Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-29 / Vasárnap Reggel, 26. szám

8 TURIZMUS 2003. JUNIUS 29. Milyen a turista, ha magyar? Nemrég történt, hogy három magyar fiatal vakációzni indult Új- Zélandra, ám a hatóságok nem engedték be őket az országba, az el­ső géppel vissza kellett repülniük. Indoklás akkor nem volt, ám né­hány nappal később kiderült: az eset összefüggésben van egy illegá­lis, magyar feketemunkásokat toborzó hálózat ügyével, s a derék szigetországiak azt hitték, hogy a fiatalok is dolgozni akarnak náluk. Ám nem kell az újságok hírrovatait bújni, ha az után kutatunk, hogy miként vélekednek rólunk, magyarokról külföldön. Szinte mindenki­nek van ezzel kapcsolatban valamilyen élménye - hol egy rajongó „puszkasz” felkiáltás, hol pedig egy ausztriai „ne lopj, magyar!” fel­irat. Most, hogy honfitársaink ezrei rajzanak ki a négy égtáj irányába, talán nem tanulság nélküli, ha felidézzük: hol, milyen kép él rólunk. ■ Bajor Imre a nagyvilágot járva az a tapasz­talhatta, a távolabbi helyek - például Mexikó vagy Jamaica - lakóinak fele azt sem tudja, hol van Magyarország. A másik fele pedig saj­nos nem őriz rólunk túl pozitív képet.- Ebből az a tanulság, hogy pénz nélkül nem lehet nyaralni - jelentette ki. - Mert az mégiscsak kínos, ha valaki atlétatrikóban megy be a szálló éttermébe, s becsomagolja a kaját. Meg kell tanulni helyesen viselked­nünk, ez pedig idő és pénz kérdése. Verebes Istvánt - stílusosan - Sienában ér­tük utol. Neki eddig csak kétszer okozott kelle­metlenséget külföldön az a tény, hogy magyar.- Egyszer Kern Andrással utaztunk, s a fran­cia határon egy határőr felelősségre vont min­ket, hogy mertünk hadat üzenni Napóleonnak-. Verebes szerint rendkívül üdítő, hogy már 14 napja nem találkozott magyar turistákkal, bár a kellemetlen hírek így is elérnek hozzá.- Közvetlenül tapasztalom, milyen rossz hírünket kelti az Orbán Viktor által a CDI-nél kezdeményezett, Magyarorszá­got elítélő nyilatkozat. Úgyhogy én most a viselkedésemmel megpróbálom azt korrigálni, amit Orbán - fogalmazzunk finoman - eltolt. Csisztu Zsuzsa tapasztalatai szerint a japá­nok rajonganak értünk, mivel meg vannak győződve, közösek a gyökereink, s nagyra tart­ják a magyar kultúrát. Az osztrákokról a sok jó mellett viszont kellemetlen emléket is őriz.- Még versenyző koromból emlékszem ar­ra, amikor az ausztriai üzletekben kiírták, „ma­gyar, ne lopj!”. Ezt akkor elég rossz érzés volt látni. A köztudottan hűvös németek viszont még mindig hálásak nekünk a határnyitásért. : ■ Kázmér Zsigmond 43 évig volt hivatásos diplomata, pályá­jának főbb állomáshelyei töb­bek között Ausztrália, India, In­donézia, Irán és a Fülöp-szige- tek voltak. Ha valaki, hát ő iga­zán tudja, miként vélekednek a magyarokról a különböző nem­zetek. Mint mondta, hazánk megítélése alapvetően pozitív, ám a magyar turisták sokat ron­tanak ezen a képen.- Gyakran érződik honfitár­saink viselkedésén, hogy 40 évig nem járhattuk a világot. Ez kihatott az utazási kultúránkra is - jegyezte meg a nyugállomá­nyú diplomata. - Ma még elő­fordul, hogy a repülőgépen va­laki kicsomagolja a „hazait”, s abból falatozik, vagy hogy kü­lönösebb lelkiismeret-furdalás nélkül a csomagjába teszi a szállodai törülközőt. Kázmér Zsigmond szerint sokszor vagyunk erőszakosak, türelmetlenek - ezt főleg a bri­tek nehezményezhetik. Náluk ugyanis a sorban állásnak szinte kultusza van, miközben rólunk angolszász körökben az terjedt el, hogy ha egy ma­gyar mögötted lép be a forgó­ajtón, akkor biztos, hogy előt­ted fog kiérni.- A franciák az ápoltság hiá­nyára érzékenyek. Az ő sze­mükben nem menő, ha valaki a tisztálkodást dezodorokkal he­lyettesíti - állítja a visszavonult diplomata. - Lehet, hogy náluk egy bevándorlónak csak egy nadrágja van, de ő maga min­dig tiszta. Ezzel szemben mi, magyarok még a fogkrémhasz­nálat tekintetében is a világ rangsorának végén tanyázunk. Komora Zoltán, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. turisztikai igazgatója szerint a magyar tu­ristákat rendkívül érdeklődő­nek és nagyon jó vendégnek tartják szerte a világban. Külö­nösen a görögök és az olaszok kedvelnek minket, mivel ha­sonló a temperamentumunk. Ugyanakkor szerinte azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden külföldre utazó­nak kollektív felelőssége van a tekintetben, milyen kép marad meg rólunk a vendéglátókban.- Nincs olyan hely, ahol egy­értelműen kijelenthetnénk: itt nem szeretik a magyarokat. Ha vannak is a viselkedéssel kap­csolatos problémák, azok saj­nos bárhol előfordulhatnak. Néha egy-egy honfitársunk még elfeledkezik arról, hogy nem feltétlen kelti jó hírünket, ha a hotel svédasztaláról szend­vicseket csomagolva távozik, és pakol be a táskájába, mfnt ahogy némely nívósabb szállo­dába sem illik rövid nadrágban besétálni az étterembe. Komora Zoltán szerint ma­napság még gyenge szintű idegennyelv-tudásunkat né­mely helyen úgy védik ki, hogy eleve magyar személyze­tet alkalmaznak. Juhász Árpád geológus, a tv2 világjáró televíziósa is ren­geteg helyen megfordult már, s elmondta: szinte nincs is olyan eldugott szeglet a földön, ahol ne ismernék a magyarokat. A hazánkban tanuló külföldiek is jó reklámozói hazánknak - per­sze kivételek azért vannak.- Egyszer egy Budapesten diplomázó marokkói fiatalem­ber úgy érezte, az egyik magyar professzor az egyik vizsgán csúnyán bánt vele. Később ez az ifjú a hazájában bányászati miniszter lett, s ezt a ma­gyar-marokkói gazdasági kap­csolatok igencsak megsínylet­ték. Egyszerűen nem tudott Ma­gyarországnak megbocsátani. Természetesen Juhász Ár­pádnak is akadnak élményei a magyar turistákról. Szoros hegymászó-kapcsolatai vannak Szlovákiában, s az ott élők - akik egyébként kedvelik a ma­gyarokat - panaszkodnak, a hazánkbeliek mennyire kihí­vóan viselkednek.- Az a tapasztalatuk, hogy a magyar síelők tolakodóak, hangoskodók, nem szívesen tartják be a szabályokat. Ez pe­dig nem kelti jó hírünket - je­lentette ki a tv2 tanácsadója. Olcsó utak - utánjárással Balaton: a németek szerint nagyon jó a vize Nagyon jó eredményt mutat eddig a Balaton víz­minőségének német értékelése: az április 28. és június 16. közti 78 vizsgálatból 67-szer kiváló, 11-szer pedig megfelelő minősítést nyertek a parti fövenyfürdők. A vizsgálatban 33 település 40 strandjának vizét értékelték az ADAC, a legnagyobb német fogyasztói érdekvédelmi szervezetként szá­mon tartott autóklub szakértői. A strandok minősí­tése a víz tisztaságát mérő mikrobiológiai és az algásodás mértékére utaló klorofilértékelést nyújt. A nagy meleg ellenére csak a szigligeti medencé­ben várható némi algásodás. A táblázatból azonban kiderül: alacsony a tó vízállása, egy év csapadéka hiányzik a Balaton vízgyűjtőjéből, de a magyar ten­gernél megszokott a hasonlóan szélsőséges idő­járás és vízszintingadozás. Egyébként ismét jár személyhajó Balatonkenese és Tihany között. Reggel 9.30-kor indul Kenéséről, ps 11.50-kor érkezik Tihanyba, ahonnan délután 4-kor indul vissza. Június 21-étől pedig elindult a Siófok-Balatonalmádi-Alsóörs járat. Hiszen a Mazda B2500-at mindenki ismeri, aki hallott már sokoldalú­ságról, megbízhatóságról és kénye­lemről. Most minden modellhez nettó 250 000 forint árengedmény­nyel juthat hozzá, így már nettó 3 999 900 forintért az Öné lehet duplakabinos kivitelben klímával, ABS-szel! Az áfa természetesen visszaigényelhető. Ajánlatunk a készlet erejéig tart. PA háború okozta sokknak vége, az atípusos tüdőgyulladás-járvány is kezd kifulladni, ezért lassan fel­lendül a turizmus, ami azzal is jár, hogy újra drá­gábbak lesznek az utak. Ennek ellenére kis utá­najárással - fő­leg last minute- akciókban - még mindig elképesz­tően olcsó progra­mokhoz lehet hozzá­jutni. Jordániába például - háromcsillagos szállodá­ban reggelivel - egy út 40 ezer fo­rint (plusz reptéri illeték és bizto­sítás). Görögországba, Sartiba 10 napos buszos út (7 éjszaka apart­manban, 2 a járműben) 25-35 eze­rért kapható. De kiváló ajánlat az egyiptomi Hurghadába egy négy- csillagos szállodába félpanziós el­látással hirdetett út 59 ezerért (amihez oersze még mint­egy 20 ezer forint a reptéri illeték i és a biztosítás), I vagy ugyan­it ennyiért Sharm el Sheikben n; egy háromcsil- 6 lagos hotelben I) (reggelivel, va- 4 csorával) is el lehet tölteni egy hetet. Korábban el lehetett jut­ni Tunéziába, a Djerba szigetére 30-40 ezerért, most 55-56 ezerbe kerül (plusz ületék, biztosítás!) de ez sem számít soknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom