Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-24 / 145. szám
6. OLDAL ITTHON E U R Ó P Á BÁN 2003. Június 24., Kedd EU-Hírek AZ EU ÉS A NÉP. Noha az uniós közvélemény továbbra is tájékozatlan a Konvent munkájával kapcsolatban, a többség támogatja az európai alkotmány létrehozását - derült ki az Eurobarometer legújabb felméréséből. A megkérdezettek 63 százaléka helyesli az uniós alaptörvény létrehozását, ; míg csupán tíz százalékuk ellenzi azt. Tíz válaszadó közül heten kitartanak az egy tagállam, egy európai bizottsági biztos elv mellett, és a többség abban is biztos, hogy ez nem nehezítené meg az unió működését. Az EU-polgárok fele úgy látja, hogy nem eléggé hatékony a soros elnökség jelenlegi féléves időtartama, így azt meg kellene hosszabbítani. Népszerű az EU-külügyminiszteri poszt ötlete is: a megkérdezettek 64 százaléka úgy gondolja, hogy az uniónak szüksége van a diplomácia egyszemélyi irányítására. A közös külpolitika is nagy, kétharmados támogatottságot élvez, míg tízből heten nyilatkoztak úgy, hogy az EU-nak saját hellyel kell rendelkeznie az ENSZ Biztonsági Tanácsában, össze kell hangolnia menekült- és bevándorlási politikáját, valamint gyors reagálású hadtesttel kell rendelkeznie. Az EU- polgárok fele, 54 százaléka elégedett hazája uniós tagságával, és véli úgy, hogy az előnyös számára. Az eurózóna népszerűbb: a közös valuta támogatottsága 75 százalékos. ZÖLD ÚT A PÁRTPÉNZNEK. Az Európai Unió külügyminiszterei igent mondtak az összeurópai pártok finanszírozását lehetővé tévő javaslatra. A hétfőn, minősített többséggel meghozott döntés ellen csak Ausztria, Dánia és Olaszország szavazott. A szabályozás, amely 8,4 millió euró elosztását teszi majd lehetővé 2004 júliusától, a határokon átívelő politikai tömörüléseket erősíti majd, ellentétben az általában nemzeti szinten és színekben szerveződő euroszkeptikus mozgalmakkal. A támogatásra azok a pártok lesznek majd jogosultak, amelyek európai parlamenti képviselői a tagállamok legalább negyedéből érkeztek, vagy a tagországok negyedében a nemzeti, regionális törvényhozásokban ülnek. A külügyminiszterek kivettek egy fontos passzust a szabályozásból, amely megtiltotta volna a támogatás felhasználását a nemzed szinten. A finanszírozási rendszerbe belépőt jelent „azon elvek elfogadása, amelyeken az Európai Unió alapul”, amit az EP ellenőriz majd. A képviselők fele dönthet arról, hogy egy párt nem felel meg ezeknek az elveknek, és kizárhatja a jogosultságból. Az adományok elfogadását is szabályozza a határozat. Ennek értelmében minden 500 euró feletti támogatást nyilvánosságra kell hozni, és egyetlen adomány sem haladhatja meg a 12 ezer eurós plafont. A végső szót az Európai Parlament mondja ki a javaslatról. _______■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA Eredményes jövő az EU-val Valószínű, hogy 2007. március 25-én Rómában tartják az Európai Tanács rendkívüli csúcs- értekezletét, amelyen az Európai Gazdasági Közösséget megalakító szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójára emlékeznek. Ez a csúcs igencsak különbözni fog attól, amelyen ötven évvel korábban Franciaország, Nyugat-Né- metország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg állam- és kormányfői először ültek tárgyalóasztalhoz az olasz fővárosban. A nyugat-európai államok hattagú klubja 2007-re valószínűleg legalább 27 tagúra bővül, és a közösség népessége a kezdeti alig 200 millióról mintegy 480 millióra nőhet. A bővülés a hatásköröket tekintve is figyelemre méltó. Az eredetileg egyszerű vámunióként indult szövetség később kialakította a közös agrárpolitikát, és hamarosan a vüágpiac egyik jelentős tényezőjévé fejlődött, amelynek politikája az alapító szerződésben nem szereplő területekre is kiterjedt. Milyen lesz az Európai Unió a jövőben? Az EU esetében önálló államokról van szó, amelyek közül többen több évszázada függetlenek, és amelyek eltérő politikai, közigazgatási és jogi rendszerrel, valamint igencsak különböző történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek. Az 1990-es évek elején sokan azt várták, hogy Nyugat-Euró- pában előbb-utóbb létrejön valamiféle szövetségi kormány. Sokkal valószínűbbnek látszik azonban, hogy a teljes föderatív rendszer nem épül ki, és fennmarad a jelenlegi hibrid rendszer, amelyben a tagállamok feletti intézmények mellett a tagállamok jelentős szu- veneritással rendelkeznek, bár ezen a téren is elképzelhetőek bizonyos változások. Ez azonban csak a közvéleménnyel összhangban lehetséges, hiszen a polgárok egy hatékony EU-t akarnak látni, és nem olyat, amely elnyomja a nemzeti sajátosságokat és hajlamokat. Ebből a szempontból az Európai Unió nem egy félkész szövetségi állam, hanem egy merőben új politikai képződmény: „Hálózati Európa”, amelyben a hatalom több centrum körül szerveződik. Az EU alapítása óta eltelt ötven év során igen jelentős eredményeket mondhat magának. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező ötven évben további erőfeszítésekre lesz szükség, ha Európa minden lehetőségét ki akarja használni a gyorsan fejlődő világban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyre nagyobb hatalmat kell Brüsszelbe összpontosítani az Európai Unió erősítése céljából. A túlságosan központosított Európa még kevésbé kívánatos, mint egy túlközpontosított tagállam, amelyből jelenleg is van néhány az unióban. Arra van szükség, hogy igen körültekintően meghatározzák azokat a funkciókat, amelyek leghatékonyabb működése kizárólag európai szinten biztosítható. E funkciókat az európai hatóságok kezébe kell adni, minden egyebet pedig a tagállamok kormányaira kell bízni, vagy egyes esetekben regionális, illetve lokális szinten kell kezelni. ■ Fejlődés az euróval Az euró 1999-es banki bevezetése, illetve a bankjegyek és a pénzérmék zökkenőmentes kibocsátása nem sok kétséget hagy afelől, hogy az euró nagyban hozzájárul az európai integráció fejlesztéséhez. Talán idővel képes lesz felzárkózni az amerikai dollár mellé, mint a világpiac egyik legerősebb valutája. Konventben a reformok Az unió arra már rájött, hogy a tagállamok egyes területeken egyszerűen semmit sem tudnak elérni a nemzeti szuverenitás jegyében. Az északi-tenger halállomány megőrzése kiváló példával szolgál erre: képtelenség országos szinten kezelni a halak kérdését, amikor azok szabadon vándorolnak a különböző államok felségvizei között. Amikor a he- ringek már szinte az utolsó szálig eltűntek a tengerből, az EU-tagál- lamok végre belátták, hogy a halállomány védelmét uniós szinten kellene kezelni. Amikor a Feketeerdőben pusztulni kezdtek a fák, a kormányok és a közvélemény részéről egyaránt igény mutatkozott egy közös uniós környezet- védelmi politikára. Nyilvánvaló, hogy az EU a jelenlegi felállás szerint még nincs felkészülve arra, hogy a tagállamoktól átvállaljon bizonyos felelősségeket, amelyek uniós szinten jobban kezelhetőek. Az unió népszerűsége némileg csökkent az utóbbi években. Bár a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban a lakosság többsége még mindig az EU mellett áll, egyre többen úgy vélik, hogy az európai integráció valamiféle elit projekt, amelyhez a lakosságnak semmi köze sincs. Ez figyelmeztető jel, és sürgősen tenni kell valamit annak érdekében, hogy ez a vélekedés megváltozzon. Ez a sürgető érzés áll a 2001 decemberében Laekenben hozott döntés mögött is, amely létrehozott egy konventet, hogy 2004- ben esedékes következő kormányközi konferenciáig meghatározzák az EU reformjának teendőit. A konvent 56 kérdést vesz sorba, ám ezek mellett különféle beadványokat - így civil szervezetek javaslatait - is számításba vesznek. Az alapvető kérdések között szerepel, hogy hogyan lehet növelni a demokratikus legitimációt, hogyan válasszák meg a bizottság elnökét, vajon az uniónak szüksége van-e valamiféle egyszerűsített alkotmányra, a tagállamok parlamenti képviselői milyen szerepet töltenek be az EU döntéshozatali folyamatában, és vajon több vagy kevesebb EU-s törvényre van-e szükség. Az Európai Unió jövőbeli ereje és befolyása jelentős mértékben függ attól, hogy a konvent tagjai hogyan kezelik ezeket a kérdéseket, és hogy a tagállamok a 2004-es kormányközi konferencián hogyan reagálnak a konvent ajánlásaira. Ez olyan kihívás, amelyet nem lehet félvállról venni. Egy olyan unió, amely nem élvezi a polgárok többségének a bizalmát, aligha tekinthet magabiz- tosan a jövőbe. _______________■ Kér dések és válaszok az EU jövőjéről- Milyen pénzügyi eszközökkel segíti az EU Magyarország tagságra való felkészülését?- Az EU számos olyan területen nyújt anyagi segítséget, ahol Magyarország önerőből nem tudná időre teljesíteni az uniós elvárásokat. Ez a támogatás a közlekedéstől a mezőgazdaságig, a környezetvédelemtől a közigazgatásig, az igazságügytől a médián keresztül a szociális programokig számos területen jelent hathatós segítséget. Uniós támogatásokból épülhetnek utak, az EU segítheti egy folyó megtisztítását, vagy kedvezményes kölcsönökkel hozzájárulhat a kis- és középvállalkozások uniós tagságra való felkészüléséhez stb. 2000 és 2006 között Magyarország évente mintegy 184 millió euró pénzügyi támogatást kap az uniótól a három legfontosabb pénzügyi programon keresztül (Phare, ISPA, SAPARD). A Phare- program egymaga 88 millió eurót jelentett Magyarország számára 2000-ben. Az 1990 és 2001 között Magyarországnak nyújtott Phare- segély mindösszesen 1,1 millió eurót tett ki.- Mikor térül meg a csatlakozás előkészületeire fordított ösz- szeg?- A csatlakozás előkészületeire fordított összegek olyan költségek, amelyeket a csatlakozás megvalósulása nélkül is viselnünk kellene. Ez az oka annak, hogy nem beszélhetünk külön a csatlakozásra fordított összegről, mert ezeket a csatlakozás nélkül is ki kellene fizetni. A környezet- védelemre, a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre, az infrastrukturális beruházásokra és egyéb területekre fordított pénzek a magyar gazdaság fellendítését és a lakosság életminőségének javítását célozzák.- Hogyan alakul Magyarország nemzeti jövedelme a csatlakozás után?- Okkal feltételezhető, hogy középtávon a strukturális és kohéziós politika keretében nyújtott támogatások hasonló mértékű többlet nemzetijövedelem-nö- vekedést fognak eredményezni Magyarországon, mint amit a jelenlegi EU-tagállamok esetében mértek. A támogatások eredménye kézzelfoghatónak bizonyult a kis- és középvállalkozások esetében is. 1994 és 1999 között a regionális politika keretében 21 milliárd euró felhasználásának voltak közvetlen kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások. Ez az összeg 750 ezer vállalkozásnak nyújtott pénzügyi támogatást és üzleti tanácsokat. A támogatások közel kétmillió munkahely megtartását segítették elő. Becslések szerint a kedvezményezett kisvállalkozási projektek 70 százaléka egyáltalán nem, vagy csak jóval később valósulhatott volna meg a támogatások nélkül.- Miben érezhetem a mindennapi életben az EU támogatását?- A támogatások hatása jól érezhető lesz a közlekedésben. Korszerűsödik út- és vasúthálózatunk, gyorsabban juthatunk el egyik helyről a másikra. Természeti és kulturális értékeink hatékonyabb megóvása vonzóbbá teszi Magyarországot a bel- és külföldi turizmus számára. A támogatott vállalkozások tartós fejlődése hosszú távon is megmaradó munkahelyeket teremt. EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehetőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir- lap@axels.hu . A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Mekkora lesz az Unió népessége 2007-ben, ha 21 tagúvá bővül? a. 1 milliárd b. 250 millió c. 480 millió d. 100 millió 2. Melyik ország léphet be jó eséllyel 2007-ben az EU-ba? a. Bosznia-Hercegovina c. Románia b. Szerbia-Montenegró d. Albánia 3. Melyik európai főváros nevezetessége a Tivoli? a. Koppenhága c. Stockholm b. Berlin d. Róma Szaloniki döntések Európáéit A múlt heti szaloniki EU-csúcs- találkozón több, a közösség jövőjét meghatározó döntés született. Az állam- és kormányfők 2003. július 15-ig adtak időt az Európai Konventnek munkájának befejezésére. A testület még adós az alkotmánytervezet harmadik - politikai területekről szóló - és negyedik, általános rendelkezéseket tartalmazó részének véglegesítésével. Az Európai Tanács felkérte a július elsején hivatalba lépő olasz elnökséget a kormányközi konferencia (IGC) 2003 októberében történő összehívásához szükséges eljárás elindítására. Az Európai Tanács céljának tekinti Bulgária és Románia 2007- ben történő csatlakozását, és támogatja a két országot abban, hogy 2004-ben befejezzék a felvételi tárgyalásokat. A csúcson jóváhagyták a Nyugat-Balkán európai integrációját előkészítő, a későbbi csatlakozáshoz vezető utat és az eszközöket ismertető „Szaloniki Agenda” nevű dokumentumot, amely a Stabilizációs és Társulási Folyamat feljavított, a változó körülményekhez hozzáigazított változata. A vezetők megvitatták az EU biztonsági stratégiájáról készült jelentést, amelynek szerzője Javier Solana, és az év végéig adtak időt a teljes koncepció kidolgozására. A Tizenötök felkérték a pénzügyminiszterek tanácsát, hogy legközelebbi ülésükön kezdeményezzék Jean-Claude Trichet, jelenlegi francia jegybankelnöknek az Európai Központi Bank élére történő kinevezéséhez szükséges eljárás megkezdését. Az állam- és kormányfők meghagyták, hogy 2004 folyamán egy kormányközi ügynökség jöjjön létre a védelmi-katonai képességek és a fegyverzetek fejlesztésére. A menekültügy, a bevándorlás és a külső határok őrizetének tárgyában is több döntés, illetve megbízás született. A tagállamok vezetői sürgették, hogy a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásához szükséges valamennyi alapjogszabályt elfogadják az év végéig. A Bizottságnak 2004 júniusa előtt átfogó jelentést kell készítenie arról, hogyan lehetne jobb védelmet biztosítani a menekülteknek a kibocsátó országokban. Brüsszelnek mielőbb ki kell dolgoznia a vízuminformáci- ós rendszer bevezetéséhez szükséges szempontokat, és meg kell vizsgálnia a külső határok őrzésénél felállítandó új közösségi operatív struktúra (lényegében egy ügynökség) létrehozásának feltételeit. Brüsszelnek ezentúl éves jelentésben kell beszámolnia a bevándorlásról és a bevándorlók integrációjáról. _______________■ KO NVENT-TÉRKÉP A FONTOSABB KÉRDÉSEKBEN Egy ország - egy flu8Ztria teljes jogé biztos 1(8 leí*en Maradjon a status quo terjedjen ki a külpoli„ . . Lehet, de egy tikára, az adózásra Belgium szentélyben a és a szociálpolitika Bizottság elnöke is egészére. ssnsás *'• »-«» KM Korlátozott szerepkör- Kultúrára Kanciaorszag rel e||0gadja ne terjedjen ki Lengyelország Külpolitikára is Luxemburg terjedjen ki Magyarország SKwwS ***** Tisz,áz3ndí _. .. . Külpolitikára, adózásra. védelempolitikára, Kagy-Britannia szociálpolitikára és határvédelemre ne lerjedjen ki. Németország Bel- és igazamé részlegesen kdertedtiet
