Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-23 / 144. szám

6. OLDAL ALMANACH 2 0 4 2003. Június 23., Hétfő SZÁNTÓD A KÖZSÉG CÍMERE Csücskös talpú négyeit pajzs szívpajzzsal. Az első mező zöld­del és ezüsttel hasított, benne a pajzsmező színeivel váltakozó színben egy lombos fa. A máso­dik kék mezőben ezüsthorgony. A harmadik, ugyancsak kék me­zőben egymás alatt balra úszó három ezüsthal. A negyedik me­zőben három vörös pólya. A szív­pajzs aranymezejében a község főterén álló Szent Kristóf-szobor balra lépő fekete sziluettje látha­tó. A fa a környék erdeire utal, a horgony a kompkikötőre, a hal a Balatonra. Az Árpád-sávos lobo­gó pedig azt jelképezi, hogy már az 1055-ös Tihanyi alapítólevél is említi Szántódot. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 626 * 2002-ben 386 1 1997-ben 340 " (Szántód a megye egyik legfiata­labb települése, 1997-ben lett önálló) CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjas-egyesület vezetője Máró Lászlóné, a polgárőr­egyesületet Kovács Sándor, a szántódi vállalkozók egyesületét pedig Klem Judit vezeti. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8622 Szántód, Vajda János ut­ca 5. Telefon: 84/347-685. A lakosságnak mindennap van le­hetősége a hivatalos ügyek inté­zésére. A körjegyzőség Balatonföldváron van, oda járnak iskolába, óvodába is a gyerekek. Az orvosi rendelő is Földváron talál­ható. Istentiszteletet sem tartanak Szántódon. [ TÖBB KÉPVISELŐ Szántód lélekszáma tavaly októ­ber 20-án a somosi rész csatla­kozásával túllépte az ötszázat. Ez azzal járt, hogy több lett a képviselő-testületi tagok száma, a polgármesterrel együtt a ko­rábbi hatról nyolcra nőtt. FADEREGLYÉBŐL KOMP Szántódot leginkább a balatoni kompnak köszönhetően ismerik. Ez tette Somogy északi kapujává. A két part között évszázadokig fa­dereglyén keltek át, s a szelet is vitorlába fogták. A múlt század elején már 100 embert befogadó fahajó járt; a révészek akkor még füstjelekkel tudatták egymással a szállítandó utasok számát. TÖRTÉNELEM FÜZETEKBEN A Szántódi füzetek tizennégy kö­tete is a település kultúrkincse. A zamárdi Pillér Dezső sokat foglak kozott vele, hol volt Szántód ősi határa. A füzetekben neves szer­zők (Magyar Kálmán, Tüskés Ti­bor, Együd Árpád, Zátonyi Fe­renc, Szapudi András) dolgozták föl a rév történetét, írnak a rév iro­dalmáról, Pálóczi Horváth Adóm­ról, valamint Szántódpusztáról, annak történetéről, szájhagyomá­nyáról és természetföldrajzáról, Szántód élővilágáról és az iroda­lomban való megjelenéséről. Az önkormányzat a Szántódi füzetek­re alapozva tervezi egy monográ­fia összeállítását is. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTAM ÍRTA. FOTÓKi GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Hiányzik még az európai gondolkodás A fejekben kell sürgősen ren­det tenni; az nem uniós gon­dolkodás, hogy kiszedjük a köztérre ültetett virágokat. Ezen a téren csaknem tehetet­len az önkormányzat, a pol­gármester - mondta dr. Karabinszky Gyula, Szántód polgármestere. Szántód még nem falu, csak tele­pülés a polgármestere szerint. Dr. Karabinszky Gyula így magya­rázta, mit ért ezen: - Minden erő­feszítésem ellenére sem sikerült elérnem az 1997-es önállósodás óta, hogy egységes legyen a falu. Vannak még zavarok a polgármes­ter és a képviselő-testület együtt­működésében, de ezt én a kezdeti túlbuzgóságnak . tulajdonítom. Majd finomodik a helyzet, az idő sok mindent megold. Összetartó, egységes faluvá, sajnos, még nem kovácsolódott a szántódiak közös­DR. KARABINSZKY GYULA 1943- ban született, 1966 óta él Somogy­bán. Kertészmémöki diplomával a mezőgazdaságban dolgozott, majd doktorált, s elvégezte az idegenfor­galmi főiskolát és filozófia szakos diplomát is szerzett. 1997 óta Szántód polgármestere, 1999 óta főállásban. Nős, három lánya van. sége, úgy látszik, erre 1997 óta ke­vés volt az idő. Forr még minden, s idő kell, mire letisztul. Szántód amúgy már holnap csatlakozhatna az Európai Unió­hoz. Ezt a véleményét pedig azzal támasztotta alá a település első embere: - Az önkormányzatnak van internet-hozzáférési lehetősé­ge, megfelelőek az útjaink, a strandjaink. Jó lenne, ha a Bala- ton-part vagy a vasútállomás a mostaninál is méltóbb körülmé­nyek között fogadhatná a turistá­kat; a komfortérzet javításához amúgy sem elég a helyi elhatáro­zás, ahhoz magasabb szinten kell lépni. Helyben azonban minden­képpen megoldjuk, hogy a moz­gássérültek is megközelíthessék a községházát. Abban is bízunk, hogy a településünk súlya megnő, jobbak lesznek esélyeink a pályá­zati pénzekre a tervek szerint a kö- zeljövőben önállóvá váló bala­tonföldvári kistérségi társulásban. Dr. Karabinszky Gyula arról is beszélt: korábban mindig figyeltek arra, hogy a költségvetésben meg­felelő tartalékot tudjanak képezni. Most azonban - állította - fölerősö­dött az a lobbi, amelyik szerint ha van pénz, azt el kell költeni. Ez sem európai gondolkodás - tette hozzá, s ígérte, hogy igyekszik „le­szerelni” ezt a pénzkidobási kény­szert. Meg nem kerülhető téma Szántód-Zamárdi határvitája, ami az önállósodás óta tart. A polgár- mester úgy látja: nekik nincs mitől félni, ha bízhatnak az alkotmány­ban, a jogállamiságban és abban, hogy az állampolgári jogok nem csorbulhatnak semmilyen körül­mények között, tehát aki a népsza­vazáson már kinyilvánította, hol akar élni, ezt a döntést utólag, fe­lülről már bíróság sem változtat- hatja meg.__________ ■ Recept Szántódról Csókakői tojásleves A szántódpusztai Öreg Csárda főszakácsa, Mészáros Gyuláné még a nagyanyjától tanulta a csókakői tojásleves elkészítését, amelyet a pusztán dolgozók és a vendégek egyaránt szívesen fo­gyasztanak. Az elkészítése nem túl bonyolult. A vöröshagymá­ból, paprikából és szalonnából pörköltalapot kell készíteni, ami­hez lecsót, apróra vágott burgo­nyát és zöldségeket - a sárgaré­pát és petrezselymet - adunk. Mindezt vízzel felengedjük, só­val, borssal ízesítjük. Amikor a zöldségek és a burgonya is meg­puhultak, akkor üthetjük hozzá a tojásokat a készülő levesünk­höz. (Személyenként egy egész tojással lehet számolni.) Az ételt ezt követően mustáros, tejfölös habarással sűrítjük. Aki szereti, babérlevelet is tehet hozzá. ■ Pusztai betyár romantika A német csoportok száma visszaesett, helyettük más országokból érkezett csoportokat fogad a Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Köz­pont. Vezetője, Horváth Piroska el­mondta: júliusban jelentős vendég- forgalomra számítanak.- Alig akad szabad szálláshelyünk júli­usra a Patkó fogadóban - mondta Hor­váth Piroska. - Kevesebb csopoft érkezett ugyan Németországból, de a vá­sárokon való megjelenésnek, partneriro­dáknak és az internetnek köszönhetően sikerült horvát, finn, olasz és görög cso­portokat is ide csábítani. Vendégeink lesznek a közeljövőben a polgárdi ápo­ló-, gondozóotthon fogyatékos fiataljai is, akik kedvezményesen töltenek el ná­lunk egy hetet. Az 1995-ben Európa Nostra-díjat ka­pott pusztán októberig két kiállítást lát­hatnak az érdeklődők. Az egyik Bene­dek Tamás természetfotós képeiből nyílt, a másik pedig a Szeretlek, dicső természet című festménykiállítás.- Június 23-ától kezdődnek a folklór- programok - parasztlakodalom, pince­parti, lovasprogram júliusban pedig megrendezzük a második amazon ugróderbyt - folytatta Horváth Piroska. - Új kezdeményezésünk az idén a betyár­program, amely tovább színesíti a nyári kínálatot. A két nagyon népszerű ren­dezvényünk, a kisállatbemutató és a kettesfogathajtó-verseny sem marad el a nyáron. A német WDR televízió munkatársai június 24-28. között Magyarországon tartózkodnak, június 27-én a Szántódpusztai Idegenforgami és Kultu- rális Központban forgatnak majd. ■ Fiatalodik az Öreg Csárda Az idei szezonra kívül-belül meg­újult az Öreg Csárda. A régi ízeket elevenítik fel, a hagyomá­nyos magyaros ételeket kínálják a látogatóknak, akik a csárdából figyelhetik a be­tyárprogramo­kat. Valaha egyébként az épület pincéjé­ben betyárok ra­boskodtak. Hazatértek a somosiak Már a tavalyi csatlakozás előtt is nyilvánvaló volt a somosiak Szántódhoz való kötődése. Az egyesülés után Somos ugyanolyan része lett Szántódnak, mint a rév vagy éppen Szántódpuszta.- A somosiak hazatértek - mondta ifjabb Vári Ferenc, aki szerint már csak a földrajzi közelsége miatt is inkább szántódinak érezték ma­gukat, mint kőröshegyinek.- A helyiek aktívabbak a köz­életben a váltás óta, szívesebben jönnek talán a közelsége miatt is a Szántódi rendezvényekre és ez vo­natkozik a társadalmi munkákra is- folytatta Bor Ferenc, hozzátéve: azóta a hivatali ügyintézés is köny- nyebb, egyszerűbb lett.- A váltás nem okozott nehézsé­get, hála a balatonföldvári ok­mányirodának - folytatta dr. Csil­lag Gábor. - Szántód lélekszáma a duplájára nőtt, a somosi rész pedig egyfajta falusi jelleget kölcsönöz a településnek. Ez az idegenforga­lomban is új lehetőségeket biztosít Szántódnak, így jobb szolgáltatá­sokat nyújthat a turistáknak.- Ha elkészül a csatorna és az utakat is helyreállítják, a további­akban nem lesz gondja Szántód­nak a településrésszel - mondta Bor Ferenc. - Nincs szükség na­gyobb beruházásokra és olyan intézménye­ink sincsenek, ame­lyek pénzt vinnének el.- Az idegenforga­lom fejlesztését látjuk fontosnak a jövőben, hogy legyen strando­lási lehetősége a helyi­eknek és az ide érkező vendégeknek - így Fejlődő falurész Az utóbbi időben Somoson elkészült a közvi- lágítás-korszerűsités; ezt Kőröshegy kezdte el, de a szántódi ciklusban valósult meg. Hir­detőtáblákat kaptak és rövidesen új utcanév­táblákat is felszerelnek. Működik a falugond­nokság is. Az utak kátyúzása is megtörtént, az úthálózat felújítására pedig a közeljövőben kezdődő csatornaépítés után kerül sor. dr. Csillag Gá­bor. - Ez egész Szántód érdeke. Nem min­denki támo­gatta a csatla­kozást, az el­lenzők között volt Zóka Sán­dor, aki sze­rint még nincs jelentősége, hogy Kőrös­hegyhez vagy Szántódhoz tartoznak. ' - Ellenez­tem ugyan, de nem bántam meg a váltást - állította. Egyébként nem jobb és nem rosszabb, hogy Szántódhoz csatlakoztunk. Hosz- szú távon hozhatja meg az ered­ményét csak a váltás; úgy gondo­lom, Szántódon jobbak a fejlesz­tési kilátások, mint Kőröshegyen. Címert rajzolt a falunak Átlós irányban elválasztott kék és zöld színű Szántód zászlaja, s a Ba­laton és a falu találkozását jelképe­zi. Kint lobog ez a zászló Gergely Árpád házának bejárata fölött; ez csak azt jelezheti: itt egy elkötele­zett szántódi lakik. S valóban, pe­dig az év tizenkét hónapjából „csak” nyolcat tölt itt a csányi fes­tőművész. Gergely Árpád egyike azoknak az ötöknek, akik annak idején elkezdték kijárni Szántód önállósulását.- Harminc éve beleszerettem Szántódba, s amint hallottam ar­ról, hogy van lehetőség a különvá­lásra, azonnal mellette voltam - idézte föl. - A végső lökést az adta, mikor Zamárdiban „feketelistára” kerültem. Jó helyen, vízparton áll az ingatlanom, és másnak is meg­tetszett... Láttuk, milyen rosszul mennek a dolgok, és nagy öröm, hogy sikerült elérnünk a változást. Bár vannak ezzel ellentétes han­gok, Szántód már örökre Szántód marad; keményen képviseljük az elveinket, nem alkuszunk, hiszen megfogadtuk: nemcsak végigcsi­náljuk az önállósulást, hanem meg is védjük. Úgy vélem, ezt elvárja tő­lünk a falu lakossága is, amely je­lentős arányban szavazott a szét­válásra. Gergely Árpád Szántódon csak ritkán veszi kézbe az ecsetet Gergely Árpádnak Csányban van a műterme; úgy mondta, a téli hónapokban igyekszik egész évre valót festeni. Nemcsak hazánkban, hanem több alkalommal volt már kiállítás Németországban is. Szán­tódon még nem. Az sem mellékes: Gergely Ár­pád tervezte és rajzolta meg Szán­tód címerét a horgonnyal, ezüst­hallal, Szent Kristóf szobrával, s ezt némi heraldikai módosítással végül is elfogadták._______ ■ Jó kapcsolat a vevőkkel Tizenhárom éve működik a Kar- Ker Uni-Co műszaki kisáruháza Szántódon a település és a kör­nyék lakossága, az üdülőközön­ség és a helybéli ingatlantulajdo­nosok megelégedésére. A hétfőtől péntekig egész nap, szombaton délig nyitva tartó áruházban a ker­ti munkához, az építkezéshez, a barkácsoláshoz, festéshez kínál­nak több ezer féle árut. Ami éppen nincs helyben, de a vevők igény­lik, azt itt lehetőség szerint igen rö­vid idő alatt beszerzik. Az árak kedvezőek, a tulajdonosok hitval­lása szerint nem a nagy haszonra, hanem a vevők megtartására tö­rekszenek, ezért aztán az áruhá­zuk sem csillogó-villogó, csak ap­ránként tudnak fejleszteni. Szívesen vásárolnak a 70-es főút melletti Kar-Ker műszaki ke­reskedésben a szántódi és kör­nyékbeli külföldi ingatlantulaj­donosok is. Talán éppen azért, mert igen fontosnak tartják a jó személyes kapcsolatot a vásárló­ikkal. a Suzukit az Autóponttól Arculatot vált az Autópont: már Su­zukit is árusít, nem csak egyéb használt autót. A Suzuki Barta vi­szonteladójaként kínálja a Suzuki gépkocsikat, s az lehet az előnye: bizonyos vevőknek közelebb van, mint egy márkakereskedés, s rá­adásul rendkívül kedvező feltéte­lekkel tudja kínálni a Suzukit. Az autó akár indulórészlet befizetése nélkül is elvihető, más konstrukció­ban tíz százaléktól, ez utóbbi azon­ban már igaz mindenfajta használt gépkocsira; kis- és középkategóriás járművek széles választékát kínál­ják a szántódi kereskedésben. Számos kedvező hitelkonstruk­ciót tudnak biztosítani (ügyintézési és kezelési költséget nem számíta­nak föl). A legújabb: ügyfél és ügy­fél közötti hitel ügyintézését is le­bonyolítják díjtalanul, 2-3 nap alatt; tehát ha valaki eladna egy au­tót, de a vevője csak részletre tudná megvenni, akkor nyugodtan hoz­zájuk fordulhat, ma már ez is lehet­séges. S a vevőknek természetesen az átírásra és az eredetvizsgálatra sincs gondjuk. Az Autóponthoz csábíthat az is: úgy számítják be a roncsautókat, hogy mindegyiknek az értékére még rátesznek 150 ezer forintot. Július 10-e és 31-e között aki Su­zukit vesz és úgynevezett rapid cascót köt, az részt vehet egy sorso­láson, ahol a fődíj egy kétszemé­lyes hajdúszoboszlói nyaralás. Az Autópont régi és új ügyfelei­nek minden autó vásárlásakor vala­milyen apró ajándékkal kedveske­dik. A AUTÓPONT. SZÁNTÓD Telefon: 84/349-374, 345-024, 30/500-6295

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom