Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-19 / 141. szám

12. OLDAL N Y U G D Í J A S 0 K 2003. Június 19., Csütörtök Hírek VÉG-JÁTÉK. A nyugdíjasok kistérségi bemutatósorozatának utolsó felvonása zajlik a hét vé­gén. Pénteken délután egy órá­tól a hetesi körzet klubjai mutat­ják be műsorukat a bodrogi mű­velődési házban, szombaton az andocsi kistérségi Ki Mit Tud?- ra kerül sor a nágocsi faluház­ban délután 2-től. BURGENLANDBAN. A kapós vári egyesület negyven tagja két­napos nyugat-magyarországi, burgenlandi kiránduláson járt a múlt hét végén. A határ túlolda­lán Oberwald, Oberpulendorf, Bergstein, Heiligenbrunn temp­lomait, várait, magyar vonatko­zású nevezetességeit nézték meg, itthon Kőszeg szépségé­ben, az írottkői panorámában gyönyörködtek. HORVÁT VENDÉGEK. A Mar cali Honvéd Nyugállományúak Klubja a horvátországi bajtár­sakat és a nagykanizsai határ­őrség nyugdíjasait látta vendé­gül a hét végén. A délelőttöt Keszthelyen töltötték, városi séta és a Festetics-kastély meg­tekintése szerepelt a program­ban, este Marcaliban vacsorá­val várták a vendégeket, a zene, a tánc éjfélig tartott. KLUBBARÁTSÁG. Sántosi „kollégáikat” látták vendégül szombaton a simonfai nyugdí­jasok. A névnapjukat ünneplők köszöntése adott alkalmat a ta­lálkozóra, ahol vendégek és vendéglátók műsorral örven­deztették meg egymást. A va­csorát követően zeneszó, tánc fokozta az amúgy is fergeteges hangulatot. ABALIGETEN. A Noszlopy Gáspár Nyugállományúak Klub­jának tagjai már a negyedik ki­ránduláson vettek részt az idén. Legutóbb, a múlt hét végén Abaligeten és Orfűn jártak, útba ejtették a sikondai fürdőt is. A jövő hét végén Tapolcára és Hé­vízre látogatnak. PEDAGÓGUSNAP. A Pedagó­gusok Szakszervezetének ka­posvári csoportja nemrég nyug­díjas tagjai részére tartott peda­gógusnapot. Konecsni Sándor titkár köszöntötte a megjelente­ket, külön is a nyolcvaneszten­dős Pathy Gyula tanár urat, majd a Berzsenyi általános isko­la diákjai szórakoztatták az egy­kori tanárokat. Halmos László „Hogyan lettem tanító?” című könyvéből idézett részleteket. A szakszervezet egy hét múlva mesztegnyői kirándulásra vitte nyugdíjasait, utaztak a kisvas- útón, egy kellemes napot töltöt­tek a gyönyörű természeti kör­nyezetben. OLDALSZERKESZTÖ: KATONA CSONGOR Születésnap barátokkal „Ünnepnap minálunk, mikor jöttök hozzánk” - dallal köszöntötték vendégeiket a kőröshegyi nyugdíjasok A nyugdíjasklub megalakulásának tizedik év­fordulóját ünnepelték kedden Kőröshegyen. Meghívták a kelet-balatoni kistérség klubjai­nak, egyesületeinek képviselőit, hogy örömük­ben osztozzanak, így mintegy kétszázan foglal­tak helyet a falu házában megterített asztalok mellett. A helyi kisiskolások „Banyabőr” tánc- együttese teremtett rögtön remek hangulatot, majd Bánffy Lőrincné elnök asszony elevenítet­te fel a tíz év történetét. Kőröshegy- Az idős emberek életében egy évtized nagyon hosszú idő. Csodálatos dolgok történtek velünk ezalatt, de akadtak fájdalmas események, kelle­metlenségek is. A közösen átélt örömök és az együtt átvészelt gondok hoztak minket egyre kö­zelebb egymáshoz. Kicsi a falu, aránylag kicsi, mindössze harminchat főt számlál a nyugdíjas­egyesület tagsága, nálunk mindenki egyformán fontos és értékes, talán ez a titka a családias lég­körnek is - mondta az elnök asszony, majd emlé­kezetes kirándulások élményét idézte föl, a kör­nyező falvak nyugdíjasaival teremtett barátságot, az énekkar, a színjátszók sikereit, a patalomi ott­hon lakóinak hálás tapsát, a hasznos ismereteket nyújtó előadások tanulságait, a fárasztó napokat, amikor a többi civil szervezettel együtt a közterü­leteket takarították, virágot ültettek, hogy ottho­nosabb, szebb legyen Kőröshegy. A gazdag évekhez természetesen támogatók is kellettek, a falu háza adott helyet programjaik­hoz, a mindenkori önkormányzat lehetőségei szerint segített, legutóbb például új blúzok, ingek vásárlásával. A tízéves évforduló megtartásához a megyei közgyűlés elnöke 40 ezer forinttal járult hozzá, és igencsak hosszú azoknak a sora, akik munkájukkal segítettek. Az egyesület emléklap­pal köszönte meg támogató jóindulatukat. Dr. Gyenesei Isván nevében Stikel János főtanácsos, a társadalmi kapcsolatok referense kívánt további emlékezetes élményeket, a megyei szövetség jókí­vánságait Kovács Lajos tiszteletbeli elnök és Hor­váth Károlyné elnökhelyettes tolmácsolta. Ezután a vendégek - siófoki, nagyberényi, ba- latonszárszói, zamárdi, ságvári, balatonszemesi, szóládi, balatonendrédi, balatonföldvári, ádándi, bálványosi nyugdíjasok, a helyi dalkör és a Cim­borák citerazenekar - köszöntötték sorban egy- egy csokor virággal, kedves ajándékkal, valamint az alkalomhoz verssel, énekkel, tánccal, zene­számmal az ünnepeiteket. Ebéd után sütemények sokasága és a híres bo­rokkal telt üvegek sora került az asztalokra, kora estig tartott a bál a falu házában Kőröshegyen. ■ A KŐRÖSHEGYI EGYESÜLET EGY ÉVTIZEDE Kiss Ferencné polgár- mester. az egyesület tagja: - Hasznos a falu számára Is a nyugdíjas- egyesület. közelebb ke­rülnek egymáshoz az emberek, jó hírünket vi­szik a környező falvak­ba. de onnan is hoznak jó tapasztalatokat. Kő­röshegyen szerencsére sok civil szervezet van, a nyugdíjasok mind­egyikkel jó kapcsolatot tartanak, részt vesznek rendezvényeiken, és nemcsak szórakoznak, hanem segítenek is. Gulyás Pál alapító tag: - Szinte testvérekként va­gyunk együtt, felszaba­dultan mondjuk el egy­másnak gondunkat-ba- junkat, de megosztjuk örömünket, boldogsá­gunkat is. Azt a sok szép élményt elmondani se lehet, amiben tíz év alatt részünk volt. Töb­bet utaztam, mint előtte egész életemben, szinte minden nyugdíjast név­ről ismerek a környé­ken. Jól érezzük magun­kat, segítünk a mási­kon. ha bajba kerül. Tóth Jánosné alapító tag: - Nagyon szeretjük egymást, szerintem ez a legfontosabb. Dalokat tanulunk, verseket, sze­repeket elevenen, fris­sen tartjuk ezzel az em­lékezetünket, tánc köz­ben pedig elfelejtjük minden nyavalyánkat. Fájós lábaim ellenére szívesen megyek a szomszéd falvakba, de még Kaposvárra is fellé­pésekre. Van egy kis lámpalázam a szereplés előtt, de ahogy dalolni kezdünk, megszűnik. Bödök Lajosné alapító tag: - Tíz év alatt any- -nyira összeszoktunk, -csiszolódtunk, hogy már nem tudom elkép­zelni a társaság nélkül az életemet Segítjük egymást ha valaki meg­betegszik - a mi korunk­ban ez bizony már gyak­ran előfordul -, meglá­togatjuk. bevásárolunk, kitakarítunk, megfő­zünk. ha nincs más tá­masza Én nagyon várom kéthetente a klubdél­utánokat, ilyenkor min­dig vár valami jó. Bánffy Lőrincné, 1994 óta az egyesület elnö­ke: - Annyi szeretetet kaptam tíz év alatt, hogy ez bőségesen kár­pótol minden keserűsé­gért, pedig abból is volt elég. Nincs közöttünk széthúzás, együtt hatá­rozunk el mindent, együtt is valósítjuk meg. Sokat jelent, hogy a férjem, sőt a két fiam is támogatja munkámat, és sokan mások segítik, hogy szeretet, békes­ség és jó szó várjon itt mindenkire. Balatonlelle Ikaros óta ismert az ember repülés iránti vágya, szárnyas szerkezetek­kel, léghajókkal próbálkoztak bá­tor férfiak több évszázada. Moto­ros géppel 1903-ban az amerikai Wright-testvérek emelkedtek elő­ször a levegőbe. A jeles esemény századik évfordulójára emlékez­tek pénteken a balatonlellei Hon­véd-üdülőben rendezett ünnepsé­gen a Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesületének tagjai. Szontágh Károly nyugállomá­nyú százados méltatta a száz év előtti esemény jelentőségét, majd a Wright-fivéreket követő további hősök, a La Manche-csatornát át­repülő Beriot és az Atlanti-óceánt átrepülő Lindberg teljesítményét. Megemlékezett a repülés hazai és somogyi úttörőiről, mártírjairól, szólt a taszári repülőtér évtizede­iről. A légierő mai mostoha hely­zetében különösen fontos, hogy a repülés dicső múltjának emlékei ne merüljenek feledésbe - hang­súlyozta a szónok. A millenniumi emléktáblán a tisztelet szalagjait helyezték el ez­után. Kókai Ernő alezredes a Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht, Karancz János alezredes a Kapós Bázisrepülőtér, Pető László alezredes a megyei hadkiegészítő parancsnokság, Pataki Sándor polgármester Taszár önkormány­zata, Orbán Csaba igazgató a So­mogy Megyei MTESZ, Simán György alezredes, igazgató a ba­latonlellei Honvéd-üdülő, Tóth György nyugállományú ezredes a Radar Alapítvány, Knoll Gyula nyugállományú ezredes a Veterán Repülők Somogy Megyei Egyesü­letének szalagját helyezte el a mil­lenniumi táblán, majd megkoszo­rúzta a háborúban elesett hősök emléktábláját. ______________■ Tóth György ezredes, a Radar Alapítvány elnöke tiszteleg az emléktáblánál Gy arapodó szövetség A nyugdíjasklubok, egyesüle­tek számának örvendetes gya­rapodásáról számolt be a múlt héten tartott sajtótájékoztatón dr. Klujber László, a Nyugdíja­sok Szervezetei Somogy Me­gyei Szövetségének elnöke. Már százharminchat szerve­zet alkotja a szövetséget, a tag­ság létszáma jócskán megha­ladja a harmincezret. A nyugdíjasszövetség Somogy legnagyobb taglétszámú civil szervezete, szükséges tehát, hogy időnként számot adjon eredményeiről, gondjairól, az előtte álló nem kevés feladatról. A sajtótájékoztató megtartását emellett indokolja az is, hogy a közelmúltban a helyi tévében kétszer is elhangzott: sorra szűn­nek meg megyénkben a nyugdí­jasszervezetek. Ezt a képtelen in­formációt mindenképpen cáfolni kellett, mert épp az ellenkezője igaz, sorra alakulnak a somogyi falvakban a nyugdíjasszerveze­tek, a szövetséghez idén már ti­zenöt új klub csatlakozott - kö­zölte dr. Klujber László. Ez azért is figyelemre méltó, mert esetük­ben a „civil” jelző valóban szó szerint értendő, vagyis mindenki ingyen teszi a dolgát társai, a kö­zösség érdekében.- Nyáron kis szünet lesz bizo­nyára, de a mostani információ­ink szerint ősszel legalább annyi új klub alakul majd, mint az év el­ső felében - hangsúlyozta az el­nök. - Nagy szerepük van ebben a települési ön- kormányzati képviselők­nek, polgár- mestereknek, akik felismer­ték az idősek hordozta érté­keket, a kö- z ö s s é g e t összetartó, erősítőképes­séget, ezért kezdeményezői és szorgalmazói a nyugdíjasszerve­zetek megalakításának, a, már meglevőket pedig képességeik szerint anyagilag is segítik. Kapos­vár például több mint'egymillió forinttal támogatja idén az ezerta­gú városi egyesületet, a megyei közgyűlés is számottevő pénz­összeget biztosított a községi klu­bok programjainak megvalósítá­sához. Jelentős tagsággá rendel­keznek Somogybán a rendvédel­mi, honvédségi nyugállományúak bajtársi egyesületei és az MSZOSZ pártfogásával működő szakszer­vezeti nyugdíjasszervezetek is. Az országos szövetség ügyvezető el­nökségének tagjaként örömmel mondhatom, jó példaként emle­getik megyénket, ahol rendkívül mozgalmas nyugdíjasélet zajlik, ezrek szerepelnek a területi kultu­rális bemutatókon, életerejük, tettvágyuk irigylésre méltó, a ta­lálkozókon kibontakozott barát­ság szálai át- meg átszövik egész Somogyot - mondta végül nem tit­kolt büszkeséggel dr. Klujber László. ■ Összetart az osztály Bizony a férfiakon nyomot hagyott az idő... SOMOGYSZOB Fél évszázad után már csak hár­man élnek a szülőfalujukban az egykori somogyszobi iskolások közül, de a régi osztály mégis összetart, töretlen barátsággal, jókedvvel ünnepelte együtt az öt­venedik évfordulót.- Ez volt a tizedik osztálytalál­kozónk, eddig nem maradt el egyszer sem az ötévenkénti ösz- szejövetel - mondta Fazekas Gyu­la, aki híres pörköltjével rendre hazacsalogatta a régi társakat.- Tizenkét lány és tizenegy fiú járt az osztályba, közülük már négyet örökre elvesztettünk. Jambrik Béla osztályfőnökünket is csak koszorúval köszönthet­jük, de a visszaemlékező osztály- főnöki órát szerencsére megtart­hattuk, mert egyik tanárunk, Molnár Sándor, aki diákkorunk­ban kezdte a pályát, hála Isten­nek itt van köztünk - mondta Palotainé Bohár Mária, a találko­zó másik szervezője.- Mindnyájunknak fontos, hogy összetartsunk, akármilyen messzire kerültünk is a falutól - mondta dr. Kelemen Tibor. - Azok a diákévek nem véletlenül hagytak bennünk mély emléket, hiszen olyan neveltetést kap­tunk, hogy mindegyikünk meg­találta, megállta helyét az élet­ben. A jubileumi találkozót a közös emlékek felidézésével és mulat­sággal töltötte a régi osztály, s csatiakozott hozzájuk Eller János polgármester és Újvári Tömör is­kolaigazgató^________BÍRÓ MÁRIA Bakancsos A Tájak, Korok, Múzeumok Ka­posvári Klubjának tagjai igazi ba­kancsos, hátizsákos turisták. Úti céljukat legtöbbször menetrend szerinti vonattal, autóbusszal kö­zelítik meg - kihasználva a nyug­díjaskedvezményeket -, aztán gyalogosan folytatják az utat. Legutóbb a gyalogtúrázók tize­dik országos találkozóján vettek részt, amelyet Nyíregyháza- Sóstón tartottak. A négy nap alatt nemigen tét­lenkedtek, megnézték Szabolcs- Szatmár-Bereg minden neveze­tességét. Voltak a híres búcsújá­róhelyen, Máriapócson, majd Nyírbátor, Sonkád, Tákos, kirándulók Csaroda templomaiban jártak. El­látogattak a tiszacsécsei Móricz Zsigmond emlékházba, látták a tarpai szárazmalmot és a túristvándi vízimalmot is. Szatmárcsekén Kölesei síremlé­kénél tisztelegtek a nevezetes csónakfejfás temetőben. Jártak a vásárosnaményi Bereg Múzeum­ban, Nagyaron a Petőfi fájánál - szinte leírni is sok, nemhogy vé­gigjárni a rengeteg látnivalót. Ju­tott az időből sóstói fürdésre, nyíregyházi és állatkerti sétára is. Amire azonban Androvics Józsefné a legbüszkébb, mindezt pár ezer forintból valósították meg. __________________ ■ Ve terán repülők kék emlékszalagjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom