Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-27 / 148. szám
6. OLDAL A L M ANAC H 1 5 4 2003. Június 27., Péntek IllBI PÉTERHIDA CÍMER ÉS ZÁSZLÓ Péterhida címere kerek talpú kék pajzs vörös pajzsfövel. A kék mezőben a pajzsot átívelő korláttal ellátott aranyhíd, alatta arany vízimalomkerék. A vörös pajzsföben két keresztbe tett pengéjű kard, egy 1848-as mintájú szablya, bal- haránt pedig egy fekete markolata, aranyveretes jatagán. A falu zászlaja 1:2 arányú, kékkel és fehérrel vágott zászló, melynek vágási vonala felső, rúd felöli harmadpontjában középpontjával a fent leírt címer foglal helyet. A címer értelmezése a következő: a kék mezőn átívelő híd a település nevét jeleníti meg. Az arany malomkerék pedig a falu régi vízimalmára utal. A vörös pajzsfőben ábrázolt két kard az 1848-as szabadságharc alatt az itt lezajlott győzelmes ütközetnek állít emléket. A LAKOSOK SZÁMA 2003: 197 1990: 223 1980: 366 1970: 454 1960: 540 ÜGYFÉLFOGADÁS Minden hétfőn este 18-19 óra között tart fogadóórát a polgár- mester. Péterhidán nem működik önálló jegyzőség, a település Babócsával közösen tart fenn körjegyzői hivatalt. A lakosok ott a hét minden napján intézhetik ügyeiket. A hivatal címe: 7584 Babócsa, Rákóczi utca 12. Tele- fon/telefax: 82/491-012. A babócsai körjegyzőségen hétfőtől csütörtökig reggel 7 óra 30-tól 16 óráig tart az ügyfélfogadás, pénteken pedig 7.30-tól 13 óráig várják az ügyfeleket. ORVOSI RENDELÉS Dr. Hauer Árpád barcsi háziorvos látja el a péterhidai betegeket. Hetente egyszer rendel a településen, szerdán 13 órától kereshetik fel. A gyermekjóléti szolgálatot Szabács Cecília vezeti, ez a babócsai körjegyzőségen működik. FALUGAZDÁSZ Péterhida falugazdásza a csokonyavisontai Mannó Zoltán; a babócsai körjegyzőségen találják meg a gazdák minden hétfőn 7.30-tól 12 óráig. MISEREND A művelődési ház épületrészében tartják a miséket. Róka Dániel babócsai plébános hetente- kéthetente vasárnap tart misét 10-11, illetve 11-12 óra között. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Áfész-vegyesbolt. Címe: Fö utca 52., tel: 82/491-049. Polgármesteri hivatal, orvosi rendelő. Címe: 7582, Péterhida, Fö utca 48. MŰEMLÉKEK Régi épületben gazdag a település. Mára sikerült helyreállítani és régi használati eszközökkel megtölteni a zsúpos házat, emellett műemlék jellegű még a régi községháza és a harangláb is. Mindegyiket eredeti állapotába állították vissza. A falu jellemző épülete még a Ratalics-féle vízimalom és a hozzá tartozó kúria, ezek azonban még felújításra várnak. A CIKKEKET NAGY LÁSZLÓ ÉS GAHOS ADRIENN ÍRTA. FOTÓK; NAGY LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. Hídavatás, útjavítás és műemlékvédelem Péterhidán csak a gondok szaporodnak, a lakosság száma azonban egyre csökken. A fiatalok közül aki teheti, menekül innét, hiszen munkahelyek nincsenek. A falu kü- löníegessége a sok műemlék épület, de ezek is csak a gondot szaporítják. Minden évvel nehezebb elhelyezkedniük a fiataloknak. Érthető, hogy akinek lehetősége nyílik rá, az elmegy innen. Csökken a lélek- szám, s ma már minden második lakos nyugdíjas. A munkahelygondon Barcs közelsége sem segít. Ha szóba kerül az uniós csatlakozás, az emberek többnyire bizakodnak. Azt mondják: a jelenlegi lehetőségeiknél csak jobbat hozhat Európa.- Sok a munkanélküli, a szociális járadékon élő, s ez az önkormányzatnak is nagy teher - mondja Búzási Tamás polgármester. - Adóbevételek nincsenek, szociális BÚZÁSI TAMÁS 1954-ben született Pécsen. Az általános iskolát Péterhidán kezdte, Pécsen folytatta. Gépipari szakközépiskolában érettségizett és szerzett szakmát általános gépész szakon. Pécsen katonáskodott, majd visszakerült Péterhidára. A komiósdi téeszben kezdett dolgozni, 31 éve a Dráva-Coop Rt munkatársa. Egy lánya és egy unokája született. kiadás viszont annál több. Igyekszünk minél nagyobb terhet levenni az emberek válláról közvetlen támogatással, szolgáltatással. Emellett nagyon kevés jut fejlesztésre. A fejlődés ütemére jó példa a Rinya-híd esete. Több mint három éve tervezik már a balesetveszélyes híd helyreállítását, s talán idén végre sikerül. - Kedvezménnyel jutottunk faanyaghoz és az elkészítésében a munkahelyem segít. Már fűrészelik a pallót és a korlátnak valót, s ha elkészül, hozzákezdünk a híd helyreállításához. Az idén végre nagyobb lendületet kaphat a falu fejlesztése. A költségvetésből ugyan csak egymillió marad beruházásokra, de szerencsére visszakaptunk 4,3 millió forintot a gázrészvényeink után. Ezt a pénzt is szeretnénk felhasználni. Ha támogatást is tudunk hozzá szerezni, akár a 10 millió forintot is meghaladhatja az idei fejlesztésünk. Tény: nagy a lemaradás. Utakat kellene építeni, s egy 80-90 méteres szakasz ára 3 millió forintnál kezdődik. A műemlék haranglábat is rendbe kellene tenni, s a műemlék malom is pusztul. Ennek helyreállításában azonban nem is reménykedhetnek, a falunak sosem lesz annyi pénze. - Sokszor már azt mondom: bár ne lenne ennyi műemléke a falunak, mert csak a gond van velük. A műemlékvédelmi hivataltól nemrég százezer forintot kaptunk, de milliók kellenének, hiszen csak a zsúpos ház tetejének helyreállítása önmagában is egymilliós tétel. S a kisebb feladatokról még nem is beszéltünk: járdasziget kellene a buszváróhoz, hogy az idősek könnyebben léphessenek fel a buszra, a fiataloknak pedig a klubot kellene helyreállítani. A polgármesteri hivatalból megkapják az ülőgarnitúrát. A kéményt és nyílászárókat pedig szeretnénk megcsináltatni az ifjúsági klubban, hogy télen is használható legyen. ■ Recept Kacsás káposzta A kacsás vagy récés káposzta hasonló módon készül, mint a csül- kös káposzta, csak csülök helyett kacsaaprólék, vagy akár egész kacsa fő a káposzta mellett. A hús és a káposzta mellé paradicsom is kerül a vízbe, s ezzel együtt kerül a tűzre. Amíg fő, a gazdaasszony elkészíti a rántást, s ezzel együtt főzi tovább, illetve menet közben fűszerezi az ételt. Péterhidán erős paprika, bors kerül bele, ettől lesz jó magyaros. Süteménynek kakaós tésztát készítenek; 8-10 tojás kell hozzá és ugyanannyi kanál liszt, illetve cukor. Egy nagy kanál kakaóporra és egy sütőporra is szükség lesz. A tojásfehérjét keményre verik fel, belekerül a sárgája, majd a liszttel összekevert kakaó és sütőpor. Miután megsült, félbevágják a tésztát és vajas krémet tesznek bele. Tortaformára szeletelve tálalják.__________________■ Mostohagyereknek érzik magukat Rohamosan öregszik a falu, ma már minden második lakója nyugdíjas. Ahol ilyen az arány, ott nagy kincs az ifjúság, s mindent el kell követni a megtartásukért. A péterhidai fiatalok nem tapasztalják ezt a törődést, sőt gyakorta mostohagyereknek érzik magukat. Az ifjúsági klubban szemétre való bútorok között, leszakadófélben lévő meny- nyezet alatt találkoznak egymással délutánonként Péterhida fiataljai. - Legalább együtt lehetünk és itt még áram is van. Az előző helyünkön az sem volt - mondják. Beszélgetni, zenét hallgatni jár ide a falu kevéske fiatalja. Néha főznek is az udvaron. Legutóbb vadpörkölt készült Virág Róbert és Matus Barnabás irányításával. Az előbbi már végzett szakács, az utóbbi pedig most tanulja a szakmát. Hozzájuk hasonlóan a legtöbben Barcson, Szentlőrincen tanulnak, ezért hétköznap csak esténként találkoznak, s gyakran kiegészül a csapat komlósdi- akkal is. Rácz Sándor, Kapusi Imre, Csizmák Tamás és Szabadi Gábor mutatja meg a klubot, ami régen terménytároló volt. - Sokat tudnánk rajta magunk is javítani, hiszen vannak köztünk iparostanulók. Az önkormányzatnak csak anyagot kellene adnia. Az omlani készülő mennyezetről elmondják: évekkel ezelőtt kibontották a kéményt, de a tégla még mindig fönt van, annak súlya alatt reped a mennyezet. - Lehoztuk volna már rég, de nem engedik. Arról is szó volt, hogy megcsináltatja a kéményt az önkormányzat, hogy télen is használható legyen a klub. ígéret volt rá, hogy tavaly szeptemberre elkészül, persze semmi sem lett belőle.- Pedig igény van egy jó ifjúsági klubra, ez a legutóbbi télen is bebizonyosodott - mondta Balogh Angelika. - A hideg hónapokban kitettek bennünket innen a fűtés hiánya miatt. Nem volt olyan este, hogy néhány fiatalt ne láttam volna a buszmegállóban. Ez is mutatja: igénylik egymás társaságát. A fiatalság megérdemelne egy kis törődést. A péterhidai ifjúság egyetért abban is, hogy ha bíznának bennük, sok mindenben segítségére lehetnének az ön- kormányzatnak. Például szívesen közreműködnének a falunapok megszervezésében, hogy Péterhida többé ne Komlósdra járjon ünnepelni. _________j Ri nya-part a Balatonuk Itt a nyár, a péterhidai fiatalok többsége azonban távoli tájakra nemigen jut el, még a Balaton sem igazán kerül közelebb legtöbbjükhöz. Mégsem unatkoznak, mint mondják, nem kell őket félteni. Nyaranta megéled a Rinya- part, amely állításuk szerint van olyan jó fürdőhely, mint a Balaton. A patakhoz jár a falu fiatalsága fürödni, s még a környékből is jönnek oda fiatalok. Sokuk kedvelt sportja szintén a vízhez kapcsolódik, még lány is akad köztük, aki kitűnően ért a horgászathoz. Támogatás a nyúltartáshoz Sikerrel pályázott a kistelepülés a szociális és családügyi minisztérium támogatására, s a válságkezelő program keretében Komlósddal és Somogy- araccsal közösen hárommillió forintot nyertek a hátrányos helyzetű családok támogatására. A pénzből nyulakat, ketreceket és takarmányt vásároltak. Komlósd és Péterhida másfél millió forinton osztozott, s Péterhidán öt családhoz jutott el a támogatás. Köztük vannak Igricz Mihályék is.- Egy hónapja érkeztek meg az állatok és a ketrecek. A programban részt vevő valamennyi család egy apaállatot és négy-öt anyát kapott, s 2,5 évig vállalták a tartásukat - mondták. - Úgy tudjuk, hogy a szaporulatból húsz nyulat kell leadni, a többi már a sajátunk lesz. Négy mázsa táp is járt az állatokhoz. Elmondták: bíznak benne, hogy nemsokára szerződés is kerül a nyulak mellé, hiszen hiába szaporítják az állatokat, ha nem lehet leadni. A három faluban azonban már együttvéve lesz akkora szaporulat, ami már számottevő mennyiséget jelent a felvásárló számára is. ■ Táp is jár a tapsifüleseknek A falu. mindenese Tizedik éve dolgozik a falunak Varga Attila, aki az önkormányzat alkalmazásában áll, és munkájával Péterhida komfortját igyekszik javítani. Önkormányzati képviselőként a döntés- hozatalban is ott van, a falu mindeneseként pedig ő felel a közterületek rendben tartásáért, működteti a darálót, ami ingyen jár a falusiaknak. Javítja az önkormányzat gépeit, télen pedig egy kis hótolóval járhatóvá teszi a péterhidai utcát. Ha kell, beugrik a komiósdi falugondok helyettesítésére, aki a péterhidaiak szállításáról is gondoskodik.- Kimaradt még a temető rendben tartása, és néhány éve már a gázcseretelep működtetése is hozzám tartozik. Bezárt volna anélkül - egészíti ki a felsorolást. - Most arra a két közmunkásra is felügyelek, akiket állami támogatásból vehetett fel a falu, s az árkok kaszálása és tisztítása a feladatuk. Hetente kétszer indítja el a darálót, s ezért nem kell fizetniük a helyieknek. Azt mondja, igény van erre a szolgáltatásra, ezen is spórolhatnak a falusiak. ■ Ventilátor a tehénnek A falu utolsó tehene és bikája Horváth Vendel istállójában hajtja el magáról a legyeket. Az állatoknak jó dolguk van, mert lelküsmeretes a gazda; a rekkenő hőségben még egy ventüátort is beállított a számukra. Nemrég még négy tehenet tartott, ma már csak egy pihen az istállóban. - Hetven felé közeledve már nem bírom úgy a munkát - mondja Horváth Vendel. - Ráadásul a költség is egyre nagyobb. Nemrég az inszeminátomak fizettem ki húszezer forintot, aztán mégsem született kisborjú. Még az a szerencse, hogy a tej leadásával nem kell bajlódnia. - 20-25 literes hozamú, jól tejelő tehenem van, de mégsem tud annyit adni, hogy a faluban el ne fogyna. Inkább az igazi tehéntejet választják, mint a zacskósat, amiből már mindent kivontak. Állítja: a jószágnak nem gazda, hanem szolga kell. - Mi még nyaralni nem voltunk, hiszen egy napra sem lehet itt hagyni az állatot. ■ Szomszédságból házasság Balogh Mária és Békefi Ernő szíve csücske Péterhida Az utca egyik oldalán Békefi Ernő, a másik felén pedig Balogh Mária lakott. A szomszédságból azonban 1942-ben házasság lett. Ma ők a falu legidősebb lakói.- Mindketten Péterhidán tettük meg az első lépéseinket. Először a mamák segítő karjai, aztán úgy tizenhét év múlva már egymás felé - emlékszik vissza a 81 éves Békefi Ernő. - Itt soha nem volt templom, csak harangláb, így Babócsán esküdtünk meg. Nehéz körülmények között kezdtük meg közös életünket, aztán beléptünk a téeszbe, évtizedekig ott dolgoztunk. Itthon meg 25 holdas gazdaság és cseperedő két gyermekünk várt bennünket. •- Mi soha nem gondoltunk arra, hogy elmegyünk innen, idekötnek az emlékek, az ifjúságunk. Nem ülünk a négy fal között, mert a földhöz, a háziállatokhoz most is 'ragaszkodunk. A baromfi, a kert sok munkát ad, a négy unoka és három dédunoka pedig nagy örömet - mondta az idős asszony. _______________■
