBI VARASZLO A KÖZSÉG CÍMERE A hegyes talpú tárcsapajzs vö­rös mezőjében lebegő, jobbra lépő és szembenéző ezüstszar­vas az agancsai között tartott ezüstkereszttel ősi jelképként utal a falu eredetére, vadászati és erdészeti múltjára, valamint katolikus vallására. A kék pajzs­lábban egy-egy jobb- és bal- haránt lefelé úszó ezüsthal a szomszédos halastavakat és a halászati tevékenységet jelzi. A pajzsot mindkét oldalán kerete­ző, keresztbe tett szárú, makkal megrakott zöld tölgyfaágak a környező erdőkre utalnak. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8723 Varászló, Fő utca 33. Tel.: 85/345-379. A hivatalban hétfőtől péntekig reggel 8-tól 16 óráig lehet intézni az ügyeket. Bertók Katalin körjegyző szer­dán 9-től 12 óráig tart fogadó­órát. Zsoldos László falugazdász pénteken 8-tól 12-ig ad taná­csot a gazdálkodóknak. ORVOSI RENDELES Dr. Szálteleki Margaréta há­ziorvos hétfőn reggel 8 órá­tól 10 óráig, szerdán 11-től 12 óráig rendel s fogadja a betegeket. MISEREND Csatlós István inkei plébános minden vasárnap 17 órától, nya­ranta 19 órától tart szentmisét. DÍSZPOLGÁROK Zsoldos Károly kántor tíz évig töl­tötte be a falu elöljárójának tisztét. Posztumusz kapott díszpolgári el­ismerést Kun Jánosné, aki 32 évig tanított a községi iskolában. NEVES SZÜLÖTTEK A községben született dr. Hor­váth István, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, dr. Hár- sing László egyetemi tanár és Wesztergom Viktomé meteoroló­gus, a Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetem rektorhelyettese. A KÜLÖNC MOLNÁR Varászló hírét sokfelé vitte a köz­ség legutolsó molnára, Peti An­tal, aki 1991-ben két hónappal a 100. születésnapja előtt halt meg. A különc öreg sohasem nősült meg, de olvasottságáról és világjárásáról legendák ke­ringtek. Élete utolsó éveiben is járt turistaként például Olaszor­szágban, s csoportjától elkeve­redve egyedül jött haza vonaton. A falu büszkesége volt egykor a műemlék vízimalom, amit a Peti­tó és a Tündér-sziget magánkéz­be kerülése után lebontottak. TERMÉSZETI KINCSEK A nagy erdőben számos védett növény van, itt kialakítottak túra­útvonalakat is. A Vörös-forrás mentén és a halastavaknál nemes kócsagot, fekete gólyát, hattyút, batlát, tőkés-, fütyülő-, nyílfarkú récét, darvakat és bö­lömbikát is látni, előfordul a réti­sas is. A Peti-tónál egy öreg kő­risfa, a falu közepén egy 150 éves kocsányos tölgy áll. ■ A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta A csatlakozás segíti a megmaradást Ötven év alatt harmadára csökkent Varászló népessége. Nemcsak a helybeliek fogy­nak: az ide költözött 20 német családok is. Négyből három varászlói az unióban bízva a csatlakozásra voksolt. Cresa Gyula polgármester szerint az sem baj, ha fogy a lélekszám, csak legyen biztos megélhetés.- Tartanak-e attól, hogy elfogy, el­néptelenedik a falu?- Hat-hét halálozásra egy-két születés jut. Meglehet, nemsokára alig száz lakosa lesz Varászlónak - mondta Gresa Gyula -, de azt hi­szem, ott megáll majd a fogyás, s az unióban lassú fejlődésre számí­tunk. Ez a csendes vidéki környe­zet előbb-utóbb felértékelődik. Az sem baj, ha kevés a lakos, de azok legalább jól éljenek.- Milyen adottságokkal és esé­lyekkel készülnek az unióba? GRESA GYULA 1942-ben született Somogyváron. Erdészként került Varászlóra 1965-ben. Szakmai vég­zettséget az ásotthalmi, majd a bar­csi erdészeti szakközépiskolában szerzett. Családi gazdálkodást foly­tat. 1990-től a község tiszteletdíjas polgármestere. Nős, 3 gyermeke és 5 unokája van; hobbija a méhészet.- Kis településként nehezebb az előrelépés, habár a szennyvíz- csatornán kívül megvan minden közmű. Az idén először sikerült úgy részesedni a térség területfej­lesztési alapjából, hogy közepes településhez hasonló önkor­mányzati fejlesztéssel jobbíthat­juk a lakosság kényelmét. Kevés a saját erő, önhikis az önkormány­zat, és a falu is szegény. Manap­ság a fiatalok sem segítik az idő­seket, s maguk is támogatásra várnak. Havonta hatan-heten kér­nek rendkívüli segélyt az önkor­mányzattól, állandó szociális ellá­tást tízen kapnak. A munkanélkü­li férfiaknak akad alkalmi munka az erdőn, de a nőknek már nem. Az uniótól és a kormánytól is azt várjuk: segítse az esélyek ki- egyenlítését és a felzárkózást.- Miben sikerül előrelépni?- Új polgármesteri hivatalt sze­retnénk kialakítani a régi tűzoltó­szertárnak és a postának is helyet adó épületből. Ehhez hárommil­lió forint támogatásra pályáztunk, de mert csak a felét kaptuk meg, jóval nehezebb lesz a munka. Az új hivatal a mindennapi ügyinté­zést teszi kényelmesebbé, s egyúttal felszabadul a mostani, az orvosi rendelő melletti helyiség is, ahol a betegeknek mosdókat, mellékhelyiségeket lehet majd ki­alakítani. A kultúrháznak és a könyvtárnak is méltóbb helye lesz. A másik pályázattal az egy­házközségtől nemrég átvett köz­ségi temetőt tesszük rendbe. Drótkerítéssel meggátoljuk az er­dei vadak bejárását, a keleti olda­lon pedig látványosabb fakerítést és díszkaput építünk. Előírás sze­rint kf kell alakítani a temetői vi­zesblokkot, az urnafalat és a szakszerű térképezést is. Ezenkí­vül szeretnénk szebbé tenni a fa­lu közterületeit is. ■ Recept Varászlóról Fokhagymás harcsa A millenniumi avatáskor varász­lói halételekből állították össze az ünnepi menüt. Gresa Gyulú- né egy kétkilós harcsa hátát ujj­nyi távolságra bevagdalja. A vá­gásokat zúzott fokhagymával, sóval dörzsöli be, s megtűzdeli szalonnával. Langyos vajjal megöntözve meleg sütőben vagy kemencében ropogósra sü­ti. A varászlói halászléhez egy kétkilós pontyot s fél kiló apró halat kell megtisztítani és gyen­gén besózni. Az apró halból, a ponty fejéből, farkából, ikrájából, egy jókora krumpliból, egy fej vöröshagymából két liter vízzel, ételízesítővel készítik az alapiét, ebbe friss paprikát, paradicso­mot is tesznek. Puhulás után át­szűrik, passzírozzák, s újraforra- láskor két teáskanálnyi fűszer- paprikát tesznek bele meg az ízesített halszeleteket. 15 percnyi főzés után kész a halászlé. ■ A gyerekek a falu legszebb díszei Igencsak pajkos és eleven szemmel te­kint a világba Varászló legifjabb lako­sa, az öt hónapos Tóth Tamás. Látható­an elégedett a sorsával, hiszen Tóth Tiborék másodszülöttje most szinte az egész falu kedvence. Nagy öröm a gyermek az olyan települé­sen, ahol mindössze tíz apróság jár a szomszéd község általános iskolájába, és óvodást is alig egy tucatot számlálnak.- Nincs is annál szebb, mint ha nevető gyerekek és nyíló virágok népesítik be a falut - mondta Gresa Gyuláné, aki unoká­ival együtt a falu többi gyermekét is maga köré gyűjti, mikor a község szépítéséről van szó. Az önkormányzat segédletével ugyanis Varászló nem kevesebbet határo­zott el, mint hogy jövőre benevez a Virá­gos Magyarországért elnevezésű országos településszépítési versenybe. A kis község csinosításához pedig szükség van minden szorgos kézre, s a leglelkesebbek között serénykednek a kicsik meg a szüleik is. Már látszik a változás a polgármeste­ri hivatal előtti parkon. A kerek ágyá- sokban gyönyörű petúniák nyitják illa­tos tölcséreiket, a lépcső korlátját pedig vérvörös muskátlik özöne díszíti.- Mindig is szerettem a virágokat, de még közelebb állnak hozzám, amióta el­végeztem a féléves parképítő tanfolya­mot - tette hozzá Gresáné. - A sok új­donságot és hasznos tanácsot szeretném mielőbb kipróbálni a gyakorlatban is. A falut megújító terv szerint hamaro­san új ágyások készülnek a bolt és az óvoda udvarán. A közutak melletti virá­goskertek talaját kicserélik, a kerítések­re pedig virágládákat állít az önkor­mányzat. Mindehhez fölszerelnek ön­tözőberendezéseket is, hogy a legna­gyobb szárazságban se pusztuljanak ki Varászló élő díszei. i Kíváncsi legkisebbek Autóbuszos kirán­dulással örven­dezteti meg min­den évben az óvo­dásokat az önkor­mányzat. A kicsi­nyek remekül bír­ták a többórás uta­zást Budapestre, s ott fáradhatatlanok voltak: megnézték a Campona üzlet- központot, a Tropikáriumot, a Csodák palotáját és a természettu­dományi múzeu­mot is. Házat és boltot építenek Sok év óta először épül új ház a faluban. Nyári Zoltán a feleségé­vel és hároméves kisfiával, Zoli­kával együtt ősztől már szeretné birtokba venni a takaros portát.- Alul lesz egy szoba, egy nap­pali és egy szép nagy konyha - sorolta a háziasszony. - Ennek külön örülök, mert nagyon szere­tek főzni.- Ebben az évben az alsó szin­tet tudjuk befejezni, de később beépítjük a tetőteret is - mondta Nyári Zoltán. - A magunk erejé­ből építkezünk, de nagyon sokat segített már eddig is az önkor­mányzat. A telket ingyen adta, és rengeteg jó tanácsot is kaptunk. A feleségem tősgyökeres varászlói, de most még a szüleimnél lakunk Nemesvidon. Nagyon örülünk, hogy itt tudjuk kialakítani az ott­honunkat, mert nagyon barátsá­gos és segítőkész a község lakos­sága, s a kisfiúnknak is igazán jó lesz itt felnőni. A család első önálló otthona ugyan még csak most készül, de Nyáriék már a következő lépése­ket is megtervezték: egy kisebb üzletet is nyitnának a ház szom­szédságában. A falu lakosságá­nak lassú fogyása mellett ilyen vállalkozás- és üzletbővítésre sem volt példa itt az utóbbi tíz év­ben.- Most fenyőgallyal foglalko­zunk, ebből teremtjük elő a csa­lád megélhetését. Szeretnénk közvetlenül a ház mellé építeni a diszkontboltot, s ott a mindenna­pi élethez szükséges élelmiszere­ket, háztartási holmikat kínál­nánk - tette hozzá a házigazda. - A feleségemnek az idén járt le a gyes, most besegít a családi vál­lalkozásba. Ezt nem adjuk föl, de bízunk benne, hogy mellette ári Zoltán feleségével és kisfiával majd a bolt is szépen beindul. Szeretnénk jobbak és olcsóbbak lenni, s akkor a vevők is megked­velnek bennünket. ■ Diplomával nincs maradása Amikor Bata Hajnalka a postafor­galmi szakközépiskola után úgy határozott, hogy az aprólékos postai munka helyett nagyobb ki­hívást jelentő pályát választ, még senki sem számított ar­ra, hogy egyszer nem­csak a diáklány munká­jára, de a jól ismert köz­ségi postahivatalra sem lesz egyszer szükség. A varászlói kisposta is raj­ta van a közeljövőben megszüntetendő hivata­lok listáján. Bata Hajnal­ka felsőfokú diplomás­ként ismét nehéz döntés előtt áll.- Nagyon szeretem Varászlót, a szüleim is itt élnek, és én sem vágytam el innét. Most mégis úgy látszik, nem maradhatok to­vább - mondta a község legfiata­labb és legképzettebb pályakez­dője.' - Most végeztem Szekszár- don szociális munkás szakon, de aligha tudnék elhelyezkedni a fa­luban és a környéken. Szeretnék Pécs környékén munkát találni, mert a párom odavalósi. A szüleim elfogadták a választásomat, ők is tudják: nincs más lehe­tőségem. A leány friss diplo­mával a zsebében to­vábbi terveket sző: az államigazgatási főisko­lán folytatná tanulmá­nyait. - Családalapítást és gyerekeket is terve­zünk úgy tíz év múlva, de előbb meg kell alapozni az életünket - vallja. - S nem tettem le arról sem, hogy később megint Va- rászlón éljek, mert ez a gyereke­imnek is olyan csodálatos hely lenne, mint nekem volt. ■ Csak az erdők gyarapodnak Dísztyúkok, gyöngyös, pulyka és nyúl is akad a családi portán. Ál­lattenyésztői végzettsége ellené­re Zsoldos László azon­ban csak kedvtelésből neveli a ritkább fajta há­ziállatokat. Átpártolt a növénytermesztéshez, hogy 45 hektárnyi szán­tóföldből előteremtse a család megélhetését.- Varászlón nincs el­hanyagolt terület, szor­galmasak az emberek és a legkisebb parcellát is megművelik. Alig van hozzá­férhető föld, pedig magam is szí­vesen növelném a területet, mert számítok arra, hogy az unióban jobb körülmények lesznek a gaz­dálkodáshoz - mondta Zsoldos László, aki családi gazdaságának munkáin kívül a falugazdász te­endőit is ellátja a környék nyolc településén. Varászlón mindössze három családi gazdálkodó és mintegy 30 őstermelő van a nyilvántartásá­ban. - A legnehezebb azoknak, akiknek nincs saját gépük, mert jóval több a költségük. Itt mindenki a maga pén­zét kockáztatja, s azt bukja el, ha nem jön be a számítása - tette hoz­zá a gazdász -, mert a varászlóiak ugyan nem szeretnek hitelt fölven­ni, de tőke híján nem is tudnának. Az itteni gyenge ter­mőföldeken a szokásosnál is silá­nyabb a termés. Legalább 200 milliméter csapadék hiányzik, s tritikaléból is alig 15 mázsa ter­mett hektáronként. Az utóbbi há­rom évben megindult az erdőtele­pítés is, és mintegy száz hektárra ültettek akácot. Ha mást nem is, de ezt érdemes lesz folytatni. ■ Hal viszi a község hírét Kétszeresen is híressé teszik a halak Varászlót. A múlt század elején létesített tavakban ugyanis régóta tenyészik az a különleges hal, ami mára varászlói tükrös ( ponty néven szerte a világon is­mertté lett. A hazai halnemesítés egyik büszkeségét, a magas hátú, kerek fejű, vastag húsú és nem­ritkán narancssárga folttal is ékes pontyot az itt honos fajtából vá­lasztották ki a szakemberek.- Az országos fajtaminősítést nemrég kapta meg a varászlói tükrös ponty; ennek itt van a törzsállománya, de kedvelik az ország más helyein is. A Balaton­ba szállítandó pontyoknak mint­egy a harmada varászlói, s az it­teni tavakban növekedtek leg­alább három évig - mondta Hi­deg Bálint, a halgazdaság patihí­di üzemegység-vezetője. - A ponty a fő halfajta az amur és a busa mellett, de nagy múltja van itt a lesőharcsa tenyésztésének is. A Balatoni Halászati Rt-nek itt van a harcsanevelő telepe, s há­romheti előnevelés után a kelte­tőkből a tavakba viszik a harcsa- ivadékot. A 14 tóból álló, 201 hektáros halastórendszer négy falu határá­ban fekszik. Itt van Somogy me­gye vége, a Határ-árok nevű víz­folyás választja el Zalától és Pat községtől. A tavak és a víz alkal­mat ad arra is, hogy az önkor­mányzat fölelevenítse a régi varászlói halászati ünnepet. Az első halászléfesztivált Varászlón tartják, a következőket pedig vál­tásban rendeznék meg a tószom- szédok: Inke, Simonyi és Pat. ■ A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 184 H 2000-ben 200 1990-ben 225 1980-ban 318 1953-ban 550 1'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom