Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

12. OLDAL R I P ŐRT 2003. Július 1., Kedd Ádáz harc a vadászmezőkért Ha la egy vadászberkekben jártas társaságban szóba kerül a Somogytári Kunffy La­jos Vadásztársaság neve, a szájak sokai eláruló grimaszra húzódnak. „Hajaj, van ott balhé. ” Ha netán akad olyan, aki nem hallott róluk, a többiek röviden így vilá­gosítják fel: 19% óta folyik ott a háborúság, perlekedés. Végül most az év elején a földtulajdonosok többsége külön társaságot alakított Látrányban. A . többieket meg ott hagyták a Kunffy névvel, vadászterület nélkül. Azok úgy mondják, kizárták őket, pedig csak nem vették be. Valaki talán hozzáteszi: bérkilövő társaságban is le­het vadászni. Csak hát más dolog egyszerűen beírni a vadásznaplóba és egyedül kimenni a területre, és megint más előzetes bejelentés után kísérővel vadászni. így nem lehet megcsinálni, hogy „Egyet a Mavadnak, egyet magadnak". Nem is szólva a vadkárról. A vadászati joggal bíró társaság földtulajdonosai levadásszák a vad­kárukat, a többieknek meg a bukszájukba kell nyúlniuk, hogy kifizessék a vad­kárt. Persze, hogy berzenkednek. így folyik a disputa, hacsak valaki csendesen meg nem jegyzi: ez a történet nem a vadászatról szól. Inkább az emberi összeférhetetlen­ségről, az irigységről, a vádaskodásokról és az anyagi érdekekről. Minden vadász ismeri a mondást, s jórészt igaznak is fogadja el, föltéve, hogy nem rá mondják: a vadászembemél már csak a kan kutya irigyebb. Bodor István több mint 30 éve vadászmes­ter ezen a területen. Maga is földtulajdo­nos, s egyben a hoppon maradt kisebbség egyik szószólója.- Már 1997-ben a Kunffy vadásztársaság megalakulását, illetve a jogelőd Hársas- pusztai vt-vel való egyesülését követően megszaporodtak a viták - mondta. - A földtulajdonos közösség nemigen akart belemenni, hogy a területet addig bérlő és jobbára pestiekből álló társaság tagjait be­vegyék. Csakhogy a vagyon, a vadászház, a lesek és a többi az övék voltak. Erre te­kintettel végül is - ügyvédi segédlettel - be­kerültek. A két csapat azonban nem szível­te egymást. A konfliktus akkor mélyült el, amikor Andrasovics Jenő kiváltságokat akart szerezni a nagy földtulajdonosok­nak. A 86 tagú társaságból 12-13 ember­nek. El is érte, hogy ezek olyan territóriu­mokat kapjanak, ahol csak ők vadászhat­nak. Senki nem láthatott bele, hogy eze­ken a területeken betartják vagy megsze­gik a vadászati szabályokat. Arra hivatkoz­tak, hogy levadásszák a vadkárukat. Csak­hogy sem a vadkár nem volt pontosan föl­mérve, sem az elvitt vad. Állam volt ez az államban, olyan, mint a Czinege hadügy­miniszter egykori kaszói birodalma. A vt többi tagja persze kifogásolta ezt, de nem tudtak lépni márcsak azért sem, mert a ve­zetőség is megosztott volt. Bodor István szerint amikor az idén Andrasovicsék létrehozták a Földtulajdo­nosok és Természetbarátok Látrányi Va­dászegyesületét, az addigi 86-ból 51 em­berrel, lényegében csak a nekik nem tet­szőket akarták kiszorítani. Azokat, akik ellenük szavaztak, egyáltalán szólni mer­tek. A vadászmester törvénytelenségeket vélelmez. Köztük azt, hogy a régi és az új társaságban ugyanazok a vezetők. Szerin­te így nyomon követhetetlen, hogy a Kunffy vt vagyona esetleg milyen módon vándorol majd át az új társaságba. Hiszen a többség mellettük áll - mondta -, így a kétszeres elnök Udvaros Zoltánnak csak önmagával kell alkudoznia az átcsorgó va­gyon áráról.- Senki sem játszik a Kunffy vt vagyo­nára - így Udvaros Zoltán elnök, a jó nevű látrányi Udvaros farm tulajdonosa. - Az ottani vagyont külön kezeljük. Olyannyi­ra, hogy bérleti díjat fizetünk, ha mondjuk a látrányi társaság a Kunffy-vadászházá- ban tart rendezvényt. Lehet, hogy ez fara­muci, de már tarthatatlan volt az a kény­szerházasság. Többször is kértem, teremt­sünk békét. Ám a másik tábor úgy viselke­dett, hogy az már kezelhetetlen volt. Én pedig nem záratom be magam senki mi­att. Több kísérletet is tettek, hogy bennün­ket Andrasovics Jenővel összeugrassza- nak. Később rájöttünk ezekre a trükkökre, jómagam pedig arra a következtetésre ju­tottam, hogy a földtulajdonosok érdekeit kell képviselnem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem védem meg a Kunffy-va- gyonát. Minden megvan, s mindennek írásos nyoma van. Végül is a földtulajdo­nosok akarata volt a válás, s az új társaság­ban lévő 60 ember képes békésen együtt vadászni. Beigazolódott a döntésünk, hogy mint földtulajdonosok gyakoroljuk a vadászati jogot. Azt nem írja elő semmi, hogy ide mindenkit be kell venni. Csak a vadászati lehetőséget kell nekik biztosíta­nunk. A Kunffy vt tehát továbbra is léte­zik, föltéve, hogy rendesen fizetik a tagdí­jat. Ha nem, akkor az alapszabály szerint önmagát törli a társaság.- A konfliktusokat és a gyanúsítgatást megelégelve hozták létre e földtulajdono­sok a maguk társaságát - mondta Andrasovics Jenő, aki maga is jelentős földterülettel rendelkezik. - Azóta meg­nyugvás jellemzi az új egyesület tagságát. Mutatja ezt, hogy a korábbi tízegynéhány- nyal szemben már csak 2-3 ember igényli az önálló területet. Magam sem kértem: ha csak mi vadászunk, fölösleges. Amúgy a béke egyik nyitja, hogy mindenki tudo- másul.veszi: a vadászat drága sport, itt fi­zetni kell. Igaz, a szabályok betartásával a vadkárt le lehet vadászni. Amúgy a Kunffyban is az volt a rend, hogy a va­dászmester vagy a vadszakértő felmérte a kárt. Nagy különbség azonban, hogy föld- tulajdonosok esetén a vadkár egy elszá­molási alap volt, míg a többit a társaság­nak ki kellett fizetnie. A Kunffy vt-ben ma­radt kisebbség tagjai közül bárki bármikor mehet vadászni, de csak pénzért. Amúgy az országban rajtunk kívül nincs még egy egyesület, amelyik vállalta volna, hogy a teljes vadkárt megtéríti a földtulajdono­soknak. A szerteágazó jogvita számos kérdés kapcsán folyik. Az egyik, hogy a társasá­gok működésének feltételét jelentő úgyne­vezett üzemterv a Kunffy vt nevén volt, ám a megyei szakhatóság mégis a földtulajdo­nosi egyesületnek adta ki a vadászati jo­got. Az is, hogy a tíz évre szóló üzemterv ellenére a földtulajdonosi közösség éven­ként kötött haszonbérleti szerződést. E sé­relmek megoldásának jogi útja azonban igen rögös. Dr. Komá­romi József ügyvéd, a kisebb­ségben maradt földtulajdono­sok jogi képviselője számára nagy kihívás ez az ügy. Az 1996- ban született Vadászati Törvény ugyanis - a gyakorlat ezt pél­dázza - nem volt minden rész­letében átgondolt. A társult va- • dászati joggal kapcsolatban pél­dául a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezése­it kell alkalmazni, ám a törvények között nincs teljes összhang. Mindez tág teret ad a jogi csűrés-csavarásnak.- A törvények együttes alkalmazása el­lentmondások sorának feloldását kívánná - mondta dr. Komáromi József. A polgári perrendtartás szerint 2600 földtulajdonost kellene alperesi oldalon perbe állítani. Összesen ennyi ember tulajdonában van ugyanis a Kunffy vt több mint 10 ezer hek­tárnyi területe. Lehet, hogy valakinek csak zsebkendőnyi földje van, s már el is adta, esetleg már meghalt vagy ismeretlen helyre távozott. Ha a beadott tulajdonosi listában csak egyetlen eltérés van, a kereset érvény­telen. A perben, ame­lyet legföljebb egy sportcsarnokban lehet­ne lefolytatni, 2600 példányban kéne elő­terjeszteni a keresetle­velet. Valamennyi tu­lajdonosnak egy 30 napnál nem régebbi - most 3000 forintot kós­táló - tulajdoni lappal kéne megjelenni. A bí­róságot anyagilag is ellehetetlenítené, hogy a paksamétányi periratot ezután tértivevényes levélben kéne kiküldeni 2600 címre. Mindez jogi nonszensz. Állás­pontunk szerint elég lenne, ha a földtulaj­donosok szavazatra jogosult része közül csak azokat kéne perbe vonni, akik a ki­sebbségre hátrányos döntést hozták. Cé­lunk, hogy legfelsőbb bírósági szinten úgynevezett jogegyességi határozat szü­lessen, amelyik a vadászati törvényt értel­mezi, illetve a Ptk-val szinkronba hozza. Csak így kerülhető el a róka fogta csuka helyzet, hogy az érdekeiket jól érvényesí­tő földtulajdonosok a kisebbséget meg tudják fosztani jogaiktól. Azért is szükség lenne erre, hogy az igazukat keresőknek egyáltalán esélyük legyen. Kétkedő volt a jogi megoldás eredmé­nyességével kapcsolatban Simon Pál me­gyei halászati és vadászati főfelügyelő.- Meglehet, eükai kifogásolnivaló jócs­kán van a történtekben, jogilag viszont a földtulajdonosi közösség nem támadható, hiszen minden lépésüket többségi dönté­sek támasztják alá. Vizsgálta már ezt az ügyet a megyei főügyészség is, ám jogi hi­bát nem tudtak kimutatni. Azaz csak egyet, s az is a mi hibánk volt. A jogi tisz­tázatlanságok miatt 1997-től 2001-ig odáztuk az üzemterv jóváhagyását. Majd mikor rátettük a pecsétet, elmulasztottuk átíratni az üzemi terv első oldalán szerep­lő Kunffy vt-t a földtulajdonosi társaság nevére. Igaz, a határozatban már a tulaj­donosi közösség döntésének megfelelően Andrasovics Jenő neve szerepelt. Ebből adódik a vitatott anomália, hogy más né­ven fut az üzemterv és más a földtulajdo­nosi képviselő.- A jog betűjével ezek az ügyek már nem orvosolhatók - mondta dr. Divi- ánszky János, a megyei vadászszövetség és vadászkamara elnöke. - Csak tisztes­séggel és korrekt emberi magatartással. Az viszont hiányzik. Tény, a földtulajdo­nosok kezében van az olló is meg a posz­tó is. Többségi szavazattal bármit keresz­tülvihetnek. A remélt magasabb szintű jo­gi állásfoglalás valószínűségét csökkenti, Dr. Diviánszky János A szembenállókat és a pártatlan szak­embereket is megkérdeztük: a többéves vi­szály után mi lehet a megoldás? Komáromi Ferenc: a bíróság mondja ki, hogy a vadászati jog nem az új társaságot illeti. Vagy azt: kisebbségként is jogunk •van külön vadászterületet kialakítani. Andrasovics Jenő: Ha a földtulajdono­sok egyharmada kezdeményei a leválást, össze kell hívnom a tulajdonosi közgyű­lést, s az ő kérelmüket a szabályok szerint ki kell függesztenem. Ez megtörténhet, ha a bogiári, szőlősgyöröki és gyugyi földtu­lajdonosok meg tudnak egyezni. Mi nem zárkózunk el, hogy különváljanak. A baj az, ők a kisebbségen belül sem egységesek. Udvaros Zoltán: Komáromiék szavazati aránya a bogiári jegyző részével együtt is csak 12 százalék, így a kisebbségen belül is kisebbségben vannak. Ha az erősebb, több földdel rendelkező tulajdonosokat meg tudják győzni, semmi akadálya nincs, hogy önállósuljanak. Dr. Diviánszky János: A vadászat mára hogy várhatóan jövőre módosítják a Vadá­szati Törvényt. Most minden megyében azon dolgozunk, hogy javaslatot tegyünk, hol szorul szigorításra vagy ésszerűsítés­re ez a törvény. Komáromi Ferenc, a neves borász, a Szent Anna Borház jelentős földterülettel is rendelkező tulajdonosa a kisebbség ve­zéregyénisége. 25 éve vadászik, ám va­dásztársasági helyét fiának adta át. Majd az ő rábeszélésére tavaly ismét belépett 500 ezer forintért teljes jogú tagnak. Hely­zete sajátos, hiszen anyagilag és kapcsola­tai révén is megengedheti magának, hogy annyit vadásszon, amennyit akar, s fittyet hányjon a sérelemre. Ő azonban Poncius- tól Pilátusig jár, fáradságot és pénzt nem kímélve harcol az igazukért.- Nem az a lényeg, hogy én vadászha­tok-e - mondta. - Fontosabb, hogy nem szabad az embereket diszkriminációval kiszorítani. Máshol is lehetnek hasonló sérelmek. Amíg mi nem találunk jogor­voslatot a saját bajunkra, amíg ebből nem lesz precedensértékű ügy, addig az efféle igazságtalanság mindenhol megmarad. drága sport lett. A somogyi vadászatra jo­gosultak tavaly 150 millió forint veszteség­gel zártak. Ha pedig így van, a zsebbe kell nyúlni. Tagdíjemelés, egyszeri hozzájáru­lás... Közben visszaesett a külföldi bérva­dászat és a vadhús ára is. Ez a szigorú gaz­dasági környezet tükröződik a fenti eset­ben az emberi kapcsolatokban. A konkrét ügyben nem látok megoldást, csak titok­ban örülök, hogy a Kunffy vt nem tagja a kamarának. Olyan társaságra nincs szük­ségünk, ahol az a fő téma, hogy hányfelé szakadjanak, kinek mekkora a jussa. Simon Pál: Megpróbáltam közvetíteni a két fél között. Egyezzenek meg, hiszen már csak 3 év van vissza a vadászati tervciklus­ban. 2007-ben lejárnak a szerződések, s ak­kor úgyis új párbeszédet kelf kezdeni. Rá­adásul várhatóan a területek nagysága és határai is alapjaiban változnak majd. Új vadgazdálkodási egységek jönnek létre, mert a mostani rendszer már túl sok fe­szültséget halmozott fel. Szóval megegye­zést kértem, de már annyira elmérgesedett a viszony, hogy nem látok békés megoldást. Egyre tágul köztük a szakadék, bibóftohc AZ ÉREM EGYIK... ES MÁSIK OLDALA 34 vadásztársasági tag, köztük több földtulajdonos kiha- gyásávaT,' 51 fővel új egye­sületéi alakítottak - meg tudták csinálni, mert sza­vazati létszámfölényben voltak - Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadász Egyesülete né­ven. Ez az egyesület kapta meg a vadászati jogot a Földtulajdonosi Közösség 2003. február 22-én tar­tott közgyűlésétől; szintén szavazati többségben voltak. Itt maraduink kisebbségben. Diszkrimináci­ónak tartjuk, hogy az új egyesületben, ahol a „föld- tulajdonos"'a vezérszó, több földtulajdonost ki­hagytak, sok földtulajdonnal nem rendelkező tagot viszont felvetfek.áz egyesületbe. 2003. március 1- jén a Kunffy Lajos Vt közgyűlésén is megszavazták * a földtulajdonosok óhaját, mivel itt is többségben voltak. A különös az, hogy az új egyesület vezetői : ugyanazok n személyek, akik a Kunffy Lajos Vt ve­zetői is: A Kunffy Lajos Vt kisebbségben maradt tagjainak érdekeit hogyan képviselhetik olyanok, akik ellenérdekűek velük szemben. A vagyon fel­osztását saját magukkal beszélik meg és osztják fel. j és szakadjon háromfelé a tu­lajdonosi Közösség. Egy ..évig menta huzavona és a 5 perlekedés, Végül Udva- : fős" Zoltánnál- megegyez­tünk: közgyűlést, hívunk lösszé a háromfelé szaka­dásról. Az erről szóló úgy­nevezett „kifüggesztést” min­denkialáírta, csak Bodor István nem a györöki rész­ről. így meghiúsult a szakadás, ám a közgyűlés döntése már biztosította a földtulajdonosok érdeke­it. Az elfogadott határozat elsá pontja a vadkár 100 százalékos megtérítése volt.! A második, hogy önál­ló területet igényelhet a 30 hektárt meghaladó föld­del rendelkező.íulajdonos, s levadászhatja a terüle- tén belüli vadkárokat. Két évig működött ez a rend­szer, azután elsősorban a földdel nem rendelkezők meg akarták vonni ezt a jögot. Itt lángoltak föl is­mét a konfliktusok. Á vitát és a gyanúsítgatásokat i megelégelve döntöttünk azután úgy, hogy létrehoz­zuk a magunk társaságát. Azóta az új egyesületben béke van. Mindenki annyit vadászik, amennyit a bukszája enged, s jól kijövünk egymással, az erdőn és a magánéletben is. Andrasovics Jenő, a földtulajdonosi közösség kép­viselője így mondta el a vadásztársaságon, belüli harcok történetét. / ____£- A Vadászati Törvény megszületése után alakí­tottuk ki a jelenlegi 9167 hektáros vadászterületet. Először úgy határoztunk, hogy haszonbérbeadás sál hasznosítjuk a területet Erre a korábban itt mű­ködött 21 tagú Hársaspusztai vt támadta a tulajdo­nosi közösséget és a jegyzőkön keresztül próbált; nyomást gyakorolni: maradjon az előző bérleti for­ma. Azután 1997 májusában a közgyűlés a földtu­lajdonosi hasznosítás mellett voksolt. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy magunk mellé állítottuk a ve­lünk szemben addig ellenséges Sefagot, méghozzá úgy, hogy vállaltuk’, fölveszünk ló-11 általuk dele­gált személyt a társaságba. Végül ahársaspuéztaiak is a beolvadást választották. , \ \ ^^1 Akkor kérték a földtulajdonosok, hogy legalább egy lest hasznosíthassanak a saját földjükön, mert a földdel nem rendelkezők előbb ki tudnak menni, s mire ők befejezik a munkát és kijutnak, már a sa­ját földjükön sem vadászhatnak. A Lellén tartott közgyűlésen a vt tagsága elutasította ezt a kérést. Ezután a szőlősgyöröki tulajdonosok kezdemé­nyezték, hogy mondjuk fel a szerződést a Rünffyval A Somogytúr-Szőlősgyörök Földtulajdonosi Közös­ségben kisebbségben maradt tulajdonosok érdekei­nek szószólójaként Komáromi Ferenc az FVM Vadá­szati főosztályához fordult. (Részletek a levélből) ó ...1997. május 25-én megbízásos szerződéssel -j ez egyértelmű haszonbérleti szerződés - a Földtus lajdonosi Közösség átadta a vadászati jog gyakorid sát a Kunffy Lajos Vadásztársaságnak az üzem terv lejártáig, azaz 2007. február 28-ig. , A Földtulajdonosi Közösség, főképp a közös képviselő - akit több alkalommal is le akartak válta­ni - kikötötte: ha nem kapnak önálló úgynevezett „biztonsági körzetét” a nagyobb földtulajdonosok, akkor megszünteti a megbízási szerződést. így a nagyobb földtulajdonosok 2001-től önálló vadász- területet tartanak fenn azon a területen, amelynek vadászati jogát a Kunffy vt-nek adták át. A területre pedig a társult vadászati jog lett megállapítva ha­szonbérletbe adással. A „biztonsági körzetben” a kivételezettek önállóan vadásznak, s onnan a többi ek ki vannak zárva. Mindez törvényellenest t Egyértelmű, hogy nem a vad védelme és a vad • gazdálkodás volt a nagyobb földtulajdonosok el­sődleges célja, hanem az egyéni érdekek és az~ anyagi haszonszerzés biztosítása. Csalárd módon,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom