Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-23 / 144. szám
12. OLDAL 2003. Június 23., hétfő KÉK T ÜKÖR Óvadék, nyomozás, pótmagánvád Július elsején hatályba lép Magyarországon az új büntetőeljárási törvény. Az új szemlélet lényege: a büntetőeljárás korábbi három egyenrangú területét - a nyomozási, az ügyészi és a bírói szakot - kettőre csökkentették. Július elsejétől két részre osztják a büntetőeljárást: a vádemelésig tartó folyamatra - ehhez tartozik a rendőrség és az ügyészség munkája majd a bíróság előtti eljárásra. Kecskemét- Ezzel párhuzamosan egyfajta „hangsúlyeltolódás” is történt a büntetőeljárásban - magyarázza Szabó Ferenc Bács-Kis- kun megyei főügyészhelyettes. - A korábbi egyenrangúság megszűnt a rendőrségi, ügyészségi, bírósági munkában, és az új törvény egyértelműen a bírósági szakot helyezi a középpontba. A nyomozás feladata a jövőben olyan szintű bizonyítás lesz, amely az ügyészségi döntéshez - vádat emelnek vagy sem - elegendő. Ehhez képest teljes egészében az ügyész lesz a központi alakja a vádemelésig tartó szakasznak. Ezt úgy fogalmazza meg a törvény: „az ügyész nyomoz vagy nyomoztat”. Ami persze a gyakorlatban továbbra is azt jelenti, hogy a rendőrség, illetve a többi nyomozóhatóság - a vámőrség, a határőrség - nyomoz majd, de a büntetőügyek „gazdája” az utasítási joggal bíró ügyészség, az ügyész lesz.- Ez a jogállamiság része? ' .- Igen, a jogalkotó tulajdonképpen az eljárási jogok érvényesülésének nagyobb mérvű garanciáját reméli ettől a változtatástól. Jóllehet a gyakorlatban korábban is így volt ez, a törvény azonban garantálja a szemléletbeli változást azzal, hogy kimondja: az ügyész a nyomozó, illetve a nyomoztató. Jelentős változás az is, hogy július 1-jétől kezdik meg működésüket az úgynevezett táblabíróságok, amelyek fel- lebbviteli bíróságként a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság közé ékelődnek. Bács-Kiskun megye esetében például Szegeden lesz a táblaíróság. A Legfelsőbb Bíróság konkrét ügyekkel nem foglalkozik a jövőben. Az új törvény jelentősen rövidíti a nyomozási cselekményekre rendelkezésre álló időtartamot. Július 1-jétől bevezeti azt a szabályt, hogy az első, gyanúsítottként! kihallgatást követő két éven belül vagy vádat kell emelni a terhelt ellen, vagy meg kell szüntetni a ■nyomozást. Szintén új elem, hogy őrizetbe vétel esetén 24 órán belül ki kell hallgatni az illetőt, kötelezően a védelemmel.- A rendőrségen korábban igen gyakran előfordult, hogy taktikai okokból először tanúként idézték be a majdani gyanúsítottat, amikor a jogi képviselő még nem lehetett jelen. Ügyvédje ugyanis eddig csak a gyanúsítottnak lehetett.- Az új törvény ezzel is szakít. Részben azért, mert előírja, hogy a megfelelő bizonyítékok beszerzését követően kötelező gyanúsítottként kihallgatni az illetőt. Másrészt a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a tanúként beidézett személyek a jogaik érvényesítése vagy képviselete érdekében ügyvédet hatalmazzanak meg még a kihallgatásuk előtt. Vagyis a jövőben a tanút is elkísérheti az ügyvéd a kihallgatásra. Ami persze nem kötelező, mivel teljes egészében a tanú belátására van bízva. SZABÓ FERENC megyei főügyészhelyettes 1960-ban született Orosházán. Szegeden végezte el a jogtudományi egyetemet. 1984-től dolgozott a Kecskeméti Városi Ügyészségen. 1993-ban került a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre. 2000-ben lett osztályvezető 2002- ben megbízott főügyészhelyettes 2003- tól főügyészhelyettes. Új jogintézmény: az óvadék- Ott tartunk, hogy a tanúként - vagy gyanúsítottként - beidézett személy kihallgatása közben közük a rendőrök: mostantól ő az ügy gyanúsítottja. Ami azonban az új törvény szerint még nem jelenti feltétlen azt, hogy ott is marad. Bevezették ugyanis az óvadékot. Ki veheti ezt igénybe?- Az óvadék azt a célt szolgálja, hogy bizonyos előzetes letartóztatási ok megléte esetén „megválthatja” a szabadságát a gyanúsított. Erre kizárólag akkor van lehetőség, ha azzal az indokkal tartóztatná le a bíróság, hogy tartani lehet a szökésétől, illetve az elrejtőzésétől. Más esetekben, amikor például az eljárás alatt újabb, szabadság- vesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt indul ellene eljárás, vagy tartani lehet attól, hogy meghiúsítja az eljárást, illetve megismétli a bűncselekményt, akkor nem lehet alkalmazni az óvadékot.- Ki kezdeményezi az óvadék kifizetését? A gyanúsított vagy a hatóság?- Minden esetben a terhelt vagy a védő, de az összeget a terhelt helyett más - például a védője, a családtagja, de akár a barátja- is leteheti. Ez szóba kerülhet már az első gyanúsítottként! kihallgatáson. A nyomozási bíró- Ki dönt végül az összegről?- Itt értünk el az új törvény egyik új jog- intézményéhez, az úgynevezett nyomozási bíróhoz. Aki nem azonos az egyes országokban meglévő vizsgálóbíróval, amit nem vezetett be Magyarországon az új törvény. A nyomozási bíróhoz a vádemelésig tartó szakban ezentúl több olyan jogkör is tartozik majd, amelyben korábban nem a bíróság, hanem a nyomozóhatóság vagy az ügyész döntött. Többek között a védő esetleges kizárásáról, és szinte az összes kényszerintézkedésről - így például az elmeállapot megfigyeléséről is - ez a bíró dönt majd. Viszont a 72 óráig tartó őrizetbe vételről továbbra is a nyomozóhatóság határoz. Ezenkívül a nyomozási bíró dönt a lefoglalásról, az útlevél bevonásáról, egy tanú különösen védetté nyilvánításáról, valamint az óvadék elfogadásáról is. Amennyiben elfogadja az óvadékot, akkor a mértékét is ő határozza meg. Erre vonatkozóan egyelőre nincsenek irányelvek, viszont a bíróságok várhatóan elsősorban nem az elkövetett bűncselekmény súlyát veszik majd figyelembe, hanem a gyanúsított vagyoni viszonyait. Ezért nyilván jelentős lesz a különbség mondjuk egy hajléktalan és egy tehetős üzletember között az óvadék összegében.- Bármilyen ügyben felajánlható az óvadék? Akár egy gyilkosság elkövetésének gyanúja esetén is?- Igen. Nincs semmilyen megkötés a törvényben. A nyomozási bíró dönt arról is, hogy az úgynevezett rendbírságot elzárásra váltja. Például olyan esetekben kerülhet erre sor, amikor valaki indoklás nélkül nem jelenik meg a hatóság által kiadott idézésre. Akár tanúként a rendőrségen vagy a bíróság előtt. Ilyen esetekben - így volt ez korábban is - rendbírsággal sújthatják. A szigorítás, hogy ezt az összeget a nyomozási bíró „átváltoztathatja” elzárásra. Legyen egy példa, hogy mondjuk 20 ezer forint befizetése helyett hat napot kell büntetés-végrehajtási intézetben töltenie valakinek. Ez ellen a döntés ellen ilyenkor már nem is lehet majd fellebbezni, vagyis hat napra elzárják az illetőt.- Az új törvény egyik újdonsága az úgynevezett pótmagánvád bevezetése.- A magyar büntetőeljárás - a rágalmazás, a becsületsértés, a könnyű testi sértés és még néhány más bűncselekmény eseteit kivéve - közvádas. Ez azt jelenti, hogy az állam gyakorolja a büntetőhatalmat: a hatósága nyomoz és vádat emel, majd képviseli is a vádat a bíróságon. A törvény most úgy szól: amennyiben az állam nem indítja meg a büntetőeljárást vagy megindítja ugyan, de megszünteti - esetleg az ügyész elejti a vádat a tárgyaláson -, akkor a sértettnek, a károsultnak nem kell ebbe feltétlenül belenyugodnia. Bizonyos esetekben a meghatározott jogorvoslatok kimerítését követően átveheti az ügyet. Módja lesz rá, hogy megtekintse a nyomozási iratokat, majd bíróság elé vigye a vádat, és elérje az igazságszolgáltatás döntését. A vádindítványt persze ügyvédnek - a sértett jogi képviselőjének - kell előkészítenie, és az ügyészségen keresztül eljuttatja a bíróságra. Ebben az esetben az ügyészség csak egyfajta „postás” szerepet kap: mérlegelés nélkül továbbítja a vádat. Kétségtelen, hogy merőben új feladat jut majd ezekben az esetekben az ügyvédeknek, hiszen lényegében ügyészi teendőket látnak el a pótmagánvádnál. A per során pedig ugyanúgy vádlottként jelenik meg a terhelt, mint egy olyan büntetőeljárásban, ahol a vádat az ügyész képviseli.- Nem kell emiatt tartani attól - mivel szeret pereskedni a magyar ember -, hogy újabb óriási teher zúdulhat a bíróságokra?- Feltehetően jelentősen növekedni fog majd a büntetőperek száma Magyarországom ________ NOSZLOPY N. MIKLÓS Ke ttős gyermekhalál a bányatóban Gyékényes Egy 7 és egy 12 éves kisgyermek lelte halálát tegnap a gyékényesi bányatóban. A kicsik felügyelet nélkül voltak a vízben, amikor gumimatracukat elsodorta a víz. Három gyékényesi kisgyerek - két 12 éves lány és egyikük hétéves öccse - felnőtt felügyelete nélkül mentek strandolni a bányató partjára. Kora délután egy gumimatraccal mindhárman beeveztek a vízre. Néhány perccel később a parton állók csak azt látták, hogy a kicsik kétségbeesetten kapálóznak, igyekeznek kievickélni. Ám már hiába indultak volna a part felé, a matracot elkezdte befelé sodorni a víz, a gyerekek a tóba estek. A környékbeliek azonnal a segítségükre siettek. Az egyik 12 éves kislányt sikerült kimenteni, őt a nagyatádi kórházba szállították. A másik kislányt és a 7 éves fiút azonban már nem sikerült megmenteni. Holttestükre nem sokkal később bukkantak rá. A rendőrség az eset körülményeit egyelőre államigazgatási eljárás keretében vizsgálja. A későbbi vizsgálat dönti el, hogy terhel-e valakit felelősség a tragikus kettős halál miatt. ■ Megszökött két fogoly Budapest Megszökött két fogoly a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai épületéből vasárnap reggel. Az egyik menekülőt a rendőröknek sikerült elfogni, Sinkó József pedig annak ellenére, el tudott menekülni, hogy ruházata fennakadt a kerítésen, és figyelmeztető lövés is eldördült. A 40 éves férfi erős testalkatú, kopasz. A rendőrség nagy erőkkel keresi. Információt a 261-8634/140-es telefonszámra, a 06-80-555-111 Telefontanú számán, vagy a 107,112 központi segélyhívón várnak. Gyerekek lövöldöztek Ebben az évben ez volt a harmadik fogolyszökés Magyarországon. Január 5-én egy 17 éves fiú szökött meg Budapesten a Nyírő Gyula Kórházból. A rablás miatt letartóztatott fiatalembert két nappal később Zalaegerszegen fogták el. Április 8-án egy 28 éves fogva tartott férfi ugrott ki a budapesti Árpád kórház ablakán. Őt május végén fogták el Budapesten. A férfit a köznyelv „Batman” névre keresztelte, mivel 1999 decemberében már megszökött a rendőrség Teve utcai székházából - az ablakból kiugorva. EUROPRESS/MTI Budapest Az év leghosszabb éjszakáján a Rendőrségtörténeti Múzeum is meghosszabbított nyitva tartással várta az érdeklődőket. Szent Iván éjjelén a gyermekek lézerpisztollyal lövöldözhettek és ujjlenyomatokat készíthettek. Lézerpisztollyal lövöldözhettek a gyerekek az év leghosszabb éjszakáján a Rendőrségtörténeti Múzeumban, a táblára célzók lövésének pontosságát egy mérőműszerrel ellenőrizték. A tárlat egy évvel ezelőtt csatlakozott ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, miszerint Szent Iván éjjelén késő estig tartanak nyitva a tárlatok - mondta az Euro- pressnek Rozsnyai Éva, a program szervezője. A rajzverseny, filmvetítés és óránkénti tárlatveA „bűn” múzeuma A Rendőrségtörténeti Múzeum 1908-ban kezdte meg működését, de a második világháborúban számos kiállítási tárgy és dokumentum megsemmisült. Ma már csak az elmúlt 50 év legnagyobb bűncselekményeit és fejlődését mutatják be a tárlaton, a vitrinek alatt évtizedek előtt történt gyilkosságok rozsdásodó késeit és zsinegeléshez használt köteleit őrzik. zetés mellett a felnőtteket is tesztelték a rendőrök, a kábítószerekről szóló vándorkiállításról ugyanis tesztlapokat tölthettek ki. A rendezvényre több százan látogattak el. Az ujj- és tenyérle- nyomat-vétel mellett filmeket is vetítettek, de a múzeum állandó kiállítását is belépő nélkül lehe- tett megtekinteni. nagy ÜGYELETI NAPLÓ ESTE 6-TÓL ESTE 6-ig Halálos baleset Két fiatalember a helyszínen meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy balesetben szombaton az M7-es autópálya Veszprém megyei szakaszán. Az autó az út menti szalagkorlátnak, majd a felüljáró betonpillérének ütközött. EUROPRESS Előkerült holttest Egy 13 évvel korábbi bűncselekmény áldozatának holttestét találták meg a rendőrök Délegyházán egy családi ház kertjében. Egy 33 éves nő földi maradványaira bukkantak, mti Áruházi tolvaj Egy zalaegerszegi bevásárló- központban értek lopáson egy akasztói férfit, 10 800 forint értékben találtak az üzletből származó kávét, europress ■ Szakorvosok bevetésen Budapest Túl van a kétszázadik bevetésen a tűzoltóság fővárosi Készenléti Egészségügyi Szolgálata. A speciálisan felkészített orvosok nemcsak a balesetek, tűzesetek sérültjeit látták el a helyszínen, hanem tizenegy esetben maguknak a tűzoltóknak nyújtottak azonnali orvosi segítséget. A szolgálatot azért hozták létre, mert amentési tapasztalatok azt mutatták, szükség van olyan orvosokra a legveszélyesebb körülmények között is. Bende Péter parancsnok szerint gyakran előfordul, hogy mély aknába esett em- Munkában a szolgálat berekhez kell lejutni a segítségnek. Vannak olyan baleseti szituációk, amelyekben a tűzoltók nem képesek pótolni az orvosi szaktudást. Április elejétől már a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság saját orvosaiként teljesítenek ügyeleti szolgálatot a kiképzett doktorok. A hivatásos állományFOTÓ! FŐVÁROSI TŰZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG nyal együtt a riasztástól számított 120 másodpercen belül ők is indulnak a tűzesetek, balesetek helyszínére. Németh zsuzsa Jobb, ha ön veszi ki... Székesfehérvár A vásárlóközpontok parkolóiban tapasztalható autófeltörések visszaszorítása érdekében a helyi rendőrséggel és a Fejér Megyei Iparkamarával együttműködve matricakampányba kezdett a Székesfehérvári Bevásárlóközpontok Bizottsága. A kampány részeként a székesfehérvári bevásárlóközpontok parkolóiban figyelemfelhívó matricákat helyeznek el. A „Jobb, ha ön veszi ki” feliratú matricák célja, hogy figyelmeztesse a vásárlókat: vegyék ki értékeiket a kocsiból a vásárlás ideje alatt, vagy olyan helyre tegyék, ahol nem keltik fel a tolvajok érdeklődését. R. Szabó Ágnes, a Székes- fehérvári Rendőrkapitányság szóvivője az Europressnek azt mondta: kiemelt fontossággal kell kezelni a nagyáruházak parkolóit, az autók nagy csábítást jelentenek a tolvajoknak. Mint azt az egyik helyi nagyáruház biztonsági főnökétől megtudtuk, a háromnegyed éve alakult Székesfehérvári Bevásárlóközpontok Bizottságának célja a bűnmegelőzés hatékonyabbá tétele. Ennek érdekében a nagyobb bevásárlóközpontok egy hírláncot állítottak fel, így adva tovább egymásnak az elkövetési eseteket. Emellett folyamatosan egyeztetnek a jogalkotókkal a parkolókban illetve az áruházakban előforduló bűnesetek elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében. így például tárgyalnak a bűnözők hipermarketekből való kitiltásának lehetőségéről vagy a bombariadókkal fenyegetők elleni szankciók szigorításáról. BARANYA RÓBERT
