Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-06 / 131. szám

2003. Június 6., Péntek A L M A N A C H 1 5 5 7. OLDAL Recept Pogáwvszoh'péiebről Túrós rétes A túrós rétes készítését Novak Ferencné mondta el. 15 deka ré­teslisztet felesbe keverve tüske- szentpéteri liszttel, langyos vízzel, két tojással, kevés sóval megda­gasztunk. Mikor a tészta hólya­gos lesz, kávéskanálnyi fagyos zsírt teszünk hozzá. Elvágjuk, öt cipóba gyúrjuk, s mikor hólyag­zik, lisztezett gyúródeszkán kiso­dorjuk. Állni hagyjuk. Megkenjük étolajjal. Ha már jól nyújtható, rétesabroszt teszünk az asztalra, és rányújtjuk. Az étolajjal meg­kent tésztára szórjuk a hinteléket - két tojással és vaníliás cukorral, elegyített túrót majd két oldal­ról föltekerjük, pici fedővel szele­tekre vágjuk. Kizsírozott tepsibe tesszük, a tetejét megkenjük ét­olajjal. Tejfölben 3 tojás fehérjét habnak fölverünk két tojás sárgájával, csipet cukorral, s még sütés előtt meglocsoljuk. ________■ Új telkeket mér ki Aki régen járt erre, rácsodálko­zik Pogányszentpéter szépülő utcáira. Sorra épülnek itt az új házak, takarosak a porták, gya­rapszik a lakosság. Egyre többen költöznek ide a közeli városból.- Arra biztattam az embereket, hogy szavazzanak igennel az unió­ra, bár tudom, hogy négy-öt évig, főleg a mi korosztályunknak nem lesz könnyebb az élete. Utána vi­szont igen, és elsősorban a gyereke­inknek, akik diplomát szereznek, idegen nyelveket beszélnek - mondta Gács László polgármester. Hozzátette: reméli, hogy jobb na­pok köszönnek a mezőgazdasági vállalkozókra is.- Pogányszentpéteren sokan él­nek a mezőgazdaságból, de igen nagy gond a mezőgazdasági termé­kek értékesítése. Mélyrepülésben van a búza, a kukorica és a sertés ára, a költségek viszont a csillagos égig érnek. Az a szerencsénk, hogy szorgalmas ember a szentpéteri. Akik Nagykanizsára járnak dolgoz­ni, azoknak is van málnásuk, feke­te szedrük, gesztenyéjük, ennek az árából kiegészítik a fizetésüket. A nehézségek ellenére falunk az utóbbi 6-8 évben szépen fejlődött. Sokan szeremének itt letelepedni, most is öten várnak lakhelyre, de csak egy szabad telkünk van. Nem sok falu mondhatja el, hogy nem csökken, hanem nő a lakossága. Szentpéteren jól érzik magukat az emberek, s a közelben találnak munkát is.- Elégedett a falu infrastruktúrá­jával?- A napokban zárult a gázberu­házás. A háztartások június végén, július elején csadakozhatnak a ve­zetékre. Úgy gondolom, sokan él­nek ezzel a lehetőséggel, mert nem sokáig lehet már olcsó tűzifát sze­rezni. A vezetékes ivóvizünk minő­az önkormányzat GÁCS LÁSZLÓ 1948. január 6-án született Sandon. Nagykanizsán érett­ségizett, majd 1971-ben elvégezte a mezőgazdasági főiskolát. Az iharos- berényi téeszben volt főagronómus és elnök. Huszonöt éve az iharosbetényi vadásztársaság elnöke. Most vállalkozó. 1998 óta társadalmi megbízatású polgár- mester. Nős, két felnőtt gyereke van. ségével viszont gond van, ezt sze­retnénk pályázati támogatással megoldani. Szervezett a szemét- szállítás, és tárgyalunk a szennyvíz- hálózat kialakításáról is. Reménye­ink szerint 4-5 éven belül rácsatla­kozhatunk a nagykanizsai szenny­vízrendszerre. Ehhez a somogyi és zalai országgyűlési képviselők se­gítséget ígértek. Akkor valóban összkomfortos lesz a település.- Mit terveznek az idén?- A fejlesztések sorában most már nem a látványos dolgok jön­nek, de ezek is nagyon fontosak. Két pályázatot nyújtottunk be a me­gyei területfejlesztési tanácshoz jár­daépítésre, illetve útfelújításra. Sze­retnénk vizesblokkot kialakítani a kultúrotthonban, s folytatjuk a park építését. Azt vallom: a polgár- mesternek menedzser típusúnak kell lennie, hogy a települése fejlőd­jön, s erre az unió még inkább rá- kényszerít. _______________________■ Ne m kellett győzködni a lakoso­kat, örömmel jelentkeztek - még az idősebbek is - polgárőrnek. Megelégelték a sorozatos pincefel­törést, a betöréseket, a terménylo­pást, így az önkormányzattal kar­öltve élette hívták a Polgárőr- és Hegybarátok Köre nevű egyesüle­tet, aminek most zajlik a cégbe­jegyzése. Az egyik alapító, ifj. Pé­csek József elmondta: az önkor­mányzat segítséget ígért, és számí­tanak a tagdíjakra meg a pályázati forrásokra is.- Megkeressük a környékbeli munkáltatók: a halgazdaság, az er­dőgazdaság és a magasdi sertéste­lep vezetőit, s felajánljuk, hogy az ő területükön is járőrözünk. így mindenki jól jár: a polgárőrség cse­kély hozzájá­rulást kap, s cserében ügye­lünk a cégek értékeire mondta Pé­csek József. A legifjabb pol­gárőr épphogy nagykorú, a legidősebb 59 éves. A szolgálat rendje még nem alakult ki, de az esti és az éjszakai órákban járőröznek. Szemmel tart­ják a hegyet is. Az önkormányzat foglalkoztat ugyan egy hegyőrt, de kell a segítség. Fölszerelésük, egyenöltözékük még nincs, de van egy autójuk, és töretlen a lelkese­désük is. ■ Vonzó otthon a dombtetőn Gyönyörű a kilátás Keszlerék por­tájáról. Ez a falu utolsó előtti háza, nemrég épült, friss még a vakolata. Az udvaron szemgyönyörködtető sziklakért. A fiatal házaspár három kicsit nevel. Az öt- és a hatéves napközben óvodában van. Doroty- tya most egyéves, pár perce ébredt, és anyja nyakába csimpaszkodik.- Mskanizsai vagyok, de a nagy- szüleim idevalósiak - mesélte Rész­iemé Kisegyházi Tímea. - Öt éve kezdtünk itt építkezni. A férjem ra­gaszkodott Szentpéterhez, és én sem bántam. Egészséges a levegő, eszményi hely ez a gyerekeknek is. Közel vagyunk a főúthoz, s még­sem hallatszik ide zaj. Az asszony fodrásznak tanult, s első gyermeke születéséig dolgo­zott. Főállású anya szeretne lenni; a háztartást, a gyermeknevelést nem cserélné ollóra-fésűre. Mint mond­ta, itt mindenük megvan. Nagyobb bevásárlásra Kanizsára mennek, de szórakozni nem járnak el, nem is hiányzik nekik. A kisgyerekes szü­lőkkel jóban vannak, így itthon sem unatkoznak, ha szusszanásnyi Keszlerné Kisegyházi Tímea a kis Dorottyával időt hagynak a kicsik. A férje Nagy­kanizsán dolgozik, reggelente ő vi­szi óvodába a két nagyobbat. Ha te­heti, már délben értük megy, örül a | pici, ha otthon vannak a testvérei.- Ajánlom mindenkinek Szent- pétert, mert közel van hozzá a vá­ros, és itt nagyon jó a közösség; egy hangos szót sem lehet hallani. Nagyon szeretünk itt élni. _______■ Vi dám, versengő kisdiákok hátránya, így az övéknek is, hogy keve­sebb a lehetőségük. Ezt igyekeznek pó­tolni; színházba s könyvtárba Nagyka­nizsára mennek, jártak uszodába is - csak az utóbbi időben ezt nem igénylik a szülők -, s minden évben van hosz- szabb kirándulás. Az idén a Balatonra utaznak. Elmaradhatatlan részvevői az ünnepségeknek. Műsort adnak faluna­pon, idősek napján; sok iskolai rendez­vényre várják az édesanyákat, édesapá­kat, nagyszülőket. Sikeres pályázataik folytán vannak számítógépeik, cd-leját- szójuk, s vettek kosárlabdapalánkot, tomaeszközöket is. A testnevelési órá­kat az aulában tartják, de jó időben min­den alkalmat kihasználnak, hogy az ud­varon mozogjanak. Az igazgató öröm­mel említette: a levelezős rendszerű ta­nulmányi verseny sok sikerélményt ad a gyerekeknek, és szépek az eredmé­nyeik. A tanulók elismerését közszem­lére teszik a Festéktüsszentő című faliúj­ságon is. Színes, kedves rajzokkal tudó­sítanak az iskola életéről, s hamarosan következnek a vakáció képei is. ■ Virágos kalap az énekórán Évekkel korábban tör­tént ez az eset, ám Tamásné Takács Ernő ke igazgató ma is jól emlékszik rá, és mo­solyogva idézi föl a derűs esetet. Éppen a ritmikai elemekről ta­nultak az alsós nebu­lók az énekórán. Aztár a számonkéréskor félértékű szünetet kel­lett rajzolniuk. Az egyik kisgyermeknek rém­lett, hogy kalapformá­ról van szó, és ezt - teljesen egyéni stílus­ban - meg is jelenítet­te. Egy hatal-mas női kalapot rajzolt, és méc virágot is biggyesztett a tetejébe. Összeállt a nagy csapat Hosszú szünet után, négy éve új­jászerveződött a futballcsapat. Zömében 25-28 éves fiatalok rúg­ják a labdát, s egyre eredménye­sebbek. A város környéki bajnok­ság másodosztályában játszanak. Végeztek már a negyedik helyen, voltak harmadikok is, az idén pe­dig a második helyet szerezték meg. Büszkék rá, hogy sokkal na­gyobb falvakat is megelőztek. Játszhatnának egy osztállyal föl­jebb, de akkor már ificsapatot is kellene indítaniuk, arra pedig nem jut a költségvetésből. Szalai József csapatkapitány-helyettes el­mondta: a játékosok 90 százaléka szentpéteri, de a többiek is kötőd­nek a faluhoz. A lakosok lelkesen szurkolnak, mindig sokan nézik a hazai meccseket. Annál is inkább, mert itt ez az egyetlen szórakozá­si lehetőség. A pálya és kör­nyéke gondo­zott. Nemrég korlátot is emeltek, s rendbe tették az öltözőt.- Edzésre a munka mellett nem jut idő, edzőmérkőzé­seket szoktunk játszani, s nyaranta barátságos mérkőzéseket. Télen egy nagykanizsai teremben készü­lünk föl, az önkormányzat kisbu­sza szállít bennünket - mondta Szalai József. S azt is: összeková- csolódott a csapat, nem rohannak el meccs után, hanem megisznak együtt egy korsó sört, és jól elbe­szélgetnek ______________________■ Em lékmű tizenhárom katonának Háborús emlékmű és kereszt áll a falu központjában. Tavasz kezdete óta mindig van rajta virág. Az I. és a II. világháborúban elesett katonák leszármazottai őrzik emléküket.- Édesapám Kiskőrös mellett halt meg 1944-ben, 27 éves korá­ban - mondta Novák János. Meg­sebesült a harcokban, és ápolás helyett lelőtték. Személyi tárgyait egy Murányi nevű lelkész juttatta el hozzánk, ő temette el apámat meg a bajtársait. Mindenszentek­kor fölkerestük a sírokat Kiskőrö­sön, s találkoztunk olyan idős em­berekkel, akik még emlékeznek a temetésre. Novák János máig őrzi apja hoz­zá írt versét. Ebben a szülőfaluja és a szülői ház szeretetére buzdítja kicsi - néhány hónapos - fiát. Azt ír­ja: „...lelked itt lel otthont, békét és nyugalmat...” A család nem is lett hűtlen az intelemhez. Novák János és mindkét gyereke Szentpéterén maradt, itt alapított családot. Az emlékművet a Rákóczi Köz- művelődési Egyesület emelte 1989-ben. Tizenhárom hősi halált halt katona nevét vésték föl. Költ­ségeit a lakosok adták össze. Min­denszentekkor gyertyák égnek kö­rülötte s a leszármazottak koszorúi borítják. Az önkormányzat két éve felújíttatta, és egy bronz turulma­darat is helyeztetett a tetejére. Ősz­szel avatták fel újra, s mellé keresz­tet állíttattak. Ez a lakosok szerint arra figyelmeztet minden arra já­rót, hogy e földön véges az éle­tünk. Az emlékhelyet kerítés óvja, s virágok övezik._________________■ ák János: Tettünk rá egy turulmadarat is POGANYSZENTPETER A KÖZSÉG CÍMERE Kerek talpú pajzs jobb haránt vágással két mezőre osztva. Az első mezőben vörös tetős ko­lostorépület boltíves kapuval, jobb oldalán a tetőből egy ezüsttorony emelkedik ki ke­reszttel a csúcsán, a második mezőben egymást keresztező két ezüstkulcs. A pajzsot alul két keresztbe tett zöld tölgyfaág ke­retezi. Oklevélben először 1381 -ben, a Szent Péter apos­tolról elnevezett pálos kolostor említésekor fordul elő a falu ne­ve. A kolostor körüli települést 1410-ben Szentpéterfalvának, 1402ben Pémetiszentpéternek hívják. A címerben látható kolos­tor erre utal, az ezüstkulcsok pedig a névadó Szent Péterre. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 520 A 2002-ben 511 I 2000ben 499 I 1998-ban 514 J 1996-ban 532 * A 1995ben 516 É FOGADÓÓRÁK Az önkormányzati hivatal címe: 8728 Pogányszentpéter, Bajcsy- Zsilinszky utca 84. Telefon: 82/720-188. Gács László polgármester hétfő­től péntekig reggel 8-tól 10 óráig fogadja a község polgárait, a körjegyzőség csütörtökön 8-tól 10 óráig tart fogadóórát. Muzslai István falugazdász hét­főn 12-töl 14 óráig várja az ér­deklődőket, tanácsot kérőket. CIVILEK, VEZETŐK A polgárőrség és hegybarátok körének az elnöke Illés László, a II. Rákóczi Ferenc Közművelődé­si Egyesületé pedig Gács László. HÁZIORVOSI RENDELÉS T Dr. Erőss Sándor háziorvos 11 1 szerdán 9-től 13 óráig ren- : dél, Muzslainé dr. Kunsági : Erzsébet gyermekorvos pe- U dig szerdán 15-17 óráig fo- T gadja a betegeket. ' ISTENTISZTELETEK • Laczkó Angi Gyula plébános va­sárnap fél 11-tői celebrál misét, illetve kedd esténként. Halász Gyula evangélikus lelkész kéthe­tente tart istentiszteletet. A PETE-KÚT LEGENDÁJA Egy Pete nevű kanász legeltetett a réten a török időkben; oda­ment hozzá egy török pasa, és kérte, mutassa meg, hogyan ihatna a kútból. A kanász meg­mutatta. S mikor a pasa a kút fö­lé hajolt, Pete nem késlekedett: levágta a fejét. Tettéért a király megjutalmazta: annyi földet ka­pott, amennyit egy nap alatt kör- belovagolt. A legenda szerint ez a kanász volt az Inkey bárók őse. A MÁSODIK EGYESÜLET Az országban másodikként itt alakult egyesület 1984-ben, ez a II. Rákóczi Ferenc Közművelő­dési Egyesület. 1986-ban saját erőből és pályázati pénzekkel fölépítette a „székházát”. Tagjai emelték a világháborús emlék­művet, és emléktáblát állítottak Kovács Zoltán evangélikus igaz­gató tanítónak is, aki 1927-től 1962-ig oktatott Szentpéteren. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓIG VARGA GYÖRGY Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. Megelégelték a betöréseket Jövőre érettségiznek azok a fiata­lok, akik a község új általános isko­lájának az első kisdiákjai voltak. A mutatós épületet 1992-ben avatták, akkor kilenc gyermek járt egy osz­tályba. Jelenleg 25 nebuló tanul itt két összevont osztályban. Messzire hallatszik az iskolaudvarról a zsibongás. Kirándulni mentek volna a gyerekek, mint minden májusban, de eleredt az eső. Tamásné Takács Emőke igazgató azt mondta: a jövő héten pótol­ják, nem marad el a kiruccanás. Kezdet­től Tamásné Takács Emőke az intéz­mény vezetője; Nagykanizsáról jár ki, s elmondta, nagyon szívéhez nőtt a szent­péteri iskola.- Nagy előny, hogy minden gyerme­ket jól ismerek, a családjukat is, így sze­mélyre szabottan foglalkozhatok vala­mennyivel. Családias a légkör. Talán a szülők változtak, az utóbbi években a munka mellett kevesebb idejük jut az otthonra, az iskolára - mondta. Úgy vé­li: a kis települések iskoláinak egyetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom