Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-03 / 128. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 6 SOMOGYEGRES A KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű pajzs kék me­zejében egy lebegő helyzetű zöld torony ezüstkereszttel és fekete toronyablakkal, ezt kétoldalt egy- egy keresztbe tett szárú, aranyter­méssel megrakott égerfalevél kí­séri. A két zöld levél végétől kiin­duló és a templom keresztjével bezáruló íven 17 hatágú csillag látható. A két égerfalevél egyéb­ként a község nevére utal, az ezüstös torony pedig a somogy- egresi katolikus templom jelképe és kifejezi a község lakosságának a vallásosságát. A címerben a 17 csillag utal arra a néphagyomány­ra, hogy hajdan Somogyegrest 17 család alapította. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 252 I 1990-ben 307 1970-ben 490 1930-ban 582 a 1 1910-ben 518 1 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8660 Somogyegres, Petőfi u. 3. Tel.: 84/385-172. A polgármes­ter minden pénteken 12-14 óra között tart fogadóórát, a körjegy­ző pedig kedden és pénteken 8- tól 12-ig tart ügyfélfogadást a hi­vatal épületében. Somogyegres Kányával együtt van körjegyző­ségben, ennek a címe: 8667 Kánya, Fő u. 170. Tel.: 84/525- 261, 525-262. Kuszné Kalotai Ilonának, a gyermekjóléti szolgá­lat vezetőjének a páratlan hete­ken szerdán 9-től 11.30-ig van fogadóórája a községházán. Ősz Nándor falugazdász minden ked­den 10-töl 11-ig látja el tanács­csal a hozzá forduló gazdákat. CIVIL SZERVEZET A községben egyetlen civil szer­vezetként a vöröskeresztes alap­szervezet tevékenykedik az 1960-as évektől kisebb-nagyobb megszakításokkal. A millennium éve előtt márciusban szervezték újjá, s most Novák Gézáné látja el a titkári teendőket. ORVOSI RENDELÉS Dr. Juhász Károly háziorvos ' szerdán 11 és 12 óra között 1 ;1 a Kossuth utca 18. szám alatti rendelőben fogadja a 1 hozzá forduló betegeket. « Gyermekorvosi rendelést dr. Farkas László tart minden hónap negyedik hétfőjén 14-15 óra között. Tilkné Kopácsi Katalin védőnő a hónap negyedik hétfő­jén 14 és 14.30 óra között végzi a teendőit, illetve minden máso­dik csütörtökön 11.30-tól 12-ig ad tanácsot a kismamáknak. MISEREND A katolikus templomban min­den vasárnap 12 órai kezdettel tartanak szentmisét. Ezt Gal- bavy Jenő József és dr. Sípos Imre celebrálja. CÍMEK, TELEFONOK Községi könyvtár: Petőfi utca 3. Orvosi rendelő: Kossuth utca 18. Faluház: Petőfi utca 3. Tel.: 84/385-172. A tabi áfész élel­miszerboltja: Kossuth utca 56. Tel.: 84/385-057. Gázcsere­telep: Kossuth utca 51. Tel.: 84/385-085 _______________ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK; GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta. 2003. Május 3., Kedd ||| BHI Szeretnék megszüntetni az elzártságot Kanyargós út vezet a faluba. Az utcák szinte kihaltak; aki­nek munkahelye van, az Bedegkéren, Kányában vagy Tabon keresi a kenyerét. Somogyegres kétarcú zsáktele­pülés: tiszta levegője vonzó, de nincs intézmény, nincs mun­kahelye. A község 191 szavazásra jogosult lakosa közül kilencven vett részt az uniós népszavazáson. S csak­nem a 25 százalékuk nemmel vok­solt. A közelgő csatlakozással kap­csolatosan Jaksó Józsefné polgár- mester elmondta: Egresen nincs „hurrá-hangulat”, a falusi embert a politikusok ugyanis jobbára csak a választások előtt találják meg. Olyankor bőven van ígéret, ám ezeknek a beváltása jobbára elma­rad.- Az uniós árak mellé az élet- színvonal emelkedését várja a la­kosság belátható időn belül ­JAKSO JOZSEFNE 1954-ben született Kilitiben, 1975 óta so- mogyegresi lakos. Növényvédel­mi üzemmérnök. A munkahelye 1975 nyarától a kányái téesz, majd a mezőgazdasági részvény- társaság. Két felnőtt gyereke van. Hobbija az olvasás és a ker­tészkedés. mondta a polgármester asszony. Munkahelyeket szeretnénk, me­lyek megélhetést nyújthatnának a fiataloknak, a családoknak. A me­zőgazdasági termelés olyan mérvű támogatását várjuk, hogy a gazdál­kodók ne csak vegetáljanak. S ter­mészetesen az elzártság megszün­tetését: Somogyegres bekapcsolá­sát az országos közúthálózatba, il­letve az utak rendbetételét. Olyan orvosi szakrendelés kialakítására van szükség, hogy a tabi régióban lakóknak ne kelljen öt ven vagy száz kilométert utazniuk betegsé­gük kivizsgáltatása végett, ha a je­lenlegi heh egy alkalommal tartott tabi szakrendelésen nem férnek be a napi keretbe. A lényeg az: a vidék fejlesztése ne csak a vidéki­ek szívügye legyen. A község lélekszáma egyre csökken, s így növekszik a lakosok átlagéletkora. A polgármester attól tart, hogy az unióban a legális munkavállalási lehetőség csak gyorsítja majd ezt a folyamatot. Somogyegresen nincs munkahely, nincs intézmény sem. Az óvoda, iskola Bedegkéren van, s Kányával alkotnak körjegyzőséget.- Az önkormányzat legna­gyobb gondja, hogy nem bizton­ságos a gazdálkodás - mondta. - Évek óta forráshiánnyal küzdünk, a pályázatok elbírálása pedig át­csúszik a harmadik negyedévre. A sok nehézség ellenére apró lé­pésekkel mégis fejlődött a falu. Kiépítettük az ivóvízhálózatot, az utak szilárd burkolatúak, felújí­tottuk a hidakat, az épületeket. A központban tavaly elkezdtük a játszótér kialakítását; bekapcso­lódtunk a szervezett szemétszál­lításba, és még az idén kiépül a vezetékes gázhálózat. Szeretnénk felújítani az orvosi rendelőt is, a legnagyobb gondunk azonban a szennyvízelhelyezés lesz. Erre sem az önkormányzatnak, sem a lakosságnak nincs pénze.______■ _______Recept_____ Di sznótoros májaleves Disznóvágáskor kedvelt étel a „májaleves”, özv. Csuti Vilmos- né is - tőle kaptuk a receptet - rendszeresen készíti. Hozzáva­lók 10-12 személyre: 1 kg hús, 20 dkg máj, 20 dkg tüdő, 2 fej vöröshagyma, 5-6 gerezd fok­hagyma, egész fekete bors, 2 ba­bérlevél, zöldség, sárgarépa, ételízesítő, só, zsír, pirospaprika, liszt, csöves paprika, kömény­mag, 3 tojás. A májat, tüdőt, húst apró kockákra vágjuk. A máj kivételével 4-5 liter vízbe tesszük az előkészített hozzáva­lókat. Lassú tűzön 2-3 órát főz­zük. Közben rántást készítünk, s a félkész ételbe tesszük. Utána a májat is belerakjuk, s mintegy 15 percig főzzük. Három tojás­ból, lisztből galuskát készítünk, s a levesbe szaggatjuk. A májale- vest jénai tálban kínáljuk. ■ Jó negyven éve alakították Egresen a vö­röskeresztes alapszervezetet, s 1999 tava­szán szervezték újjá. Jelenleg 68 tagot tar­tanak számon; eredményesen dolgoznak a rászorulók segítésén s véradásban is.- Nyolc-tíz tagunknak a munkájára min­dig számíthatunk. Segítik a véradások szervezését, a bélyegek árának össze­gyűjtését, s részt vesznek a rászorulók­nak adandó bálás ruhák szétosztásában is - mondta Novák Gézáné, az alapszer­vezet titkára. - Segítenek az egészség- ügyi, felvilágosító előadások megszerve­zésében is. * Tartott már előadást az időskori meg­betegedésekről, gyógymódokról dr. Ju­hász Károly háziorvos, dr Horváth Zsu­zsanna belgyógyász szakorvos pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekről. Három éve az alapszervezet szervezte csontritkulás-vizsgálaton 83 lakos jelent meg, és 23-at kiszűrtek...- Tavasszal és ősszel is szervezünk véradást, és ha kell, akkor nyáron is - mondta a titkár. - Korábban ünnepsé­gen köszöntöttük a véradóinkat. Jó han­gulatú bál zárta a rendezvényt. Az idei céljaink közül is elértünk már néhá­nyat. Júniusban rákszűrő vizsgálatot, augusztusban csontsűrűség-, illetve or­topédiai vizsgálatot szervezünk. A nyár végén kirándulásra mennek az alap­szervezeti tagok Egerszalókra. Az ősz­szel pedig ismét szeretnénk bálás ruhát osztani, véradást szervezünk, s októ­berben köszöntjük a véradóinkat. Novák Gézáné fáradhatatlanul dolgo­zik, négy éve irányítja az alapszervezet munkáját. A véradó mozgalom érdeké­ben kifejtett kimagasló szervezői mun­káját tavaly az országos titkárság a „Véradó mozgalomért” ezüst emlékér­mével ismerte el. A munkában ifi. Csuti Vilmosné és Fehérvári Józsefné a iegse- rényebb segítője. _____________ ■ Él etmentő véradók Életmentő vért legtöbbször Prédl József adott az alap­szervezet tagjai közül. Megkap­ta a 30-szoros véradó elisme­rést is. Azóta is rendszeresen ad vért. Dunaúj­városban dolgo­zik, s ha értesí­tik, máris jön vért adni. Tudja, ezzel is segít embertársain. Matekos leány focipályán Egyik legjobb tanuló a bedegkéri iskolában Márkus Eszter. Negye­dikig kitűnő volt, s tavaly is csak egy négyese volt. Most is jeles bi­zonyítványra számít a hatodikos leány.- Kedvenc tantárgyam a mate­matika, a számítástechnika és a magyar nyelvtan - mondta Már­kus Eszter - Rendszeresen részt veszek a tanulmányi versenye­ken is. Tavaly is, idén is 5. helye­zést értem el az alapműveleti ma­tematikaverseny területi döntőjé­ben. A Bendegúz gyermek- és if­júsági akadémia versenyének megyei döntőjében pedig hetedik lettem. Matekból Bognár Józsefné, nyelvtanból Béta Iza­bella készített föl. A tanulmányi versenyre készülés sok időt kí­ván, naponta rendszerint két órát gyakoroltam. Matekból fogósab- bak voltak a szöveges feladatok. Eszter na­gyon örült a jó helyezés­nek. Osztály­társai gratu­láltak neki, s igazgatói di­cséretet is ka­pott. Sikereire büszkék a szülei.- Tanítónő szeretnék lenni mert nagyon ked­velem a gyerekeket - mondta. - Vonzónak látom ezt a pályát, bár hallottam a nehézségeiről is. Eszter a szabadidejében gyak­ran van együtt barátnőivel. Leg­inkább a faluközpontban a ját­szótéren találkoznak. Szereti a focit, játszik az iskola lányfoci- csapatában is. A szünetben el­megy a Balatonra, és Miklósiban a nagyszülőknél nyaral. _______■ Ka kaspörkölttel a dobogóra Harmadik helyezést ért el a Ko­vács Istvánné vezette csapat a veterán autók találkozójakor. Kakaspörköltjük juttatta őket a dobogóra tíz csapat közül. Együtt indult a rokonság; Kovács- né, a húga, unokatestvére meg a lányáék is. - Gyakran járunk ren­dezvényekre, s meg akartuk mu­tatni mit tudunk - mondta Kovács Istvánné. - Itt minden család tart baromfit. Négy „magkokast” vág­tunk le, azokat vittük a versenyre, ezeknek ugyanis már érett a húsa. A család ízlése szerint készítettük el, és ízlett a zsűri tagjainak is.-Mi az ízes kakaspörkölt titka?- A húst lassú tűzön főzzük, s kellően ízesítjük házi paprikával. A hagymát zöldpaprikával dinsz- teltük, s meghintettük borssal, de- likáttal. Csaknem három óra hosz- szat főztük. A főzés titkait még a nagyanyámtól tanultam meg.- Mi a család ünnepi étele?- Igen szeretik a pörköltet, akár baromfi-, akár sertés-, marha- vagy vadhúsból készült. Vasárnapon­ként hat-nyolcan üljük körül az Kovács Istvánné: Kísérletezni is szeretek ebédlőasztalt. Szeretek főzni, új ételekkel kísérletezni, de ezekért a családom nem lelkesedik - árulta el Kovács Istvánné. S azt is: pár éve egyszer leégette a csülökpörköltet, s azt még a kutya sem ette meg. Kovács István is szívesen veszi kézbe a főzőkanalat. Főleg a vad- és halételek készítésében jeleske- dik, többnyire a pinceszeren. ■ Keserű könnyek öntözték Keserű-hegy - így jelölik a somogy- egresi térképeken az egykori sző­lőhegyet. Ez ma már erdőkkel övezett terület, a vadak paradi­csoma. Id. Berta János, akinek minden őse egresi volt, így me­sélte el a Keserű-hegy történetét.- Anyai nagyapámtól, Vajda Mártontól hallottam gyerekko­romban, hogy miért kapta az egy­kori szőlőhegy a „Keserű-hegy” nevet - emlékezett. - A török hó­doltság idején ez a terület a kop- pányi agáé volt, s ott szőlőt, gyü­mölcsöt termesztettek a rabok. Kegyetlenül bántak velük: aki ott dolgozott, élve nem került el on­nan. Ha valaki megdézsmálta a gyümölcsöt, azt kivégezték, illet­ve halálra dolgoztatták. A kop- pányi agának az asztalára vitték a Keserű-hegyről a gyümölcsöt meg a zöldséget. A szőlőfürtöket meg­erjesztették, a törökök ugyanis szeszes italt nem fogyasztottak, a bort különféle sütemények ízesí­tésére használták föl. Úgy hallot­tam, még egrösi emberek is dol­goztak ott, és élve nem szabadul­tak. Kegyetlenül dolgoztatták a ra­bokat, s ezeknek keserű könnyei áztatták a földet, innen a név. ■ Igen bizonytalan a sertéstartás A 44 éves Bogdán Sándor a Ká­nyái Mezőgazdasági Rt-nél dolgo­zik, hazatérve pedig folytatja a háztájiban. Tizenöt éve foglalko­zik sertéstartással. - A kilencve­nes évek közepéig még megérte a disznóhizlalás - mondta. - Éven­te 25-30 sertést is leadtam, kettőt pedig megtartottam a családnak. Az utóbbi hat-nyolc éve azonban nagyon bizonytalan lett az állat­tartás. Nem tudjuk előre, hogyan adhatjuk el, s bizonytalan a felvá­sárlási ár. A takarmány, a táp ára viszont folyamatosan emelkedik, közben az eladási ár mélyponton van. Tavaly már csak tíz hízót ér­tékesítettem, s lehet, hogy az idén ennyit sem adok el. Pedig az ólak­ban elférne harminc sertés is... Bogdán Sándornak tíz hektár földje van. Ebből hármat bérel a kányái részvénytársaság, de a töb­bit is az rt-vel művelteti, s az segít a termény értékesítésében is.- A múlt évben leadott serté­sekből mintegy 250 ezer forint tiszta bevétele volt a családnak - mondta. - Ennek egy része kellett a család megélhetésére, illetve vet­tem egy új autót, most tavasszal pedig az egresi hegyen hatszáz négyszögölnyi szőlőt présházzal. Ha az állattartás végképpen nem éri meg, akkor áttérek a szőlőmű­velésre. Az öreg tőkéket kivágom, és újakat telepítek. Bogdán Sándomé a tabi Sime kft bedolgozója. Három gyerme­ket nevelnek: Sanyi a bedegkéri általános iskola ötödikes tanuló­ja, Tünde és Anett pedig Kapos­váron tanul: fodrásznak, illetve bolti eladónak.________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom